Felszólalás adatai

Most soron következik az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5948. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/5948/12. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Bejelentem, hogy az ajánlás 1. pontjára nem nyílik meg a részletes vita, mivel azt az első helyen kijelölt bizottság túlterjeszkedőnek minősítette.

Kezdeményezem viszont, hogy az Országgyűlés a bizottsági ajánlás többi pontját, a 2-11. indítványokat egy szakaszban tárgyalja meg. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Látható többség. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javaslatomat látható többséggel elfogadta.

(18.30)

Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 2-11. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A vitában én egy módosítót nyújtottam be itt a középfokú végzettség elnyerése érdekében. Az ajánlás pontos számát sajnos most nem tudom megmondani, tekintettel arra, hogy két törvényjavaslat vitájával foglalkoztam egész nap, és most nincs itt a kezemben, de gondolom, elnézik nekem, hogy nem tudom meghatszorozni magam.

Gyakorlatilag a tartalmi lényege ennek a módosító javaslatnak az, hogy a kék kártya intézménye, amellyel kapcsolatban Manuel Barroso európai biztos, meg ha jól emlékszem, a volt olasz igazságügyi biztos, Frattini azt mondta, hogy Európa nem rendelkezik elég jól képzett munkavállalóval és fiatallal, ezért rászorul arra, hogy harmadik országból érkezzenek be ilyen képességű emberek. Hozzáteszem, ez ránk nem igaz, tehát Magyarországnak abszolút megvan arra a saját szellemi képessége és még talán kellő számú fiatalja, ha még maradnak itthon egyáltalán néhányan, hogy újratermelje önmagát, és kialakítson egy olyan életet Magyarországon, ami vonzó mindenki számára.

Mindenesetre én azt mondom, hogy ha a kék kártyát ilyen irányelvvégrehajtás-szerűen Magyarországra akarják erőltetni... Ez is egyébként tökéletesen kapcsolódik, egy fonálra lehet felfűzni a mai három törvényjavaslatot, amiben részt vettem, tehát az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos törvénymódosítás, a szabálysértési törvény, amelynek vannak európai uniós elemei, illetve irányelvre visszautaló elemei, illetve ez a bizonyos migrációs törvényjavaslat is kifejezetten egy európai uniós irányelv végrehajtását szolgálja. Itt a nemzetre rá van bízva, a tagállamokra rá van bízva, hogy milyen terjedelemmel hajtják végre.

Itt az háborított föl engem a vitában, az általános vitában ezt el is mondtam, hogy itt nem egy kötelességszegési eljárás miatt korrigálja a magyar törvényhozás ezt az egyébként már meglevő szabályozását, hanem mert várható, hogy kötelességszegési eljárást indítanak ellenünk, és jaj istenem, majd mit mond az Európai Bizottság.

Tehát én azt mondtam erre, hogy az nem jó, hogy ne csak büntetlen előéletű emberek számára nyíljon meg a kék kártya, illetve hogy a középfokú végzettséget legalább írjuk elő az ilyen típusú emberek számára, ha már amúgy a kvalifikált munkaerő bejövetelét kell így elősegítenünk. De mondom, azért ha ez egyáltalán szóba kerül, akkor persze nemzetpolitikai szempontból leginkább az elcsatolt területeken élő magyarság számára tudnám elképzelni ezt a lehetőséget, bár nyilván legfontosabb a szülőföldön való boldogulás, de ha mégis, mondjuk, valamely honfitársunk úgy gondolja, hogy mint ahogy száz éve is indokolt volt - mit tudom én - Székelyudvarhelyről Budapestre jönni dolgozni, az most se nagyobb bűn, tehát ha valaki így akar Magyarországon dolgozni. De ez már nem is rájuk vonatkozik, mert már nem is minősülnek harmadik országnak; helyesebb, ha Szerbiát mondjuk, amelyhez sajnos jelenleg Délvidék nemzetközi jogilag egy érvénytelen szerződéssel tartozik. Tehát mondjuk, egy délvidéki magyar esetében, ha mondjuk, Szabadkáról szeretne Budapesten dolgozni, akkor ha feltételeket támasztunk, tehát magyarul, szűrjük ki a potyautasokat a rendszerből, ha lehetséges.

Egyébként azt is elmondtam a vitában, és erre szeretnék még egy utolsó gondolatot felhívni, hogy a migráció, a bevándorlás gyakorlatilag Nyugat-Európának a legnagyobb témája ma már. Tehát nálunk a bűnözés, azon belül is adott esetben tipikusan és sok esetben cigány emberek által elkövetett bűnözés, de sok más típusú bűnözés, tehát a bűnözés a fő probléma, meg egyáltalán a megélhetési problémák a fő probléma, Nyugat-Európában a migráció, bevándorlás, és minden ottani tagállam hihetetlen szívóssággal küzd azért, hogy a lehető legminimálisabb formában hajtsa végre az Európai Unió vonatkozó szabályait. Nálunk is jó lenne ezt a szemléletet meghonosítani, és nem ilyen, hogy mondjam, kicsit beijedt jelleggel, hogy jaj, majd a Bizottság mit mond ránk, ezért inkább módosítsuk a szabályokat.

Tehát ezért javasoltam ezt a módosítást, és kérem, hogy amennyiben ezt el tudják fogadni, és a szabadságharc szellemisége kellő erővel hat mindannyiunkra, akkor képviseljük ezt az álláspontot, és támogassák a módosító javaslatomat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, mivel többen nem jelentkeztek, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Megadom a szót államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt a Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr kék kártyával kapcsolatban benyújtott módosító javaslatára reagálnék. Az évenként kiadható kék kártyák számának maximalizálását célozza meg ez a javaslat. A kormány ezt azért nem támogatta, mert az EU kék kártya esetében jelenleg egy nemzetgazdasági minisztériumi rendeletben évente meghatározott bérküszöb, valamint a felsőfokú szakmai képesítés követelménye együttesen olyan feltételrendszert alkot, amely nem eredményez jelentős számú kérelmezőt az EU kék kártya vonatkozásában. Tehát ez az álláspontja a kormánynak.

Egyébként még annyit szeretnék elmondani, amit egyébként az általános vitában is elmondtam, hogy Magyarországon a legálisan huzamos ideig tartózkodó külföldi állampolgárok számaránya az összlakosság 2 százaléka, és ezen belül is ennek a 2 százaléknak a kétharmada magyar származású. Ha a más államokból származottakat, tehát a nem magyar származásúakat leveszem ebből, akkor a lakossághoz viszonyított aránya 0,5 százalék a legálisan tartózkodóknak.

Elhangzott még, ha jól emlékszem, Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr mondta, hogy Szlovéniában ez a szám 15 vagy 16 százalék körülbelül, ez a szám hangzott el.

Összességében a törvényjavaslathoz tíz módosító javaslat érkezett. A kormány két módosító jellegű javaslatot támogatott. A 2. számúnál Borbély Lénárd egy bekezdésszámot, a 6. számúnál Szabó Timea a jegyzőkönyv-vezetési kötelezettség szabályait pontosította.

Szeretném megköszönni a tisztelt Országgyűlésnek a viták során, mind az általános vitában, illetőleg most a részletes vitában elhangzottakra tekintettel a törvényjavaslat támogatását.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, megfelel annak az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek, amely miatt ezt a törvényjavaslatot benyújtotta a kormány. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokról történő szavazás során, illetőleg a zárószavazás során a törvényjavaslatot támogassa.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Most a kormány kérésére 19 óráig szünetet rendelek el. Találkozunk 19 órakor. Köszönöm.

(Szünet: 18.38-19.00

Elnök: Dr. Latorcai János

Jegyző: Földesi Gyula)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A szünetet a kormány kérésére 19 óra 15 percig meghosszabbítom.

Köszönöm a türelmüket.

(Szünet: 19.00-19.13

Elnök: Dr. Latorcai János

Jegyző: Földesi Gyula)

Felszólalások:   109-183   183-188   189-283      Ülésnap adatai