Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém) (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány koncepciójáról szóló részletes vita során én azokhoz a módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni, amelyek ilyen vagy olyan formában, de bővítették volna azoknak a témáknak, illetve javaslatoknak a körét, amelyek szabályozása belekerülne az új alkotmány koncepciójába.

Már az általános vita kapcsán is felvetődött az a kérdés, hogy elindult egy olyanfajta verseny az alkotmány koncepciójának vitája során, hogy milyen hosszú legyen az alkotmány szövege. Körülbelül három tábor véleményformálása volt látható. Az egyik véleményformáló csoport azt mondta, hogy a lehető legrövidebb legyen, mert igazából csak így tudja a küldetését teljesíteni. A másik tábor azt mondta, hogy bizony-bizony nagyon sok dolognak benne kell lennie, mert ha nincs benne, akkor igazából ez egy olyan üzenetet jelent a társadalom számára is, hogy azok a felvetések nem fontosak. És mint minden vitában, itt is megjelentek a középre tartók, akik e kettő között foglaltak állást.

Mi is tapasztalhattuk azt, akik végigkísérték az általános vita kapcsán a felszólalásokat, hogy a társadalom vagy az élet minden területének képviselői tettek egy-egy javaslatot arra, hogy az ő felvetésük kapcsán ilyen kitételek legyenek az új alkotmány szövegében: az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a tanuláshoz való jog, az egészséges élethez való jog, az egészséges környezethez való jog, a sportoláshoz való jog, a termőföld védelme, a vízbázisaink védelme, a környezethez való jog. És tudnék mondani önöknek olyan javaslatokat is, amelyek egészen - idézőjelben természetesen - elképesztőek voltak, hiszen személyes tapasztalatom is van: a fogadóórám során jöttek el hozzám olyan állampolgárok, akik például figyelemmel kísérik az alkotmány kialakításának vitáját, és tettek különböző javaslatokat; hogy csak egyet mondjak közülük: az ingyenes internet-hozzáféréshez való jogot az engem megkereső állampolgár nagyon fontosnak tartaná az alkotmányban szabályozni.

De ha Nyikos képviselőtársamra nézek, a közpénzügyi munkacsoport egy nagyon komoly feladatot végzett az elmúlt időszakban, és ott is hány és hány javaslat került elő annak kapcsán, hogy a közpénzek felhasználása kapcsán milyen elképzelések kerüljenek az új alkotmány tervezetébe. És nemcsak arról van szó, hogy az Állami Számvevőszéknek vagy a Magyar Nemzeti Banknak, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szabályozása belekerüljön, de bizony a költségvetési hiány bármilyen mértékű szabályozása, vagy épp az önkormányzatok gazdálkodása kapcsán szigorú szabályok belekerüljenek. Mind-mind egy-egy felvetés volt. Ebből is látszik az, hogy ez a fajta vita - és ezt én egy jó értelemben vett vitának gondolom - milyen méreteket ölt. De ez csak a témafelvetések egyik formája volt.

A másik az, hogy ha belekerül egy-egy ilyen irányelv az új alkotmány szövegébe, akkor annak a kibontása milyen terjedelmű legyen - hogyha már hozzányúlunk egy-egy alapelvhez, akkor annak a szövegének terjedelme az alkotmányban milyen mértékű legyen. Én azt gondolom, hogy ezen a fajta vitán most nem szabad csodálkozni, hiszen azért olyan időszakot élünk, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy egyfajta jogbizonytalanság alakult ki az emberekben. Természetesen az elmúlt kormányzati ciklusok azért nem múlnak el nyomtalanul, és ez arra irányította rá a figyelmet, hogy ha valami nincs az alkotmány szintjén szabályozva, akkor az biztosan nem kap védelmet; ha valamilyen alapelv nincs benne az alkotmányban, akkor az biztos, hogy a későbbiek során sérülni fog. Azt gondolom, hogy azért ezzel óvatosan kell bánnunk, és a Salamon képviselőtársam, bizottsági elnök úr által vezetett folyamat alapvetően rámutatott arra a szervezeti rendszerre vagy arra a felépítésre, amely, azt gondolom, mindenkit megnyugtathat ennek kapcsán, és megnyugtatóan tudja lezárni ezt a vitát, amely az alkotmány szövegének hosszúságáról szól, és amely arra a lépcsőzetes rendszerre mutatott rá, amely egyértelműen bemutathatja azt, hogy hogyan kell elképzelni az egyes jogoknak vagy alapvető jogoknak az érvényesülését a következő időszakban.

Ennek a szervezeti rendszernek vagy lépcsőzetes elvnek a csúcsán természetesen az új alkotmány áll, annak olyan mértékű szabályozása, olyan mértékű szövegezése, amely természetesen e két vitafórum kapcsán valahol középen jelenik meg, tehát a szükséges mértékben kerülnek bele alapelvek, és ha benne vannak az alapelvek, akkor azok a szükséges mértékben kerülnek ott kibontásra. Az alkotmány alatt kerülnének megfogalmazásra ebben a szervezeti rendszerben azok a sarkalatos törvények - én nagy örömmel használom ezt a fogalmat újfent a jogi formulák között -, amelyek egyfajta megalapozását jelentik majd az alkotmány alapelveinek gyakorlati megvalósulását tekintve. És természetesen ez alatt lesznek majd azok az egyszerű többséggel elfogadandó szabályok, azok a törvények, amelyek a társadalom vagy az élet bármely területén egyfajta igazítást jelentenek számunkra.

Tehát én úgy láttam, és úgy látom az elmúlt időszak vitáját tekintve is, hogy egy nagyon kibontakozó vita volt, amely igazából rámutatott egy alkotmányozási folyamat minden kérdésére, és azt is örömmel láttam, hogy azért a mértéktartók tábora került többségbe, úgyhogy én bízom abban, hogy az új alkotmány szövege is ezt a folyamatot erősíti majd.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)