Felszólalás adatai

Amivel foglalkozni szeretnék, az a 11. ajánlási pont. A 11. ajánlási ponttal pedig azért szeretnék foglalkozni, mert a törvényjavaslat benyújtása óta ez egy élő vita Magyarországon, nemcsak az Országgyűlés falai között, hanem a szakmában is folyik ez a vita. Szeretném itt is elmondani, szeretném azt kérni a kormánytól, hogy fontolja meg ezen benyújtott indítvány módosítását. Sajnálom, hogy nem érkezett ennek módosítására a gazdasági bizottság csomagjában kezdeményezés a kormány részéről, pedig indokolt lenne.

Itt a probléma a következő. Úgy hoznak be Magyarországon egy, az interchange szabályozására vonatkozó indítványt - európai példára vagy intuícióra hivatkozva, hiszen nincs még olyan döntés, ami alapján most ezt be kellene hozni, hanem majd lesz olyan szabályozás, amit Magyarországon is alkalmazni kell, nevezetesen 0,2 százalékos felső mértékre korlátozva a bankközi jutalék mértékét -, hogy nem veszik azt figyelembe, hogy ugyanerre a tranzakcióra Magyarországon már a kormánytöbbség bevezetett egy 0,3 százalékos mértékű fizetendő díjat. Ebből következően az a furcsa helyzet jön létre, hogy egy tranzakcióért valakinek fizetni kell 0,3 százalékot, miközben, ha ezt a törvényt elfogadják, 0,2 százalékot számíthat csak föl ugyanarra a tranzakcióra.

Ebből következően nyilvánvalóan téves mindaz az érvelés, ami ebben a kérdésben elhangzott, miszerint, ha a 0,2 százalékos korlátot behozzák, akkor majd szélesedni fog a bankkártya-elfogadó helyek száma, gyakoribbá válik majd a bankkártyahasználat Magyarországon, és ezzel tisztul a gazdaság. Azt tudom tehát mondani, hogy miközben már Magyarországon van egy 0,3 százalékos tranzakciós díj bevezetve, akkor ezt vegyék figyelembe legalább akkor, amikor ugyanarra a tranzakcióra be akarnak vezetni egy felső korlátértéket. A 0,3 százalékot így is, úgy is meg kell fizetni. Mert ebből két dolog következik. Vagy az érintett gazdálkodó szervezet nem lesz érdekelt abban, hogy ilyen megtörténjen, és a szélesedjen az elterjedése Magyarországon a gyakorlatban, vagy nyilvánvalóan továbbterheli a fogyasztóra a 0,3 százalékot, hogy neki még maradjon meg valamennyi üzleti érdekeltség ebben a folyamatban. Miután a kormány azt mondja, hogy a bankok bizony nem terhelik át az ilyen jellegű díjakat a fogyasztókra, ha ez igaz, akkor viszont nincs rendben a 0,2 százalékos mértékű korlátozás.

Én úgy gondolom, az egy helyes gondolat, hogy legyen ilyen jellegű korlátozás, nevezetesen azért, hogy ne egy egyszereplős piaccá alakuljon Magyarországon a MasterCard előnyére, a Visa hátrányára ez a piac. Ezért szerintem érdemes ezzel foglalkozni, csak az a javaslatunk, hogy vegyék figyelembe azt, hogy ez a kormány már Magyarországon bevezetett ugyanilyen tranzakciókra egy 0,3 százalékos mértékű díjat. Ezt ne hagyják figyelmen kívül, amikor ennek az új tételnek a bevezetéséről javaslatot fogalmaznak meg, és el akarják fogadni.

Ezért azt a javaslatunkat, ami itt az elhagyásra vonatkozik, kérem, támogassák. És nagy örömmel venném, ha a kormány megfontolása után valamilyen bizottsági indítványként még a továbbiakban vagy akár kapcsolódó módosító indítványként bejönne a későbbiek során egy, az üzleti körülményeket, a valóságos helyzetet Magyarországon figyelembe vevő, a viszonyokat tükröző, nem a 0,2 százalékot tartalmazó indítvány, amely szintén ezt a bizonyos piacmonopolizálási helyzetet megakadályozandó, korlátozná ezt a mértéket. Én a korlátozással magával egyetértek, csak azt javaslom, vegyék azt figyelembe, hogy a 0,3 százalékos mérték mint jelenleg fizetendő mérték már hatályban van. Ezt figyelembe véve határozzák meg azt a mértéket, amelyen korlátozni kívánják az interchange-díjat Magyarországon.

Úgyhogy a magunk részéről magával a korlátozással egyetértünk, de így, ebben az összefüggésben a 0,2/0,3 százalékos ellentmondás figyelembevételével a benyújtott javaslatot nem tartjuk helyesnek, nem tartjuk kivitelezhetőnek. Ezért szeretnénk arra kérni a kormányt, hogy egy megvalósítható, olyan javaslatot terjesszen elő módosító indítvány formájában is, akár a parlamenti vita későbbi szakaszában, amely lehetővé teszi mind a két cél elérését, nevezetesen, hogy ne alakuljon ki a monopolhelyzet, illetve szélesedjen Magyarországon mind a kártyaelfogadó helyek száma, mind pedig a kártyahasználat. Csak óvatosan jegyzem meg, hogy a kártyaelfogadó helyek számának szélesedéséhez természetesen az ezzel kapcsolatos egyéb költségek csökkentése is szükséges. Hiszen ismereteim szerint a vállalkozók jelentős része azért nem használ terminált, mert magas a működtetés költsége. Ha ezt a költséget sikerülne csökkenteni, akkor nyilvánvalóan Magyarországon több helyen lehetne bankkártyával fizetni, mint jelenleg.

Köszönöm figyelmüket.