Felszólalás adatai

SNEIDER TAMÁS, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először csak szeretném jelezni, hogy ismereteim szerint nem 7 ellenszavazat, hanem 7 tartózkodás volt a bizottsági ülésen, és ez nyilvánvalóan nem teljesen ugyanaz, ez egy fontos dolog.

Kétféle kisebbségi vélemény alakult ki a bizottsági ülésen, mind a kettőt én fogom ismertetni. Az egyik a nemzeti ellenzék kisebbségi véleménye. Gyakorlatilag két dologról van szó. Az egyik: örülünk annak, hogy egy ilyen szigorítás életbe lép a büntető törvénykönyvben, viszont azt látjuk, hogy a 20 ezer forint alatti csalások esetében továbbra sincs semmilyen szankció. Ezért sajnos, mivel itt jogtechnikai okok miatt nem tudunk módosító indítvánnyal élni, ezért majd egyéni indítványt fogunk tenni arra, hogy 20 ezer forint alatti jogsértések esetében is büntethetőek legyenek azok a személyek, akik ilyet tesznek. Csak külön megjegyzem, hogy 28 500 forint az öregségi nyugdíjminimum, amihez egyébként általában kötve vannak bizonyos százalékban a különböző segélyek, és ezek 20 ezer forint alatti összeget jelentenek sok esetben, és ilyenkor is történhet csalás. Tehát ez az egyik mindenképpen, amit szeretnénk elérni, hogy legyen szigorítás, és következmények nélkül ne maradhasson egyetlenegy csalás sem Magyarországon. Nyilvánvalóan persze hozzáteszem, hogy nem két év börtönbüntetést vagy elzárást kívánunk ilyen esetben kezdeményezni, de hogy ne kapják egy ideig ezeket a támogatásokat, szerintem az teljesen evidens.

A másik - és ez igazából egy aggály -, hogy tartunk attól, hogy a köztisztviselők, közalkalmazottak tekintetében visszás helyzet alakulhat ki, hiszen tegyük fel, hogy kiad, mondjuk, egy lakbértámogatást az önkormányzat részéről a jegyző, illetve egy közalkalmazott, és kiderül, hogy fél éven keresztül mégsem lakik ott az illető, aki ezt igénybe veszi, de nem ellenőrzik, vagy nincs rá lehetőség, mert annyira leterheltek az önkormányzatnál, ami sűrűn előfordulhat. Itt könnyen megtörténhet az, hogy a köztisztviselő, a közalkalmazott vagy a jegyző netalán gyanúba keveredik, és veszélybe kerül az ő egzisztenciája ilyen kisebb fajsúlyos dolgok miatt, és két év elzárással is büntethető. Itt számunkra aggályos legalábbis, hogy nem kellene-e mégis jobban védeni ezeket az alkalmazottakat.

Nos, a másik kisebbségi vélemény gyakorlatilag úgy fogalmazódott meg, hogy az MSZP és részben az LMP is azt kérte, hogy egyrészt milyen érdemi információkkal rendelkezik a kormányzat, vagy milyen mértékűek ezek a csalások, hogy érdemes-e emiatt törvényt módosítani, vagy pedig ezek igazából csak városi legendák, és nem érik el azt a szintet, amire ehhez szükség volna; illetve ha ez a jelenség létezik, akkor milyen társadalmi csoportok és milyen motivációk miatt követik el. Tehát egy ilyen hatástanulmányt szerettek volna látni, és ezt sérelmezi az MSZP, hogy ilyen hatástanulmány nem lett letéve.

Az LMP részéről pedig mindenképpen felmerült az, hogy gyakorlatilag büntet a kormányzat, viszont lehetőséget nem nagyon ad azon emberek számára, akik adott esetben ilyen csalásra folyamodnak, gyakorlatilag nem komplexen kezeli az egész folyamatot, csak a büntetési tételeket látjuk vagy látják folyamatosan a törvénykezés részéről, viszont megoldási javaslatokat sokkal kevésbé. Még talán annyit tennék hozzá, hogy ezek az események, az ilyen bűncselekmények azért valószínűleg követhetők, hiszen például orvosi igazolásokat ki szoktak adni, és különböző módszerek volnának arra, hogy erre valamilyen jellegű felmérést lehessen végezni, és valóban ilyen jellegű felmérés még nem született, és nem tudott ilyet produkálni a kormányzat.

Ezek voltak a kisebbségi vélemények röviden. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.50)