Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2010-ben megválasztott Országgyűlés jelentős többségének támogatásával felállt kormány akkor úgy határozott, hogy az előttünk álló közösségi célok megvalósítása, illetve a társadalmi kihívások kezelése érdekében szoros kapcsolatot kíván fenntartani a hazai egyházakkal. Világos elképzelés ez, ugyanis történelmi tapasztalat szolgál bizonyítékul arra, hogy a magyar állam vezetése és a keresztény egyházaink mindenkoron a kölcsönös segítségnyújtás jegyében működtek együtt országunk gazdasági, szellemi és kulturális felvirágoztatása és fennmaradásunk érdekében. Nem kérdés, hogy megmaradásunk, az, hogy magyarként élhetünk, magyarként gondolkodhatunk, ebben a Házban törvényeket vitathatunk meg, a kereszténységnek és a keresztény egyházaknak is köszönhető.

Az említett együttműködés fontosságának alátámasztásául idézni szeretném a magyar történelem kiváló államférfijának, a mélyen hívő protestáns Tiszta Istvánnak a gondolatát: „Sokkal nagyobb hatalmat látok az egyházban, sokkal több rokonságot látok az egyház valláserkölcsi hivatása és az államnak legmagasabb értelemben vett rendeltetése között, sőt sokkal üdvösebbnek látom a kettőnek egymással való kapcsolatba hozását és közreműködését, sokkal károsabbnak, ha e kettő egymás ellen működik, semhogy helyeselhetném, hogy az állam egyszerűen megszakítson minden összeköttetést az egyházzal.” Úgy vélem, az elmondottak kellőképpen rámutatnak a nemzetépítés nélkülözhetetlen intézményeiként az államunk életében szerepet játszó egyházaink tevékenységére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk Alaptörvénye, annak VII. cikkelyének (3) bekezdése rögzíti, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. A szekularizáció viszont egyáltalán nem jelent semlegességet. Ugyancsak az Alaptörvény normaszövegében olvashatjuk, hogy a magyar állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Ezt a VII. cikkely (4) bekezdése tartalmazza. Maga az Alaptörvény kínál lehetőséget és jogosultságot arra, hogy az állam anyagi eszközökkel is támogassa az egyházak működését, sőt mi több, a normaszöveg értelmében az állam az együttműködésben részt vevő bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat orvosolni kívánja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képzési helyszíneinek földrajzi széttagoltságából fakadó hátrányait, amelyek kihatással bírnak egyes fakultások működésére. Megemlítendő, hogy az egyetem jelenleg Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban is folytat oktatási, kutatási, valamint hitéleti tevékenységet. Tekintettel azonban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiemelkedően fontos súlyára, indokoltnak mutatkozik valamennyi fakultás egységes elhelyezésének és a szükséges infrastrukturális feltételeknek a biztosítása. A benyújtott javaslat 1. §-ában meghatározott, Budapest VIII. kerületében található állami tulajdonú ingatlanok bizonyulnak a leginkább alkalmasnak az egyetem bővítésének megvalósításához.

(15.30)

A nemzeti vagyonról, továbbá az állami vagyonról szóló törvények érintett szakaszai értelmében az állami vagyon tulajdonjoga törvény rendelkezése alapján ingyenesen átruházható. Szintén hangsúlyos annak a ténynek a javaslatban való rögzítése, hogy a tulajdonátruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket a magyar állam nevében a tulajdonosijog-gyakorló készíti elő és köti meg. Ezen kitétel normaszövegbe foglalása nélkülözhetetlen az állami vagyonról szóló törvénynek való megfelelés miatt.

A javaslat értelmében nem elhanyagolható annak kimondása sem, hogy az egyház számára átadni rendelt ingatlanok vonatkozásában az egyházat nem terheli beszámolási kötelezettség. Tekintettel arra, hogy az ingyenesen tulajdonba adandó ingatlanok közül kettő a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréből kikerül, indokolttá válik rendelkezni arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó szabályai a továbbiakban is alkalmazandóak legyenek.

Az állam és az egyetem között megvalósuló tulajdonátruházás volumenére is tekintettel nem hagyható figyelmen kívül a vonatkozó egyházjogi szabályozás sem. Ily módon az említett jogügyletek tekintetében szükségessé válhat az Apostoli Szentszékkel való egyeztetés kezdeményezése, és a megfelelő nemzetközi megállapodás előkészítése.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye a preambulumában elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, mely számottevő jelenségként kísérte végig történelmünk zivataros századait. Alaptörvényünk mint jogrendünk alapja, az állam minden egyes szervének kötelességévé tette a keresztény kultúra védelmét. Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte az államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat is keresztény értékrendünk és állami hagyományaink szellemében kívánja elősegíteni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működésének hatékonyságát.

Meglátásom szerint jelen javaslat nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tekintélyes teológusról elnevezett felsőoktatási intézmény, amely egyben Magyarország egyik kiemelkedő egyeteme, hozzá méltó módon, a szükséges feltételek biztosítása mellett végezhesse oktatási, kutatási és hitéleti tevékenységét mindannyiunk javára. Az előterjesztői nyitóbeszédekben elhangzottakra is tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)