Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ismét tapasztalhattuk, hogy Salamon képviselő úr milyen súlyosan akadályozva van parlamenti beszédjogának kiteljesedésében. Ami pedig az önkritikát illeti, úgy gondolom, hogy ügyrendi kérdésekben, házszabályi kérdésekben, ha valakinek önkritikát kellene gyakorolnia négyéves tevékenysége alapján, az Salamon László lenne. (Taps az MSZP soraiban.)

Sajnos, az ügyrendi bizottságnak vannak olyan általános érvényű állásfoglalásai, amelyek ellentétesek magának a Házszabálynak a rendelkezéseivel.

(19.20)

Ebben a ciklusban is volt egy ilyen, ezt próbáltuk meg jóvátenni a decemberi határozatunkkal. Az előző ciklusban sajnos sokkal több ilyen ügyrendi állásfoglalás volt, ezek egy része nemcsak a Házszabállyal volt ellentétes, hanem a magyar nyelvvel és a józan ésszel is. Emlékezzünk vissza: a “hetenteö “háromhetentéö-t jelent, a “bármely kérdésö azt jelenti, hogy “nem bármely kérdésö. Úgy gondolom, sort kell majd kerítenünk arra, hogy ezeket az állásfoglalásokat is átnézzük.

Miről van szó a konkrét esetben? Természetesen nem a parlamenti beszédjog korlátozásáról. Április 30-án valóban hoztunk egy hibás állásfoglalást, ami ellentétes volt a Házszabály rendelkezéseivel, és valóban így van, mi támogattuk ezt az állásfoglalást, valóban hiba volt. Abból a hibás feltételezésből indultunk ki, hogy maga a Házszabály csak kétféle időkeretet ismer. Az egyik fajta időkeret az, amikor maga a Házszabály határoz meg időkereteket, például az interpellációknál vagy a napirend előtti hozzászólásoknál. A másik ilyen időkeret, amelyikről mindnyájan tudunk, a tanácskozások időkerete, amit a Házszabály 53. §-a határoz meg: az Országgyűlés bármely kérdésben eldöntheti, hogy magát a napirendet időkeretben tárgyalja.

Idáig mindenki eljutott. Salamon képviselő úr sajnos nem volt hajlandó elolvasni a Házszabály azon rendelkezéseit is, amelyek a harmadik féle időkeretről szólnak. A Házszabály 23. § b) pontja szerint a házbizottság javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre - tehát nem ajánlást készít. Salamon képviselő úr szándékosan az ajánlás kifejezést használja, annak ellenére, hogy jól tudja, hogy nem ajánlásról, hanem javaslatról van szó; már csak azért is jól tudja, mert többször elmondtuk neki bizottsági ülésen. Ezekről a javaslatokról a Házszabály 47. § (6) bekezdése szerint az Országgyűlés vita nélkül határoz.

Salamon képviselő úr álláspontja szerint, ha az Országgyűlés határoz egy kérdésben, az nem kötelező a képviselőkre. Ezt én a magam részéről nem tudom elfogadni, hiszen ha az ő logikája érvényesülne, akkor nemcsak az időkeret nem lenne kötelező, hanem maga a napirend sem, amiről egyébként együtt szavaztunk.

Nagyon kérem Salamon képviselő urat, hogy ne próbálja úgy beállítani ezt a kérdést, mint a parlamenti demokrácia súlyos sérelmét. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a Házszabályt megpróbáljuk december óta megfelelően alkalmazni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)