Készült: 2024.09.19.09:14:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2000.02.08.),  154-162. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:32


Felszólalások:   144-154   154-162   162-169      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadja el a miniszter úr válaszát. Megkérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 154 igen, 77 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett fogadta el a miniszter úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Bauer Tamás, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez, "Mit jelent a rendeltetésszerű joggyakorlás a kormánytagok közlekedésében?" címmel.

Bauer Tamás képviselő urat illeti a szó.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj.) Néhány hete arról számolt be a sajtó, hogy ön szolgálati gépkocsijával, melyet gépkocsivezetője, a Köztársasági Őrezred tisztje vezetett, december 22-én megkülönböztető jelzéssel haladt egy budapesti főútvonalon, megállásra késztetett egy gépkocsit, amely nem engedett neki utat, igazoltatta a vezetőt, elvette tőle autójának indítókulcsát, és kihívta a rendőrséget. Az nem derült ki az újságokból, hogy miért közlekedett ön...

ELNÖK: Képviselő úr, egy pillanatra a türelmét kérem. Kérem képviselőtársaimat, hogy legalább tiszteljük meg egymást azzal, hogy csendben végighallgatjuk a kérdést és a választ is. (Zaj és közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Öné a szó, képviselő úr.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Az nem derült ki az újságokból, hogy miért közlekedett ön megkülönböztető jelzést használva.

Tudom, hatályos jogszabályok teszik lehetővé, hogy a kormány tagjai megkülönböztetett jelzést használva vegyenek részt a közúti forgalomban. Nincs kétségem azt illetően, hogy előállhatnak olyan helyzetek, amikor a kormány tagjainak élniük is kell ezzel a lehetőséggel. Azt azonban nem gondolom - és bizonyára ön sem gondolja -, hogy a kormány tagjainak a mentőautókhoz és tűzoltóautókhoz hasonlóan megkülönböztetett jelzést használva indokolt közlekedniük, amikor a miniszter késve indul el valahová, például a repülőtérre, mint az emlékezetes esetben Harrach miniszter úr, vagy éppen munkából hazafelé tartva.

Kérdéseim miniszter asszonyhoz a következők:

Mit gondol, vajon rendeltetésszerű joggyakorlásnak tekinthető-e, ha a miniszter szolgálati gépkocsijával megkülönböztető jelzést használva közlekedik, félrehúzódásra kényszeríti a közlekedés többi résztvevőjét akkor is, ha erre nem készteti valamilyen rendkívüli, előre nem tervezhető esemény? (Zaj.)

Ha ön - mint ez a sajtóban megjelent nyilatkozatából kitűnik - Tolna megyei programjáról tartott az Igazságügyi Minisztériumba, hogyan keveredett Budapest II. kerületében a Pasaréti útra? (Dr. Balsai István: Mi közöd hozzá?) Ha annyira sietett a minisztériumba, hogy megkülönböztető jelzést is használt, miért tett kerülőt?

Nem kellene-e a kormány tagjainak programját úgy szervezni, hogy a közlekedésben az általános szabályok szerint részt véve is eljussanak egyik programjukról a másikra?

Mit tegyenek az országnak azok a polgárai, akik nem miniszterek, de nem kevésbé fontos, sürgős teendőjük akad, és félő, hogy a zsúfolt forgalomban esetleg nem érnének oda?

 

(14.20)

Végül: olvasta-e ön Orwell könyveit, és emlékszik-e még az egyenlők és még egyenlőbbek megkülönböztetésére?

Köszönöm, várom válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban. - Felzúdulás, nagy zaj a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: A képviselő úr kérdésére dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszony válaszol. Miniszter asszony, önt illeti a szó.

DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, így a Magyar Országgyűlés színe előtt is elmondhatom az igazat. Teljesen tiszta lelkiismerettel állok önök előtt, és nagyon sajnálom, hogy arra az esetre sor került, amiről a képviselő úr is beszélt. Óriási tanulsága számomra az ügynek, hogy nincs az a jogos fellépés vagy intézkedés, amit a társadalom vagy polgáraink elfogadnának, ha ez a kék lámpa használatával párosul. Ennek súlyát láttam az elmúlt tíz évben is, hiszen kormánytól függetlenül sok-sok áldozata volt ennek, azonban magam most szembesültem először ezzel, ezért a kék lámpa használatáról egyszer s mindenkorra lemondtam.

Ezt meghaladóan az esetről, amire kérdései vonatkoznak, a következőket tudom elmondani. Tegnap éltem azzal a jogommal - mint minden állampolgár -, hogy elmentem tanúnak abban az ügyben, amiben S. Mária - az a gépkocsivezető, akivel szemben az intézkedést gépkocsivezetőm megtette - ellen indult eljárás. Eddig nem kívántam sem a sajtó útján, sem más módon a részletekről nyilatkozni, mert engem a hatóság tanúként meghallgatott. Addig sem kívántam az ügyről nyilatkozni, amíg a gépkocsivezetőm ellen be nem fejeződik az az eljárás, amely S. Mária panasza alapján indult és kifogásolta az ő intézkedésének a jogszerűségét. Befejeződött mind a kettő, tehát a tanúkénti meghallgatásom és az eljárás is.

Egy rövid idézetet szeretnék felolvasni az Országos Rendőrkapitányság Köztársasági Őrezred parancsnokának a határozatából. "A gépkocsivezető - mármint S. Mária - nagy valószínűséggel megsértette a KRESZ már idézett szakaszát. A miniszteri gépkocsit vezető rendőr főtörzsőrmester jogszerűen kezdeményezett intézkedést, mert kirívó szabálysértést észlelt. A hölgyről magatartása alapján is feltételezhető volt, hogy gépjárművezetésre nem jogosult, illetve nincs vezetésre alkalmas állapotban." (Erős felzúdulás a kormánypárti oldalon.) "A rendőr főtörzsőrmester mások életét, testi épségét" - nem csak az enyémet, kérem szépen, és nem csak S. Máriáét - "veszélyeztetve látta, ezért megállítása és igazoltatása jogszerű volt." (Mozgás és zaj.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ezt követően olyan kérdésekre is szeretnék válaszolni, amelyek elől jogszabály alapján kitérhetnék, és az elmúlt tíz évben hasonló kérdések elől minden elődöm kitért, ugyanis hogy honnan hova mentem, milyen ügyben, erről rajtam kívül miniszter még nem nyilatkozott. Azonban úgy érzem, közéleti szerepem kötelez - de ha közben nem a volt belügyminiszter úrra figyelne, akkor a válaszomat is hallhatná, képviselő úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) Tehát a közéleti szereplés kötelez, ezért elmondom önnek, hogy egy olyan jogszabály alapján használtam a kék lámpát, amely jogszabályt egyébként Honti Mária balesete után az ön képviselőtársa, a volt belügyminiszter úr szigorított meg és adta meg a minisztereknek ezt a lehetőséget. Ennek a jogszabálynak az alapján jártam el.

S hogy milyen ügyben siettem? Tisztelt Képviselő Úr! Valóban az Igazságügyi Minisztériumba siettem Tolna megyei utamról, ahol az Interpol által körözött Bikov ügyében nem várt és előre nem kiszámítható kérdésben kellett dönteni. Tisztelettel jelentem a képviselő úrnak, hogy Tolna megyében egy 105 éves idős hölgy születésnapján vettem részt és két intézetet látogattam meg, majd ezt követően a programom befejeződött. Hazafelé jövet kaptam a hírt, hogy ebben a kérdésben a büntetés-végrehajtás parancsnoka és munkatársaim az Igazságügyi Minisztériumban döntésre várnak, amelyről velük konzultálnom kellett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Nagyon sajnálom, hogy itt be kell fejeznem a mondandómat. Remélem, az egyébként teljesen jogszerű eljárásomat az a szabálysértési eljárás is igazolni fogja, amely S. Mária ellen megindult az ő vétkes magatartása miatt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Az elnök feladata, hogy betartsa és betartassa a Házszabályt. A válaszadásra négy perc áll rendelkezésre, és az én kötelességem erre figyelmeztetni a kérdezőt és a válaszadót is.

Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a miniszter asszony válaszát. (Nagy zaj a kormánypárti oldalon. - Közbekiáltások: Fogadd el! Ez a minimum! - Dr. Balsai István: Kérj bocsánatot!)

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a miniszter asszonynak, hogy nem államtitkárára bízta a választ erre a számára nem kellemes kérdésre. Ezt köszönöm. (Mozgás és zaj.)

A frakcióvezető úrral közben azért váltottam szót, mert azzal indultunk neki ennek az interpellációnak, hogy ha egy mód van rá - ha a miniszter asszony tesz olyan utalást, hogy sajnálja, sőt bocsánatot kér azoktól, akiket kellemetlen helyzetbe hozott ezzel az eljárással (Felzúdulás és zaj a kormánypárti oldalon. - Közbekiáltások: Szégyelld magad! Ülj már le! - Dr. Kosztolányi Dénes: Fogadj ügyvédet!) -, akkor el fogjuk fogadni a választ, bár erre ebben az Országgyűlésben a mi részünkről még nem volt példa.

Sajnos az derült ki a válaszából, hogy ön még mindig azt gondolja, hogy mindent helyesen tett ebben az ügyben, csak arra nem vigyázott eléggé, hogy kellemetlen látszatot ne keltsen a kék fény használatával, de egyébként mindenben önök tettek helyesen, és az áldozat az, aki mindenért felelős. (Nagy zaj a kormánypárti oldalon.)

Sajnos mégsem tudom elfogadni a választ. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr nem fogadta el a miniszter asszony válaszát. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy elfogadják-e a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 158 igen szavazattal, 81 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter asszony válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Bartha László, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez: "Vasúti Tisza-híd építése, Szeged-Temesvár vasúti kapcsolat rehabilitálása" címmel.

Bartha László képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   144-154   154-162   162-169      Ülésnap adatai