A felszólalás szövege:

Mindezzel együtt mi is úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi helyzet sem megnyugtató. Nincs a zsebünkben a bölcsek köve, ezért az Energia Hivatal és más szakértők bevonásával - egyébként az önök észrevételei és javaslatai alapján is, hiszen nem ön az egyetlen képviselő, aki ezt a kérdést felvetette - vizsgáljuk e kérdés újabb felülvizsgálati lehetőségét. Nagyon bízom abban, hogy még az év folyamán, tehát az őszi fűtési ciklus előtt tudunk egy társadalmilag igazságosabbnak minősíthető megoldást találni.

Köszönöm szépen.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ahogy az előbb már szó volt róla, a költségmegosztóval felszerelt távfűtéses társasházi lakások aránytalan teherviselése ismert probléma. Azokban a társasházakban, ahol költségmegosztó készüléket szereltek fel, a korrekciós tényezők alkalmazása nélkül, kizárólag a költségmegosztók adatai alapján végzett elszámolások a kedvező fekvésű lakások esetében minimális, míg a kedvezőtlenek esetében irreálisan magas távhőszámlákat eredményeznének. Egyetértünk tehát abban, mint előbb említettem, hogy szükséges a helyzet újabb vizsgálata.

A kormány a probléma kezelése érdekében két éve módosította a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeletet. Ennek a lényege az, hogy a költségeknek csak egy részét lehet a költségmegosztók alapján fölosztani; a költség másik, nagyobbik felét pedig korrekciós tényezők alkalmazásával kell elszámolni, illetve a fűtött légtérfogat arányában kell felosztani. Ez a szabályozás felső korlátot is tartalmaz a mindezek alapján kiszámlázható összegre nézve.

Ennek ellenére továbbra is érthető módon felmerülnek fogyasztói panaszok, elsősorban a jogszabályok, előírások be nem tartása, illetve azok kijátszása miatt. Tehát nem mindig a meglévő normákkal van a baj, hanem azoknak az alkalmazásával. A megosztókkal felszerelt társasházakban a kormányrendelet szerinti előírásokat a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében csak a távhőszolgáltatóval fennálló szerződés soron következő módosításától kell alkalmazni, ezzel szemben néhány társasház, ezzel a szabállyal visszaélve, a jogszabály megkerülése érdekében a vonatkozó szerződéseket például 2011 óta nem módosította. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A kormány, mint említettem, a lehető legszorosabb időn belül megvizsgálja ezt a kérdést, és módosítjuk a szabályokat. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Cegléd-Tápió-vidék térségét érintően az M4-es autópálya és az M8-as autóút egyes szakaszainak kiépítése szerepel a 2001 és 2016 közöttre tervezett közlekedésfejlesztési projektek első programciklusában. A 311-es ebben nem kapott helyet, de az ön által elmondottakkal is megerősítve annak a burkolatának felújítása a rossz állapotra tekintettel valóban indokolt.

Ami a terhelést illeti, mi a magunk részéről bízunk abban, hogy a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer idei bevezetésének köszönhetően a 311-es számú főút jelentős terheléstől fog mentesülni.

A Regionális Operatív Programok finanszírozásában 2007-2008-ban megvalósult a 3119-es összekötő út Tápiószele-Abony közötti szakaszának rekonstrukciós felújítása, 2009-ben megtörtént a 3119-es, 3121-es jelű összekötő utak csomópontjában a körforgalom kiépítése. A 4-es számú főút és a 3119-es jelű összekötő út négyágú, jelzőtáblával szabályozott csomópontjában 2006 és 2012 között - sajnos ön által is megerősítetten - a KSH baleseti adatbázisa alapján két halálos, három súlyos és két könnyű sérüléses baleset történt. Ennek a csomópontnak a biztonságosabbá tétele érdekében 2012-ben a minisztérium meghirdette a balesetveszélyes csomópontok átépítésének társfinanszírozása című pályázatot, valamint a közlekedésfejlesztési operatív program keretén belül is lehetőség van a közlekedés biztonságát szolgáló fejlesztések megvalósítására. Azonban itt figyelembe kell venni, hogy 30 ezer kilométer ilyen állami kezelésben lévő út van. A problémát ismerjük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), igyekszünk a munkát mielőbb elvégezni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vettem részt a bizottság munkájában, és nem voltam itt a múltkori vitán, amikor Hegmanné Nemes Sára államtitkár kolléganőm elmondta a kormány álláspontját. Csak most hallgatva itt a vitát, Veres János miniszter úr szavaiból számomra az derül ki, ha ez igaz, hogy 2002 és 2010 között a Malév privatizációja sikeres volt; hogy 2002 és 2010 között a Malév évente egy jól gazdálkodó légitársaság volt; hogy 2002 és 2010 között a Malév megőrizte a gépállományát, és saját állományú gépparkja volt; hogy 2002 és 2010 között nem halmozott fel 100 milliárd forint tiltott támogatást, és hogy 2002 és 2010 között egy Veres János nevű miniszter tökéletesen végezte a dolgát, ami, ne haragudjon, képviselő úr, ebből a szempontból irreleváns. Reggelig mondhatják a szóvirágaikat, személy szerint senkit nem érdekel a Malév szempontjából, hogy Veres János nevű pénzügyminiszter hogy végezte a dolgát. A végeredmény az érdekes.

(23.00)

A végeredmény, amelyből - és reggelig beszélhetnek, akkor sem tudják az előbbi tényállást kimagyarázni. Nincs kétségem afelől, hogy mindent elkövetnek ennek érdekében, de nem tudják megtenni, mert egyszerűen nem igaz.

Ön ténynek igyekszik feltüntetni valótlan dolgokat, és valósnak igyekszik feltüntetni egy olyan történetet, ami nem úgy történt, ahogy ön és önök mondják. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az Európai Unió tagállamaként kötelezettséget vállalt jogrendszerének harmonizálására. A nemzeti szabályok összehangolása különösen fontos a kőolajellátás biztonságának megőrzése, az ellátási zavarok megelőzése és azok egységes kezelése érdekében.

Az Európai Unió Tanácsa e célból fogadta el a tagállamok minimális kőolaj-, illetve kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló 2009/119. számú irányelvet, amely többek között biztonsági készletképzésre kötelezi hazánkat. Ez a kötelezettség nem új, hazánk az uniós elvárásoknak megfelelően 1993 óta rendelkezik biztonsági kőolajkészlettel.

Az Európai Unió új irányelve azonban módosította a készlet mértékére, összetételére, nyilvántartására vonatkozó szabályokat, amely értelemszerűen a hazai szabályozás átalakítását is szükségessé teszi. A törvényjavaslat elfogadásával hazánk kőolajból és kőolajtermékből álló biztonsági készlete legalább 90 napi átlagos behozatalnak fog megfelelni. A jogharmonizációs jellegű módosításokon túl a törvényjavaslat a készletezésért felelős Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség szervezeti-működési struktúráját érintő, a szövetség hatékonyabb működését segítő módosításokat és a kőolajtermékek jelölését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.

A kőolajtermékek jelölését érintő, azok belföldi felhasználásának ellenőrzését szolgáló rendelkezéseket az Országgyűlés 2012 decemberében elfogadta, tekintettel azonban arra, hogy a hatályos 1993. évi törvényt a most benyújtott törvényjavaslat hatályon kívül helyezi, szükség volt a törvényjavaslat jelölést érintő rendelkezésekkel történő kiegészítésére. E cél elérése érdekében került sor a T/9522. számú azonos tárgyú törvényjavaslat visszavonására, s annak új, a jelölésre vonatkozó szabályokkal kiegészített változatának benyújtására.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan tehát, az önök előtt lévő törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizációs elvárásnak tesz eleget amellett, hogy a Magyarország kormánya által kitűzött alapvető fontosságú, az energiaellátás biztonságát szolgáló célok megvalósítását is szolgálja. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/10215. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Nem, majd a részletes vitát követően.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti érdek olyan integrált regionális energetikai vállalat kiépítése, amely Magyarországon meghatározó szerepet kap a nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági szempontból fontos energiaellátás és energiatermelés területén, központi szerepet épít ki a közép-európai térségben mind a villamosenergia-, mind a földgáz-kereskedelem és -újraelosztás területén.

Ezen érdekek megvalósítására teremtett lehetőséget a költségvetési törvény azon, az Országgyűlés által elfogadott új rendelkezése, amely szerint az állam kezességet vállal a Magyar Villamos Művek Zrt. az E.ON-csoport hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlásából eredő fizetési kötelezettségeiért.

Az MVM-csoport a nemzeti energiastratégiának megfelelően jelentős földgázpiaci szerepvállalásra készült fel az utóbbi két évben. A kezességvállalás a tervezett tranzakció megvalósításának elengedhetetlen feltétele volt, amely nem a büdzsé átfogó módosítását, csupán az E.ON földgázkereskedő és földgáztározó leányvállalatainak megvásárlása miatti szükséges intézkedéseket tartalmazta.

A kezességvállalás a szerződés aláírásától a szerződés teljesítéséig, a vételár megfizetéséig megfelelő biztosítékot nyújt az eladó számára. A tranzakció zárását követően az állami kezességvállalás legkésőbb 2013. szeptember 30-áig megszűnik. A módosítás tehát a látatlanban megjelentetett, teljességgel megalapozatlan találgatásokkal szemben a legkevésbé sem veszélyezteti az idei költségvetési célok teljesülését.

A konkrét tranzakcióval elérendő gazdaságpolitikai célok a következők: az állami energiapolitika végrehajtásához szükséges eszközrendszer fejlesztése, kibővítése; a biztonságos energiaellátás szempontjából kiemelten fontos gáztárolók tulajdonjogának megszerzése; a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hosszú távú gázellátási szerződés fölötti közvetlen kontroll szerzése; valamint az állam az MVM-en keresztül Közép-Európában meghatározó gázpiaci szereplővé válásának elősegítése.

A jelzett gazdaságpolitikai célok, különösen az ország energiaellátásának stabilitása indokolta a hosszú távú szemlélet szükségességét, akár a tranzakcióhoz kapcsolódó rövid távú pénzügyi mutatók ellenében is. A gázkereskedelemmel foglalkozó és gáztározókkal rendelkező gazdasági társaságok tulajdonosi jogainak megszerzése és ezen keresztül mind a gáztározók, mind pedig a földgázszerződések fölötti rendelkezés megteremti az ország számára szükséges mozgásteret gazdaságpolitikai céljainak eléréshez.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A jelen törvénymódosítási javaslat kedvezőbb helyzetet teremt az elfogadott törvényi rendelkezéshez képest, ugyanis a kezességvállalás, az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség korábbi 100 százalékához képest 80 százalékra, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetésére terjed ki. Továbbá a kezességvállalási díj a kezesség összegének egyszeri 0,1 százalékos mértékéről havi 0,12 százalékra emelkedik. A javaslat tartalmaz továbbá technikai pontosításokat is.

Tisztelt Országgyűlés! Az állam szerepének erősítése különösen lényeges a stratégiailag kiemelt fontosságú energiagazdálkodásban. A gazdaság jelenlegi viszonyai között így biztosítható, hogy a gáztározók a magyar gazdaság érdekei szerint működjenek, és a jövőbeli gázszállítási szerződés magyar szempontok figyelembevételével, ezáltal kedvezőbb feltételek mellett szülessen meg.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a törvényjavaslatot megvitatni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom a vitakedvet mérsékelni, csak szeretném emlékeztetni önöket, hogy a mai előterjesztés arról szólt, hogy a szerződő felek személyébe egy esetleges jogutód van beemelve, és a garanciafeltételek 100 százalékról 80-ra csökkentek. A mai vita erről szólt, hiszen mindaz az érdekes fejtegetés, ami itt elhangzott, abban két héttel ezelőtt a Magyar Országgyűlés döntött.

Azt örömmel üdvözlöm és köszönöm a szocialista képviselőtársaimnak, hogy az expozéban megfogalmazott alapvető nemzetpolitikai célokkal egyetértenek. Úgy gondolom, hogy ez már előbbre viszi a dolgainkat.

Mindaz, amit Veres képviselő úr vizionált, azt az egyébként dramaturgiailag nagyon ügyes fogást alkalmazva, hogy feltételezett hipotéziseket állított fel, majd néhány elterelő mondat után a saját maga, egyébként hangsúlyozottan feltételes módban mondott állításait igazként és tényként fogadta el, mindezzel vitát generálva a Házban, ez egy rendkívül jó retorikai fogás, de lássuk be, hogy az ország jelene és jövője szempontjából egyik legfontosabb gazdasági tranzakcióhoz azért nem minden tekintetben méltó. Ezt a vitát az Országgyűlés lefolytatta, és két héttel ezelőtt az erre vonatkozó döntéseket meghozta.

Mindaz a kifogás, érvelés, vélemény természetesen megilleti képviselőtársaimat, nyilvánvalóan módjukban van véleményt alkotni dolgokról, de hogy belelátnak például egy jövőbeli orosz tárgyalófél lelkébe és tudatába, hogy miről és mit fognak mondani, azt azért erős túlzásnak tartom, mint ahogy mondjuk, amelyet én magam közelről érintek, egy valamilyen rejtélyes körülmények között tőlünk eltávozott köztisztviselő lelki habitusával foglalkozott. Annyit engedtessenek meg nekem is, saját hangomtól elragadtatva, hogy az illető úrnak nem az elküldését, hanem az alkalmazását tartottam egy hibának, és úgy gondolom, hogy így helyreállt a világ egyensúlya. Egyébként úgy gondolom, nem úgy gondolom, tudom, az eltávozását nem lelkiismereti, hanem egyéb okok involválták.

Mindezek alapján, ezzel együtt, éppen a dolog jelentősége miatt meggyőződéssel vallom, hogy az elhangzott vita nem volt felesleges, hiszen sok oldalról világította meg a két héttel ezelőtt már eldöntött kérdéseket, és ezeknek a mai korrigálására tett javaslatot. Ismétlem, és egyben ezt az ellenzéki képviselőtársaim, hogy mondjam, nem megnyugtatására, csak érvelésére mondom, megismétlem, hogy ez a javaslat egy egyébként az eladó fél kérésére az eladó felek személyének lehetséges kiegészítéséről szól és a lehetséges jogutódjai kitételre, valamint egy kedvezőbb garanciavállalási feltételre, mely garanciavállalásnál nemcsak a képviselőtársam által említett pénzügyi előnyökkel kell számolni, hanem azt itt a még jelen lévő és az ügy mellett mind szakmailag, mind politikai képviselet szempontjából kitartó képviselőtársaim kivétel nélkül pontosan tudják, hogy az ilyen garanciavállalás az ilyen méretű, főleg nemzetközi ügyleteknek a lehető legtermészetesebb velejárója.

Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy a kormány álláspontját megerősítve, az általunk javasolt törvényszöveget elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm elnök úr, és köszönöm képviselőtársaim figyelmét.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön korrekt módon bemutatta az előzményeket. Valóban az történt, hogy ez a vállalkozó, ez a Rent-Gép alvállalkozókat jelentett be, ebben nem szerepeltek az ön által képviselt vagy ön által a napirend utáni felszólalásban említett cégek. Valóban, ezek gépbérleti, vagy ahogy ön is mondta, egyéb jogviszonnyal vettek részt a munkában. A dolog ilyetén jogi megítélése tiszta: mindenki olyan, aki akár egy írásbeli, akár szóbeli ráutaló magatartással létrejött szerződésben valamilyen teljesítményt produkált, és a megbízó vagy adott esetben a bérbevevő nem fizette ki, ön is pontosan tudja, bírósághoz fordulhat.

Azért is maradtam itt, a személyes válaszadást remélve, mert amit ön képvisel, az emberileg tökéletesen érthető, ugyanakkor politikailag és szakmailag, úgy gondolom, nem követhető eljárás. Ön pontosan tudja, hogy egy minisztérium mibe szólhat bele és mibe nem. Természetesen nem helyeseljük sem emberileg, sem minisztériumként, ha valaki nem fizeti ki a neki nyújtott szolgáltatást. Az is nyilvánvaló, hogy egy ilyen cég emberi megítélése, mondjuk, az én szememben jelentősen megváltozik. Ugyanakkor ön pontosan tudja, nem lehet ebbe belenyúlni. Megvannak Magyarországon azok a fórumok, amelyekhez ilyenkor nemcsak lehet, hanem kell is fordulni. Nekem az írásbeli válaszomban itt felsorolták a megyei egyeztető bizottságot, a kereskedelmi kamara mellett működő egyeztető bizottságot, és én is mondtam a bíróságot. Ön a magyar valóságot és a gazdasági realitásokat említette. Mind a ketten tisztában vagyunk azzal, hogy ma sok tízezer vállalkozó éppen az építőipari, akár mély-, akár magas-építőipari vállalkozása során nem jut hozzá a pénzéhez.

Anélkül, hogy itt a felelősséget meg akarnám osztani, azt még ilyen vitatható formában is a parlament nyilvánossága előtt azért azt el kell mondanom, hogy azok a vállalkozók, akik a jogszerű megoldást megkerülő, a megkötés pillanatában praktikusnak tűnő vagy járhatónak tűnő utat választottak, azoknak számolniuk kell azzal, hogy ez kockázatos. Magyarországon ma elfogadottá vált, hogy tulajdonképpen egy-egy jogügylet alanya úgy érzi, hogy őt nem terheli a felelősség, de terheli. Tudom, hogy nehéz munkához jutni, tudom, hogy a szerződéskötés reményében sok kompromisszumra kényszerülnek, de ezt nem lehet jogkövető magatartásnak tekinteni. Sajnos számolni kell azzal, hogy ennek veszélye van. Ez természetesen nem menti annak a cégnek a magatartását, amelyik egy elvégzett teljesítményt vagy egy szolgáltatott gép bérleti díját nem fizeti ki. De kérem, hogy ennek a harmadik és negyedik személyek által kötött, egyébként mind a beruházó jogköréből is és látóköréből is kiesett konstrukciókat sem a beruházónak, sem a minisztériumnak, kérem, ne akarja - hogyan mondjam - az erkölcsi felelősségévé tenni. Ismétlem, emberileg megértem, amit mond, és úgy gondolom, képviselőként önnek dolga ezt elmondani, de nem a minisztérium dolga, lehetősége sincs rá, hogy ezekben jogi úton vagy más módon eljárjon.

Úgyhogy innen is azt javasolom az ön által napirend utáni hozzászólásában felhozott és pórul járt cégeknek, hogy a bíróság előtt érvényesítsék jogaikat és követelésüket.

Köszönöm, elnök úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tegnap az általános vita végén úgy nyilatkoztunk az idő előrehaladottságára tekintettel, hogy most válaszolunk.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat beterjesztésével a kormány Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget, és bevezeti a kőolajtermékek jelölésének rendszerét. A jogharmonizáció végrehajtása az uniós tagságból fakadó alapvető kötelezettségünk, míg a kőolajtermékek jelölése a szabad forgalomba bocsátott kőolajtermékek identitásának és származásának fizikai ellenőrzését teszi lehetővé, mivel a jelenlegi szabályozás ezen a területen hiányos. A rendelkezések elfogadásának szükségességét támasztja alá, hogy a lefolytatott hatósági ellenőrzések során az üzemanyagtöltő állomások közel felénél volt tapasztalható valamilyen hiányosság vagy visszaélés.

Az indítvány elfogadása esetén a forgalomba bocsátott üzemanyag származása egy rövid vizsgálattal megállapítható lesz. A javaslat értelmében a szabad forgalomba bocsátás helyén, azzal egy időben egy olyan, üzemanyagtípusonként eltérő jelölőanyag kerül a termékbe, amely abból nem távolítható el. Ugyanakkor ez nem jelent többlet-környezetterhelést, nem okoz a felhasználó oldalán teljesítéscsökkentést, és mentes minden egyéb káros hatástól. Az üzemanyag jelölésével, illetve a jelölés ellenőrzésével egyértelműen kimutathatóvá lesz, hogy pontosan milyen mértékűek az üzemanyaggal kapcsolatos visszaélések. Ez elősegíti az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét, a visszaélések feltárását, a vevők jó minőségű, ellenőrzött termékek vásárlásába vetett bizalmát. A jelölési rendszer bevezetését és működtetését a kőolajtermékek készletezése terén komoly tapasztalattal rendelkező, átláthatóan működő Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség fogja végezni.

A törvényjavaslathoz az Aradszki András képviselő úr által benyújtott T/10215/1. számú módosítóval és a dr. Latorcai János képviselő úr, alelnök úr által benyújtott kapcsolódó módosító indítványban foglaltakkal, a kettő összedolgozott szövegével a kormány egyetért.

A Szekeres Imre és Kovács Tibor képviselő urak által benyújtott T/10215/2. számú módosító javaslat a kőolajtermékek jelölésére vonatkozó rendelkezéseket javasolja törölni a törvényjavaslatból. Az előbb kifejtett szakmai indokokra tekintettel a javaslatot a kormány nem támogatja. Ugyanakkor szeretném itt a válaszadásban is kiemelni, hogy egyébként az MSZP-frakció is a törvény céljával, tartalmával és egyéb rendelkezéseivel egyetértett, a szakmai polémia kifejezetten a jelzőanyaggal, annak az esetleges költségeivel, technikai kérdéseivel foglalkozott.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat, mint ahogy az expozémban rámutattam, jogharmonizációs elvárásoknak tesz eleget, a kormány által is kitűzött alapvető fontosságú, az energiaellátás-biztonsági célok megvalósítását is szolgálja. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/10215. számú törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatok figyelembevételével támogatni szíveskedjék.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.00)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A rezsidíjcsökkentés ügyében nem először kapok lehetőséget a kormány álláspontjának kifejtésére, s meggyőződésem, hogy nem is utoljára. Éppen ez az ismétlődés ad lehetőséget arra, hogy ennek a mostani intézkedéssorozatnak a pillanatnyi okai mellett néhány szót szóljak önöknek az előzményekről. Azokról az előzményekről, amelyek odavezettek, hogy 2012 végén, 2013 elején a magyar kormánynak nem volt más lehetősége - jelzem, feladata sem -, mint hogy meglépje azt, amit lépett, és meglépje az elkövetkezendő időkben is azt, amit lépni fog.

Ismert önök előtt, hogy a kilencvenes évek közepén Magyarország egy szociálliberális gazdasági ideológia végrehajtójaként Európában szinte példa nélküli módon az energiapiacon gyakorlatilag minden eszközét privatizálta.

(13.50)

Privatizálták az erőműveket, privatizálták a szolgáltatókat, privatizálták mindazt sok egyéb mellett, a gazdaság számos más eleme mellett, ami a magyar családok, a magyar emberek mindennapi biztonságát, mindennapjaik megélhetőségét jelentette. A privatizáció során, ma már gazdaságtörténeti vagy politikatörténeti érdekességgé szelídült módon, vannak még képviselőtársaim, akik emlékeznek rá, az akkori piaci körülményeket messze meghaladó, garantált profitot ajánlottak a privatizálóknak. És lehetővé tették számukra, hogy a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek jelentős részét, kérem, gondoljanak a foglalkoztatási kötelezettségekre, gondoljanak a modernizációs kötelezettségekre, gondoljanak a környezetvédelmi intézkedések kötelezettségeire, tisztelet néhány kivételnek, de sorra-rendre elmulasszák, sorra-rendre elfeledkezzenek ezekről a szerződéses kötelezettségekről. Ennek egyik eredménye volt az, hogy Magyarországon az energiapiac számítási módját bebetonozták. Olyan számítási képletek voltak, amelyekben az elismert költségek számítási módja gyakorlatilag lehetővé tette, hogy az állam által az áramtermelőkre és szolgáltatókra kivetett adókat szinte egy az egyben átterheljék a fogyasztókra. Ez az egyik folyamat.

A másik pedig az az 5-6 éve a világban és Európában tapasztalt gazdasági körülmény, ami a gazdasági élet lanyhulásához, évek óta tartó depressziójához vezet. Ennek a depressziónak természetesen egy európai államban elszenvedői a gazdasági élet szereplői és természetesen végső soron a fogyasztó, a lakosság is. Az azonban Magyarországon egy Európában párját ritkító szituáció, hogy ezeket a hátrányos következményeket a szolgáltatók sorra-rendre áthárították a lakosságra, így a gazdasági élet elmúlt 4-5-6 évi minden terhét-baját a lakosságnak kellett és kell elviselnie.

Ez a két körülmény, a gazdaságtörténeti előzmények és az európai gazdasági szituáció vezetett oda, amit Rogán frakcióvezető úr számokkal is bebizonyított, hogy ma a magyar családok Európában a vásárlóparitáson mért legmagasabb rezsidíj fizetésére kötelezettek, a jövedelmüknek Európában sehol másutt nem tapasztalt mértékét kell a családoknak a lakások fenntartását szolgáló rezsiterhek kiegyenlítésére fordítani. A helyzet tarthatatlan, ezért a kormánynak lépnie kellett. Lépett is. Ehhez kérem támogatásukat, mint ahogy kérem azokhoz a további lépésekhez, amelyek ennek a lehetetlen állapotnak az elkövetkezendő hónapokban való további mérséklését és reményeink szerinti megszüntetését eredményezik.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a korrupció elleni harc egy alapvetően fontos társadalmi ügy, ezért elöljáróban önnek is azt javaslom, hogy ezzel kapcsolatos véleményét, szándékait, törekvéseit ne egy sérült és sértett ember vagdalkozására alapozza. A korrupcióellenes ügy egy közös társadalmi ügy, amelyben az államra és az állami intézményekre valóban kiemelkedő felelősség hárul.

Ön kérdezi, hogy mit tettünk. A kormány megalakulását követően azonnal fellépett a korrupció ellen, határozott intézkedéseket tett az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések kivizsgálására. Ennek eredményeként számos ellenőrzés zajlott és zárult, több ügyben már jogerős bírósági döntés is született.

A határozott korrupcióellenes intézkedések egyik kézzelfogható eredménye az 1104/2012. számú kormányhatározat, amely a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a közigazgatás korrupciómegelőzési programjának elfogadásáról szól.

A kormány rendkívül fontosnak tartja az állami vezetők elkötelezettségét és a megelőzést a korrupció elleni fellépésben. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelynek segítségével a közigazgatás napi működésében megjelenik a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek kivizsgálása, illetve megelőzése.

A fejlesztési tárcánál is olyan mechanizmus működik, amelyik képes a korrupciós kockázatokra vagy eseményekre irányuló közvetlen bejelentések, valamint a központi bejelentőrendszerbe érkezett információk alapján történő hivatalos megkeresések fogadására, feldolgozására és azok belső kivizsgálására.

A korrupció megelőzése illeszkedik a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programhoz, nevesíti az átfogó feladatok között az elszámoltathatóság megteremtését és a korrupció felszámolását. A Magyary-program egyik fő célkitűzése, hogy a korrupció ellen érdemi intézkedésekkel, ne pedig egyes sajtókampányokkal kelljen megküzdeni.

Ezen programhoz kapcsolódva azonnal intézkedtünk a bejelentési rendszer kialakítására, valamint a tárca hatáskörébe tartozó jogszabályok korrupciós kockázati szempontú vizsgálatára, a személyi és szervezeti ellenálló képesség növelésére.

Mindezek mellett fontos lépésnek tartjuk, hogy Magyarország elfogadta a nyílt kormányzati együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló kormányhatározatot, és az ehhez kapcsolódó akciótervben foglaltak betartását, betartatását kormányhatározat szintjén is kimondta.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által idézett kijelentések semmilyen konkrétumot nem tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy milyen korrupciógyanús események következtek be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál. Az alaptalan célozgatásokat, mind az ön által hivatkozott személy esetében, mind akár egy interpellációs kérdés körében legyen megfogalmazva, kénytelen vagyok a leghatározottabban visszautasítani. Felhívom a képviselő úr figyelmét, hogy bármilyen, korrupciót megalapozó gyanúról rendelkezik információval, azt közvetlenül vagy a központi bejelentővédelmi rendszeren keresztül tegye meg. Kérem, éljen a bejelentés lehetőségével.

Önöket pedig kérem, hogy válaszomat fogadják el. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett fejlesztések valóban a budapesti emberek, de az egész ország számára is a legfontosabb fejlesztések. A kormányváltás óta az Új Széchenyi-tervnek köszönhetően több mint 14 ezer fejlesztés valósult meg. Hogy érzékeltessem, az ország gazdasági fejlődése szempontjából ez a szám mennyire fontos, ma Magyarországon 10 fejlesztésből 9 közösségi forrás igénybevételével valósul meg. Ezért volt jelentős a kormány számára is az ön által említett nyílt nap. Bemutattuk, hogy az Új Széchenyi-terv nem egy elvont, megfoghatatlan fogalom, hanem több ezer olyan fejlesztés támogatója, legyen szó mezőgazdaságról, munkahelyteremtésről, infrastrukturális vagy kulturális fejlesztésről, amelyek mindenki életére hatással vannak.

A hosszú évtizedek óta magára hagyott Várbazár felújítása jelenleg az egyik legfontosabb nemzeti programunk. A főváros szívében álló és Budapest dunai panorámáját meghatározó műemlék helyreállítása nemcsak idegenforgalmi, de nemzetgazdasági szempontból is rendkívüli jelentőségű, ezért számos gyorsító intézkedésnek köszönhetően 2014. március végére a nagyközönség számára is látogatható lesz. A közösségi közlekedés területén a Kelenföld és Keleti pályaudvar közötti 4-es metróvonalszakaszt ugyancsak 2014 márciusában kívánjuk megnyitni. A Zeneakadémia épületébe még Liszt Ferenc születésének 203. évfordulója előtt, 2014 szeptemberében visszaköltöznek az idén 137 éves intézmény hallgatói és oktatói.

Köszönöm a kérdését, önöknek meg a figyelmét, elnök úr, önnek a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az Európai Unió tagállamaként kötelezettséget vállalt arra, hogy jogrendszerét harmonizálja az uniós joggal, és olyan stabil intézményrendszert épít ki, amely a társadalmi érdekeket figyelembe véve segíti a piac működését, rendezett és átlátható szabályozási keretek között megfelel az uniós és a nemzetközi gyakorlat elvárásainak. A jelen javaslat ezen alapelvek mentén a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségéről rendelkezik. A törvényjavaslattal Magyarország eleget tesz az Európai Tanács ajánlásának, és megteremti a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság döntéshozatali önállóságát. Az elvárt intézményi függetlenség kialakítására az alaptörvény 23. cikkében meghatározott önálló szabályozó szerv jogintézménye a legalkalmasabb.

(19.20)

A képviselőtársaim előtt lévő törvényjavaslat a nemzetgazdaság szempontjából alapvető energetikai és közmű-szolgáltatási tevékenységek szabályozását és a felügyeletét ellátó, az Országgyűlésnek alárendelt, önálló szabályozó szervként működő hatóság létrehozására tesz javaslatot. A javaslat, uniós tagállami gyakorlatot követve, megteremti annak lehetőségét, hogy a hatóság gyorsabban és hatékonyabban reagáljon a politikai, környezeti, gazdasági és energiapiaci fejleményekre. A beterjesztett javaslat szerint a hivatal az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el. Jogállásának szabályozásáról az alaptörvénynek megfelelően sarkalatos törvényt szükséges alkotni, azonban a hivatal részletes feladatait és hatósági jogköreit továbbra is az ágazati jogszabályok tartalmazzák. A hivatal elnöke a hivatal tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31-éig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók érdekében hatékonyabbá tegye az energia- és közműszektor szabályozását és ezek felügyeletét. Az európai normáknak megfelelően, az irányelvek és egyéb jogi aktusok figyelembevételével elkészült javaslat elfogadásával az eddig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Energia Hivatalból létrejövő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal biztosíthatja a szabályozási függetlenség elvének megvalósulását az energia- és közműszektorban. A közjót szolgáló, hatékony, erős és egységes piacszabályozás részeként az önálló nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság létrehozásával teljesül az energetikai szakterületen belül szükségessé vált hatáskör-megerősítés, a függetlenség növelése, illetve a felügyeleti pozíciók stabilizációja.

Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek támogatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló T/10331. számú törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket, köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, önálló zárógondolatokra nincs szükség. Bencsik képviselőtársunk összefoglalta a javaslat lényegét.

Jávor képviselő úr felvetésére szeretném mondani, hogy minden szabályozás közelítés dolga. Nem akarom ismételni minden normaalkotással kapcsolatban azt a lapos, de talán igaz közhelyet, hogy a kést lehet kenyérszeletelésre használni, és lehet emberölésre. Szerencsétlen kés nem tehet róla - az a kérdés, hogy mire használják.

Előterjesztőként is, képviselőként is az a meggyőződésem, hogy ez a szabályozási javaslat egy sok-sok éves jogfejlődés eredményeként jött létre, és annak a részben nemzeti energiarendszernek és nem utolsósorban egy közszolgáltatás jellegű alapszolgáltatás-rendszernek a felügyeleti szerveként jön létre szándékaink szerint, amely a mostani minisztériumi háttérintézményként vagy alárendeltségben működő intézményhez képest mindenképpen egy magasabb szintű, minden szempontból függetlenebb, önállóbb, és az ország érdekeit minden ágazati érdektől függetlenítve tudja irányítani, felügyelni és szabályozni. Úgyhogy meggyőződésem, hogy az ön víziója reményeim szerint megalapozatlan, és nagyon bízom benne, hogy ez a jogszabály tartalmi kitöltése mind az előterjesztői szándék szerint, mind pedig az Országgyűlés reményeink szerint a javaslatot megszavazó többségének akarata szerint fog megvalósulni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország kormánya - mind az elmúlt 2-3 év, mind az elmúlt hónapok és ezen belül is az elmúlt hetek bizonyítják - kiemelt ügyként kezeli a lakosság energetikai terheinek csökkentését, a családok rezsiköltségeinek mérséklését. Ennek jegyében az utóbbi időben számos, a fogyasztókat védő, helyzetüket támogató intézkedés született. A kormány először megállította tavaly a rezsiköltségek növekedését, majd január 1-jével első hullámban 10 százalékkal csökkentettük a villamos energia, a gáz és távfűtés lakossági költségeit. Felülvizsgáltuk a szolgáltatók által alkalmazott számlákat, és felszámoltuk a számlázással való trükközéseket.

A villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvények módosítását tartalmazó, most önök előtt lévő törvényjavaslat is ezek közé a lépések közé tartozik. A törvényjavaslat legfontosabb eleme, hogy megtiltja az energetikai szektorra vonatkozó adókötelezettségek áthárítását a lakossági fogyasztásra. Megengedhetetlennek tartjuk ugyanis, hogy a jelentős nyereséget felhalmozó energetikai cégek a törvény által meghatározott adófizetési kötelezettségük felmerülő költségeit ne a saját nyereségükből fedezzék, hanem ezt is azokkal fizettessék meg, akiktől az elmúlt években, évtizedben busás haszonra tettek szert. A törvényjavaslat ezért egyértelműen rögzíti, hogy a szolgáltatók a továbbiakban a közművezetékek adóját, valamint a tranzakciós illetékkel összefüggésben felszámított díjat nem háríthatják tovább a fogyasztóikra. A törvényjavaslat további rendelkezései a felmerült jogértelmezési problémákat kívánják orvosolni, melyek célja, hogy összhangba hozzák a hozzá hasonló életviszonyokat szabályozó törvények, vagyis a villamos energiáról szóló és a földgázellátásról szóló törvény egyes rendelkezéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat azért készült, hogy megakadályozza a lakossági fogyasztók terheinek növekedését, amely álláspontom szerint az Országgyűlés egésze számára fontos és kiemelt cél. Célunk az is, hogy azok a célzott kormányzati intézkedések, amelyek nevesítve jelenítik meg az adófizetésre kötelezett csoportokat, ne hozhassanak olyan helyzetet, hogy ezek a közteher egyenlő vállalásában adófizetésre kötelezett cégek vagy a gazdaság egyes csoportjai ezeket a terheiket a fogyasztókra, a lakosságra tudják áthárítani.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/10330. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Lévén, hogy egy nagy jelentőségű, meggyőződésünk szerint a társadalom egészét foglalkoztató kérdésről van szó, engedje meg a tisztelt Ház, hogy én is reagáljak az imént elhangzottakra.

Elsősorban arra szeretnék rámutatni, ami ebben a tekintetben összeköt minket, és nem elválaszt a Jávor képviselő úr által elmondottakkal, ugyanis a háztartások rezsiköltségének csökkentését elsősorban a magyar háztartásoknak Európában párját ritkító magas költségterhelése tette és teszi indokolttá, és nem az ön által is említett általános energetikapolitika, amelynek nagy részét mi is valljuk.

Tudjuk, hogy Magyarországon a fajlagos energiafelhasználás mutatói igen kedvezőtlenek. Tudjuk, hogy Magyarországon egy évszázados elmaradás miatt az épületgépészeti és épület-hőtechnikai mutatók rendkívül kedvezőtlenek. Tudjuk, hogy éppen az elmúlt 10-15 év sok tekintetben következetlen politikája miatt például a magyar erőműpark nagy része korszerűtlen. Tehát számos olyan teendőnk van, amiben lépni kell. De ezeket nem a rezsidíjcsökkentés vagylagos formájaként kell felhozni, hanem az azzal természetesen együtt járó kötelező cselekvési irányokként.

Nem arról szól a történet, hogy vagy rezsit csökkentünk, vagy energiaparkot korszerűsítünk. Mind a kettőre szükség van. Nem arról van szó, hogy nem a fajlagos felhasználás mutatóit javítjuk például az általunk is szorgalmazott nyílászáró-korszerűsítéssel és épületszigeteléssel vagy hálózat-korszerűsítéssel.

(20.00)

A kettőt együtt kell csinálni, csak az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy a kettő üteme eltér egymástól, az egyik egy sok évtizedes hiányt pótol, és szükségszerűen idő kell hozzá, nem csak pénz, idő is, a másik pedig egy azonnali cselekvést igényel, mert a magyar háztartások rezsiköltsége ma Európában - talán egy országot leszámítva - a piacparitásos mutatókkal mérve a legmagasabb Európában.

Tisztelt Képviselő Úr! Azért ismétlem meg, mert ön is megismételte, hogy miért nem a sávos megoldást alkalmazzuk, miért a nagyfogyasztókat terheljük. Nem először mondom a tisztelt Ház előtt, hogy tudjuk, hogy ebben a rezsidíjcsökkentésben benne van az a néhány ezer fogyasztó, amelyik igen, az ön által is mondott nagy, kacsalábon forgó palotákat fűti, és esetleg a fürdőmedencéjét melegíti. De 3,6-3,8 millió háztartásról van szó, a kettő között az arányok nem igazán helytállók. 3,8 millió, közel 4 millió háztartásról van szó, arról nem is beszélve - ön is utalt rá -, hogy a magas fogyasztást nem szükségszerűen ezek involválják, lehet, hogy négy vagy öt gyerek van a családban, négy vagy öt kád vizet kell leengedni este, lehet, hogy nem hetente kétszer indítják be a mosógépet, hanem naponta kétszer, és mindjárt megvan a magas fogyasztás. Tehát a magas fogyasztás és a luxus nem teljesen paralel fogalmak. Tehát ilyen alapon, azt hiszem, nem igazán lehet a magyar társadalom túlnyomó többségét terhelő aránytalan rezsidíjak csökkentésénél eljárni.

A másik, ami szintén előkerült az elmúlt napok, hetek vitáiban, ez a szolgáltatók profitjából képzett valamilyen szociális alap, amelyből a szociális rászorultakat segíti a társadalom. Ön is visszaemlékszik rá, bizonyára képviselőtársaim is, hogy az elmúlt tíz-tizenkét évben volt erre kísérlet, és nem igazán jött be, nem szolgálta a csökkentést, végső soron oda vezetett, hogy jelentős mértékben megugrott a nem fizetők száma, jelentős mértékben növekedtek egyébként éppen azoknak a szolgáltatóknak a kiesett bevételei, akik a notórius díjfizetés-megtagadókkal szemben gyakorlatilag éppen emiatt a más területen egyébként rendkívül kívánatos "szociális érzékenységre" hivatkozva nem fizették meg a díjaikat. Úgyhogy ezen a területen meggyőződésem szerint a társadalmi igazságosságot, az alapvető piaci, vagy ha úgy tetszik, polgárjogi szabályokat és a magyar családok teherbíró képességét egyaránt figyelembe kell venni.

Végezetül, de nem utoljára engedjék meg, képviselőtársaim, hogy a törvénynél talán az elmúlt percekben nem említett célját is felhozzam. Az egyik, amely a villamosenergia-törvény és a gáztörvény ma eltérő szabályozásának az egységesítését szolgálja, ugyanis, amíg a Vet. tartalmazza azt, hogy a bíróság új eljárásra kötelezheti a hatóságot, de nem változtathatja meg, addig jelenleg a földgázszabályozás szerint egy megváltoztatási lehetőség benne van. A kettőt mindenképpen szinkronba kell hozni. Ez a jogszabály erre is vonatkozik.

Végezetül, de nem utolsósorban, hanem éppen a nyomaték kedvéért: tisztelt képviselőtársaim, a mindenkori kormánynak, amikor egyébként adókat vet ki, ami soha nem egy népszerű dolog, az a célja az adókivetéssel, hogy az adófizetésre kötelezetteket nagyobb részvállalásra kötelezze a közösségi terhek viselésében. Ha ezt a rendszert alulról nyitva hagyjuk, és ezeket az adókat mint normális működési költség fogjuk fel, és automatikusan a továbbutalását, továbbterhelését lehetővé tesszük, akkor nem az adókivetésnek az általános és sok ezer éve megszokott célját szolgáljuk, hanem azt engedjük meg, hogy az adófizetésre kötelezett csoportok kibújjanak ez alól a tehervállalási kötelezettség alól. Ennek a megakasztását szolgálja ez a törvény, amit reményeim szerint támogatni fognak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben, hónapokban sok tény, adat, történelmi előzmény és a jelen napjaink szükségszerűsége elhangzott ebben a Házban, és meggyőződésünk, mi több, szándékunk, hogy az elkövetkezendő időszakban még több adat, tény és ezek megváltoztatására irányuló kormányzati szándék bejelentésére kerüljön sor.

Tisztelt Ház! 2002 és 2015 között tizenöt alkalommal emelte a szocialista-liberális kormány a gáz árát, ennek következtében a gáz ára 206 százalékkal, tehát háromszorosára emelkedett; az áram ára 97 százalékkal, tehát közel a duplájára nőtt.

Emlékeztetni kell arra is, hogy 2002 és 2010 között csökkentek a nyugdíjak, a bérek, a családtámogatások. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez nem igaz!) Ennek eredményeképpen 2010-ben az a helyzet állt elő, hogy a magyar családoknak kellett fizetnie piaci árparitáson mérve Európának a legsúlyosabb rezsiköltségét. A magyar háztartások magasabb rezsidíjat fizettek, mint a német, a svéd vagy a dán családok, és ez a vásárlóerő-paritáson mért teher másfélszerese volt az Európai Unió átlagának. Úgy gondolom, hogy ezen vitatkozni, ezt másképpen értékelni, ezt másképpen számolni nem lehet.

Bíztunk és továbbra is bízunk abban, hogy ezeknek a terheknek a csökkentése nem pártkérdés, ez egy alapvető társadalmi probléma, amelynek változtatásáért egy társadalomért felelősséget érző és vállaló kormánynak intézkednie kell, amely intézkedéseket egy társadalomért felelősséget vállaló parlamentnek, a saját szavazói támogatását korábban megkapó, és gondolom, a jövőben is azt igénylő parlamentnek támogatnia is kell.

(9.50)

Csak emlékeztetőül mondom, hogy 2013. január 1-jével 10 százalékkal csökkent a villamos energia, a gáz és a távfűtés lakossági díjainak költsége. Jelenleg dolgozunk a palackos gázon és a tartályos gázon, amely ugyan mennyiségében az energiában kisebb, de a fogyasztók mintegy 8-10 százalékát érinti; dolgozunk a víz- és csatornadíjak, a kommunális hulladékszállítás, a kéményseprés költségeinek csökkentésén, amely költségek csökkentését legkésőbb 2013 első félévének végével végre kívánjuk hajtani.

Tisztelt Ház! Ezekhez a változásokhoz egy határozott, a családok helyzetét figyelembe vevő, családokat támogató általános kormányzati politika mellett természetesen szükség van jogalkotásra is; nem véletlen, hogy már az első intézkedésekhez három törvényt, számos kormányrendeletet és tizenvalahány energiahivatali határozatot kellett megszerkeszteni, előterjeszteni és jóváhagyni. Ilyen jogszabályok megalkotására az elmúlt napokban, hetekben sor került, mi több, a mai napon is sor kerül, amihez kérjük mindazoknak a támogatását, akik a választóik megélhetéséért felelősséget éreznek, akik támogatni kívánják a kormány azon szándékát, hogy a magyar családok - ismétlem, Európában talán legmagasabb - rezsidíj-fizetési kötelezettsége csökkenjen.

Csak emlékeztetni szeretném - hiszen jelen megszólalásomra jobbikos képviselőtársam felszólalása adott lehetőséget -, hogy a Jobbik a támogató nyilatkozata mellett azért hétfőn nem szavazta meg a sürgősséget. Amennyiben tényleg valós a támogatási szándék, akkor jó lenne, ha ez a technikai lépésekben is megvalósulna.

Ennek reményében köszönöm meg mindenkinek az eddigi és a kért jövőbeni támogatását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A rezsicsökkentéssel kapcsolatban szenvedélyes hozzászólások hangzanak el, és nem véletlenül. A magyar gazdaság- és - tudomásom szerint - társadalomtörténetben nem emlékszem olyan eseményre, amely hasonló elhatározottsággal, hasonló erővel és hasonló eredményességgel (Dr. Józsa István: '48-ban az államosítások!) törekedett volna arra, hogy a magyar családok mindennapi megélhetésének helyzetén javítson. A rezsidíjcsökkentésre, a háztartások költségeinek mérséklésére az elmúlt évtizedekben - de különösen az elmúlt 10-15 évben - nem volt példa, ezért ennek mind a technikai végrehajtása, mind a politikai fogadtatása bel- és külföldön egyaránt óhatatlanul érzelmeket indukál, szükségszerűen hullámokat vet. Ezért is fokozott a parlamenti képviselők felelőssége, hogy ebben az alapvető kérdésben hogyan foglalnak állást.

(10.00)

A kormánynak volt, van és lesz ereje arra, hogy a rezsiköltség csökkentéséhez szükséges kormányzati intézkedéseket meghozza, a parlament többségi frakciójának van ahhoz ereje, hogy az ehhez szükséges normaalkotást elfogadja, de ahhoz, hogy a magyar társadalom és a magyar gazdaság ezt megfelelő súllyal és támogatással valóban megkapja, és hosszabb távon, visszavonhatatlanul élvezze, ehhez a Magyar Országgyűlésnek, az önök által képviselt embereknek a hozzáállására, támogatására van szükség.

Szükség van arra, hogy ezeket az intézkedéseket ne lehessen szűkebb csoportérdekek alapján vitatni. Szükség van arra, hogy ezeknek a társadalmi befogadása olyan legyen, hogy az elkövetkezendő időben hozzon a sors akármit, ezeket ne lehessen megváltoztatni, és ne lehessen a magyar családok terhelését szűk csoportérdekek, szűk profitérdekek érdekében ismét megemelni. Ehhez viszont ezeket az intézkedéseket meg kell védeni. Meg kell védeni olyan törvényekkel és törvényi rendelkezésekkel, amelyekre korábban nem volt szükség, hiszen ilyen intézkedések sem voltak. Szükség van olyan parlamenti hozzáállásra, amely biztossá teszi a magyar társadalom előtt, hogy a parlamentben ülő képviselők pártállásra tekintet nélkül a megválasztóik érdekeit képviselik, és nem ilyen vagy olyan gazdasági érdekeket, profitérdekeket, mondvacsinált vagy az elmúlt 10-15 évben sajnos valóban kialakult, valós csoportérdekeket.

Ezért a kormány az elmúlt napokhoz hasonlóan - többek között a mai napon is - egy törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé jóváhagyás végett, és ilyenekre az elkövetkezendő hetekben, hónapokban is sor fog kerülni. Éppen azért, hogy megvédjük a rezsiköltség csökkentését szolgáló intézkedéseket, hogy megvédjük a magyar családok mindennapi megélhetését, megvédjük a minket választóként ideküldő emberek érdekeit. Ezért kérem mindehhez az önök támogatását is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország gazdasági növekedési esélye a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlődési tartalékaiban rejlik. Ezek a vállalkozások foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, ők állítják elő a hazai GDP felét. Szerepük vitathatatlan a nemzetgazdaság építésében, ezért a kormány 2011-ben meghirdetett új fejlesztéspolitikai stratégiája, az Új Széchenyi-terv önálló fejezetet szentel a vállalkozásfejlesztési program számára, amivel a kezdetektől fogva kiemelten kezeli a helyzetüket.

Az elmúlt években a kormány csökkentette a társasági adót, eltörölt tíz kisadófajtát, a kis- és középvállalkozásoknak pedig kifejezetten előnyös uniós pályázati rendszert alakított ki. Bevezette a Széchenyi-pihenőkártyát, egyszerűsítette a végelszámolást, csökkentette a vállalkozások adminisztrációs terheit. A tavalyi évben az új közbeszerzési törvény alapján indított eljárásból nyolcban hazai kis- és középvállalkozás nyert, a nemzeti eljárásrendben bonyolított tendereken pedig ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Az arány az uniós pályázatok esetében is hasonlóan pozitív, az Új Széchenyi-terv programjainak keretében közel 20 ezer kis- és középvállalkozás kapott közel 470 milliárd forintnyi értékben.

A gazdaságfejlesztési támogatások eredményeként mintegy 66 ezer új munkahely jött létre, illetve majdnem 100 ezer munkahelyet őriztünk meg. A megkötött szerződések alapján további 15 ezer új munkahely jöhet létre és mintegy 40 ezer megőrzésére nyílik lehetőség. Az adatok alapján a gazdaságfejlesztési támogatások közel 1400 milliárd forintnyi magánberuházást mozgattak meg az elmúlt két évben.

A kormány kiemelten kezeli a hazai vállalkozások támogatását. Az ön által említett pályázat esetében is az volt az elsődleges szempont, hogy a kiírásban jelölt feltételek megvalósuljanak. A támogatásra ítélt projektek kiválasztása folyamán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elsősorban a pályázó vállalkozást vizsgálja, s másodsorban csak a tulajdonosi kört. Ugyanakkor a projektek megvalósíthatóságának biztosítása és az állami, közösségi források védelme érdekében ezen fejlesztések esetében csak százszázalékos biztosíték, például bankgarancia vagy ingatlanjelzálog nyújtása mellett történik tényleges kifizetés. Az érintett pályázat esetében nem történt forrásvesztés.

A kiírás azon kistérségeknek volt hivatott segíteni, ahol a körzethálózati szakaszok hiányosságai miatt nincs optikai hálózat. Ez azt jelenti, hogy az Új Széchenyi-terv segítségével közel nyolcszáz település távközlési, telekommunikációs jellegű problémáját fogjuk megoldani.

Ezt elfogadva kérem, hogy a válaszomat is szíveskedjék elfogadni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt hosszú hétvége viharos időjárása az energiaellátásban is komoly gondokat okozott. A minisztérium egyébként folyamatosan figyelemmel kísérte az eseményeket, folyamatos volt a kapcsolatunk a Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal. Ahogy ön is említtette, a kiesések egy részét sikerült helyreállítani. Egy részén most is dolgoznak, de a korrektség kedvéért el kell mondanom, hogy van néhány hely, amelynek a javítása hosszabb időt vesz igénybe. Ez azonban reményeink szerint a lakossági fogyasztókat nem fogja érinteni.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy az ön kérdésének megválaszolásánál különbséget kell tennünk két dolog között. Az egyik, hogy mi okozta a károkat. Nyilvánvalóan egy rendkívül szélsőséges, előre nehezen felmérhető időjárás, amelynek kivédésére gyakorlatilag és fizikailag nincs lehetőség. A másik, hogy a keletkezett károk elhárítására mennyire voltak a szolgáltatók felkészülve. Az általános ágazati szabályozás alapvető szakmai szabályokkal védi a fogyasztókat, ennek betartását az energiafelügyelet folyamatosan ellenőrzi, és az ezeket elmulasztó szolgáltatókat pedig - és itt hozzá kell tennem, hogy a szélsőséges és elháríthatatlan időjárási események kivételével - kötbérfizetési kötelezettség terheli.

(15.20)

A kérdés második fele az, hogy a szolgáltatók a profitmaximálás érdekében mennyire áldozzák fel a készenléti helyzetüket, mennyire rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek ilyen nagy károk rövid elhárítására is lehetőséget adnak.

Ha megengedik, ezt majd folytatom.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő Úr! A történések azt igazolták, amit ön mond: a 400 kilovoltos hálózat is és a 20 kilovoltos is helyenként összedőlt, ezzel nemcsak a közvetlen energiaellátást, hanem például az ön által is említett kommunikációs rendszert is esetenként gátolta. Éppen ezért, mint ahogy az előbb említettem, ketté kell választanunk a károkat előidéző időjárást, a szélsőséges állapotokat, valamint a szolgáltatók abbeli felkészülését, hogy ezek elhárítására mennyi idő alatt és milyen intenzitással képesek.

Én is köszönetet szeretnék mondani azoknak az ezeknél a cégeknél dolgozó hálózati embereknek, akik a legszélsőségesebb időjárásban is erejük megfeszítésével dolgoztak, és dolgoznak jelen pillanatban is. Ugyanakkor azt a mi feladatunk és az Energiahivatal feladata megvizsgálni, hogy a szolgáltatók mennyire készültek fel ezeknek a károknak a gyors, hatékony, károkat megelőző elhárítására.

Köszönöm, elnök úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A mobilinternet elterjedésének elősegítése állami és piaci érdek is egyben. Egyfelől a mobilszolgáltatók a felszabaduló spektrumhelyek kihasználásával lehetőséget kapnak arra, hogy azokon megfelelő technológiával korszerű mobil szélessávú szolgáltatást nyújtsanak, másfelől az elmúlt évben meghirdetett és a 2013. év során megvalósuló GOP körzethálózat-fejlesztések program keretében olyan optikai hálózati kapacitások létrehozása van folyamatban, ami lehetővé teszi a mobilszolgáltatók számára, hogy nagyobb sávszélességű lefedettség eléréséhez minél több bázisállomást telepíthessenek, és jobban kihasználhassák az infrastruktúra-szinergia költségcsökkentő hatását.

A "Miskolc és agglomerációja - digitális közösség" című program célcsoportjának jelentős részét diákok, az általános iskola felső tagozatán és középiskolában tanulók, illetve felsőoktatási hallgatók teszik ki. Kiválasztásuknál nemcsak a hátrányos helyzet játszik szerepet, hanem a jó tanulmányi eredmény és az informatikai programokban való részvétel vállalása is. További előny az informatikaérettségi vagy az informatikai felsőoktatásban való részvétel vállalása. A felsőoktatásban részesülő hallgatók esetében informatika szakon, tanító- vagy tanárképzésben részt vevő diákok élveznek előnyt. A munkanélküliekre, közülük kiemelten a pályakezdő fiatalokra is nagy hangsúlyt fektetünk. A legfontosabb szempont tehát az, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezőket juttassuk lehetőséghez. Emellett feltételül szabjuk, hogy a jelentkezőknek nem lehet közüzemi tartozásuk, csekély összegű internet-előfizetést kell vállalniuk, és regisztrálniuk kell az ügyfélkapun, részt kell venniük a szakmai programokban.

Köszönöm a figyelmet.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A hivatalos válasz előtt engedjen meg egy személyes mondatot: a csornai elkerülő nekem személyes ügyem is, hiszen az ön társaságában együtt ígértük meg az ottani polgároknak, hogy ez megépül.

És nemcsak ezért, hanem jelentősége folytán is kiemelt jelentőségű a csornai elkerülő, a M85-ös autóút Csorna-Győr közötti szakaszának megvalósítása. A rendkívül nagy forgalmi terhelés miatt ez a projekt kiemelt feladatként jelenik meg az Új Széchenyi-tervben, és első feladatok között nevesítette a gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztéséről szóló kormányhatározat is. A beruházás négy szakaszból áll, ebből egy elkészült.

Az M85-ös enesei elkerülő szakaszát 2011-ben ideiglenesen forgalomba helyezték. A három projekt kivitelezési feladataira is rendelkezésre állnak a pénzek a Közop keretein belül. A csornai elkerülő út, az M85-86-os autóutak közötti kapcsolatot biztosító keleti szakaszra és a 85-ös Győr-Enese és Enese-Csorna közötti szakaszaira is készen állnak a kiviteli tervek és az útépítési engedélyek. A területszerzések megtörténtek, a régészeti feltárások a legutóbbi szakasz kivételével befejeződtek.

Az Enese-Csorna szakaszon a területszerzés 98 százalékos, a régészeti feltárás 75 százalékos, befejezésük '13 áprilisáig, tehát jövő hónap végéig várható. A három projektszakaszra vonatkozó kivitelezési, közbeszerzési ajánlati felhívás decemberben megjelent, folyamatosan érkeznek a pályázatok. A kivitelezés június végén megkezdődik, és 2015 első félévében befejeződik.

A fejlesztéssel Csorna városa, az átmenő szakasz, az ország egyik legnagyobb közúti forgalmi terhelésének kitett szakasza mentesül a forgalom alól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, hogy válasszuk ketté a kérdést, az egyik a magyar szénvagyon megítélése és értékelése, a másik meg a Vértesi Erőmű bezárásának kérdése.

Mint ön is említette, a nemzeti energiastratégia legfontosabb célja Magyarország energiafüggőségének csökkentése, e cél érdekében ez a szakpolitikai dokumentum súllyal számol a hazai szén- és lignitvagyonnal, amely jelenlegi bemérések szerint mintegy 8-9 milliárd tonnát tesz ki, és Magyarország stratégiai tartalékát képezi.

A kormány hosszú távú célja a hazai bányászati és tudományos, kutatási és oktatási kultúra ápolása és fejlesztése.

Az egy másik kérdés, hogy a versenyképtelen szénbányák bezárását segítő állami támogatásról szóló európai uniós, tanácsi határozat megteremtette a lehetőséget a Vértesi Erőmű további támogatására. A támogatás egyrészt 2014-ig a bánya működése során keletkező veszteség fedezésére, másrészt 2018-ig a bezárással összefüggésben jelentkező társadalmi és regionális problémák enyhítésére szolgál.

Az Európai Bizottság 2013. január 23-án jóváhagyta Magyarország kérelmét a Vértesi Erőmű támogatására. A döntés alapján folyó áron több mint 42 milliárd forint válik kifizethetővé a társaság számára a teljes támogatási időszakban. Ebből az összegből 2011 és '18 között 19,6 milliárd forint fordítható rendkívüli támogatásra, így a környezetvédelmi problémák rendezésére és a bányabezárás miatt állásukat elveszítő munkavállalók helyzetének javítására. Így ebből a forrásból fogjuk biztosítani az elhelyezkedés segítését is. Köszönöm szépen.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A légiforgalmi irányítást Magyarországon a kizárólagos állami tulajdonban álló HungaroControl Zrt. végzi.

A légiforgalmi irányító szolgálatok repülésbiztonság-irányítási rendszerének működését a nemzeti és a nemzetközi hatóságok szigorú nemzetközi szabályok keretei között rendszeresen ellenőrzik.

(16.20)

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala legutóbbi, 2012 végén elvégzett ellenőrzése során a repülésbiztonsággal összefüggésben mindent a legteljesebb mértékben rendben talált. Az elmúlt évben az Eurocontrol is megvizsgálta a HungaroControl repülésbiztonsági teljesítményét, amelynek alapján a vállalat a legmagasabb minősítést kapta. A hazai és nemzetközi hatóságok, felügyeleti szervek vizsgálatai egyértelműen bizonyítják, hogy a repülésbiztonsági kockázatokról szóló - ismeretlen vagy lehet, hogy ismert forrásból származó - felelőtlen híresztelések minden alapot nélkülöznek. A HungaroControl repülésbiztonsági teljesítménye évek óta nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

A radarfejlesztésekkel és a radarok működésével kapcsolatos részletes szakmai tájékoztatást a rendelkezésemre álló időkeret nem teszi lehetővé, ugyanakkor szeretném megnyugtatni önt és képviselőtársaimat, hogy a HungaroControl által irányított légi járművek a magyar légtérben teljes biztonsággal közlekednek. A magyar kormány a repülés biztonságának fenntartása és javítása érdekében továbbra is támogatja a HungaroControlnál folyó magas színvonalú innovációs tevékenységet azért, hogy a társaság Európa egyik vezető szolgáltatója maradjon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elvárásaival összhangban a HungaroControl maximális mértékben elkötelezett a repülés biztonsága mellett, és ezt kérem képviselőtársaimtól is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A kormány támogatja.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről rendelkezik. Az előterjesztésben szerepelnek az egyezmény 23., 25., 26., 27., 28., 29. és 30., valamint 31. számú módosításai, amelyek Magyarország vonatkozásában a nemzetközi jog alapján hatályba léptek, ám a hazai jogrend ez idáig nem ismerte el őket a kötelező hatály tekintetében. Ezzel párhuzamosan megtörténik a korábbi vonatkozó jogi aktusok deregulálása is.

Az első TIR-egyezmény 1949-ben jött létre az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának égisze alatt. A jelenleg kihirdetés alatt álló TIR-egyezmény 1978-ban lépett hatályba, melyet az 1978. évi 16. számú törvényerejű rendelet, majd a 2003. évi XXXIV. törvény hirdetett ki hazánkban. Ez a törvény felhatalmazást ad a miniszternek a TIR-egyezmény mellékleteinek rendeletben történő közzétételére. A közúti közlekedésről szóló törvény és a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a TIR-egyezményt és annak mellékleteit, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény alapján annak módosításait az Országgyűlés felhatalmazása alapján törvényben kell kihirdetni.

A TIR-egyezmény az évtizedek során az EGB leghatékonyabb nemzetközi eszköze lett. Jelenleg 68 részes fele van, többek között az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada, amelyek közül 57 országban hajtható végre a tranzit TIR-eljárás. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a vám- és adófelfüggesztés hatálya alatt lévő áruk legalább egy szakaszon közúton történő szállításuk közben a vámhatóságok minimális beavatkozása mellett jussanak át az országhatárokon.

A TIR-rendszer a nemzetközi árumozgás hagyományosan meglévő akadályainak mérséklésével, a forgalomban elszenvedett késések csökkentésével elősegíti a nemzetközi kereskedelem fejlődését. A rendszer legfontosabb előnye, hogy a TIR-egyezmény a nemzetközi garanciavállalási láncon keresztül viszonylag egyszerű hozzáférést biztosít az előírt garanciákhoz. A közúti fuvarozásban érintett országok vámhivatalai hitelesnek fogadják el a fuvarozó által kitöltött és az indulási vámhivatal által igazolt nemzetközi vámgarancia-okmányt, az úgynevezett TIR-igazolványt.

A TIR-egyezmény 23., 25., 26., 27., 28., 29., 30. és 31. számú módosításai az egységes végrehajtást segítő értelmező rendelkezéseket, a vámellenőrzési eljárásokhoz kapcsolódó adminisztratív és műszaki előírásokat, illetve az egyezmény érintett feleinek - vámhatóság, garanciavállaló egyesület, nemzetközi szervezet, TIR-igazolvány birtokosa - jogait és kötelezettségeit pontosították a műszaki fejlődéshez való felzárkózás, a hatékonyabb vámkezelési eljárások, valamint a megtévesztésre irányuló magatartások visszaszorítása érdekében.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/10219. számon beterjesztett törvényjavaslatot támogatni, majd elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által ismertetett számok a kormány előtt ismertek voltak, amikor tavaly december közepén állást foglalt a magyar családok európai szinten rendkívül magasnak számító háztartási rezsiköltségeinek csökkentése ügyében. (Dr. Józsa István: Alacsony a kereset, az a baj.) Tisztában voltunk azzal, hogy az 1994-1995-ben végrehajtott privatizálás eredményeként Magyarországon alapvetően befolyást és meghatározó tulajdonosi lehetőségeket kapó cégek üzleti várakozásaikat messze meghaladó módon és messze a világban és Európában szokásos profitszintek fölött jutottak üzleti eredményhez.

Ez akkor is tökéletesen igaz, ha az ön által summázva mondott számok mögött természetesen egy-egy nagyvállalat belső struktúrájának megfelelően, a belső szerkezethez igazodóan, egy-egy vállalati ágazatnak az eredménykimutatása más és más. Ha azonban a tulajdonost nézzük, az úgynevezett konszolidált eredményeket nézzük, akkor önnek tökéletesen igaza van, ezek a cégek az elmúlt másfél évtizedben nemhogy a magyar gazdaság és a magyar állampolgárok lehetőségeit, de az európai szinten megszokott vagy elismert, vagy elvárt profitot messze meghaladó szintet értek el. Ezért, amikor december 15-én a kormány állást foglalt a tekintetben, hogy a háztartások rezsiköltségeit csökkenteni kell, akkor mi azt teljesen természetesnek vettük, hogy ezt a rezsicsökkentést alapvetően ezeknek a cégeknek a profitja terhére, ennek a profitnak a csökkentésével kell végrehajtani.

Bevallom, magamnak sem jutott akkor, az első egy-két hétben eszembe, vagy nem az volt a természetes számomra, ami egy profitorientált cég számára természetes, hogy ezt igyekszik azonnal továbbhárítani a végfelhasználóra, a lakosságra. Ezért volt szükséges és időszerű azoknak a jogszabályoknak a meghozatala, akár az elmúlt napokban, akár jelenleg, akár - ha erre szükség lesz - az elkövetkezendő időszakban, amelyek megakadályozzák azt, hogy ezeket a rezsicsökkentő intézkedéseket ezek a szolgáltatók a lakosságra a fogyasztási díjakban továbbhárítsák, rájuk átterheljék.

(9.10)

Minderre figyelemmel a kormány eddig is, most is és a jövőben is támogatni fogja a rezsidíjcsökkentésre vonatkozó képviselői indítványokat, eddig is, most is és a jövőben is támogatni fogjuk a magyar kormány szakhatóságainak azon intézkedését, intézkedéseit, amelyek fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy ez a rezsicsökkentés ne csak az áthárítás tilalmával ne kerüljön át a fogyasztók terhére, hanem a szolgáltatóknak arra se legyen módja, hogy a szolgáltatási színvonal csökkentésével, egyéb költségek valamilyen átjátszásával, más jogcímeken, más csatornákon, más átfestésben, de végső soron eredendően az ön által is tételszerűen felhozott, rendkívül magas profitjuk csökkentése helyett ezt áthárítsák a lakosságra, de hozzáteszem, a magyar gazdaság más szereplőire is.

Végezetül, de nem utolsósorban szeretném válaszomban megfogalmazni azt a jogalkotói, kormányzati és szakmai szándékot, hogy a jövőben a magyar törvényhozás a jelenleginél nagyobb súllyal ismerje el és deklarálja ezen szolgáltatások közszolgáltatási jellegét, tehát azt, hogy alapvetően ezek a társadalom alapvető szükségleteit elégítik ki, ezért közszolgáltatások, és ezeket így kell szabályozni.

Köszönöm a figyelmet, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most hallott előterjesztés célja, hogy a kormány által meghatározott rezsicsökkentés a lakossági fogyasztók számláiban is maradéktalanul, minden költségelemre kiterjedően érvényesüljön; erről a szolgáltató mind a fogyasztókat, mind a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot megfelelő tájékoztatásban részesítse; amennyiben a szolgáltató a díjcsökkentési vagy tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a kialakított polgári jogi szankció révén a fogyasztókat kompenzálja; a 10 százalékos rezsicsökkentést a villamos energia, gáz és távfűtés után a víziközmű- és csatornaszolgáltatás, valamint a kommunális hulladék elszállítása területére is kiterjessze.

A törvény tartalmazza egyébként az előbbiekkel összhangban is azok eszközszabályaként a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény néhány aktuális fogyasztóvédelmi és szakmai rendelkezéssel történő kiegészítését.

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló T/10383. számú törvényjavaslat törvényi szinten szabályozza és egyértelműsíti az energetikai szektorban január 1-jétől hatályos díjszabályozást, a víziközmű-szolgáltatás és a hulladékelszállítás területén legkésőbb 2013. július 1-jétől vezeti be a 10 százalékos díjcsökkentést a lakosság terheinek további csökkentése érdekében. Így a törvénytervezet elfogadásával a rezsidíjcsökkentés már 5 közszolgáltatás vonatkozásában valósul meg.

A törvényjavaslat deklarálja, hogy az energetika területén megvalósított 10 százalékos rezsicsökkentés megvalósulását a számla végösszegében kell vizsgálni, továbbá első ízben kiterjeszti a díjcsökkentést a vízi közműre és a kommunális hulladék elszállítására is. A víziközmű-szektorban, mint előbb említettem, a törvény lehetővé teszi az egységes számlakép kidolgozásának, a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátása céljából létrehozandó állami szolgáltató cég működésének lehetőségét, továbbá itt került rögzítésre az áram és gázár szabályozásában közelmúltban bevezetett, a közszolgáltatókat terhelő különadók, illetékek és egyéb célzott közterhek lakosságra áthárításának tilalma is. A rezsicsökkentés végrehajtásának ellenőrzésében a jogszabály erősíteni kívánja a Fogyasztóvédelmi Hatóság feladat- és hatáskörét, és új, kötbér jellegű szankciókat vezet be a rezsicsökkentés vonatkozásában jogszabálysértő szolgáltatói magatartást illetően. A törvénytervezet kisebb korrekciókat hajt végre egyes ágazati jogszabályok átmeneti, árszabályozást érintő rendelkezéseiben is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A rezsicsökkentés nem frakciókötött. A rezsicsökkentés valamennyi magyar háztartásra kiterjed, tekintet nélkül, hogy a háztartásban élő nagykorú, szavazójoggal rendelkező személyek kikre adták le a szavazatukat.

(10.00)

Ez kiterjed pártállás nélkül mindenkire. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ez hülyeség! - Gőgös Zoltán: Nem mindenki tér át.) Ezért meggyőződésem, hogy bárki, aki akár politikai elfogultságból, akár önző cinizmusból, akár feltűnésvágyból, akár fegyelmezetlenségből ezekkel a szabályokkal szemben akár megengedett, akár megengedhetetlen hangon szót emel, az a saját választópolgárai ellen emelt szót. (Tukacs István: Ott ül mögötted! - Dr. Józsa István: Kevés ez a rezsicsökkentés!) Mindezek tekintetében, mindezek figyelembevételével a kormány a Magyar Országgyűlés valamennyi képviselőjétől azt kéri, hogy ezt az előterjesztést támogassa.

Köszönöm, elnök úr. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Ez egy kicsit szebb kérés volt.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Élve a szakmai hozzászólások lehetőségével, amíg a vita nem megy tovább, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy reagáljak szakmai felvetésre, nevezetesen a gáz- és távhő-támogatási rendszer megszüntetésére. Csak emlékeztetni szeretném a képviselőtársaimat, hogy a Bajnai-kormány döntése alapján a lakossági gáz- és távhő-támogatási rendszer már 2010. június 30-án, tehát a kormányváltást követően azonnal megszűnt volna. Ennek korrigálásaként mi 2011. január 1-jétől bevezettük az úgynevezett sávos végfogyasztói rendszert, amely azt jelentette, hogy például a gáznál 1200 köbméterig nem változhattak az árak. Ez az, amit a köznyelv az árak befagyasztásának nevez.

Továbbra is él a lakhatástámogatási rendszer, amely jelenleg mintegy 400 ezer háztartásnak jár, és minderre jön rá a rezsiköltség csökkentése. Tehát egyszerűen, ne haragudjanak, tényszerűen nem igaz, amit ezzel kapcsolatban mondanak.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Egyébként nem Borsodból származom, de ez ebből a szempontból mellékes. (Gúr Nándor: Ott élte az életét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném a tisztelt figyelmüket felhívni, hogy ez a törvénytervezet és az egész rezsidíjcsökkentés arról szól, hogy a december 31-ei, január 31-ei és egyéb határidőkhöz képest a villamos energia, a gáz, a távfűtés, a kommunális hulladék, a palackos gáz, a víz- és csatornadíjak jelenleg háztartásokat terhelő költsége 10 százalékkal csökken. Reméljük, hogy a későbbiek folyamán egyes tételek tovább fognak csökkenni. Ez erről szól és semmi másról.

Nem arról szól, hogy az előző kormányok évtizedes ámokfutásának hatását milyen eszközökkel lehet mérsékelni. Nem arról szól, hogy történelmi, tradicionális hátrányokat, társadalmi igazságtalanságokat hogyan lehet egy csapásra megszüntetni. Ez adott energiaféleségek, adott, ma a háztartásokat terhelő költségek 10 százalékos csökkentéséről szól. Nem alkalmas a rezsidíjcsökkentés minden társadalmi feszültség megoldására; nem alkalmas a rezsidíjcsökkentés minden, az elmúlt évtizedben, két évtizedben felhalmozott gazdasági hátrány, igazságtalanság megszüntetésére. Ez 10 százalék, amely reményeink szerint csökkenti a magyar családok terheit.

Ezt az utat megkezdtük, ezen járunk. De minden egyéb generális probléma megszüntetése, úgy gondolom, további, és gondolom, hogy közös feladat. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Egy hang a Fidesz padsoraiból: Nagyon helyes!)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Emlékeztetném képviselőtársamat, hogy a főváros visszavásárolta a Fővárosi Vízműveket, tehát nem elemzett, hanem cselekedett; emlékeztetni szeretném, hogy az Országgyűlés elfogadta a vízi közművekről szóló törvényt, tehát igenis nem elemzünk, hanem cselekvően teszünk annak érdekében, hogy a víztermelési költségek jelentősen csökkenjenek. Igenis teszünk annak érdekében, hogy például a szelektív hulladékgyűjtés éppen a hulladékszállítási költségek jövőbeni csökkentése érdekében csökkenjen. Tehát ezeket az ön által igényelt lépéseket a kormány folyamatosan, tevőlegesen és tényként megteszi.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Gőgös képviselő úrnak mondom, hogy sokat elmondtam ma is, az előző napokban is, hogy az 5,5 kilós palack, ami a lakossági fogyasztást szolgálja és a lakossági célra szolgáló tartályos gáz, lévén, hogy annak a felhasználása is szabályozott, a számlázáson keresztül követhető, hogy melyik a lakossági és melyik az ipari, ott a 10 százalékos árcsökkentés az elkövetkezendő hetekben kijön.

Nem növelve az álviták számát, sajnálom, hogy Schiffer képviselő úrnak a közjó gyarapítására szánt ideje lejárt és elment, de a kormánynak egyébként van energiapolitikája, van zöldpolitikája. A zöldpolitika egy hosszú távú megoldás, annak minden jó és időt és pénzt igénylő részével együtt. Semmi újat nem mondok a képviselőtársaimnak, az innováció pénzbe kerül, és a társadalom teherbíró képességének függvényében folytatjuk az épület-korszerűsítést, a nyílászáróprogramot, az épületgépészetet, így van, ahogy a képviselőtársam mondta, egyébként az alternatív erőforrások jelentős részének megtérülési ideje jelentős. Senki nem vitatja ezeknek az előremutatását, de ezt ma a magyar háztartások, 5-10 milliós fejlesztéseket egy ilyen 5-10-15, esetleg ezt meghaladó megtérüléssel ma nem bírnak el.

Ma azonnali intézkedésekre van szükség, ez a rezsidíj csökkentése. Ez nem a mások helyett van, nem azok annullálásával van, azokkal együtt van. Kérem, hogy ennek megfelelően értékeljék, és ennek megfelelően támogassák.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Legalább a zöldektől azt kérem, hogy a tiszavirágot támogassák, ha már másra nincsenek tekintettel. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.)

Ami pedig a lendületes szavait illeti, egy: az LMP-től én, amióta az LMP-ről az elmúlt időszakban tudok, még az égvilágon semmi produktumot nem láttam. Semmit. Sem írásban, sem szóban, sem kint a világban. (Taps a kormánypártok soraiban.) Úgyhogy kérem, hogy egy kicsit... demokrácia van, ön azt mond, amit akar, csak kérem, hogy egy kicsit szerényebben.

Emlékeztetőül: azt mondjuk december közepétől, hogy ez a 10 százalék januári csökkentés az első lépés. Közzétettük, hogy 2013 első félévében meglépjük a továbbiakban a víznél, a csatornánál, a palackos gáznál, a tartályos gáznál, a kommunális hulladéknál, a kéményseprésnél - remélem, nem hagytam ki semmit -, első lépcsőben. A következő lépcsőben - és itt igazat adok azoknak, hogy igen, vannak területek, nem mindegyik, de vannak területek, ahol ebben nem 10 százalék van, hanem ennél több, tehát ez egy folyamatos tevékenység - ezt a folyamatot folytatni fogjuk. De ez a folyamat nem pótolja mindazt, ami Magyarországon például az energiafelhasználás területén a korábbi, a jelenlegi és az elkövetkezendő kormányoknak is feladata. Magyarországon ma a fajlagos energiafelhasználás 2-2,5-szerese a nyugat-európai normáknak. Persze, hogy javítani kell rajta. Erről szól az energiaprogram, erről szól a zöldprogram.

Tisztelt Képviselő Asszony! Szavakkal ezt nem lehet megvalósítani. Ígéretekkel, kiscserkészes hevülettel ezt nem lehet megvalósítani. Ehhez egy átgondolt, következetes kormányzati munka kell, mi erre vállalkoztunk, ezt tesszük.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.30)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Az elhangzottakhoz kapcsolódva szeretném megismételni, hogy valóban volt támogatás, amit a Bajnai-kormány döntése alapján 2010. június 30-ával befejezett még a Bajnai-kormány. Ezt követően az Orbán-kormány bevezette a sávos végfogyasztói rendszert, amely gyakorlatilag a fogyasztási küszöbig megtiltotta az árak emelkedését. Ennek a feltételei 2010. szeptember 1-jétől változtak. A jogosultak számára a gáz- és távhőköltségek mellett a villanyáram, víz, csatorna, szemétszállítás, lakbér, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztő-részlet, közös költség és tüzelőanyag költségeinek a viseléséhez nyújt segítséget a háztartási támogatás, amelyben jelenleg közel 400 ezer család kap segítséget. Tehát nem igaz az, hogy nincs. Van egy jelentős mértékben kibővült támogatási rendszer.

(15.50)

A nap folyamán elhangzott, ön is említette - és szeretném, hogy még szó essen róla -, hogy 60 ezer köbméter szociális fakeret van. A keret felülről nyitott. Eddig mintegy 40-42 ezer tonnát vettek igénybe. Kérem, hogy az a település a saját polgármesterének az alkalmasságát vizsgálja meg, ahol a szociális fa lehetőségéhez nem jutnak hozzá az emberek.

Végezetül, de nem utolsósorban az európai uniós rendszert az LMP-s kollégák vetették fel. Annyit, hogy 95 milliárd lett átcsoportosítva alternatív energiaforrásokra, már 2011-ben is 33 milliárd volt, és jelenleg mintegy 22 milliárd pályázatot nyert el eddig több mint harmincezer család.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Attól, hogy többször mond el egy megalapozatlan álláspontot, attól az nem lesz megalapozott. Volt, a Bajnai-kormány szüntette meg; jelenleg is van szociális támogatás, lényegesen tágabb, mint az önök gázártámogatása, 400 ezer családot érint, tehát 2-2,5 millió embert, egy lényegesen tágabb körben. Jelenleg ez a helyzet.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak megismételni szeretném. A megújuló energiaforrások alkalmazását az elmúlt két és fél évben 150 milliárd forinttal segítettük elő. Az ön által is említett forrásátcsoportosítást pedig, ön pontosan tudja, az Európai Unióval egyeztetni kell, egyeztettük, és az Európai Bizottság egyetértésével 95 milliárd forintot csoportosítottunk át erre a célra.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Nyakó István: Keményen!) Hivatalban lévő kormánynak nem feladata, hogy tegnapok ködlovagjainak lelki motiváltságát vizsgálja, mit, miért tesznek, de ahogy ön is mondta, bizonyára oka van mindennek, így oka van annak is, hogy az említett, korábban magas tisztséget betöltő emberek mit, miért és hogyan mondanak.

A hivatalban lévő kormánynak az a dolga, hogy az emberek érdekeit vegye figyelembe, a magyar családok, a magyar emberek érdekeinek megfelelően cselekedjen, akkor is, ha nyilvánvalóan ez nem tetszik mindenkinek, és különösképpen nem tetszik az ellenérdekű feleknek.

A rezsicsökkentés alapvetően a családok mindennapi megélhetésének biztosítása és könnyítése mellett alapvetően és elvileg a társadalmi igazságosságot szolgálja. Azt a társadalmi igazságosságot, amely azt írja elő mindnyájunk számára - pártállásra tekintet nélkül -, hogy ha a világban válság van, Európában válság van, és ennek hatásait Magyarországon ötödik, hatodik éve érezzük, akkor ennek következményeit ne csak a magyar bérből és fizetésből élők, ne csak a magyar nyugdíjasok, hanem a gazdasági élet minden szereplője, így a szolgáltatók is viseljék.

Ezt a társadalmi igazságosságon alapuló, egyenlőbb költségmegoszlást szolgálja alapvetően a rezsicsökkentés, az a rezsicsökkentés, amelynek első lépését január 1-jével megtettük, csökkentve a villamos energia, a gáz és a távfűtés díját. Az első pillanattól kezdve mondtuk, most is mondjuk, és a jövőben is mondani fogjuk, hogy ezt a munkát folyamatosnak tekintjük. Dolgozunk a palackos és tartályos gáz árának csökkentésén, dolgozunk a kommunális szemét szállítási költségeinek mérséklésén, dolgozunk a kéményseprési díj mérséklésén, és dolgozunk - és ez talán volumenében a legjelentősebb - a víz- és csatornadíjak csökkentésén is. A díjcsökkentések első lépcsőjét 2013 első féléve végéig végre fogjuk hajtani. Ezt megígértük választóinknak, megígértük az önök választóinak, gyakorlatilag ezt az ígéretünket a magyar társadalom egészére nézve teljesíteni fogjuk.

Tisztelt Ház! Az elmúlt hetek ezzel kapcsolatos jogalkotási vitáiban elhangzott önöktől és más ellenzéki pártoktól is, hogy a díjcsökkentés önmagában nem elég, nem old meg minden problémát. Mi is tisztában vagyunk vele. Tisztában vagyunk vele, hogy az energiahatékonyság kérdését, hogy az alternatív energiaforrások kérdéseit... - hogy a díjak megállapításával, viselésével, az egyes szolgáltatások végzését biztosító szervezetek racionális felépítésével kapcsolatos kérdések, ez egy olyan szakmai feladat, amelyet az elmúlt hosszú évek során ez az ország megkezdett, és amit a jelenlegi kormány is konzekvensen, következetesen folytat.

A rezsicsökkentés tehát nem az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedések helyett van, nem a szolgáltatások színvonalát javító egyéb intézkedések helyett van, nem az egyéb olyan, minden további lépés helyett van, amely a szolgáltatások tartalmát, színvonalát szolgálja. Ezek mellett van, és elsősorban a családok terheinek mérséklését és a társadalmi igazságosságot szolgálja.

Ezért engedjék meg, hogy itt, napirend előtti megszólalási lehetőségemmel is élve, újólag arra kérjem önöket, hogy ezeket az intézkedéseket ne támadják, ne nyújtsanak segédkezet azoknak, akik saját érdekeiket követve figyelmen kívül hagyják a magyar családok és a magyar társadalom érdekeit, hanem szavazatukkal támogassák a kormány ezzel kapcsolatos lépéseit, erőfeszítéseit és intézkedéseit.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az adóamnesztia korszaka 2013. január 1-jével lezárult, ezért a kormány a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítésére új megoldásokon dolgozik. Alapvető, hogy a magánszemélyek belföldről és külföldről származó minden jövedelme egyaránt adóköteles, ezért a titkos számlák feltárása és kifehérítése a kormány feketegazdaság elleni harcának egy igen fontos eleme. Elfogadhatatlan, hogy a terheket csak a szegény emberek és a középosztálybeliek viseljék, igazságosabb közteherviselésnek kell megvalósulnia. A világ 20 legnagyobb off-shore vesztese közül hazánk a 13. helyen áll az országból adóelkerülés miatt kivitt pénzmennyiség tekintetében, amelynek mértéke becsléseink szerint az államadósságot is meghaladja.

Magyarországon - ellentétben az állításaival - 2011-ben és '12-ben is teljesen átlátható, ellenőrzött és szabályos formában zajlott az uniós források felhasználása. Csökkentek a szabálytalanságok, amit többek között az is jelez, hogy a hibaarány az összes ellenőrzött operatív program egyikénél sem érte el a 2 százalékot. Összehasonlításképpen: a szabálytalanul elköltött összeg aránya 2009-ben, Bajnai Gordon kormányzásának ideje alatt még kiugróan magas, 76 százalék volt, 2010-ben ennek a negyede, 18 százalék, tavalyelőtt pedig mindössze 6 százalék. Egy biztos: az adóelkerülés a világ összes országát érintő probléma, amelyet minden állam a maga módján igyekszik megoldani - valljuk be, egyelőre kevés sikerrel; egy átfogó tanulmány szerint 21 trillió dollárnyi vagyon vész el a világ adóparadicsomaiban -, a kormány ennek érdekében az elmúlt 20 év legátfogóbb antikorrupciós intézkedéssorozatát hajtja végre. Olyan jelentős törvénymódosítások és lépések születtek az elmúlt két és fél évben, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa. Szigorodott a közbeszerzési törvény, amely véget vetett a szocialista kormány alatti tarthatatlan gyakorlatnak, amelynek nyomán milliárdok tűntek el a közbeszerzési rendszer hiányosságai és kiskapui miatt. Az Országgyűlés törvényt alkotott a nemzeti vagyon védelméről, az új büntető törvénykönyvről, és további lépéseket teszünk a közélet és a gazdaság tisztasága védelmében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az elmúlt két évben számos alkalommal bizonyította, hogy mindent megtesz az alacsonyabb érdekérvényesítő képességgel bíró kisfogyasztók, különösen a lakossági fogyasztók védelméért.

A fogyasztói érdekek védelmét szolgáló hatósági feladatot mind a villamos energia, mind a földgáz tekintetében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a Magyar Energia Hivatal látja el. A lakossági felhasználóktól a méréselszámolás, számlázás, kikapcsolás, illetve visszakapcsolás, a fogyasztói panasz, egyéb fogyasztóvédelmi panaszok esetében pedig a hivatal, a Magyar Energia Hivatal jogosult eljárni.

(14.10)

Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés a közelmúltban, két hete fogadott el egy törvényt arra vonatkozóan, hogy éppen a rezsidíjcsökkentés által kiváltott szolgáltatói reakciók megfelelő súllyal történő kezelésére a mindenfajta szolgáltatói mulasztást - az egyéb jogkövetkezményeken kívül - külön szankcióval, külön kötbérrel is sújtani rendeli a törvény. A kormány eddig is, most is és a jövőben is elkövet mindent annak érdekében, hogy a fogyasztókat megvédje a szolgáltatók - ahogy ön említette - indokolatlan, meglapozatlan és esetenként tényleg felháborító vegzálásától.

Ugyanakkor kérem, ne feledkezzünk meg arról, hogy az adósságok felhalmozása, felhalmozódása nem mindig magánügy. Ön is említette, talán az egyik parlamenti válaszomban én említettem ezt az 53 százalékos kifogásolási arányt. Ez azt jelenti, hogy az egyik fele megalapozatlan, ami felháborító és állami védelmet igényel, de a másik fele megalapozott, és azt jelenti, hogy számos ember - nem törődve egyébként a lakótársai, a lakóközösségben lakó többi fogyasztótársának az érdekeivel - nem teljesíti fizetési kötelezettségét, holott erre kötelezettsége és módja lenne. Ezért azt kérem, hogy a fogyasztók védelme mellett ne feledkezzünk meg azokról sem, akik viszont kötelezettségeiket nem teljesítik.

A törvény ne ezeket részesítse védelemben, éppen azért, mert - ismétlem - nem egyedi ügy például egy lakóközösségben, egy társasházban, hogy valaki a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, hanem a mellette élő többi családot hozza azok által kezelhetetlen, lehetetlen helyzetbe. Kérem, hogy ezeknek a kérdéseknek a megítélésénél, vitatásánál a szükséges és lehetséges kormányzati lépések megtételének értékelésekor ezt a körülményt is, képviselő úr, vegye figyelembe, és mindezek elősegítése érdekében fogadja el válaszomat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Egyetértünk abban, hogy az egységes államivagyon-nyilvántartás egy alapvetően fontos dolog, éppen ezért az országleltár, ezen belül az egységes, integrált államivagyon-nyilvántartási rendszer megvalósítását előíró kormányhatározat végrehajtása érdekében - ahogy ön is említette a kérdésében - 2011-ben létrejött az országleltár-multiprojekt. Az országleltár szempontjából kiemelt elsődleges adatgazda a hasznosítási és alapadatokra és értékadatokra tekintettel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a vagyoni kör természeti tárgyainak adatait figyelembe véve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a helyrajzi szám alapú adatok miatt a Földmérési és Távérzékelési Intézet. Az országleltár-multiprojekt e három intézménynél folyó országleltárprogramokból és abból a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezetett országleltárprojektből áll össze, amely biztosítja az egyes intézményeknél elért önálló eredmények összehangolását és integrációját. Az országleltár elsődleges célja, hogy az állami tulajdonú ingatlanok, tulajdonrészesedések, ingóságok s egyéb vagyonelemek darabszáma és értéke, különböző időpontokban, akár egy bizonyos célra való egyszeri adatszolgáltatásra alkalmas módon lekérdezhető legyen.

Az országleltárprogram megvalósítása több fázisra bontva történik, megvalósítása a tervezett ütemben halad. Az első fázis a tervezett véghatáridőre, 2011. december 31-ére megvalósult. Az "Országleltár-portál 2011" elkészült, s az elektronikus kormányzati gerinchálózatot használó intézményekben mindenki számára elérhető. A második fázisban alakítjuk ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél az integrált vagyon-nyilvántartási rendszert, a kapcsolódó feladatok elvégzése az ütemterv szerint halad: megtörtént a szükséges közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása és a szerződéskötés az eljárás nyertesével. Jelenleg a megvalósítási szakasz van folyamatban. Mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elődszervezetei különböző rendszerekben, eltérő struktúrákban kezelték az adataikat, ezért azok előkészítése és tisztítása szükséges. A második fázis befejezési határideje 2014. január 1-je, amely időponttól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megkezdi új, integrált vagyon-nyilvántartási rendszerének üzemszerű használatát. Tehát vannak teljesítési határidők, és vannak számon kérhető közbenső határidők.

A már elkészült rendszer funkcionalitására alapozva az országleltárprogram a harmadik fázis munkálataival folytatódik. Ennek keretében 2014 végéig megvalósul az állami vagyonnyilvántartást támogató egységes adattár és portál, amellyel az állampolgárok számára is elérhetővé válik az állami vagyonnyilvántartásba történő betekintés.

A teljesítési határidőt válaszom tartalmazta, a folyamatban lévő szakasz határidejét tartalmazta, a végbefejezési határidőt pedig vállalhatóan az ön számára megadtam. Mindezek alapján kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, nem először van alkalmam önnek válaszolni ebben az egész társadalmat rendkívül közelről és sajnálatosan nagy számban érintő kérdéskörben.

A kormány a hiteladósok megsegítése érdekében hozta létre az otthonvédelmi akciótervet, amelynek részét képezi többek között a kényszerértékesítési kvóta bevezetése, az árfolyamgát intézményének felállítása, a kisebb lakásba költözők megsegítésére életre hívott kamattámogatási program, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozása, és az ön által is említett ócsai szociális családiház-építési program. A kormány otthonvédelmi intézkedéssorozatának tehát csak egyik eleme az eszközkezelő. Gondolom, hogy ennek a végleges eredményéről idő kell megvonni a mérleget, bár azt kell mondanom, hogy a működés első évének tapasztalatai is alátámasztják a koncepció helyességét, és bizakodásra adnak okot a 2013-as év vonatkozásában is. 2013. március végéig több mint 3 ezer, egészen pontosan 3068 ingatlant ajánlottak fel megvásárlásra a NET-program keretében.

(16.00)

A beérkezett ügyleteknél folyamatos a szerződéskötés, amelynek ütemét a törvényi határidő és a kötelezően végrehajtandó feladatok szabják meg. A már befogadott, de nem lezárt ügyleteknél sincs veszélyben az érintettek lakhatása, mert a törvény kimondja, hogy a hitelt nyújtó pénzügyi intézményeknek fel kell függeszteniük a végrehajtási eljárást. 2013. március végéig összesen közel mintegy ezernégyszáz, pontosan 1385 ügy esetében már meg is kötötték az adásvételi és bérleti szerződést.

Felvetésére pedig a maradék egy percemben, ha megengedi, konkrétan válaszolok.

Köszönöm, elnök úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az első két percet éppen azért szántam arra, amit elmondtam, hogy bemutassam önnek és a közvéleménynek, hogy a hiteladósok megsegítésére számos akciót indítottunk, amelyek közül egyik az ócsai lakóparkprogram.

Egy pillanatig nem állítom azt, hogy az ön által említett lehetőség valamilyen eredendő ok miatt volt vagy van kizárva a lehetőségek közül. Nem az ön javaslatának helyességét vitatva, csak éppen a tapasztalatok alapján mondom, hogy a szigetszerű lakáskivásárlási akciók sem voltak a történelmi tapasztalatok alapján mindig jók. Akkor, amikor egy-egy lakóközösségbe valamilyen más akció keretéből vásárolt ki a mindenkori kormány lakásokat és telepített be oda embereket, végső soron az is hozott létre és hozhatott létre konfliktushelyzetet.

Ezért kérem, hogy a mi megoldási javaslatainkat is kezelje és kezeljék megértéssel, támogassák ezeket, azzal együtt, hogy a feladat még nincs teljes egészében végrehajtva, és a jövőre nézve nem zárom ki az ön által említetteket sem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon 130 ezer kilométer út van, ebből 30 ezer állami, 100 ezer önkormányzati. Ennek egyike a 3814. számú összekötő út, amelynek állapotát ismerve - tökéletesen egyetértek önnel - szükség van ennek a felújítására.

Az országos mellékúthálózat felújítását, javítását célzó regionális operatív program már több évvel ezelőtt meghatározott és megtervezett, a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetett, a térségi szempontokat érvényesítő konkrét létesítményjegyzékkel és tartalékprojektekkel is rendelkezik. A lista tartalmaz tervezési és kivitelezési feladatokat, a régiós keretösszegek lekötése 2012 decemberében éppen a tervezhetőség és a kivitelezés biztosítása miatt megtörtént. További projektek a következő uniós pénzügyi ciklus indítását követően javasolhatók.

Megindult a 2014-2020 közötti programidőszak stratégiai tervezése, amelynek keretében elkezdődött egy új útfelújítási program megalapozása is. Elképzeléseink szerint ez a program egy gördülő terv formájában tartalmazza majd a felújítási feladatokat, forrásait alapjaiban a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer lesz hivatva biztosítani. A szakmai javaslat előkészületei folyamatban vannak, a tervezet egyeztetése és kormány általi elfogadása idén ősszel esedékes. A program indítását követően elsőként a legrosszabb állapotú és legforgalmasabb útszakaszok javítása történhet meg.

Összefoglalva: a joggal várt útfelújítások forrásfeltételeit a kormány megteremti, és rendbetételét közepes időtávon belül el fogjuk végezni. A tervezetet a szaktárca a megyei önkormányzatokkal még ez év szeptemberében egyeztetni kívánja.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megerősítem, a 8-as számú főút fejlesztését kiemelt célnak tekintjük, ezért kétszer kétsávossá bővítését és a legfontosabb elkerülő utak megépítését az Új Széchenyi-terv is tartalmazza.

A Székesfehérvár-Herend közötti építési munkák a fejlesztési program első ütemében szerepelnek. A Várpalota és Veszprém között a kétszer két sávval, fizikai elválasztással megvalósuló szakaszt a burkolatmegerősítés mellett külön szintben megvalósuló csomópontok teszik korszerűbbé és biztonságosabbá. Az építés megkezdése 2014-ben várható.

Az építési engedély már rendelkezésre áll a várpalotai, 8 kilométer hosszúságú, kétszer kétsávos elkerülő, illetve a Várpalota keleti csomópont és a korábban tervezett Várpalota nyugati csomópontot megelőző térség közötti szakaszra, valamint megindult a szükséges területszerzés is. Az elkerülővel érintett pétfürdői bekötőútra szintén külön szintű csomópont kerül, ennek kivitelezése 2014-ben ugyancsak megkezdődik. Várpalota és Veszprém között, a 72-es számú főút csomópontjában már megvalósult az új, teljes értékű, külön szintű csomópont, amilyen Hajmáskérnél és Öskünél is lesz. A hajmáskéri és litéri csomópont közötti kivitelezési feladatokra a kivitelezői pályázat hamarosan lezárul. Az építés megkezdésére 2013 májusában, a forgalomba helyezésre 2014 októberében kerül sor.

Megindul a kivitelezői pályázat a pétfürdői csomópont és a hajmáskéri csomópont közötti szakaszra is, ez tartalmazza az ösküi külön szintű átjárót is. A veszprémi körgyűrűt érintően a Budapesti úti csomópontot átalakítjuk, külön szintűvé fejlesztjük az almádi, füredi, tapolcai, csatári csomópontokat; a projekt része a veszprémi körgyűrű kétszer kétsávosra bővítése is. Ennek indítása 2014-ben várható.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország és Szlovénia közötti államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keretmegállapodást a két ország miniszterelnöke 2012. november 26-án, Ljubljanában írta alá.

A XX. század elején a magyar-szlovén határ két oldala közötti mindennapi kapcsolatok fokozatosan elsorvadtak. Az érintett térségek periferikussá, fejlődésükben korlátozottá váltak. Az addig természetes családi, társadalmi, gazdasági kapcsolatok fokozatosan visszafejlődtek. A schengeni határnyitással azonban egyre fokozódó igény jelentkezik arra, hogy a régi, használaton kívül helyezett utak ismét megépüljenek, illetve új közlekedési kapcsolatok jöhessenek létre. A keretmegállapodás nemzetközi jogilag is lehetővé teszi, hogy ezek a beruházások helyi forrásokból, illetve európai uniós vagy esetleg más támogatással fokozatosan megvalósuljanak. Az utak kiépítése a térség gazdasági, társadalmi fejlődését is elősegíti.

A határ menti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét támasztja alá az a tény, hogy Magyarország határainak belső 15 kilométeres körzetében helyezkedik el a települések közel harmada, s itt él a lakosság közel egyötöde, mintegy 1,9 millió fő. A határvonal külső 15 kilométeres sávjában a szomszédos országok területén közel 1 millió magyar nemzetiségű lakos él. A magyar-szlovén határtérségben a magyar oldalon mintegy 44 ezren, a szlovén oldalon hozzávetőlegesen 91 ezren élnek, ezekből mintegy 7 százaléknyi magyar nemzetiségű lakos.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a kétoldalú megállapodás törvénnyel történő kihirdetése. Az elmondottak alapján és a szerződésben foglaltak alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az ilyenkor szokásos és ebben az esetben is helyénvaló köszönet mellett néhány szót szóljak, részben az általános vitában elhangzottakról, részben a mostani részletes vitáról, illetve azokról a módosítókról, amiket befogadtunk.

Habis László képviselő úr és Talabér Márta képviselő asszony lényegében a lehetséges igénybe vevők szélesebb feltételrendszerére tettek javaslatot.

(19.40)

Itt szeretném megjegyezni, hogy az egyik szempont természetesen az, hogy minél több rászorultnak adjunk lehetőséget - és ebben teljesen egyetértek képviselő úrral, minél több ember és család számára kell lehetőséget adni - valamilyen kimenet megtalálására. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a feltételek túl szélesre nyitása esetén a költségvetést hozzuk lehetetlen helyzetbe. Ezért részben a feltételeknek a körül- és előretekintő meghatározására van szükség. A másik, amit egyébként mind az általános, mind a részletes vita során gyakorlatilag szinte minden hozzászólóval egyetértésben mondok: az egész rendszernek a folyamatos kontrollja és felülvizsgálata. Tehát ez nem egy merev rendszer, hiszen még sajnos számos résztvevőre kell számítanunk, ezért a feltételek alakítását folyamatos feladatnak tekintjük.

Engedjék meg, hogy néhány szóban reagáljak az általános vitában is elhangzottakra. Talán már délután, az azonnali kérdések körében is elhangzott a Nemzeti Eszközkezelő, az ócsai szociális családiház-építési program kritikája. A szocialista képviselőtársam bírálta ezt, és más megoldást javasolt. Engedjék meg, hogy itt, e záróvita végén, a kormány álláspontjának ismertetésekor is hangsúlyozzam, hogy mind a Nemzeti Eszközkezelő, mind az ócsai szociális családiház-építési program az otthonvédelmi akciótervnek csupán egy-egy eleme. Tehát ennél ez egy sokkal szélesebb, nagyobb befogadást lehetővé tevő program. Ezt bizonyítja az is, hogy 2013. március közepéig a Nemzeti Eszközkezelő több mint 3 ezer ingatlanfelajánlást fogadott be. Ebből több mint 1100 esetben már sor került az adásvételi, illetve bérleti szerződések aláírására. Nyilvánvaló volt már kezdettől, de menet közben még inkább azzá vált, hogy a felajánlások üteme nem egyenletes, a feltételekben bekövetkező változásokat megelőzően egy kivárási, a változások hatálybalépését követően pedig egy felpörgetett időszak a jellemző. A felajánlások száma mind az ügyfelek, mind a bankok aktivitásától függően változik, ezért minden ilyen vita és az arra adott kormányzati válasz egy pillanatképet rögzít, és tulajdonképpen nem az egész, egyébként általunk még nem belátható folyamatot.

2014-re 35 milliárd forint áll a Nemzeti Eszközkezelő rendelkezésére, amelyből 33 milliárdot ingatlanvásárlásokra fordíthat. Ez az összeg az eddigi általános vételárral számolva mintegy 10 ezer ingatlan megvásárlására, 10 ezer ügylet lezárására elegendő. A folyamatban lévő, még le nem zárt ügyleteknél a végrehajtási eljárás szünetel, ezzel biztosítható, hogy a hiteladós az ingatlanát az ügyintézési körben se veszíthesse el. A további 1-1 milliárd forintot a NET vagyonkezelésébe került ingatlanok állagmegóvására, valamint a NET tevékenységével kapcsolatos kiadásokra terveztük be.

Hangsúlyozni szeretném, hogy az eszközkezelő egy teljesen új tevékenységet lát el, méretét tekintve pedig egy jelentős adósmentési program. A bekerülés szociális feltételeinek, valamint az ingatlanra és hitelre vonatkozó kritériumok óvatos meghatározása vált szükségessé annak érdekében, mint ahogy az előbb említettem, hogy a megvásárlandó ingatlanok számát az államháztartás teherviselő képességéhez tudjuk igazítani. A konstrukció létrehozását nehezítette, hogy ilyetén tapasztalattal, illetve az adósok pénzügyi és szociális helyzetéről reális képet adó információval nem rendelkezünk. Kizárólag a gyakorlati tapasztalatok megszerzésével nyílt alkalmunk arra, hogy a feltételeket a törvénytervezetben javasolt módosításokkal bővítsük. De összességében azt nyugodtan és határozottan jelenthetjük az Országgyűlésnek, hogy a költségvetési lehetőségek 2013-ban lehetővé tették és teszik, hogy kiszélesedjen a NET-programba bevonható rászorulók köre.

Az eszközkezelő ellenőrzése tulajdonosi oldalról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladata. A kormány, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az eszközkezelő közötti kapcsolat nem korlátozódik az ellenőrzési tevékenységre, hanem azon túlmutat, hiszen a programba való bekerülés feltételeit, mint előbb említettem, időről időre felülvizsgáljuk. A törvényben keretjelleggel szabályoztuk az ócsai programot, de az így épülő lakásokra való jelentkezés szabályait kormányrendeletben határoztuk meg. Azok módosítása nem szerepel a törvény normaszövegében, valamint a képviselő urak által korábban vélhetően tévedésből felvetettekkel ellentétben az indoklásban sem található erre utalás. Ezen ingatlanokra a törvény korábban a lakhatási célú ingatlan fogalmát vezette be. A törvénymódosítás két helyen érinti ezeket az ingatlanokat. Ezt egyébként azért mondom, mert az általános vitában ezek hangsúlyosan elhangzottak. Az ingatlanok kezelését kizárólagos jog alapján jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, százszázalékos állami tulajdonban vagy százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vagy ezek százszázalékos tulajdonában álló gazdasági társaság is elláthatja. A másik, amiben a módosítás érinti ezeket, a lakásbérleti szerződésre vonatkozó javaslatok.

Mindezeknek elmondása mellett engedjék meg, hogy ismételten köszönetet mondjak a vitában részt vevő képviselőtársaimnak, és kérem, hogy a módosításokat támogassák. (Göndör István közbeszól.) A technikai módosításról nem beszéltem. Meg kell mondanom, hogy ezzel kapcsolatban nekem is volt vitám. Ha nem tudnám, hogy ezeket magyar kodifikátorok fogalmazzák, azt mondanám, hogy mindig az angolból történő szolgai fordításnak felelnek meg - hogy más jogterületről mondjak példát - ezek a meg nem felelőségi bizonyítvány című dolgok. Az én ízlésem közelebb áll a képviselő úr módosító indítványához, de a módosítót elbírálók azt mondták, hogy az eredeti szövegezés a helyes. Bevallom, az én ízlésem a képviselő úréhoz áll e tekintetben közelebb.

Köszönöm még egyszer a figyelmüket és kérem, hogy támogassák. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt a magam részéről komoly előrelépésnek tekintem, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója elismeri és szakmai javaslatokkal is támogatja a rezsicsökkentést. Amiben, úgy gondolom, mind a mai napig megmaradt a köztünk lévő, alapvetően elméleti különbség, és ha megengedi, majd a gyakorlati javaslatairól a mondókám második felében beszélek, az, hogy a rezsicsökkentés, a magyar családok háztartási, életviteli költségeinek csökkentését mi nem egy alapvetően szociális feladatnak, hanem egy társadalompolitikai feladatnak tekintjük; mégpedig olyan feladatnak, amely egy olyan helyzetet kíván orvosolni, amely részben az elmúlt évtizedek, egy-másfél évtized gazdasági folyományaként jött létre, részben, és ez indokolta és indokolja a gyors lépéseket, egy Európában és Magyarországon tapasztalható 4-5 éves válság.

Alapvetően a rezsiköltségek szociális problémaként való kezelésével önök egyébként már próbálkoztak, hiszen ilyen jellegű alapot valamikor 2003-2004 környékén már létrehoztak, akkor is zömmel részben az áramtermelőkre, részben az MVM befizetéseire.

(9.10)

Kétségtelen, hogy akkor számos család kapott ebből támogatást, de éppen a kialakult helyzet - és nemcsak a díjak helyzete, hanem például az a sok százezer kifizetetlen számla - mutatja azt, hogy ez alapjaiban nem volt szakmailag sem sikeres.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elméleti különbség közöttünk az, hogy mi ezt alapvetően egy társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésnek tekintjük, és ezt a jelenlegi feszültséget arra a tételre alapozva kívánjuk megoldani, hogy egy társadalom, egy gazdaság nehézségeinek viselésében a társadalomnak és a gazdaság minden szereplőjének részt kell vállalnia. Következésképpen, ha az ön javaslatát követnénk, és mondjuk, a rezsidíjcsökkentés fő forrásaként, akár szociális elemeket is figyelembe véve, de a Magyar Villamos Művek üzleti, vállalati eredményét vennénk alapul, ezzel a magyar költségvetés bevételeit csökkentenénk, ergo megint csak a magyar adófizetőkkel fizettetnénk meg a rezsidíj csökkentésének minden olyan következményét, amelyet alapvetően nem a magyar társadalom okozott. Ezért - és ezt az első pillanattól kezdve deklaráltuk - mi a rezsidíjcsökkentést alapvetően a jelenlegi áramtermelő és áramszolgáltató nagy cégek elmúlt 10-15 évi profitjának, esetenként extraprofitjának terhére kívánjuk megoldani. Az MVM a magyar költségvetés és a magyar adófizetők pénze, a termelők és a szolgáltatók pedig nagyrészt az elmúlt évtizedben egyébként igen jelentős profitra tettek szert, és annak jelentős része külföldre kivitt cégekből áll. (Sic!)

Ami a javaslatainak a szakmai részét illeti, a PB-gáz esetében az elkövetkezendő hetekben bevezetjük a kispalackos, tehát a lakossági palackos és a lakossági tartályos gáz esetében a 10 százalékos csökkentést. A fára jelenleg is van szociális szénellátás, emlékezetem szerint mintegy 60 ezer köbméteres mennyiség. Pár héttel ezelőtt - ugyancsak kérdésre válaszolva - kikerestem: eddig 40 ezer köbmétert használtak ki az önkormányzatok. Innen is szeretném kérni az önkormányzatok vezetőit, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, mert rendelkezésükre áll a szociális fabeszerzés lehetősége. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, önök és koalíciós társaik 2002 és 2010 között emlékezetem szerint 37 vonalat zártak be - nem járatot, vonalat.

Mi valóban azt mondtuk nyolc éven keresztül, és mondjuk ma is, hogy a közösségi közlekedés nem vállalati ügy, az közszolgáltatás, az egy alapvető társadalmi ügy, így a vasút is. Éppen ezért 2010-ben - ígéretünknek megfelelően - mindenütt, ahol arra igény volt, és műszakilag lehetséges volt, újraindítottuk az önök által bezárt vonalakat, így 11 vasútvonalon, összesen 385 kilométeren indítottuk újra a vasúti forgalmat.

Való igaz, van egy-két olyan hely, ahol a mi meggyőződésünk szerint is szükség lenne a vasútra, de műszakilag egyelőre nem tudjuk újraindítani, mert mint például a Putnok-Szilvásvárad-Eger vonalon több ezer köbméter föld omlott rá a sínekre, és egy komoly, többmilliárdos felújításra van szükség. Egyébként ezt is el fogjuk végezni.

2010-től egyébként a közösségi közlekedésről szóló törvény alapvető szellemének és rendelkezéseinek megfelelően valóban törekedtünk és törekszünk arra, hogy a párhuzamos közösségi közlekedést megszüntessük, éppen ezért, ahol a vasúton intercityjáratok mennek a főváros és a nagyvárosok között, ott az autópályán közlekedő autóbuszjáratok költségvetési, közszolgáltatási finanszírozását megszüntettük. Nem zártuk be ezeket a vonalakat, azt mondtuk, hogy akinek megéri, és aki ott járatot akar forgalmazni, és van utas, aki ennek a többletköltségét megfizeti, ám fizesse, de az állampolgárok adójából, költségvetésből párhuzamos közösségi közlekedést ne finanszírozzunk.

(14.20)

Ugyanakkor ott, ahol a két forgalmat, tehát a vasúti és az autóbusz-közlekedés forgalmát optimalizálni lehetett és lehet, nyilvánvalóan van, ahol a járatokat vegyesen járatjuk, olyannyira, hogy külön elrendeltük, hogy az autóbusz-, illetve a vonatjegyekkel a másik közlekedési módot is igénybe lehet venni.

Bevallom, a nyugdíjaskedvezmény elvesztésére vonatkozó megjegyzését nem értem. A nyugdíjasok továbbra is a korábbi kedvezmények szerint utaznak. Ebben semmifajta változás nem történt. A személyszállításról szóló 2012-ben elfogadott törvény valóban a közszolgáltatás minimumaként településenként legalább három járatpárt állít be. Ez új a magyar közösségi közlekedésben, ilyen korábban nem volt, és nem volt azokon a helyeken sem, ahol önök megszüntették a vasúti közlekedést. Nem volt kötelező minimum, ott a napi három járatpár minimumot bevezettük. Nyilvánvaló, hogy ez a minimum. Van, ahol 20 perces ütemes közlekedés van. A kiegészítő jegyek, amiket ön áremelkedésnek aposztrofált, azt jelenti, amit a magyar értelmező szótár szerint jelent: emelt szintű szolgáltatás van. A kérdésére válaszolva, megköszönve a lehetőséget mondom, hogy 2010. február 10-én (Zaj. - Az elnök csenget.) emelkedtek utoljára a díjak, azóta nem emeltük ezeket a díjakat.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban megkaptuk az önök kérdéseit, mi több, miniszter asszony ma délelőtti bizottsági meghallgatásán az ön frakciótársa ezzel kapcsolatban szintén kérdést tett fel. A válaszom is megfelel mind az általunk írásban, mind a miniszter asszony által szóban adottaknak.

Először: hála istennek, sok tízezer pályázat érkezik be. Ezeknek a pályázatoknak kötelező jogszabályi része, hogy a pályázók egyik mellékletben külön nyilatkozatot tesznek arra, büntetőjogi felelősségük tudatában, hogy az ő pályázatuk megfelel a kiírásban foglaltaknak, amely kiírás szó szerint azt mondja a pályázati útmutatóban: "nem ítélhető meg támogatás ... azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet részére, amely nem minősül átlátható szervezetnek". Tehát mind a pályázatok kiírása, mind a pályázatok befogadása során ennek a törvényi tételnek azzal teszünk eleget, hogy a pályázó nyilatkozik e tekintetben. Más kérdés, hogy a több tízezres darabszámra tekintettel ezeknek a részletes vizsgálata folyamatosan történik.

Ezért az ön kérdésére válaszolva csak megerősíteni tudom, hogy mi egyébként az önök által javasolt számvevőszéki vizsgálatnak nem látjuk az égvilágon semmilyen akadályát. Ugyanakkor ezeknek a pályázatoknak a tételes felülvizsgálata egyébként is folyamatban van, tehát ezeknek a vizsgálatoknak a dupla vagy tripla elvégzését nem tartjuk indokoltnak. De ismétlem, mind a számvevőszéki vizsgálatnak, mind esetlegesen külön a tárca által elvégzett vizsgálatnak nem látjuk akadályát.

Köszönöm szépen.

(15.10)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ismétlem, elvi akadályát nem látjuk, a gyakorlatban egy dupla vagy háromszoros vizsgálat elvégzését viszont indokolatlannak tartjuk. Meg szeretném ismételni, a pályázati útmutató tartalmazza a büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatot; ennek eleget tesznek. Ezt pedig a döntés-előkészítők vizsgálják, azzal, hogy bárkinek, akinek ezen megállapításokkal ellentétes információja van, mint ahogy eddig, most is kérem, és buzdítani szeretném arra, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket. (Szilágyi György: Feljelentést tettünk most is.)

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy gyakorlatilag minden plenáris ülésnapon előkerül a rezsidíjcsökkentés kérdése. Hiszen ez az újabb kori magyar jogalkotás, és meg kell mondjam, az újabb kori magyar gazdaság történetében példa nélküli, hogy egy kormány, tudomásul véve és messzemenően mérlegelve a társadalom teherbíró képességét, mérlegelve a családok tényleges, az elmúlt évtizedben kialakult helyzetét, a háztartások alapvető költségeinek mérséklése mellett foglal állást, és ezt következetesen, minden belpolitikai vitát vállalva végrehajtja.

Végrehajtottuk január 1-jével a gáz, a villanyáram, valamint a távhő 10 százalékos csökkentését, az elkövetkezendő hetekben bejelentjük a propán-bután gáz, a PB-gáz mérséklését, és dolgozunk a háztartásokat terhelő egyéb költségek, így a kommunális szemétszállítás és a kéményseprési díj mérséklésén is. A jelenlegi ismereteim szerint ezeket a feladatokat legkésőbb 2013. június 30-ig befejezzük, és az általam felsorolt intézkedéseket legkésőbb 2013 első félévében (sic!) végrehajtjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. A viszonyválasz lehetőségét ki szeretném használni annak kiegészítésére, hogy természetesen a víz- és csatornadíjak is ezen költségelemek közé tartoznak.

A kéményseprési díjjal kapcsolatban valóban komoly szakmai konzultációkat és esetenként vitákat folytatunk. Ismert, hogy tavaly év végén lépett hatályba a kéménysepréssel kapcsolatos új normarendszer. Ez egyébként műszakilag igen helyesen a technikai-technológiai fejlődéshez igazodva megkülönbözteti a korábbi hagyományos és gázos kéményeket. Immáron több, 3-4 vagy 5 kategóriát vezet be. Ez, úgy gondolom, továbbra is támogatandó szakmai alapon. Azzal viszont messze nem értünk egyet, hogy a szakmai különbségtétel mellett ezek vizsgálati díját van, ahol három-négyszeresére felemelték. Ezt felülvizsgáljuk, és amennyiben indokolt, ezeket az indokolatlanul megemelt árakat mérsékelni fogjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A probléma valós felvetésével egyetértünk, valóban találunk az országban számos olyan, egyébként esztétikusan kialakított lakótelepet vagy lakóparkot, ahol a lakóingatlanok közötti közlekedést kiszolgáló infrastruktúra befejezetlen. Ennek az oka a legtöbb esetben az, hogy a beruházó, az e feladatra létrejött gazdasági társaság, amelynek be kellett volna fejezni a munkát, megszűnt. A hatóságnak nincs igazán hatékony eszköze, hogy ezt megelőzze vagy felderítse, a közút ekkorra már az önkormányzat tulajdonába kerül, ezért annak a rendbetétele, fejlesztése elsősorban önkormányzati feladat a gyakorlatban.

A megoldást eredetileg egy olyan konstrukcióban láttuk, amelynek alapján az építtető előzetes biztosíték adására lenne kötelezve, ez azonban azzal a hátránnyal járhat, hogy megnehezíti a beruházások indítását, lebonyolítását. A helyi önkormányzatoknak kellene a jogszabályok adta lehetőségek között, például településrendezési szerződésekben egyedi feltételeket kikötni az ilyenek megelőzésére. Ezzel együtt ilyen nincs, a problémát valósnak tartom és tartjuk, ezért ennek további vizsgálatát tartjuk szükségesnek. Állami beruházások esetében az építési engedély megadását a teljesítőképesség igazolásához vagy biztosíték, garancia adásához kellene kötni, ez is azonban a vállalkozói kedvet gyengíti, hiszen előre kell lekötni egyébként gazdaságélénkítést szolgáló célokat.

A problémafelvetés fontosságára tekintettel az ügyet ismételten megvizsgáljuk, annak eredményéről a képviselő urat tájékoztatni fogjuk, addig szíves türelmét kérem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy előbb képviselőtársam teljes joggal, okkal és alkalomhoz illően mondta, Giesswein Sándor pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke, és számos más társadalmi, egyházi, hitbéli társaság megalapítója, mozgatója, vezetője, életútja nagyon aktuális napjainkban. Aktuális azért is, mert az 1800-as évek második felében és az I. világháború előtt és után, amikor tevékenységét döntően kifejtette, amikor munkáit megírta és megjelentette, akkor a világ egy változó korát élte, és előkerültek mindazon a társadalmon belüli és társadalmon kívüli problémák, amelyek Európa és ezen belül Magyarország történelmét akkor is és gyakorlatilag most is jellemzik.

Mint a méltató is említette, én is kötelességemnek érzem, hogy elmondjam, Giesswein Sándor jelentős elméleti munkát végzett, számos könyve jelent meg: "Egyiptom és a Biblia", a "Buddhizmus és kereszténység", összehasonlító nyelvészetről írt, az "Egyén és társadalom", a "Társadalmi problémák és a keresztény világnézet". Sorolhatnám a könyveit, amelyeket pusztán azért említek cím szerint, hogy bizonyítsam, Giesswein Sándor ezzel együtt nem volt egy szobatudós, Giesswein Sándor ezzel együtt politikusként, közemberként, a közélet résztvevőjeként nagyon cselekvően vett részt az akkori századforduló, az I. világháború előtti, alatti és utáni magyar közéletben, részt vett úgy, hogy egyik akkor is meglévő szélsőséges oldalhoz sem csatlakozott. Mint méltatója előbb említette, nem támogatta a numerus clausust, ugyanakkor nagyon érzékenyen reagált a magyar nemzet, ezen belül a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar szociális állapotok tekintetében és irányában, és ezekért igen sokat is tett.

Kormányképviselőként a munkáját, szerepét mindenképpen egy olyan kiegyensúlyozó, egy mindenképpen olyan ember emlékének erősítésére szeretném fordítani, aki munkájával, életével, életvezetésével és talán az utókor számára nem mindig méltóan megőrzött szerepével nagyon is közreműködött abban, hogy Magyarország fő fejlődési irányai minden kitérő és minden hullámzás ellenére gyakorlatilag egy egységes nemzet, egy egységes ország minden nehézségen keresztüli és minden nehézségen túli megmaradását célozta. Ezért a magunk részéről, a kormány részéről, de meg kell mondjam, személy szerint én is úgy gondolom, hogy Giesswein Sándor emlékét őrizni kell. Köszönet érte képviselő úrnak, hogy a lehetőséggel élve itt a Magyar Országgyűlés falai között is megemlékezett, és kérem önöket, egyben bízom benne, hogy Giesswein Sándor, a Giesswein Sándorok munkája, élete, példamutatása mindnyájunk számára irányadó lesz a XXI. század első évtizedeiben is.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar nemzet tragédiákkal szegélyezett, ezeréves történelmében, ezen belül különösen a XX. század nagy tragédiái között kiemelkedő helyet foglal el a holokauszt, vagy ahogy a képviselőtársam is mondta, a soá.

Nem csak méretei, nem csak 600 ezer magyar ember teljesen értelmetlen halála, nem csak a magyar nemzetközösséget ért jelentős és pótolhatatlan kár; hiszen amikor több százezer embert megsemmisítő táborokba vittek a Felvidékről, Erdélyből és a jelenlegi Magyarország területéről, akkor nemcsak a zsidó családokat vitték el, hanem elvitték a magyar pedagógust, elvitték a magyar gyógyszerészt, elvitték a magyar orvost. Az egész nemzetet érte hihetetlen, mind a mai napig nagyon meghatározó kár és tragédia. Nem egyedüli a magyar történelemben a mélypont, nem egyedüli, más tragédiák is történtek ezeréves történelmünk során, de a holokauszt, mint mondtam, mind mérete, mind értelmetlensége, mind embertelensége miatt ebből messze kiemelkedik. Ezért meggyőződésem, hogy az Élet menete, a most vasárnap immáron tizenegyedszer induló Élet menete jól tanúsítja, jól bizonyítja azt, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége átérzi ennek a tragédiának az értelmetlenségét, átérzi ennek a tragédiának az iszonyatát, és ha mást nem tud tenni, akkor az Élet menetén való részvétellel kifejezi azt, hogy ezzel nem ért egyet, életkorára, érdekeltségére, származására, vallására, politikai hovatartozására tekintet nélkül.

Ezért egyetértek a képviselőtársammal, én is arra szeretnék minden humánus, minden magyar nemzeti, a zsidó-keresztény kultúrkör értékeit fontosnak tartó embert, honfitársamat kérni, hogy az Élet menetén jelenlétével nyilvánítsa ki a véleményét, állásfoglalását. Meggyőződésem, hogy ez nem politikai kérdés, ez nem vallási kérdés, ez egy alapvető emberi, humánus kérdés. Ennek reményében kérem ismételten, hogy lehetőség szerint a magyar parlamentnek is minél több tagja jelenjen meg, és jelenlétével nyilvánítsa ki az általam elmondott - ismétlem, mindnyájunk számára követendő és fontos - elveket.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalást végighallgatva, engedjék meg, hogy Krúdy szavaival élve én ne a tegnapok ködlovagjairól beszéljek, hanem arról, amit a témával kapcsolatban a jelenlegi kormány tett, tesz és a közeljövőben, az elkövetkezendő időkben tenni kíván.

Gondolom, abban minden jelenlévő egyetért, hogy a rezsicsökkentés célja és értelme a családok mindennapi megélhetésének biztosítása és a családok terheinek azonnali csökkentése. A jelenlegi kormány számára elfogadhatatlan, hogy egy tartós gazdasági válság minden hátrányát a magyar háztartásoknak kelljen viselni, a gazdaság egyéb résztvevői pedig továbbra is ragaszkodjanak megszokott profitjukhoz. Ezért a kormány 3,8 millió magyar háztartás rezsiköltségét csökkentette az elmúlt hónapokban, és az eddigi intézkedések folytatását tervezi.

Mint ahogy a képviselő úr mondta, ennek a pandanja az elmúlt évek, amikor is a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok ugyanezen rezsiköltségeket mintegy 15 alkalommal emelték. Az első pillanattól kezdve hangsúlyoztuk, hogy ezt a háztartások költségcsökkentésével kapcsolatos munkát folyamatosnak tekintjük, a közeljövőben lehetőség lesz a palackos és tartályos gáz árának csökkentésére, a kommunális szemét szállítási költségeinek mérséklésére, dolgozunk a kéményseprési díj csökkentésén, valamint a víz- és csatornadíjak mérséklésén is. A további díjcsökkentések első lépcsőjét július végéig be fogjuk fejezni.

Az elmúlt hónapok rezsicsökkentéssel kapcsolatos parlamenti vitáiban elhangzott több ellenzéki párttól is, hogy a díjcsökkentés önmagában nem elég. Ezzel és az energiahatékonysági programok fontosságával mi is tisztában vagyunk, ebben nincs közöttünk vita, ezért az elmúlt években az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások alkalmazását több mint 150 milliárd forint támogatással segítettük elő. A 2012 végén, 2013 elején meghirdetett támogatási konstrukciókat megelőzően, már 2011-ben is 33 milliárd forintos keretösszeggel nyitottuk meg a pályázati lehetőségeket az Új Széchenyi-terv környezet és energia operatív programjában.

A kormány - érzékelve az ilyen beruházások iránti igényeket - kezdeményezte az Európai Bizottságnál a rendelkezésre álló források átcsoportosítását. Ennek eredményeképpen lehetővé vált az Új Széchenyi-terv környezet és energia operatív programjában újabb pályázati ablakok megnyitása mintegy 94 milliárd forint keretösszeggel. Mindezen túl a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére az elmúlt két évben több mint 18 milliárd forint támogatást ítéltünk meg, hozzájárulva ezzel több mint 30 ezer család lakásának felújításához.

A panelprogram folytatása terén is sikereket értünk el: az előző kormány által a rendelkezésre álló forrásokon felül befogadott pályázatok támogatására tavaly több mint 4,5 milliárd forintos forrást bocsátottunk rendelkezésre, ezzel az eredeti tartaléklista több mint 70 százalékára sikerült megteremteni a fedezetet. A rezsicsökkentés tehát nem az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedések helyett valósult meg, hanem az esetleg elhúzódó és egyszeri, nagy összegű beruházást igénylő energiamegtakarítási fejlesztések mellett azonnali segítséget jelent valamennyi család mindennapi megélhetéséhez.

A kormány és a kormánypártok - maguk mögött tudva a magyar lakosság széles körű támogatását - elkötelezettek a rezsicsökkentés eredményeinek megvédésében, az eddig elért eredmények megtartásában. Meg fogunk akadályozni minden olyan törekvést, amely a családok terheinek növekedése árán biztosítana extraprofitot a szolgáltatóknak. Tovább folytatjuk a rezsicsökkentést, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy az azonnali rezsicsökkentő intézkedések és a közép- és hosszú távú energiatakarékossági intézkedések egymást kiegészítve, egymás segítségével szolgálják a magyar családok, a magyar társadalom érdekeit.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Engedje meg, hogy a felszólalására, hozzászólására három külön fejezetben reagáljak.

Az egyik a magyarországi általános vízgazdálkodás. Közhelyszerű, de igaz, hogy Magyarország egy úgynevezett alvízi ország, felszíni vizeink több mint 96 százalékát határon kívülről kapjuk, ezért Magyarországnak sok évszázada és jelenleg is érdeke, hogy átgondolt vízgazdálkodása legyen. Az az alapelképzelés, amely sok évtizeden keresztül működött, hogy a felülről érkező úgynevezett nagyvizeket a lehető legkisebb kártétellel áttegyük a déli határainkon, ez ma már nem igaz, hiszen tudjuk, hogy Magyarországnak az egyik legjelentősebb stratégiai ereje, tartaléka éppen a víz. Az, hogy Magyarországnak, a Kárpát-medence közepén fekvő országnak ez mennyire fontos, az is egy évszázados felismerés. A rendelkezésünkre álló térképek szerint II. József mérnökei rajzolták meg először a Duna-Tisza csatorna rajzait, tehát évszázadokkal ezelőtt már elődeinket is foglalkoztatta az, amit ön most földrajzi helyzetünket, geológiai és hidrológiai viszonyainkat tekintve valóban nagyon fontos témaként felemlített.

Az ön által elmondottakból, ha megengedi, én leválasztom Bős-Nagymaros és a Duna kérdését. Valóban, ez az elmúlt évtizedeknek az egyik legégetőbb társadalmi kérdése volt, ebben a magyar társadalom, a magyar közpolitika alapállása meggyőződésem szerint nem változott; nem változott, miután az a várt hatás, amit oly gyakran hallunk, hogy Magyarország általános vízgazdálkodására egy nagy dunai erőmű, elsősorban a nagymarosi erőmű befolyással rendelkezik, az szakmailag ma már nem állja meg a helyét. Nem állta meg egyébként 40 évvel ezelőtt sem, hiszen látjuk, hogy a Dunán, ahol Bajorországban kezdődik az erőművek sora, és Engelhartszellnél, Ybbsnél, Kremsnél, Melknél nagy zárógátak fogják meg a hordalékot, az Magyarország számára valóban hátrányokat okoz, hiszen a hordalékot, elsősorban a kavicsot a Duna nem hozza el a Duna középső szakaszára, ugyanakkor nálunk mélyül a meder, és a három nagy sziklapad folyamatosan emelkedik. Ezen azonban a nagymarosi erőmű alapjaiban nem változtatna, nem változtat azért sem, mert mára már eltelt 40-45 év (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) az első felső medencék építése óta, és látjuk, hogy bizony az ausztriai felső szakaszokon ezek a medencék rakódnak el, és ezeknek a tisztítása, a vízáteresztő rétegeknek az épen tartása egyre nagyobb problémát okoz. A magyarországi Duna-szakasznak a lejtése is más, mint a felsőszakaszos Dunának. A Duna vízkormányzása szempontjából - és ebben, azt hiszem, egyetértünk - tulajdonképpen az energia egy harmad-negyedleges kérdés, alapvetően vízgazdálkodási, környezetvédelmi, a Duna-Tisza közének, a homokhátsági problémáknak a megoldását kell napirendre tűzni, és arról kell beszélni.

Más a válaszom általában a vízi energiánál. Tisztelt frakcióvezető úr, a 2011-ben elfogadott magyar megújulóhasznosítási program kiserőműveket, nevében ugyan pejoratív, de jelentőségüket tekintve mégsem törpe vízierőművek létesítését támogatja. A magam részéről - és ebben a Fidesz-KDNP-frakciónak az évtizedes álláspontját is mondom - például a Tisza II-nek a megépítése, a csongrádi erőműnek a megépítése, úgy gondolom, évtizede az Országgyűlés napirendjén szerepel, azt szakmailag a magam részéről továbbra is indokoltnak tartom. Tehát a Duna érintetlenül hagyása mellett kisebb folyóvizeinknek a minierőművekkel való ellátása egy indokolt és hasznos dolog, szerepel a megújulási programunkban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először beszélünk a Magyar Országgyűlésben a rezsidíjak csökkentéséről (Dr. Józsa István: És nem utoljára.), és igaza van képviselőtársamnak, nem is utoljára. Beszélni fogunk róla, közösen kell beszélni róla, hiszen ez azoknak a családoknak is érdeke, akik minket támogatnak, és azon családoknak is érdeke, akik önöket támogatják. Ezért úgy gondolom, a modernkori magyar politikának kevés olyan témája van, amit tulajdonképpen jó szívvel és pártállásra való tekintet nélkül támogatni lehet.

Ezzel együtt kérem a tisztelt képviselőtársaimat, egy pillanatig ne feledkezzünk meg arról, hogy mint a világon a legtöbb dolog, a rezsidíjcsökkentés is érdekeket érint. Elsősorban érinti annak a közel 4 millió magyar háztartásnak az érdekeit, amelyek költségei csökkennek. Csökkennek! Például csak a gáz és a villany tekintetében egy kétgyermekes családnál, egy 100 négyzetméteres családi házban, fűtés, melegvíz-, földgázellátás esetén mintegy 54 ezer forinttal csökken a számla; vagy egy másik jellemző társadalmi csoportnál: egy kétgyermekes család egy társasházi, 60-62 négyzetméteres lakásban fűtéssel, meleg vízzel, távfűtéssel mintegy 42 ezer forint összeggel. Tehát az ő érdekeiket is képviseljük, és ezért mondjuk kezdettől fogva, hogy ez nem frakcióálláspont kérdése, ez nem párt kérdése, ez egyszerűen a kormányzati politikai elit felelősségének kérdése, hogy ennek a 3,8 millió háztartásnak az érdekeit a lehető legelőbbre tegyük, és minden mást megelőzően soroljuk be.

Érdekeket érint akkor, amikor a szolgáltatókról van szó. Érinti ez elsősorban a multinacionális szolgáltatókat a villamos energiánál, gáznál, távfűtésnél, de érinti az egyéb kommunális ellátást biztosító közszolgáltatókat is. Hiszen nem véletlen, hogy '93-94-95-ben, a privatizálás során nemcsak a magyar villamos erőművek iránt volt nagy az érdeklődés, nemcsak a magyar villamosenergia- és gázszolgáltató vállalatok iránt volt érdeklődés, hanem érdeklődés volt azon kommunális szolgáltató vállalatok iránt is, amelyek nap mint nap, a lehető legbiztosabb piacon olyan tevékenységet végeznek, amelynek működését egyszerűen a XXI. század társadalmának életéből nem lehet kihagyni.

Ma természetesnek vesszük teljes joggal és a jövőre nézve is nagy biztonsággal, hogy a villany ég, a gáz meleget szolgáltat, hogy a szemetet elszállítják, hogy a víz- és csatornaszolgáltatás XXI. századi színvonalon működik. Ez egy biztos szolgáltatás, ez egy biztos piac és biztos bevétel. Tehát amikor azt mondtuk és mondjuk, hogy a családok terheinek csökkentése mellett ezen szolgáltatások, a közszolgáltatás biztonságát is garantálni kell, akkor gondoltunk arra is, hogy ezeket a területeket hosszú távon nem szabad a piac ingadozásának, egy-egy befektető kénye-kedvének kitenni. Ezzel együtt nekünk érdekünk, hogy az e területen dolgozó és szolgáltató vállalatok biztonsággal és stabilan működjenek.

Éppen ezért, amikor a magyar családok érdekeit mindennél fontosabbnak ítélve a rezsidíjcsökkentést első helyre tettük, akkor a szakmai végrehajtás során természetesen messzemenően figyelembe vesszük a megbízható, biztonságos, hosszú távon kiszámítható szolgáltatást. Erre figyelemmel voltunk a villamos energia és a gáz, valamint a távfűtés díjainak csökkentésénél, és erre figyelemmel leszünk a víz- és csatornadíjak, a háztartási hulladékszállítás vagy akár a kéményseprés díjainak családok által várt, általunk megígért és első lépcsőben 2013 első félévében végrehajtott csökkentésénél. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi törvény követelményként fogalmazza meg a közösségi közlekedéssel szemben, hogy biztosítsa a hozzáférés lehetőségét az alapvető életszükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatásokhoz. Ilyen alapvető igény a munkába, az oktatási és nevelési intézményekbe történő eljutás, a közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A menetrendi intézkedések meghatározásánál e szempontokat tartjuk szem előtt.

A közszolgáltatási személyszállítás rendszerében az elmúlt években stabil, a többség igényeinek megfelelő szolgáltatás alakult ki. Figyelemmel kísérjük az utazói szokások változását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Közlekedéstudományi Intézet a települési önkormányzatokkal és a területi intézményekkel egyeztetve folyamatosan értékeli a helyi közlekedésszervezési intézkedések szükségességét, és javaslatot tesz azok megvalósításának módjára. Ezt a gyakorlatot követtük a kistérségi járóbeteg-szakellátó központok működésének megkezdésekor, az iskolák összevonásakor és egyéb intézményi átalakítások során.

2013. január 1-jétől, a járási rendszer kialakításának időpontjától a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény úgy módosult, hogy az alapellátások a járási központok tekintetében is elérhetőek legyenek. A jelenlegi közszolgáltatási személyszállítási ellátórendszer a lakosság utazási igényeit a meglévő közforgalmú vasúti és autóbuszos közlekedési kapcsolatok által megfelelő színvonalon kiszolgálja. A közforgalmú autóbuszjáratok menetrendje a mobilitási igények változtatását követve dinamikusan módosítható, a közlekedési kínálat, kapacitás, időbeliség, útvonal és egyéb menetrendi paraméterek figyelembevételével rugalmassá igazítható, mi több, rugalmasan igazítani kell a lakosság térben és időben változó utazási igényeihez.

Amennyiben a járási rendszer elindulása által generált utasforgalom irányának és volumenének ismeretében a menetrendi struktúrában kiigazítások szükségesek, azok rövid határidővel bevezethetők. Az igények alakulását a közlekedésszervező irodákon keresztül folyamatosan figyelemmel kísérjük, és intézkedünk a szükséges forgalomszervezési intézkedések bevezetéséről. Minden év második negyedévében az önkormányzati egyeztetéseken gyűjtjük be a közösségi közlekedéssel kapcsolatban felmerült új és újabb igényeket, így megalapozott információk és igények alapján a rendszer hatékonyságának, finanszírozhatóságának és fenntarthatóságának szem előtt tartásával hozunk döntéseket a közlekedésben szükséges intézkedésekről.

(15.00)

A 2013. évi menetrendi egyeztetéseken a kormányhivatalok és járási hivatalok képviselőinek észrevételére, együttműködésére is számítunk, bízva abban, hogy segítségükkel a megalapozott igényekhez még jobban igazodó közösségi közlekedést sikerül kialakítani. Ezért kérem képviselő urat és valamennyi képviselőtársamat, hogy hassanak oda, hogy ezek az igények a közlekedésszervező irodákhoz beérkezzenek, és azokat a minisztérium figyelembe tudja venni.

Ezek reményében kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A világ legtöbb államához, fejlett országához hasonlóan Magyarországon is rendkívül aktuális kérdés, hogy hogyan lehet gátat szabni az off-shore pénzügyi szolgáltatások elterjedésének, illetve ha már elterjedtek, azok megszüntetésének. Megalakulása óta a kormány az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az állam iránti bizalmat növeljük, és minden eszközzel garantáljuk a nemzeti vagyonnal és a közpénzzel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését, a bűnösök elszámoltatását.

Az alaptörvény részletezi a költségvetési bevételek célszerű felhasználásának követelményét, és kizárja a költségvetésből ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében az olyan szervezet számára juttatott támogatást, amelynek szervezeti vagy működési struktúrája nem teszi lehetővé a közpénzek törvényes és indokolt, ellenőrizhető felhasználását. Az átláthatóság érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázatok benyújtása során nyilatkozatot kér, amelyben a pályázó kijelenti, hogy az általa képviselt szervezetre nézve kötelezőnek ismeri el a részletes felhívást és útmutatót, a vonatkozó jogszabályokat, valamint az abban foglalt feltételeket, kikötéseket és korlátozásokat.

(15.40)

A kedvezményezett a támogatás aláírásával nyilatkozik azon felül is, hogy átlátható szervezetnek minősül.

Tisztelt Képviselő Úr! Ebben az uniós támogatási ciklusban összesen 110 ezer pályázat érkezett be, ebből 55 ezer igényt bíráltak el a szervek támogathatónak. Ebből valóban, ahogyan ön az interpellációs kérdésében is felvetette, az utóbbi vizsgálatok alapján néhány tucatról, tehát a 110 ezerből néhány tucatról bebizonyosodott, hogy ezek off-shore cégek. Éppen ezért a nemzeti fejlesztési miniszter elrendelte az érintett cégek pályázati dokumentációjának ismételt vizsgálatát, különös tekintettel a pályázó vállalkozások hátterére, teljes körű átláthatóságára és az általuk büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatukra.

A nemzetgazdasági tárca kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy a jövőben kizárólag olyan társaság számára adjon lehetőséget, például a könyvelők kötelező továbbképzésére, amely esetében nem áll fenn annak a veszélye, hogy működése során esetleg az adóelkerülést választja. Az ezt megalapozó jogszabályi háttér kidolgozása megkezdődött. Az új közbeszerzési törvény, a büntető törvénykönyv szigorítása, az általunk indított közigazgatási antikorrupciós program intézkedései már most is éreztetik hatásukat. Tisztában vagyunk vele, hogy sok még a teendő. Továbbra is alapvető, hogy a magánszemélyek minden, akár belföldről, akár külföldről származó jövedelme egyaránt adóköteles, ezért a titkos számlák feltárása és kifehérítése a kormány feketegazdaság elleni erőfeszítésének fontos állomása.

Kérem képviselő urat, hogy az elhangzottak alapján válaszomat fogadja el, és amennyiben ez a nem várt esemény netán mégis bekövetkezik, e tekintetben kérem képviselőtársaimat, hogy helyüket elfoglalni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, azért ne becsülje le azt a 10 százalékot, a magyar háztartásoknak ez is sokat jelent. Ahogy ön is mondta, január 1-jétől a hatósági árszabályozás alá tartozó területen, pontosan a földgáz és a villamos energia egyetemes szolgáltatásban, valamint a távhőszolgáltatásban a lakossági tarifák 10 százalékkal csökkentek.

(15.50)

Kérem, hogy a számháborúba ne menjünk bele. Nekem is van számos táblázatom, amely azt mondja, hogy 10 vagy afölötti százalékban mérséklődött a díj. Annál is inkább, mert a hatósági árszabályozással érintett lakossági fogyasztóknak ebben a 10 százalékos díjban részesülniük kellett, így részesülniük kellett a társasházaknál és a lakásszövetkezeteknél is, amennyiben az egyetemes szolgáltatóktól és nem a versenypiacról, esetleg közvetítőkön keresztül vásárolják az energiát. És természetes: a számla összege nemcsak az egységártól, hanem a fogyasztott mennyiségtől is függ.

Az eddig hozzánk beérkezett adatok szerint a rezsicsökkentés végrehajtása sikeresen megtörtént. Abban az esetben, ha valakinek más a tapasztalata, kérem, hogy haladéktalanul forduljon a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, akik egyébként - konkrét esetek által is bizonyítottan - kivizsgálják ezeket az eseteket. Itt is szeretném megjegyezni, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal direkt zöld számot üzemeltet ezen esetleges panaszok regisztrálása és kivizsgálása céljából.

Ismert egyébként az a probléma előttünk, évtizedes probléma, hogy az egyes társasházak eltérő helyezkedésű lakásainak más-más a hőigénye. Ennek részletezésére a rendelkezésemre álló egy percben fogok visszatérni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr viszonválaszában széles spektrumot említett, egyebek mellett részben a korábbi intézkedéseket.

Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány intézkedése mind dátum, mind összeg tekintetében világos: 2013. január 1-jével a villamos energia, a földgáz és a távhő december 31-én hatályos díját 10 százalékkal csökkentettük az egyetemes szolgáltatói körben, magyarán a lakossági körben.

Világos előttünk és abban nincs közöttünk vita, hogy ez a díjcsökkentés számos olyan szakmai problémát vetett fel, amely esetenként a fogyasztóknak egyébként sok évtizede az értetlenségével vagy az ellenérzésével találkozik, igyekszünk ezeket folyamatosan felülvizsgálni és orvosolni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Meggyőződésem, hogy az új vezetés kiszámíthatóságot, stabilitást hoz a vállalat életében, és ezzel öregbíti a mindnyájunk számára nagyon fontos tokaji hírnevet.

A Tokaj Kereskedőház Zrt. a helyi szőlőtermelők terményének felvásárlásával, ahogy ön is mondta, mintegy 3 ezer család számára nyújt közvetlen megélhetést vagy jövedelemkiegészítést Tokaj-Hegyalján. Fontosnak tartjuk tehát, hogy a termelők a jövőben is számíthassanak arra, hogy ha megfelelő minőségben termelnek, megélhetésük nem kerülhet veszélybe, hiszen a társaság továbbra is felvásárolja tőlük a szőlőt.

Az új vezérigazgató egyik célja ezért egy korrekt, kiszámítható, hosszú távon tervezhető szőlőtermesztési és felvásárlási rendszer kialakítása. Ez záloga annak, hogy a világörökségi borvidéken gazdaságilag ezután is megérje az ott élő embereknek szőlőműveléssel, borkészítéssel foglalkozni.

Az új vezetés célja, hogy elősegítse a tokaj-hegyaljai szőlő- és bortermelés minőségi javulását. A világpiacon csak a legkiválóbb minőségű borokra van kereslet, szép bort viszont csak elsőrangú, érett szőlőből lehet készíteni, és ez mindennek a kiindulópontja.

A következő fontos feladat, hogy az új vezetőség emelje a kereskedőház borászati technológiai színvonalát, amihez az Európai Unió által kínált lehetőségeket is kihasználva komoly fejlesztéseket kell végrehajtani. Ezért a vezetés feladata többek között a transzparens és racionális gazdálkodás megvalósítása, a vállalatirányítás korszerűsítése, a termékportfólió ésszerűsítése, a Tokaj Kereskedőház brandjének felépítése, valamint a külpiacok fejlesztése, elsősorban az új piacokat jelentő Távol-Kelet, Japán és Kína felé. Mindezekkel az intézkedésekkel a Tokaj Kereskedőház jól működő vállalattá alakítható.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

(16.50)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban sok a kátyú, az elmúlt időszak változó időjárása ennek valóban nem kedvezett, de ez évről évre így van. Ezzel együtt ön is tudja, mindnyájan tudjuk, hogy ezek az utak nem ilyen forgalomra és nem ilyen terhelésre épültek, ezeknek a három, négy és öt számjegyű utaknak az alapja sajnos többségében - majdnem 30 ezer kilométer közútról beszélünk - egyszerűen nem bírja el a folyamatos terhelést. Ezen utak esetében tehát lényegesen többről és nagyobb feladatról van szó, mint az egyébként valóban nagyon szükséges kátyúzás.

Az ön által jelzett területen lévő üzemmérnökség ez év elejétől mintegy 33 tonna hidegaszfaltot épített be a legégetőbb helyeken. Az 5203-as jelű mellékúton a Kunszentmiklós-Szabadszállás-Izsák, valamint az 5302-es jelű mellékúton az Izsák-Orgovány-Jakabszállás közötti szakaszon március 4-étől ideiglenes hidegaszfalttal történő javítás vette kezdetét. Az időjárási viszonyoknak köszönhetően megkezdődtek a tartós javítást eredményező melegaszfalt-keverékkel történő javítások is. A nagy forgalmú főutakat követően heteken belül sor kerül a mellékúthálózat, így az ön által említett útszakaszok helyrehozatalára is. Amíg ez nem történik meg, a balesetveszélyre figyelmet felhívó táblákat természetesen kihelyezzük.

Egyébként az elmúlt téli időszakban egy kárigény-bejelentés érkezett, amelynek az elbírálása folyamatban van. A panaszokat ismerjük, tudjuk, megértjük, és igyekszünk azokat minél előbb elhárítani, de nemcsak a panaszokat, hanem a kátyúkat is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a téma jelentőségére tekintet nélkül, szabadon értelmezte a kérdését, de lévén, hogy nagyon fontos a téma, ezért kérem, engedje meg, hogy megkíséreljek önnek mind az eredeti, mind a most feltett kérdéseire válaszolni.

A tisztelt Háznak, gondolom, nem kell megismételni, hogy Magyarországon évente 35 ezer ember hal meg a dohányzás miatt. Ez azt jelenti, hogy 18 percenként hal meg egy honfitársunk. A magyarországi költségvetést a dohányzással kapcsolatos összes kiadás és kár, valamint a bevételkiesés miatt mintegy 80 milliárd veszteség éri. Tehát azt, hogy ebben intézkedni kell, gondolom, ön sem vitatta, ezt meg kell tenni. (Gúr Nándor közbeszól.)

A pályázatot magát mi sikeresnek minősíthetjük. (Dr. Lamperth Mónika: Azt elhiszem! - Gúr Nándor: Mondjad név szerint, kiknek volt sikerük!) Ahogy ön is mondta, több mint 15 ezer pályázat érkezett be. Úgy gondolom, ez mind az érdeklődők széles körét, mind a pályázat sikerét bizonyítja.

Az ön által vizionált károk, bajok, kereskedelmi visszaesések nem következtek be. Ha a kérdése arra irányul, hogy a jelenlegi kormány milyen intézkedésekkel akarja a mikro- és kisvállalkozókat segíteni, akkor engedje meg, hogy csak a legutóbbi ezzel kapcsolatos nagyon kedvezményes hitelakcióra és lehetőségre utaljak.

Kérem, ne kísérelje meg úgy beállítani politikai okokból ezt az egész, a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos kormányzati törekvést, mint amelynek a magyar kisvállalkozók látják a kárát. Nem látják a kárát. A pályázók magas száma és az első kör sikere ezt bizonyítja.

A dohányzás feketekereskedelme ellen, mint ahogy a dohány forgalmazásával kapcsolatban, eddig is a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járt el. Ezekhez csatlakozik most - és kérdésére is ez a válasz - a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., amely az előző két intézményhez kapcsolódva teljeskörűen fogja vizsgálni mind magát a tevékenységet, mind az üzletek előírás szerinti működését.

Tisztelt Képviselő Úr! Meggyőződésem, hogy az a hangulatkeltés, amelyet önök egy teljesen nyílt pályázat és annak bírálása során tanúsítottak, az éppen azt a széles körű, sok tíz- és sok százezres mikro- és kisvállalkozói tevékenységet sérti, amelyek ma Magyarországon mind a gazdasági tevékenységben, mind a foglalkoztatásban jelentős szerepet vállalnak.

A néhány találomra kiragadott név. (Gúr Nándor: Mondjad név szerint!) Megint mondom, több mint 15 ezer pályázó közül nyilvánvaló, hogy lehet ismerősöket találni (Dr. Józsa István: Csak azokat!), nyilván lehet olyan nem létező összefüggéseket feltárni, amelyek az ilyetén öncélú kiemelésre alkalmasak.

Tisztelt Képviselő Úr! Meg kell mondjam, hogy a korábbi években én sem foglalkoztam önöknél rokonfakutatással; kérem, hogy a dohányzás ártalmainak visszaszorítására irányuló kormányzati törekvéseket ön se aljasítsa le ilyen mértékben. (Felzúdulás az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A történet. A kazincbarcikai önkormányzat tulajdonában lévő távhőszogáltató, a Timpanon Kft. 2009. július 29-én, a 2010. évi választásokat megelőzően kezdeményezte a lakossági hődíj 19 százalékos, a lakossági hőfelhasználás alapdíjának 21,5 százalékos csökkentését. A kérésnek az akkori Magyar Energia Hivatal 2009. augusztus 25-én helyt adott. Akkor a miniszterelnököt úgy hívták, hogy Bajnai Gordon. Majd a választásokkal egy időben, annak eredményének ismeretében a Timpanon Kft. 2010. szeptember 27-én kérte, már a választások utáni Magyar Energia Hivatalt, hogy 2010. november 1-jétől, az önkormányzati választásokat követő hónaptól - ugye, ismerős a történet - hagyja jóvá áremelési szándékukat, amelynek következtében egy kazincbarcikai átlagos méretű lakás éves távhőköltsége közel 30 százalékkal, 53 ezer forinttal emelkedett volna.

(15.30)

A Magyar Energia Hivatal ezt a kezdeményezést 2010. december 7-én elutasította - csak a történelmi hűség kedvéért: a miniszterelnököt akkor Orbán Viktornak hívták.

A Timpanon Kft. a távhőt és a meleg vizet a Kazinc-Thermtől vásárolja, ott több százmilliós tartozása, több százmillió forintos adóssága halmozódott fel, ezt a hitelező elunta, és ezért beszüntette a szolgáltatást.

Ennek a következményeiről a maradék egy percemben fogok tájékoztatást adni.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak hogy szocialista képviselőtársaim is teljesen képben legyenek a teljes történetet illetően, a több százmilliós adósság egy részét az 52 milliárdos távhő-kompenzációból tudták törleszteni, majd ezt követően, amikor ez a rendkívül - nehezen minősítem - arrogáns városvezetői lépés bekövetkezett, akkor az Energia Hivatal azonnal közbelépett, egyeztetést kezdeményezett, és az Energia Hivatal és a kormány gyors reagálásának köszönhetően a szolgáltatást még az április 20-ai hétvégén sikerült helyreállítani. Tehát az embereknek ez a méltánytalan kezelése ilyetén megszűnt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A kérdés műfajtömörségére tekintettel a válaszom az, hogy nem. Nem érzem úgy, és az ön által tézisszerűen elmondott véleményt, álláspontot nem osztom. Egyébként a magyar állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság tekintetében nyilvános koncessziót írt ki. Az első pályázati fordulót megítélésem szerint sikeresnek kell tekinteni, hiszen több mint 15 ezer koncessziós pályázat érkezett be, ezeknek elbírálása megtörtént, a nyertesek kiértesítése megtörtént.

Ha ön a kérdésein belül azon aggódik, hogy az a tizennégyezer-egynéhány település, amelyeken sikertelen volt a pályázat, azokon hogyan szervezzük meg a dohányértékesítést, akkor ezen kételyeinek eloszlatására hadd mondom, hogy újabb (Dr. Józsa István: Újabb Fidesz-tagokat kell felvenni ott is. Tagtoborzás lesz.) koncessziós pályázatot írtunk ki. Ezt '13. március 30-án több országos napilapban közzétettük. Éppen az ön által említettek figyelembevételével vagy annak értékeléseként tettünk újabb javaslatokat a működési feltételekre, annak reményében, hogy nemcsak a közepes és nagy településeken, hanem a legkisebb településeken is lesz sikeres (Dr. Vadai Ágnes: Mindenhol fideszes nyerjen. Ezt a javaslatot tettétek?) koncessziós jelentkező és sikeres koncesszió, pályázat. Erre a második fordulónak a megváltozott feltételei, úgy gondolom, minden megfelelő biztosítékot megadnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ezzel együtt én nagyon bízom abban, hogy a dohánykereskedelemmel és a dohányzással kapcsolatos törekvéseink sikerre fognak vezetni, és sikerül visszaszorítanunk Magyarországon a dohányzást, elsősorban a fiatalkorúak körében. (Dr. Vadai Ágnes: Ehhez semmi köze nincs.) Azt, ami pedig az ön felhívását jelenti, én ahhoz szeretnék csatlakozni, és mint minden ilyen esetben, most is elmondani, hogy mindenki, aki úgy véli, hogy bármilyen jogsértés történt, az tegye meg a megfelelő lépéseket (Moraj a Jobbik soraiból.), és a megfelelő eljárás után abból módjában lesz mindenkinek konzekvenciákat levonni; azok is, akik egy, meggyőződésem szerint sikeres és eredményes állami eljárást folytattak végig, és azok is, akik ezt napi politikai célokra akarják kihasználni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az elmúlt évtized vasútbezárásaival szemben mi 2010-ben ígéretünknek megfelelően a 37 bezárt szakaszból 11-et újranyitottunk összesen 385 kilométer hosszon. Tovább folytattuk a korridorfejlesztéseket, a budapesti elővárosi forgalomban folyamatban van a Budapest-Székesfehérvár és a Budapest-Esztergom vasútvonalak rekonstrukciója. Előkészítő munkálatok folynak a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalon, a nemzetközi korridorok tekintetében pedig a Biatorbágy-Tata, Budapest-Miskolc és a Budapest-Pusztaszabolcs vonalszakaszon.

A következő uniós fejlesztési ciklusban folytatni kívánjuk a 6. számú TEN-T kiemelt tengely fejlesztését a Székesfehérvár-Boba szakaszon, valamint a keleti országrészben, Szolnok, Debrecen, illetve Miskolc irányában. A 22. TEN-T kiemelt tengely mentén Békéscsaba és a román országhatár felé folytatjuk a fejlesztéseket. A regionális és helyi szintű fejlesztések jegyében a GYSEV Zrt. még ebben a fejlesztési ciklusban tervezi saját pályahálózatának teljes vagy részbeni korszerűsítését, villamosítását, növelve ezzel a vasútvonalak forgalmi kapacitását. Ugyancsak regionális jelentőséggel bír a Balaton déli partján futó vasútvonal és a tó vasúti megközelítési lehetőségének fejlesztése is, amely szintén előkészítés alatt áll. A MÁV egyébként számos, az utasok elégedettségét elősegítő intézkedést is szervez, ilyen a wifihálózat vagy a kormányablakok kialakítása a vasútállomásokon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Az előbbiek kiegészítésére: Magyarország a következő uniós ciklusban, 2014 és 2020 között a közlekedési operatív program forrásainak 60, az európai összekapcsolási eszköz pénzeszközeinek pedig közel 90 százalékát vasútfenntartásra, -korszerűsítésre, fejlesztésre akarja fordítani.

Engedje meg, képviselő úr, hogy a maradék 30 másodpercemet arra használjam ki, hogy elmondjam önöknek, hogy most szombaton volt a Győr-Veszprém vonalon a Cuha-vasút hagyományőrző indítása. Ott voltam, a gőzvontatású mozdony lassabban járt, nem tudott egyből megbirkózni a Bakonnyal - sok száz család kisgyerekekkel türelmesen ott várták a vasutat, és egy általános nagy, családi, azt kell mondanom, hogy örömujjongás közepette fogadták az ott átpöfögő vasutat. Nagyon ritkán találkozik az ember itt a sok hivatalos szólás között az őszinte örömmel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ez a vasút erre lehetőséget adott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A mai nap a trafikok jegyében zajlott, és érdeklődéssel vártam az ön kérdését is, mert így az előre meghatározott panelkérdésekből ezek még hiányoztak. Ezzel együtt öntől is, képviselőtársaitól is és az ellenzék többi képviselőjétől is azt kérem, várjuk meg a pályázati eljárás lezárulását. Előbb volt róla szó, hogy több mint 1400 pályázati helyre még nem sikerült eredményes pályázatot hirdetni - várjuk meg a végét! Ez az egyik kérésem.

A másik. Kérem, hogy a pályázat ostorozása mellett szíveskedjenek figyelembe venni ennek az általános céljait is. Akkor, amikor - ugye, harmadik éve dolgozunk a dohányzás visszaszorításán - ennek közegészségügyi céljaival, gondolom, önök sem vitatkoznak, önök sem támogatják, hogy a fiatalok korlátozás nélkül dohányhoz jussanak, önök sem támogatják azt, hogy a dohányzás mindenütt megengedett legyen. Kérem, képviselő úr, emlékezzen vissza, amikor a szórakozóhelyeken, a nyilvános helyeken esetenként közös akarattal korlátozták és korlátoztuk a dohányzást, akkor is azt vizionálták, hogy mindenki tönkre fog menni. Örömmel jelentem, hogy nem mentek tönkre, és ma az emberek egy jelentős része bizony azért jár nyilvános helyekre, mert dohányzás nélkül tud megvacsorázni vagy ebédelni.

Tehát kérem, hogy azért ebben ne csak a politikailag éppen aktuális rosszat, hanem a jót is lássák, a végső értékeléshez pedig várjuk meg az eljárások végeredményét.

Köszönöm szépen.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, a dohányárusítással kapcsolatos pályázati iratok információim szerint nem minősülnek közérdekű adatnak; egyébként ezeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irattározási rendszere szerint tároljuk és őrizzük meg, tehát az ebbéli aggodalmát el tudom oszlatni.

Ami pedig az adatokat illeti, azok az Egészségügyi Intézet adatai. Ami pedig a dohányárusítás mikéntjét, tartalmi részét illeti, képviselő úr, abban azért nagyon jelentős változás van, hogy néhány nagy hálózat egyébként korlátozás, és azért tegyük hozzá, minden korlátozó tilalom melletti eléggé gátlástalan kereskedelempolitikája mellett egy jól ellenőrzött kiskereskedelmi hálózat azért reményeink szerint más. Ezért mi magunk is szorgalmaztuk, hogy az eddigi elárusító-értékesítő hálózat egy részének a megőrzése mellett egy lelkiismeretesebb, a szabályokat jobban betartó hálózat jöjjön létre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére az elmúlt két évben több mint 18 milliárd forint támogatást ítéltünk meg, hozzájárulva ezzel több mint 30 ezer család lakásának felújításához, rezsijük csökkentéséhez. A támogatások... (Zaj.)

ELNÖK: Államtitkár úr, egy kis türelmet kérek. Képviselő urakat kérem szépen egy kicsit halkabban! Köszönöm szépen. Folytassa, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A támogatások forrása a kiotói és uniós kvótabevételekből származik, mint ahogy ön is mondta. 2008 óta a nemzetközi kvótapiac számunkra kedvezőtlen módon alakult, évek óta szélsőségesen kínálati piac jellemzi, amelynek eredményeként a kiotói kvóták értéke töredékére esett vissza. E kedvezőtlen nemzetközi tendenciák ellenére a kormány folyamatosan keresi a lehetőséget hazánk kvótatöbbletének értékesítésére.

Tanulmányozzuk ezen kvóták alternatív felhasználásának lehetőségeit is. A hatékony kibocsátáscsökkentés eredményeképpen az elmúlt években 204,5 millió tonnára növekedett az értékesíthető kiotói vagyon mennyisége. Tehát egyszer nőtt a vagyon, másik oldalról pedig csökkent a kereslet.

(16.20)

Mindezekkel párhuzamosan megteremtettük a lehetőségét annak, hogy más forrásból az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében keletkező kibocsátási egységek értékesítéséből is támogathatók legyenek a lakossági energiatakarékossági beruházások. Az uniós kvóták ára is a töredékére esett vissza ez elmúlt öt évben. Míg a kormányváltást megelőzően az egységenkénti ára történelmi csúcsponton, 12-15 euró között volt, addig a kormányváltást követően a nemzetközi folyamatok hatására ez csökken. Miniszter úr a korábbi értékekre emlékezik.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a nagyvállalatokkal való viszonyában határozottan képviseli a nemzeti érdekeket. Nemcsak piacot, megfelelő működési feltételeket és szakképzett magyar munkaerőt nyújt a vállalatok részére, hanem elvárja, hogy ezek a társaságok nagyobb mértékben vegyenek részt a közterhek viselésében, és a profitszerzési cél mellett növeljék társadalmi felelősségvállalásukat, segítsék a nemzeti célok elérését.

A jelenlegi kormány szoftvergazdálkodásának és a nyílt formátumokkal kapcsolatos tevékenységének eredményeként több tízmilliárd forint megtakarítást ért el, amely az oktatási intézmények licencellátását szolgáló tisztaszoftver-programot is érinti. A Microsoft-licencdíjakra költött közpénzek mértékét a 2010-es 1,8 milliárd forintról 2012-re 733 millió forintra szorítottuk vissza. A programot kibővítettük a nyílt forráskódú szoftverekkel. Saját házunk táján is megtettük az első lépéseket a nyílt formátumok elterjesztése érdekében, elsősorban az irodai szoftverek használata területén.

Arra kérem képviselő urat, hogy amennyiben tudomást szerez olyan konkrét esetről, ahol hivatali visszaélés történt, éljen a rendelkezésére álló jogi eszközökkel. Bízom abban, hogy az elmondottak, különösen a költségcsökkentés részletei önt is meggyőzik arról, hogy véget vethetünk a korábbi ellenőrizetlen közpénzköltésnek, és ehhez a jövőben is tartani fogjuk magunkat.

Köszönöm a figyelmét, köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány döntött arról, hogy a családok helyzetének javítása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén is érvényesülnie kell a 10 százalékos rezsicsökkentésnek.

A hulladékról szóló törvény lehetővé teszi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás új, a környezetterhelés csökkentésére ösztönző, költséghatékony rendszerének kialakítását. A kormány által létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer keretében kerül sor a közszolgáltatási díj új módszerrel történő meghatározására. Az új díjrendszer kialakításáig a közszolgáltató a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat alkalmazhat, mert befagyasztottuk a rezsiköltségek emelkedését még 2012 elején.

A hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépése előtt, a tavalyi év végéig több közszolgáltató valóban indokolatlan díjemelést hajtott végre. Megjegyzem, hogy volt, aki indokoltan tette, hiszen az uniós fejlesztéssel megvalósított fejlesztéseknél azok megtérülését az önkormányzatok szerződésben vállalták. Ez egyébként színesíti a helyzetet, ezt is rendezni kell.

Az így létrejött, esetenként a fogyasztókra nézve hátrányos helyzet kezelését és a 10 százalékos rezsicsökkentés végrehajtását az általunk benyújtott törvényjavaslat biztosítja, amikor azt mondja, hogy a díj mértéke nem haladhatja meg a 2012. április 14-én alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát. Tehát visszamegyünk a rezsiköltség befagyasztásának végidőpontjáig, 2012. április 14-éig.

Remélem, hogy ez a megoldásunk a képviselő úr által felvetett problémát is oldani fogja. (Az elnök többször csenget.) Ezzel együtt az egységesítés egy következő feladat. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban örvendetes esemény és nagyon hasznos esemény, hogy sok év után, talán képviselő úr nem említette, a ma mintegy 20 éves átlagéletkorú fővárosi autóbusz-állomány minőségi cseréje a mai nappal megkezdődött. A kormány az elmúlt években is és jelenleg is az egyik kitörési pontként kezeli a közlekedés fejlesztését, ezen belül is a közösségi közlekedés korszerűsítését, szolgáltatási színvonalának javítását és bővítését. Magyarország az Új Széchenyi-terv közlekedés operatív program mintegy 1800 milliárd forintos keretét több mint 90 százalékban lekötötte, 836 milliárd forintot pedig már ki is fizettünk a nyertes pályázóknak. Számottevő mértékben fejlesztettük az országos főúthálózatot, lendületet adtunk a vasúti közlekedésnek, és építettünk több mint ezer kilométer kerékpárutat.

A fővárosi tömegközlekedés támogatása azonban nem áll meg akár a mai ünnepi eseménynél, akár például az ugyancsak sok éve várt 4-es metró rendbetételénél és a közönségnek való átadásnál. A képviselő úr által említett autóbuszok mellett közel 45 milliárd forint értékben korszerű, alacsony padlós villamosok és trolibuszok beszerzése valósulhat meg az idén, ami a főváros közlekedésében további jelentős előrelépést jelent. Megkezdődött a nemzeti közlekedési stratégia kidolgozása is. Terveink szerint 2030-ra a 300 kilométer távolság feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re több mint felét vasútra, illetve vízi útra tereljük. Az elhúzódó és rendkívül csapadékos téli és tavaszi hónapok után még inkább felértékelődtek az útfelújítások. 2013-ban az Új Széchenyi-terv keretein belül 87 milliárd forintnyi támogatást sikerült biztosítanunk a négy- és ötjegyű utak felújítására, ami előzetes számításaink szerint mintegy 600 kilométernyi útra lesz elegendő.

(9.10)

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a szám nem oldja meg hazánk e téren ismert restanciáját, ám fontos tudni, hogy az idei és az elmúlt évek legnagyobb volumenű útfelújítását fogja jelenteni, és reményeink szerint a következő években hasonló intenzitással tudjuk ezt a munkát folytatni.

Ha már a mai örvendetes esemény autóbuszokról szól, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a hazai autóbusz-gyártási programról, ami hosszú évek után végre egy kedvező konstellációhoz érkezett. Az elmúlt évek során az Orbán-kormány visszavásárolta a magyar közlekedési gépipar alapgyárát, a Rábát. A közelmúltban a Magyar Fejlesztési Bank mintegy 150 milliárd forintnyi hitelkeretet nyitott meg kifejezetten közösségi helyi, helyközi és távolsági autóbusz-beszerzésekre. Tavaly tavasszal a parlament elfogadta az egységes közlekedési törvényt, ami lehetővé teszi a közbeszerzési törvénnyel együtt egy egységesített, az egész országra vonatkozó közbeszerzést. Megtörtént a Volán-vállalatok racionalizálása, így a Volán-vállalatok előtt is megnyílt az autóbuszparkjuk megújításának lehetősége. A technikai fejlődés mellett egy, az ország egész lakosságát közelről és alapjaiban érintő országos közúti közlekedésbiztonsági programot indítottunk, ugyancsak az Új Széchenyi-terv keretein belül; a több mint 70 milliárd forintos keretből 55 milliárd forintnyi beruházás már támogatói szerződéssel rendelkezik. A programnak sok egyéb mellett a fő célja nyilvánvalóan a közúti baleseti halálozás mértékének alapvető mérséklése és csökkentése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Meggyőződésem, hogy 2010-ben az ország mind a közlekedésfejlesztés, elsősorban a közösségi közlekedési fejlesztés, ezen belül a nagyvárosi közlekedés fejlesztésének egy jó útján indult el, és nagyon bízom benne, hogy ezt a megkezdett ütemet az elkövetkezendő években az ország lakossága, az utazóközönség javára tartani, intenzitását növelni tudjuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tényleg sok ezer családot és egy nagyon komoly piacot érint, ezért külön is fájlalom, hogy a politikai ártani akarása megelőzi a józan észt és megelőzi a konkrét jogszabályok ismeretét. (Taps a kormánypártok soraiban. - Nyakó István: Hajrá! A legnagyobb dohányt lopja a Fidesz.)

ELNÖK: Képviselő úr, legyen szíves, moderálja magát, és ne óbégasson be! Államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tudom, hogy akinek nincs igaza, az kiabál, de azért azt engedje meg, hogy átlag hangerővel elmondjam mindegyiküknek, az Országgyűlésnek és az ország nyilvánosságának, hogy a trafikpályázat még nem zárult le, körülbelül a felét most írtuk ki, ahol pedig van nyertes pályázat, ott még nem történt meg a szerződéskötés. Ugyanis mindaz, amit önök - ismétlem - politikai ártani akarásból elmondanak, az tulajdonképpen akkor lenne esedékes, amikor ezek a folyamatok lezárulnak.

Egyébként a magyar állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére - mint önök is remélhetően tudják - nyilvános koncessziós pályázatot írt ki. A pályázat kiírására és lebonyolítására a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltak alapján a törvényes eljárási rend betartásával, a törvényben foglalt célok maximális szem előtt tartásával került sor. A pályázati kiírás a törvényben foglaltaknak megfelelően tartalmazza az elbírálás szempontjait és mindazokat a törvényben meghatározott taxatív paramétereket, amelyek alapján a pályázatok összpontszáma kialakításra kerül. A pályázat kiírása és lebonyolítása ennek megfelelően a törvényes eljárási rend betartásával, a törvényben foglalt célok maximális szem előtt tartásával történt. Figyelembe véve minden jogilag értékelhető szempontot, annak alapján a törvényes rendben kialakított összpontszám alapján került sor a koncessziós jogok összességében a legelőnyösebbnek ítélt pályázatot benyújtók részére a megítélésre.

A koncessziós pályázatok anyagának megismerésére vonatkozó kérelmével kapcsolatban az alábbi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által képviselt, egyébként a hatályos jogszabályoknak megfelelő álláspontról tájékoztatom. A már hivatkozott jogszabály a dohánytermékek kiskereskedelmi jogosultságának koncessziós szerződéssel történő átengedésére a törvényben foglaltak mellett a koncesszióról szóló törvényt rendeli alkalmazni. A koncessziós pályázat kiírója és elbírálója a hivatkozott jogszabály 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint az állami vagyonért felelős miniszter. A miniszternek mint közfeladatot ellátó szervnek a kötelezettsége csak a közérdekű adat, illetőleg a közérdekből nyilvános adat megismerésére vonatkozik. A koncessziós törvény határozza meg a koncessziós eljárás során közérdekűnek minősülő adatok körét, így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a pályázat kiírására és elbírálására, valamint a koncessziós szerződés megkötésére jogosult ágazati miniszter alá tartozó minisztérium az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények alapján csak a koncessziós törvény alapján közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő adat tekintetében jogosult és köteles annak teljesítésére.

(13.30)

Ennek megfelelően koncessziós eljárás során kizárólag a nyilvános pályázatok elbírálása során készített emlékeztetőben foglaltak, valamint a koncessziós szerződés azon tartalmi elemei minősülnek közérdekű adatnak, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának a részét képezik. Amikor a pályázatok lezárulnak, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ezeket az adatokat a törvényben meghatározott módon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és helyen közzé fogja tenni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól emlékszem, a jogi kar másodévében van a polgári jog általános része, amely úgy definiálja a kártérítés alapját, hogy van kár, és van azért felelős.

Képviselő úr, egyelőre nincs kár. (Dr. Józsa István: Dehogy nincs!) Tudom, hogy önök szerint van, és az önök terminológiájával élve, képviselő úr, ez nem az önök nyolc éve, ez egy koncessziós pályázat. Akkor volt kár, van felelős is, és azóta is az ország kártérítést igényel önöktől. De itt nincs kár. Itt van egy lezáratlan pályázat, folyik a pályázat, a pályázatnak azon szakaszában, ahol van a pályázaton eredményt elért pályázó, ott nincs szerződéskötés egyelőre. Tehát ezekbe az alapfogalmakba nem lehet beilleszteni a szabályokat.

Egyébként a koncessziós eljárás megmondja, hogy mi minősül közérdekű adatnak és mi nem. Ha a pályázati eljárás lezárul, meglesznek a szerződések, nyitva van a határidő. Ahogy a napirend előttiben is mondtam, megismételni tudom, hogy a magyar kormány, annak képviseletében a fejlesztési miniszter, illetve a megbízása alapján az a vállalat, amely ezt az egészet lebonyolította, a jogszabályi keretek között helytáll, mind a nyilvánosságra hozási, mind az adatbetekintés-engedési kötelezettségének.

Kérem, hogy addig legyenek türelemmel, már csak azért is, mert a jogszabály erejénél fogva sem önöknek, sem nekünk nincs más lehetőségünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: (Az államtitkár hangosítás nélkül kezdi felszólalását.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Már a gép is megadta számomra azt az öt másodperc gondolkodási lehetőséget, hogy válaszoljak-e az ön feltevésére vagy nem, és nem akarom azzal az olcsó válasszal megúszni, hogy az előttem lévő azonnali kérdésekben az ellenzéket, úgy látszik, összehozta a közös gondolkodása.

De ismétlem, kérem, engedje meg, hogy ismételjem: nincs egyelőre kár.

(15.30)

Azt senki nem mondta, hogy itt mindenki trafikjogot fog kapni, akinek volt. Azzal együtt (Dr. Józsa István: De nincs!) én személy szerint nagyon bízom abban, hogy mindenki, aki ebből élt, az a jövőben is lehetőséget fog kapni arra, hogy ebből éljen. (Dr. Józsa István: Ezt kellett volna a törvénybe írni!)

Egy törvényes keretek között lebonyolított, jogszerű eljárásban hozott, jogszerű döntéssel kapcsolatban nem lehet kártérítésről beszélni, még akkor sem, ha az önök pillanatnyi politikai érdeke ezt indokolja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ismételhetjük napestig, akkor is ez lesz a helyzet. (Dr. Vadai Ágnes: Akkor is trafikmutyi! - Taps a Fidesz padsoraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Számomra már az is üdítő, hogy ön itt akkor beszél, amikor szót kap és nem bekiabál. Úgyhogy örömmel válaszolok. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. - Lukács Zoltán: Ne tapsoljunk a páholyban!)

Képviselő úr, ha túltesszük magunkat az ön túlzásain, nagyságrendi túlzásain, ez valóban sok ezer embert érint, éppen ezért a Fidesz és a KDNP, a kormánypártok kezdettől fogva nagyon ügyeltek arra - mint minden más ilyen esetben -, hogy a vonatkozó magyar törvényeket betartsuk. Azt remélem, ön sem kifogásolja, hogy a dohányzást visszaszorítsuk, elsősorban a fiatalokét, még akkor is, hogy ön szerint ez milliók jogos érdekeit sérti. Nem, nem sérti, a dohányzás az emberek egészségét sérti és nem a jogos érdekeit. Tehát meggyőződésem, hogy ez az irány, amit ebben követünk, helyes.

A másik a trafikjog kérdése. Erre megvannak a jogszabályok, megvan a koncessziós jogszabály. Ennek a betartása ellenőrizhető, és amikor az eljárás be fog fejeződni, akkor a jogszabályi keretek között önöknek minden olyan adat rendelkezésére fog állni, amit a kormánynak vagy a kormány nevében eljáró szervezetnek megtartani, követni, dokumentálni és bemutatni kell. Kérem, hogy eddig az időpontig legyen türelemmel. Mást nem tehet ön sem, én sem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Országgyűlés a magyar törvényeket az erre vonatkozó alkotmányos keretek között, egyébként az önök részvételével hozza. Ez esetenként az önök támogatásával, esetenként az önök ellenérzésével valósul meg, de azt nagyon remélem, hogy ön sem gondolja, hogy pillanatnyi, nagyon rövid távú politikai érdekek miatt a Magyar Országgyűlés legitimitását, a magyar törvényhozás tekintélyét és méltóságát érdemes megkérdőjelezni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

Amint erre a törvény lehetőséget ad, önöknek ezekbe szabad betekintésük lesz, és ön is meggyőződhet arról, hogy amit ön mondott az előbb, az sem nem megalapozott, sem nem igaz, sem nem - keresem a megfelelő szót - sportszerű.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Benne van a törvényben, hogy rossz!)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igyekszem mindig a válaszaimat abban a körben tartani, ami megfelel a Magyar Országgyűlés tekintélyének és megfelel e terem méltóságának. Ezért az ön személyeskedő megjegyzéseire nem kívánok választ adni, választ ad rá a közízlés és az általános parlamenti magatartási szabályok.

(15.50)

Ami viszont a trafikeljárással kapcsolatos kérdését illeti, képviselő úr, önnek is azt válaszolom, mint itt a kollégáinak. A trafikkoncesszió során a kormány az erre vonatkozó jogszabályokat megtartotta. Amikor az eljárás befejeződik, amikor erre a koncessziós törvény lehetőséget ad, mi több, kötelezi az arra alkalmas nyilvántartások, emlékeztetők és a törvény által megjelölt dokumentumok nyilvánosságra hozatalára, ez önnek is rendelkezésére fog állni. Nagyon bízom benne, hogy ezek megtekintése után az ön - meggyőződésem szerint, hát hogy mondjam, politikai hevületben elmondott - hozzászólását tárgytalannak fogja tekinteni. Ebben bízom, és önnek is e tekintetben a türelmét kérem.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Hogy ki mit gondol, az egy nehéz dolog, és messzire vezetne ennek most egy percen belüli vizsgálata. Úgy gondolom, mi több, meggyőződésem, mi több, tudom, hogy az ön vádjai megalapozatlanok. Azt is tudom, hogy egy koncessziós pályázat akkor fejeződik be, amikor a koncessziós jogra vonatkozó szerződést aláírják. Ez még nem történt meg. Minden más feltételezés, minden más politikai érdek, minden más esetleges érzelmi túlbuzdulás, de nem tény, nem jog és nem számon kérhető politikai magatartás.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy itt a családi kapcsolatok citálásának nincs különösebb értelme. Én is tudok neveket mondani az önök érzelmi köreihez tartozó rokonságból, de úgy gondolom, az ön kérdésének sem ez volt a lényege, hanem az, hogy amikor a kormány ezt az ön által elég pejoratívan emlegetett eljárást lefolytatta, akkor megfelelően alkalmazta és alkalmazza-e a magyar törvényeket vagy sem.

A pályázat kiírása a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. és a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján történt meg. A pályázati kiírás tartalmazza az elbírálás szempontjait, amely alapján a pályázatok összpontjának a kialakítása megtörtént. A pályázati kiírás is tartalmazza, hogy a törvényben megengedett pozitív diszkrimináció céljának megfelelő szempontok szerint előnyben kell részesíteni az e céloknak megfelelő pályázókat. E taxatívan meghatározott törvényi szempontok között az európai irányelveknek megfelelően nem szerepel, nem szerepelhet a helyhez kötöttség. A pályázat kiírása és lebonyolítása a törvényes eljárási rend betartásával, a törvényi célok maximális szem előtt tartásával történt. A törvényes rendben kialakított összpontszám alapján ítélték meg a koncessziós jogokat az összességében legelőnyösebb pályázatokat benyújtók számára.

Meggyőződésem, hogy a pályázati eljárás lezárultával ezekről a tényekről ön is meg tud győződni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Miskolc-Felsőzsolca-Gesztely közötti 8,5 kilométeres szakasz négynyomúsítása 2007-ben megtörtént, a Gesztely és a 38-as számú főút közötti szakasz 11,5 tonnás burkolatmegerősítését az éppen jelenleg folyó programra tervezzük. Jelenleg befejezés előtt áll a Szerencs átkelési szakasz rehabilitációja 2,5 kilométeres hosszon. De az ön kérdése nem erről szólt, hanem arról a fő- és mellékútvonali helyzetről, amelynek én magam is tanúja voltam.

Kérdésében arról érdeklődött, hogy a minisztériumnak milyen tervei vannak. Ezek az egyeztetett tervek mind 2013-ig, mind a 2014-től 2020-ig terjedő ciklusidőkre készen állnak. Ugyanakkor a kialakult helyzetre tekintettel a kormány és a miniszterelnök utasította a tárcát arra, hogy az ön által említett térség helyzetét mérje fel, és a szükséges intézkedéseket tegye meg. (Zaj az MSZP soraiban.)

Remélem, hogy ennek az első jeleivel önök már az úton járva találkoznak, hiszen a legbalesetveszélyesebb szakaszok javítása megkezdődött. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Remélem, a felfokozott izgalom Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a kombinált árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetésének szól. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amely a két ország miniszteri kabinetje között létrejött, a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkezik, amelyet a két ország miniszterelnöke 2013. március 28-án Budapesten írt alá. A megállapodás megkötése hosszú szakértői tárgyalássorozatot zárt le. Először 1993-ban tettünk javaslatot a kétoldalú kombinált árufuvarozási megállapodás megkötésére... (Moraj a Jobbik és az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Államtitkár úr, egy kis türelmet kérek! Kérem a Jobbik-képviselőcsoportot, hogy kicsit halkabban. Tessék, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Az ukrán fél azonban hosszú ideig nem mutatkozott érdekeltnek a megállapodás megkötésében, csak 2006-ban reagált a magyar kezdeményezésre. A dokumentum parafálása 2012 végén megtörtént. A közúti árufuvarozás a két ország között az 1994-ben megkötött kétoldalú fuvarozási egyezménnyel összhangban, a kialakult gyakorlat alapján történik.

A most megkötött kombinált fuvarozási megállapodással lehetővé válik, hogy e közúti fuvarozás részben a vasútra, részben vízi útra terelődjön. Mindkét fél érdeke, hogy a fuvarozók minél nagyobb arányban alkalmazzák a környezetkímélő szállítási módokat, ezáltal megóvhassák az infrastruktúrát és az utak mentén élő lakosságot. A kombinált árufuvarozás kísért és nem kísért, konténeres formában is megvalósulhat. A kísért fuvarozás során a gépjárművezető együtt utazik az áruval, amelynek előnye, hogy a vasúti utazás alatt a tehergépjárművek vezetői pihenhetnek, így az út folytatásakor csökken a figyelmetlenségből, elalvásból eredő balesetek száma, kockázata.

A megállapodás alapján a két ország fuvarozói a kísért kombinált fuvarozási lehetőségek igénybevétele esetén adómentes közúti jutalomengedélyhez jutnak. Az ukrán kamionok vasúti szállításával mérséklődhet a magyar tranzitengedélyek iránt folyamatosan jelentkező ukrán igény. Ahhoz, hogy a kombinált forgalom meginduljon, szükséges a kamiont szállító vasúti kocsik beállítása és üzemeltetése, így ezen forgalom megindulásáig a megállapodás csak elvi lehetőségét teremti meg a közúti forgalom vasútra terelésének.

A megállapodás rögzíti a kísért és nem kísért kombinált fuvarozás végzésének kereteit, meghatározza a jutalomengedélyek juttatásának feltételeit, a kombinált fuvarozások ösztönzésének elveit, a rendkívüli események esetén meghozandó intézkedéseket és a megállapodás végrehajtásáért felelős szerveket.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a türelmet, elnök úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm a képviselőtársaimnak a támogatást, megfogadva mindazt, amit egy nemzetközi megállapodás kapcsán, a jelenlegi határainkon kívül élő magyar közösségek kapcsán ezekkel összefüggésben fel kell említeni.

Ami a RoLát illeti, a kormány számára is fájdalmas, hogy ezt az évtizeden át jól működő és valóban több tízezer kamion forgalmát átvevő rendszert az elmúlt 6-8 évben alapvetően a Magyar Államvasutak teherszállítási üzletágának eladása révén elveszítettük, de nem utolsósorban azért is, mert az uniós csatlakozásunk kapcsán a RoLa szállítási módhoz kapcsolódó kedvezményrendszer is változott.

Azt elsősorban a szakmai szempontból értékelő képviselőtársam figyelmébe szeretném ajánlani, hogy Közép-Európa és ezen belül a magyar gördülő országút, RoLa üzletág és tevékenység helyreállításánál figyelembe kell vennünk azt is, hogy az általunk korábban bevezetett rendszer, nevezetesen az, hogy a konténerrel együtt tettük a kamiont gépre, Európában ma már egyre ritkább és csak a teherszállító puttonyt, magyarán: magát a konténert szállítják úgy, hogy a fel- és leadó állomásnál kapcsolnak rá a gépre. A jelenlegi magyar kormány - és itt szeretném erősíteni az e tárgyban korábban elmondottakat - nem adta fel, hogy a magyar vasútnak teherszállító üzletága legyen, és nem adtuk fel, hogy ezen teherszállító üzletágnak egy jelentős területe az országúti, közúti forgalmat mérséklő kamion- vagy ennek megfelelő konténerszállítmányozás legyen.

Ennek jegyében köszönöm a támogatásokat, és kérem, hogy ennek megfelelően szavazataikkal támogassák az imént előterjesztett javaslatot. Köszönöm a lehetőséget.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy a napirend előtti felszólalása eltért attól a szakszerű és korrekt hangütéstől, amit a minisztériumi látogatása során kölcsönösen tapasztaltunk egymás irányában. Gondolom, hogy ezt a napirend előtti felszólalását a frakciófegyelem hatása alatt tett felszólalásnak kell minősítenem. Nem a dohánykoncesszió a botrány, hanem önök a botrány. (Derültség és zaj az MSZP soraiban.) Az önök botránykeltő magatartása, amely ennek az ügynek a kapcsán megmutatkozik, mutatja azt a teljes érdektelenséget, amit a magyar társadalom valós problémái iránt tanúsítanak.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem néhány száz volt trafikos, kiskereskedő sorsa fáj az ön frakciótársainak, hanem annak a néhány tucat nagy hálózatnak a profitja, amit e koncessziós eljárások során kétségtelenül elveszítenek. (Moraj az MSZP soraiban.) A bekiabálásokból kihallik...

ELNÖK: Kérem szépen, legyenek szívesek csendben maradni. Köszönöm.

Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, de én megértem, hogy fáj nekik ennek a profitnak az elvesztése, és ez nyilvánvaló, hogy ilyen magatartásra készteti őket.

Amint a május 10-ei, a minisztériumban tett látogatásakor is tájékoztattuk, a koncessziós eljárás során kizárólag a nyilvános pályázatok elbírálása során készített emlékeztetőben foglaltak, valamint a koncessziós szerződés azon tartalmi elemei minősülnek közérdekű adatnak, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának a részét képezik. Képviselő úr, ez nem a minisztérium jogászainak a zsenialitása, ez a koncessziós törvény. Az üzleti tervek elkészítése a pályázati kiírásban foglaltaknak is megfelelően a pályázó üzletszerű gazdasági tevékenységének a bemutatása céljából - ezt ön is mondja - mindenki által azonos módon megismerhető, a törvényben foglalt feltételrendszer ismeretében történt. Az üzleti tervek közgazdaságilag megalapozott képet nyújtottak a pályázók jövőbeli tevékenységének várható teljesítőképességéről, még akkor is, ha az üzleti tervek elkészítése között az egyéni pályázó felkészültsége, ügyessége, helyzetfelismerő képessége kétségtelenül szerepet játszik.

A pályázatok elbírálása a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben, valamint a koncesszióról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően történt. A pályázati kiírás - és ezt ön is elismerte - részletesen tartalmazta az elbírálás azon szempontjait, amelyek alapján a pályázatok értékelése és az összpontszám kialakítása megtörtént. (Zaj az MSZP soraiban.) A kiírás és a lebonyolítás a törvényes eljárási rend betartásával, a törvényben foglalt célok maximális szem előtt tartásával, az elbírálók részéről elvárható szakértelem tanúsításával valósul meg. A jelen idő használata nem véletlen, hiszen maga a pályázat és az elbírálása jelenleg is folyamatban van.

Összefoglalva tehát, a pályázat kiírása, lebonyolítása, a pályázati anyagok elbírálása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfelelő módon történik meg, és kizárólag a szabályozás európai irányelveknek megfelelő céljait szolgálja. Olyan célokról van szó, amelyeket önöknek - és önnek is - helyeselniük kellene, és örömteli volna, ha ezekről igyekeznének nem elterelni a figyelmet. Ezek a célok pedig abban foglalhatók össze, hogy a 18 éven aluli fiatalok ne juthassanak dohánytermékekhez, azok árusítása ellenőrzött keretek között történjen (Moraj az MSZP soraiban.), és a dohány-kiskereskedelemből eredő haszon ne a multinacionális áruházláncokhoz kerüljön, hanem minél több magyar család megélhetéséhez járuljon hozzá. Remélem, hogy ezeket a célokat önök is támogatni fogják.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején (Derültség az MSZP padsoraiban.), úgy minden melléknév és minden jelző nélkül, derűs tekintettel 140 százalékkal pofán nyomták az utazóközönséget áremelkedéssel. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban. - Nyakó István: Pofátok nektek van.) Ha volna kedves erről is néhány szót szólni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Legutóbb 2010. február 1-jén - szintén az önök kormányzása alatt - emelkedtek a személyszállítás közszolgáltatási díjai. A jegyek árát akkor 15 százalékkal - nem alattomosan, nyíltan, derűsen, 15 százalékkal - emelték, a bérletekét ugyancsak - belenézve az emberek szemébe - 10 százalékkal emelték.

(14.00)

Az azóta bekövetkezett fogyasztói árindex-növekedést a jelenlegi kormány a közlekedési társaságok hatékonyságának növelésével ellensúlyozta, az elmúlt három évben nem emeltünk árakat. (Moraj az MSZP soraiban. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012-es törvény alapján a közszolgáltatási személyszállításért felszámított díjaknak arányban kell állniuk a komfortfokozattal, a kiegészítő szolgáltatások által nyújtott többletszolgáltatásokkal. A május 15-től érvénybe lépő intézkedés a gyors, nagy távolságú, közvetlen eljutást biztosító járatokra terjed ki, amelyek legalább három megyét érintenek, és közlekedési útvonaluk legalább 100 kilométerrel hosszabb. Az emelés mellett a Fidesz-frakció javaslatára, az alacsony komfortfokozatú vonalakon mintegy 100-120 járatnál június 1-jétől 15 százalékkal csökkentjük a tarifát; tehát nemcsak a komfortfokozat növelésénél az árakat... - hanem csökkentjük is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Az autóbuszjáratok több mint 98 százaléka, a vasúti járatok 85 százaléka továbbra is pótjegy nélkül vehető igénybe. Az ön által említett számok tehát megalapozatlanok. A naponta elindított közel 3 ezer vonatból a rendszer kiterjesztése után is csak 456 intercity-, hibrid, gyors- vagy sebesjáraton kell gyorsvonati pótjegyet váltani. A bérletes utasoknak nem kell pótjegyet váltani, így a rendszeresen munkába vagy iskolába közlekedőket a változás nem érinti. A 6 év alattiak, illetve 65 év felettiek a pótjegyköteles vonatokon 1500 forint/hó térítés mellett havi bérletet válthatnak, ezáltal ezt ki tudják váltani. (Nyakó István: Halleluja!) A 65 év felettiek helyi, regionális, illetve helyközi utazásainak lebonyolítására továbbra is rendelkezésre állnak a pótjegymentes járatok. Számuk nem csökkent, sőt egyetlen regionális járat sem került a díjintézkedéssel érintett körbe. Ennek megfelelően tehát a 65 év felettiek továbbra is díjmentesen vehetik igénybe az alapvető életszükségleteik kielégítésére, például az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéhez szükséges járatokat. A 26 év alattiak a Start-klubkártya megvásárlásával mentesülhetnek a felár megfizetése alól, ennek ára már évi 16 utazással megtérül.

Ami az ön megjegyzését illeti (Az elnök csenget), a miniszterelnök utasításának megfelelően az országgyűlési és európai parlamenti képviselőknek az üzletpolitikai kedvezményt a MÁV haladéktalanul meg fogja szüntetni, a MÁV felé már intézkedtünk.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A pályázatok elbírálása a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben, valamint a koncesszióról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően történt. A pályázati anyagokat kizárólag az arra jogosult személyek ismerhették meg. Azok sem a pályáztatás, sem az elbírálás szakaszában nem jutottak jogosulatlan személyek vagy szervezetek tudomására vagy birtokába.

A pályázati kiírás részletesen tartalmazta az elbírálás szempontjait, amelyek alapján a pályázatok értékelése és az összpontszám kialakítása történt. (Dr. Józsa István: Mutyitörvény!) A pályázat kiírása és lebonyolítása a törvényes eljárási rend betartásával, a törvényben foglalt célok maximális szem előtt tartásával valósult meg. Az üzleti tervek célja a pályázó üzletszerű gazdasági tevékenységének bemutatása, amelyek a kiírásban szereplő szempontrendszer betartása mellett közgazdaságilag megalapozott képet nyújtottak a pályázók jövőbeli tevékenységének várható teljesítőképességéről. (Dr. Józsa István: A Lázár hol bujdokol?)

Az üzleti terv elkészítésénél szükség van arra, hogy a pályázó racionális szempontok alapján végiggondolja és bemutassa a tervezett vállalkozás céljait, megvalósításához szükséges eszközöket. Így a pályázóknak kalkulálniuk kellett az üzlethelyiség kialakításához és fenntartásához szükséges pénzügyi és jogi feltételekkel is.

A pályázat kiírása nyilvános eljárásban, mindenki által azonos feltételekkel, megismerhető módon történt. (Derültség az MSZP soraiban. - Nyakó István: Rendőrt!) A pályázati kiírás tartalma a kiírást követően nem módosult. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló törvény időközben elfogadott s törvényes rendben kihirdetett módosítása megítélésünk szerint a pályázati kiírást nem érintette hátrányosan. A pályázat lezárását követően kezdeményezett törvénymódosítás sem a pályázat eredményét, sem az érvényes és eredményes lebonyolítását nem érintette. A törvénymódosítás benyújtása törvényes rendben, az arra vonatkozó szabályok betartásával, a törvényben nevesített célok hatékonyabb érvényesítése érdekében történt.

Remélem, hogy válaszommal meggyőztem önt. Köszönöm szépen. (Derültség az MSZP soraiban. - Dr. Ujhelyi István: Szép volt! - Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A várakozási díjak szedésére vonatkozó felhatalmazást és alapvető garanciális szabályokat a közúti közlekedésről szóló törvény tartalmazza. Ennek alapján közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, egyéb közterületen a gépjárművel történő várakozás biztosítása közszolgáltatás, amelyet a tulajdonos vagy helyi önkormányzat esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint közszolgáltató köteles ellátni.

A várakozásra jogosító jogviszony polgári jogi jogviszony, amelynek díjáért és pótdíjáért a gépjármű üzemben tartója felel. A díjat és a pótdíjat a törvény alapján a helyi önkormányzat vagy a kormány rendeletben állapítja meg - ez utóbbira nem került sor, a kormány nem szed várakozási díjat, így a továbbiakban a helyi önkormányzatok gyakorlatáról tudok szólni. Díj ellenében használható várakozóhelyet ott lehet kijelölni, ahol a telítettség a 70 százalékot meghaladja. A törvény meghatározza a várakozási díj minimumát és maximumát is azzal, hogy azt egy órára vetítve kell megadni. Személygépkocsi esetén az egy órai várakozás maximuma nem haladhatja meg a megelőző 11 hónapban 1 liter 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét. Biztosítani kell továbbá a 15 percet meg nem haladó időtartamra vonatkozó parkolási jogosultság megszerzésére az óradíj negyedének megfelelő összegéért.

A törvény egyébként részletesen szabályozza a pótdíj mértékét és kiszabásának módját is. Aki túllépi 15 perccel a megengedett időt, várakozás esetenként egy óra várakozási díjat, pótdíjat kell fizetnie. A pótdíj mértéke annak 15 napon belüli megfizetése esetén az adott napon belüli díjköteles időszak további két óra várakozási időszaknak megfelelő összeg.

A várakozási díjak és pótdíjak mértékének megállapítása, beszedése kizárólag szabályozott feltételek mellett történhet. A tevékenységet csak közszolgáltató végezheti, az ebből származó bevételt pedig a helyi önkormányzat átláthatóan tartja nyilván. A várakozási díj 15 napon túli meg nem fizetése esetén a peresített igény az igényérvényesítési pótdíjat jócskán meghaladó összege miatt a díj összegét jelentősen meghaladja. Ez azonban csak abban az esetben fordulhat elő, amikor a felszólított huzamosabb ideig nem teljesíti a fizetési kötelességét, és az igény érvényesítését végző közreműködésével sem mutat együttműködési hajlandóságot.

Tisztelt Képviselő Úr! Én bízom abban, hogy az önkormányzatok a törvény rendelkezéseit megtartják, ezért kérem, hogy a válaszomat szíveskedjen elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Magyarországon 2013. július 1-jével induló új dohány-kiskereskedelmi rendszer célja - az európai irányelveknek megfelelően - a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és egészségük, gondolom, önök által is fontosnak tartott hatékony védelme. (Zaj az MSZP soraiban.) A kormány kiemelt céljának tekinti, hogy a lakosság körében elősegítse a dohányzásról való leszokást, továbbá hogy preventív kormányzati intézkedésekkel megfelelő jogszabályi és infrastrukturális környezetet teremtsen. A fiatalok dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény e célok hatékony érvényesítését mint alapelvet rögzíti. Eszerint a dohánytermékek értékesítése kizárólag ellenőrzött keretek között működő, más termékeket csak korlátozottan árusító szakboltokban történhet.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása érdekében van szükség a korábban a fiatalkorúak számára is könnyen elérhető elárusítóhelyek számának csökkentésére. Az üzleti tervek elkészítése - a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően, amely nyitott volt, és mindenki számára rendelkezésre állt - a pályázó üzletszerű gazdasági tevékenységének bemutatása céljából mindenki által azonos módon, tehát az ön által kiemelten kezelt csoportok számára is megismerhető, törvényben foglalt feltételrendszer ismeretében történt. Az üzleti tervek közgazdaságilag megalapozott képet nyújtottak a pályázók jövőbeli tevékenységének várható teljesítőképességéről.

Az eddig benyújtott koncessziós pályázatokban 88 esetben jelölték meg, hogy a pályázatot benyújtó személy tartósan munkanélküli, s egyben megváltozott munkaképességű, míg eddig 430 pályázat esetében a pályázatot benyújtó személy tartósan munkanélküli vagy megváltozott munkaképességű volt. Eddig összesen 280 koncessziót nyert el olyan pályázó, aki megváltozott munkaképességű. Ebből 88 nyertes eddig is munkanélküli volt.

Tisztelt Képviselő Úr! A többi kérdésére engedelmével akkor tudok választ adni, amikor a pályázatok lezárultak. Most is és akkor is mind a koncessziós törvénynek, mind az egyéb vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő módon jártunk és járunk el, és ez vonatkozik a pályázatban szereplő adatok nyilvánosságra hozatalára is. Kérem, hogy válaszomat ennek figyelembevételével szíveskedjen értékelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány folyamatosan törekszik arra, hogy az energiapolitikai célokkal összhangban olyan támogatási rendszereket dolgozzon ki és indítson el, amelyek az energiatakarékosság és az energiahatékonyság növelése mellett hozzájárulnak a lakosság rezsiköltségeinek csökkentéséhez is. Az előző közösségi kereskedési ciklusban jelentős sikereket értünk el az elárverezhető kvótaegységek értékesítésében.

A zöldberuházási rendszer fejezeti kezelésű előirányzatát a 2011-12-ben befolyó bevételeket a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására, különös tekintettel a panelprogram tartaléklistáján található, eddig támogatásban nem részesülő pályázatok finanszírozására fordítottuk, illetve fordítjuk. A nemzetközi értékesítési bevételeknek köszönhetően e pályázatok 14 milliárd forint összegű támogatási igényének már közel 70 százalékát biztosítottuk. A központi költségvetésből támogatott programokon felül 2011 végén 3 milliárd forint támogatási kerettel hirdettük meg a zöldberuházási rendszerből, tehát a kvótabevételekből finanszírozott, a megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő használati melegvíz-előállítást és a fűtésrásegítést szolgáló napkollektorrendszer kiépítése alprogramot, illetve további 2,3 milliárd forinttal szintén a lakossági beruházásokat támogató "Otthonunk" felújítási és újotthon-építési alprogramot.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer harmadik kereskedési időszakában a kibocsátási egységek értékesítéséből származó, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az előkészítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvényben meghatározott bevételek felhasználása Magyarország 2013. évi költségvetése alapján a zöldgazdaság-finanszírozási rendszer fejezeti kezelésű előirányzaton keresztül történik. 2013-ban a kibocsátási egységek árverésre bocsátása az eddigi gyakorlattól eltérően már nem kivételes, hanem folyamatos, általános gyakorlat. Az árverezendő kibocsátási jogosultságok értékesítése az Európai Unió többi tagállamával közös aukciós platformon, az európai energiatőzsdén történik. 2013-ban heti három alkalommal történik egyébként közösségi aukciós értékesítés.

(15.00)

Bevételek ebből következően folyamatosan folynak be. Hatékony pályázati konstrukció kiírásához az eddig rendelkezésre álló bevételeken felül további bevételek szükségesek. Az ezt szorgalmazó kormányrendelet előkészítés alatt áll. A jövőbeni pályázati konstrukciókat, azok támogatási irányait a nemzeti épületenergetikai stratégia fogja meghatározni, a társadalmi egyeztetésre bocsátandó dokumentum 2013 második félévétől a kormányzati portálon mindenki számára elérhető lesz.

Kérem, hogy válaszom tartalma alapján azt elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Most sem tudok mást mondani, hiszen az eljárás valóban nem fejeződött be, a koncessziós eljárás. Az, hogy ki mit gondolt, mit feltételezett, majd ki miben hisz, gondolom, ön sem azt a választ várja tőlem, hogy én találgassak.

Amit felelősséggel három héttel ezelőtt is, két héttel ezelőtt is, ma is elmondtam, hogy a kormány ennek a koncessziónak a kiírása és a bírálata során a vonatkozó jogszabályok szerint járt el.

Ami pedig a konkrét választ illeti, képviselő úr, önnek kell a legjobban tudnia, hiszen a sajtóban is nyilatkozta, hogy önök egy bejelentést tettek. A bejelentés alapján dr. Keresztes Imre címzetes fellebbviteli főügyész úr május 6-án kelt megkeresésében megkereste a fejlesztési miniszter asszonyt azzal az igénnyel, hogy a vonatkozó okmányokat, adatokat, dokumentációt adja ki. A miniszter asszony ennek a soron kívüli megtételét elrendelte. Ez jelenleg folyamatban van. Azt ön is tudja, hogy ez egy alaptétel: folyamatban lévő ügyben nyilatkozatot sem Országgyűlésben, sem másutt nem tudok tenni. Úgyhogy mind a koncessziós eljárás, mind az ügyészi vizsgálat befejezéséig szíves türelmét kérem.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Csak a korrektség kedvéért: nem ígértem semmit.

A másik, hogy ön mindig többes szám harmadik személyben fogalmaz. Tisztelettel jelentem, hogy egyrészt nem dohányzom, másrészt egyetlen általam ismert rokonom semmifajta ilyen eljárásban nem vett részt.

Harmadrészt: amíg az eljárás nincs befejezve, mind a pályázati eljárás, mind az önök által kezdeményezett főügyészi felülvizsgálat, addig nincs végeredménye, vizsgálat alatt lévő ügyben pedig a jogszabály és az ebben elfogadott - reményeim szerint - közös vélekedés szerint nem tudok nyilatkozni. Ennek szíves megértését kérem. (Dr. Józsa István: Valamit csak kapott! Ínhüvelygyulladást az aláírástól.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére, mint ismert, nyilvános koncessziós pályázatot írt ki.

(16.10)

A pályázat kiírása a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, valamint a koncesszióról szóló törvény alapján történt. A pályázati kiírás a 2012. évi törvényben foglaltaknak megfelelően tartalmazza az elbírálás szempontjait, ami alapján a pályázatok összpontszámának kialakítása megtörtént.

Mindezekre figyelemmel a pályázati kiírások is tartalmazzák, hogy a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelő jelentkezők előnyben részesülnek. Ez a fajta pozitív diszkrimináció - erre ön utalt az előbb - azonban a pályázati kiírásban szereplő többletpontszámok érvényesítése mellett nem garantálja azt, hogy ilyen szempontoknak megfelelő pályázó nyerje el a kiírt koncessziós jogosultságot. A koncessziós jogokat minden esetben, így Sopron városában is az összességében legelőnyösebb pályázat nyerte el.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a kerékpározás az Alföldön kiemelt jelentőségű közlekedési mód, vidéki településeken, különösen az Alföldön a kerékpáros közlekedés aránya az európai átlag fölött van - direkt utánanéztem -, 2011-es európai felmérés szerint ez 20 százalék körüli.

A kormány támogató politikájának megfelelően az utóbbi évtizedben hazai és uniós támogatással is jelentős hosszban épültek kerékpárutak, így többek között a 47. számú főút egyes szakaszai mellett. A 47. számú főút ön által említett szakaszán - egy Sáránd térségi rövid, körülbelül 1 kilométeres szakasz kivételével - a 47-es számú főút nagy forgalmára tekintettel a kerékpározás jelenleg nem megengedett. Debrecen-Mikepércs-Sáránd között mintegy 12 ezer, Sáránd-Derecske között közel 10 ezer, Derecske belterületén megközelítően 12 ezer, Derecske-Berettyóújfalu között több mint 9 ezer jármű közlekedik naponta, amiben jelentős a nehézgépjármű-forgalom. Ilyen feltételek mellett az úttesten történő kerékpározás nem biztonságos, ezért szükség van a tiltásra.

A felvetett probléma tehát valós, a korábban megvalósult és folyamatban lévő fejlesztés mellett indokolt a hiányzó szakaszok kiépítése. A kerékpáros úthálózat építése során fontos cél, hogy a pontszerű fejlesztések helyett egybefüggő kerékpáros útvonalak, hálózatok jöjjenek létre. A Sáránd-Mikepércs-Derecske és Tépe-Berettyóújfalu közötti szakasz fejlesztését fontosnak tartjuk, ezért mielőbbi megoldására keressük a megoldást, és nagyon remélem, hogy ezt záros határidőn belül a képviselő úrral tudatni tudom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(16.20)