Felszólalás adatai

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A képviselő úr mindkét kérdésének van egy általános elvi része és egy, a konkrét ügyhöz kapcsolható vetülete. Engedje meg a képviselő úr, hogy kérdéseinek sorrendjében az összes felvetésére ebben a bontásban válaszoljak.

A képviselő úr először is azt kérdezi, hogy bűncselekmény-e a legfőbb ügyész szerint, ha a korrupció fideszes országgyűlési képviselőt érint. A jogállami büntető jogszabályok alapján bűncselekmény alanya az a 14. életévét betöltött személy lehet, aki legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik (Felzúdulás. - Dr. Répássy Róbert közbeszólása.), és nincs olyan büntethetőségi akadály, amely felelősségre vonását kizárná. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy politikai pártállás ilyen büntethetőségi akadályként nincs szabályozva a magyar büntetőjogban. Kérdésének e részére tehát az a válaszom, hogy az általános feltételek megléte esetén pártállástól és politikai meggyőződéstől függetlenül felelősségre vonható és vonandó bármely bűncselekmény bármely elkövetője.

A konkrét ügy tekintetében jelzem, hogy a Visegrádi Vállalkozók Egyesülése hanyag kezelés gyanúja miatt tett feljelentést, amely bűncselekmény sem rendszertanilag, sem pedig kriminológiai szempontból köszönő viszonyban sincs a korrupciós bűncselekményekkel. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

(16.50)

Ezen túlmenően a feljelentés nem konkrét személy, különösen nem konkrét politikus, hanem ismeretlen tettes ellen irányul. A válaszom tehát az, hogy ebben az ügyben a feljelentés alapján senki nem hozható összefüggésbe korrupciós bűncselekménnyel.

A képviselő úr második kérdésében arról érdeklődik, hogy az ügyészség vádat emel-e a korrupcióval erősen gyanúsítható politikussal szemben. A büntetőeljárási törvény feljelentés esetén különböző kötelezettségeket ró az eljáró hatóságokra. Így vizsgálni kell, van-e bűncselekmény alapos gyanúja, amely miatt a nyomozást el kell rendelni, illetve van-e olyan körülmény, amely következtében ezt meg kell tagadni. Előírás az is, hogy ha a döntéshez szükséges adatok hiányoznak, akkor a feljelentés kiegészítését kell elrendelni. Amennyiben az alapos gyanú megállapítható, akkor a nyomozás elrendelését követően be kell szerezni a bizonyítékokat, és foganatosítani kell mindazokat az eljárási cselekményeket, amelyek az anyagi igazság felderítéséhez szükségesek. Megfelelő számú és súlyú bizonyíték esetén, a nyomozás befejezését követően kerülhet az ügyészség olyan helyzetbe, hogy mérlegeli, vádat emel-e egy ügyben, vagy pedig nem.

A képviselő úr által felhozott ügyben 2001. március 30-án tettek feljelentést. A feljelentés alapján a törvényes határidőben az illetékes Pest Megyei Főügyészség a feljelentés kiegészítését rendelte el az előbbiek szerint. A beszerzett teljes iratanyag birtokában dönthető el az, hogy egyáltalán indítható-e nyomozás az ügyben, és az esetleges felelősség kit terhelhet.

A válaszom tehát az, hogy jelen pillanatban még az sem dönthető el, hogy fennáll-e bűncselekmény alapos gyanúja, illetőleg ha fennáll, akkor kivel szemben áll fenn ez az alapos gyanú. Ehhez képest jogi képtelenség konkrét személlyel szembeni konkrét vádemelési időpontról beszélni.

Biztosíthatom a képviselő urat, hogy az ügyészi szervezet - ahogy ezt a statisztikák is bizonyítják - minden ügyben, így ebben az ügyben is a törvények szerint és a lehető leggyorsabban jár el.

Tisztelt Képviselő Úr! Örömömre szolgált, hogy felvilágosíthattam az ügy valós körülményeiről és a vonatkozó büntetőjogi szabályokról. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban és MIÉP soraiból.)