Felszólalás adatai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy vizsgálóbizottság javaslata fekszik előttünk, és erről folytatjuk le a vitát. Ennek részben örülök, tekintettel arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt részéről én magam jelentettem be nem sokkal ezelőtt és elsőként, hogy ezt a kérdéskört szeretnénk megvizsgálni, azért, mert ez közös érdek. Pontosan a svéd televízió híradásaiból értesülve, korrupció gyanúja merült föl Magyarországgal kapcsolatosan.

Örülök, hogy szocialista képviselőtársaim gyakorlatilag ugyanazokat az érveket mondták most el, illetve Göndör István képviselőtársam szinte szó szerint azokat az érveket sorolta föl, hogy miért van szükség az ügy tisztázására, amiket én magam is elmondtam a sajtótájékoztatón.

Most az a kérdés, hogy vizsgálóbizottság-kezdeményezés vonatkozásában nyilván abba nem akarunk belemenni, hogy ki akart előbb vizsgálóbizottságot. Nincs szükség arra, hogy ebbe a gyerekes vitába belemenjünk. Azt hiszem, hogy a kereszténydemokrata frakció egyértelműen és elsőként jelezte szándékát, és ezt követően tette meg a szándékát maga az MSZP. Tehát a kezdeményezés a mi részünkről érkezett.

Számomra nagy kérdés, hogy valóban, a szocialista frakció tisztázni akarja-e az ügyet, hiszen most látom, hogy a Népszavában is megjelent Szekeres Imrének egy nyilatkozata erről. Én kérdőjelet tettem utána, hiszen a tegnapi nap folyamán is a honvédelmi miniszter úr beszélt erről a napirend előtti felszólalásában, de eléggé egyoldalúan tájékoztatta a parlament nyilvánosságát és a közvéleményt is, tekintettel arra, hogy kizárólag a 2001-es szerződéskötés körülményeit kívánják megvizsgálni. Miközben ott állunk, hogy 2003-ban egy jelentős mértékű szerződésmódosításra került sor, amely megduplázta az összeget. Hozzávetőlegesen a 108 milliárd forintos bérleti szerződést 220 milliárdra növelte. Ráadásul az ország szempontjából semmiképpen sem előnyös szerződésmódosítás történt. Ezt akkor sem értettük, hogy miért volt szükség szerződésmódosításra, azóta sem értjük.

Sem a szakma nem érti, sem a közvélemény nem érti, hogy miért volt szükség légi utántöltésű képességet és preciziós bombavető képességet vásárolni, amelyekre egyébként szerintem soha nem lesz szükség Magyarország esetében. Azt is megkérdezhetném most itt a plénum előtt, hogy vajon az elmúlt több mint egy évben, mióta a Gripenek első szállítmányai megérkeztek Magyarországra - hat darab már szolgál a magyar légierőben -, vajon hányszor alkalmazták már ezeket a képességeket, mondjuk, hányszor tankoltak a levegőben. Szerintem egyszer sem, mivel tankergépünk sincsen, valószínűleg pénz sem lesz rá soha, hogy tankergépeket vásároljunk. Tehát ez is mutatja, hogy valószínűleg olyan képességeket vásároltak önök a Medgyessy-kormány időszakában, amire senkinek az égvilágon semmilyen szüksége nem volt. A NATO-nak sem volt és nincs erre szüksége, hiszen Magyarország nem ilyen természetű hozzájárulásokkal támogatja a NATO különböző katonai akcióit.

(16.40)

Hiszen légi utántöltésű vadászrepülőgépekkel elég jól áll a NATO, az Egyesült Államoknak rengeteg, több ezer vadászgépe van, amely bárhol bármikor bevethető.

A vizsgálóbizottság szándéka látszik, egyértelmű, különböző kérdéseket sorolnak fel, Göndör képviselőtársam ismertette itt a szempontokat. Mi nem vagyunk ennek a vizsgálóbizottságnak az ellenzői, de nyilván az egészet egy folyamatban érdemes elhelyezni, és szerintem csak akkor van ennek értelme, ha valóban egy vizsgálóbizottság vizsgálja meg a fejleményeket. Ebben nyilván át lehet tekinteni a szerződéskötés körülményeit is, de elsősorban a hangsúlyt a szerződésmódosításra kell helyezni, a 2003-as szerződésmódosításra kell helyezni. Azért nem szerencsés ez a vizsgálóbizottsági kezdeményezés, mert úgy látjuk, hogy a tisztázás helyett elsősorban inkább a figyelmet akarja elterelni a 2003-as szerződésmódosításról, ez pedig nem vezet jóhoz.

Ha itt van még néhány percem, mintegy három és fél, négy percem, akkor én most megpróbálom azért ezeket a kérdéseket röviden megválaszolni, mert szerintem nem olyan ördöngösség ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása.

Egyrészt az MSZP képviselőcsoportja olyan országgyűlési vizsgálóbizottságot akar létrehozni, amelynek a neve: a Gripen vadászgépek beszerzése körül kialakult korrupciógyanú vizsgálata. Az első kérdés rögtön a konkrét kérdések megválaszolása sorában: az F-16-os repülőgép lízingelése körül kialakult korrupciógyanús körülmények. Akkor be kell adni egy olyan vizsgálóbizottságot, amely az F-16-os beszerzések esetleges korrupciógyanújára vonatkozik. Ha önöknek erre van néminemű információjuk, akkor ezzel is előállhatnak, és akkor nem a Gripen vadászgépeket kell megvizsgálni, hanem az F-16-osokat, amelyeket egyébként nem lízingeltünk, és nem is vásároltunk ilyen gépeket.

Egyébként úgy mellesleg jegyzem meg, hogy az Orbán-kormány időszakában mi kormányok közötti megállapodásra törekedtünk, tehát nem cégeket kerestünk meg, hanem pontosan valamennyi olyan kormányt, amelyek repülőgépek eladásában gondolkodtak, használt repülőgépeik voltak vagy bérlésben gondolkodtak. Azokhoz levelet küldött ki az akkori honvédelmi miniszter, Szabó János, kvázi ajánlatokat kért ilyen módon, és nem cégeket akartunk megkeresni ezzel a bérleti szerződéssel. Ilyen értelemben az F-16-os vadászrepülőgépek említése adott esetben még azt is felvetheti, hogy ezek szerint önök az Egyesült Államok kormányát is bizonyos értelemben gyanúsítják azzal, hogy korrupciós kísérleteket tett, hogy Magyarország ezeket a repülőgépeket bérelje.

A második kérdés: mi vezetett a korábbi álláspont megváltoztatásához? Ez egy jogos kérdés, csak mi az a korábbi álláspont. Melyik időszakra gondolunk? Mihez képest? Milyen álláspont? Mikori álláspontról van szó? Semmiféle konkrét álláspont nem volt; a Horn-kormány időszakában folyamatosan jelentkeztek különböző igények, a Horn-kormány időszakában is megjelent a SAAB cég, megjelent a Gripen, megjelent az F-16-os és az F-18-as is, semmiféle végleges és konkrét álláspont nem volt. Az biztos, hogy a Horn-kormány időszakában előrehaladott tárgyalások folytak a svédekkel, pont azért, hogy a Gripeneket megvásárolják, de kormányváltás történt 1998-ban.

Történt-e közvetlen befolyásolás, ami a végleges döntésben szerepet játszott? Egyszerű a válasz: semmiféle befolyásolás nem történt, tehát nem volt ilyen.

A negyedik: az eredeti szerződésben szerepelt Gripen vadászgépek NATO-kompatibilisek voltak-e? Azt kell mondjam, hogy igen, hiszen olyan korszerű negyedik generációs gépekről volt szó, amelyek minden igényt kielégítettek. Nyilván, ha a svéd légierőben ezek alkalmazásra kerültek, akkor Magyarország légterét is kiválóan tudták volna védeni, idegenbarát felismerő rendszerrel ki lehetett volna egészíteni őket ilyetén módon, de nem kellett volna hozzá semmiféleképpen légi utántöltési képesség.

Alfonz Mensdorff-Poully úr osztrák üzletember tartott-e olyan személyekkel kapcsolatot, akik a beszerzésre befolyással voltak? - ez az utolsó, egyben ötödik kérdés. Azt hiszem, hogy ezzel a kérdéssel a Medgyessy-kormány tagjaihoz biztos, hogy lehetne fordulni. Én nem tudok arról, hogy az Orbán-kormány időszakában bárki is ezzel a személlyel kapcsolatot tartott volna, én az újságokból olvastam ennek az úriembernek a nevét.

Nos, tehát mi semmi jónak nem vagyunk az elrontói, azt viszont nem tudjuk támogatni, ha egyoldalú kutakodást, vizsgálódást akarnak, figyelemelterelést akarnak végrehajtani ezzel a vizsgálóbizottsággal. Azt hiszem, hogy valóban újra kell gondolni, át kell értelmezni ezt, folyamatában kell áttekinteni, és elsősorban a hangsúlyt a 2003-as, mai napig érthetetlen szerződésmódosításra kell helyezni. Köszönöm szépen a figyelmet.