Felszólalás adatai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon érdekes vitát hallgathattam végig. Először azt hittem, hogy rossz helyre jöttem, mert úgy tudtam, hogy ma a költségvetés általános vitája zajlik, ehhez képest Árpád-sávos zászlóktól kezdve addig, hogy kinek mekkora a költségtérítése típusú élénk és pezsgő vitát hallgathattunk végig. Nyilvánvaló, hogy ez is tanulságos mindannyiunk számára.

A kordonkérdéshez és a biztonság kérdésköréhez majd kapcsolódnék, hiszen a biztonságról szeretnék szólni, mégpedig a honvédség ügyéről és ennek a fontos szervezetnek, a Magyar Honvédségnek a költségvetéséről, azonban annyi megjegyzést hadd tegyek, hogy már sok miniszterelnöke volt ennek az országnak a rendszerváltás óta, többek között például Horn Gyula. Az ő esetében is nagyon sokan fejezték ki nemtetszésüket bizonyos múltbéli tevékenysége miatt, mégsem kellett kordonnal körbekeríteni sem a Parlamentet, sem az Operaházat és semmi mást. Azt hiszem, hogy az a pezsgő vita, amely például Babák Mihály részéről is kialakult, abból fakad, hogy Szarvason valóban nincsenek ilyen típusú zavargások. Én esetleg azt is felvetném, hogy meg kellene kérdezni, és akár még dönthetnénk is viccesen abban, hogy hajtsunk végre egy cserét: Babák Misi legyen az ország miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc pedig legyen a szarvasi polgármester, bár nem vagyok biztos abban, hogy a szarvasiak ezt nagyon támogatnák és elfogadnák.

Térjünk a lényegre! A honvédelem ügyéről szeretnék néhány szót szólni. A költségvetést áttanulmányozva azt látom, hogy bizonyos mértékű növekmény tapasztalható a honvédség költségvetésében, 2007-hez képest mintegy 30 milliárd forint. Azonban úgy tűnik, hogy ez a növekmény ténylegesen csak látszólagos, tekintettel arra, hogy a bevételi előirányzat jelentős mértékben növekszik, hiszen 2007-ben 7,2 milliárd forint volt a bevételi kötelezettsége a honvédelmi tárcának, ami most 17,5 milliárd forintra növekszik, tehát 10,3 milliárd forinttal nő a tárca bevételi előirányzata. De a kiadások is jelentősen növekednek. Azt látom, hogy a bevételek növekménye 10,3 milliárd forint, a központi tartalékok viszont 14 milliárd forintot tesznek majd ki, ami jelentős mértékű emelést jelent. Ez azt jelenti, hogy ennek a 14 milliárd forintnak a felhasználhatósága jelentős mértékben bizonytalan, hiszen a központi költségvetés ezt a tartalékot bármikor elvonhatja. Ilyen értelemben nem vagyok benne biztos, hogy a honvédelemre és a Magyar Honvédség fejlesztésére fordítódik a jövő évben ez az összeg.

Különösen érdekes a honvédelmi költségvetésen belül a "VIP-kórháznak", az új állami egészségügyi központnak, a Honvéd Kórháznak a működtetése, hiszen nem derül ki egyértelműen még a részletes költségvetésből sem, hogy pontosan mekkora összeget szán a kormányzat a Honvéd Kórház fenntartására. A mi számításaink alapján ez hozzávetőlegesen 20 milliárd forintba kerül, de ez el van dugva a honvédségi költségvetésben. A növekmény jelentős része gyakorlatilag ezt jelenti, és attól tartunk, hogy ez nem a tényleges katonai kiadásokat emeli, nem a honvédség fejlesztését jelenti, hanem ennek a kórháznak a fenntartását és működtetését. Ami persze fontos, azonban ekkora összegből - és az egészségügyi tárcától is bizonyos összegeket erre szerintem át lehetett volna csoportosítani.

Ha megnézzük a honvédelem esetében a GDP-arányos költségvetést, az tűnik elő, hogy már komoly gondok voltak az ez évi költségvetéssel is, sőt már a tavalyival is, és a jövő évivel még komolyabb gondok lesznek, hiszen az ez évi költségvetés a bruttó hazai össztermék 1,17 százalékát tette ki. Tudjuk, hogy a NATO átlaga, elvárása, ami nem olyan régen majdnem kötelezettségként jelent meg, ennél magasabb. Én tíz éve dolgozom a NATO parlamenti közgyűlés védelmi bizottságában, és a védelmi bizottságban, sőt a plenáris ülésen is komoly viták voltak arról, és majdnem elfogadtak egy olyan határozatot, amely kötelezővé tenné a tagok számára, hogy GDP-jük 2 százalékát a védelemre fordítsák. Előbb-utóbb ezt keresztül fogják vinni az erősebb NATO-tagországok, és akkor Magyarország igen komoly problémákat és bajokat fog elszenvedni. A NATO-ban történő megítélésünk már így is jelentős mértékben romlott, már ami a védelmi költségvetést jelenti.

(18.50)

Tehát ez körülbelül 1 százalékot tesz majd ki a számításaink alapján a GDP-ből, amit az ország, a jelenlegi kormány a védelemre szán. Ez nagyon-nagyon gyenge, eddig is már az utolsók között kullogtunk a NATO tagországai között, ez még inkább így lesz az elkövetkezendő évben, években.

Ráadásul, ha ezt összevetjük a 2003-as döntéssel, amit még szintén ez a kormány, illetve ennek a jogelődje hozott - 2003-ban MSZP-SZDSZ kormánykoalíció működött -, ők maguk döntötték el a hosszú távú fejlesztését a Magyar Honvédségnek, és egész komoly ígéretet tettek a NATO-nak, hogy 2006-ra már eléri a védelmi költségvetés a 2 százalékát a GDP-nek. Ehhez képest jelentős mértékben lefelé stagnál ez a bizonyos GDP-részesedés. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a jövő évi költségvetést, a honvédelmi költségvetést egyébként körülbelül 500 milliárd forintra kellene taksálni. Na, ehhez képest a 300 milliárd jelentős alulfinanszírozást jelent a honvédség esetében.

Ha áttekintjük a fejlesztéseket, ez körülbelül 13 százalékát teszi ki az egész összegnek, tehát a védelmi költségvetés egészének, ebből viszont a Gripen-program 22,7 milliárd forintot visz el. Ez azt jelenti, hogy más fontos, lényeges fejlesztésektől - majd sorolom ezeket is, hogy melyekre gondolunk itt elsősorban - szinte elvonja a pénzt. Itt jön elő az a kérdés, hogy vajon mi szükség volt arra - nincs itt Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszter - a döntésre, hogy légi utántöltési képességekkel rendelkezzenek ezek a bizonyos Gripenek, amelyeket a svéd kormánytól vásárolunk, illetve bérlünk. (Dr. Szabó Zoltán: Mi szükség volt a Gripenekre?) Semmiféle szükség nem volt légi utántöltési képességre. A Gripenekre szükség volt, hiszen a magyar légierőt fejleszteni kellett, azonban ön is jól tudja, hogy kétszeres áron vásárolják meg önök ezeket a vadászgépeket a magyar adófizetők pénzéből, és aztán utána lehet őket Föld körüli pályára állítani, csak nem tudom, hogyan fogják majd Magyarország légterét biztosítani és védeni, és ki fog majd hozzájuk tankergépet vásárolni, amellyel után tudják tölteni ezeket a gépeket. Erre valószínűleg nem sok pénz lesz.

No, tehát gépjárműprogramok maradnak el, híradó-elektronikai program marad el, illetve nem akkora összeg kerül erre a célra, ami jelentős fejlesztést jelentene, a PSZH korszerűsítési programja elmarad, éjjellátó eszközök beszerzésére, ruházatra, különböző korszerű felszerelésekre lenne szükség, hiszen jelentős mértékben vállal a magyar kormány békemissziót, békefenntartó feladatokat. Ismét növeli Afganisztánban a szerepvállalásunkat, most már veszélyes déli övezetekbe is küld magyar katonákat, tehát a legjobb felszerelésre lenne szüksége a Magyar Honvédség erőinek. Remélem, hogy nem az a szempont fog érvényesülni a honvédelmi tárcánál, hogy pénz helyett életet adunk, reméljük, hogy nem ez fog bekövetkezni.

Tehát az a kérdés és az a legfontosabb szempont - az idő rövidségére tekintettel -, én úgy látom, hogy időszerű lenne honvédelmünk jelenlegi helyzetének az értékelése és a célirányos fejlesztés újragondolása, ez a költségvetés egyértelműen ezt bizonyítja. A személyi juttatások nem megfelelőek, a lakásépítés és -támogatás nagyon-nagyon sok problémát mutat, a kiképzés és az őrzés-védelem pedig... Ismételten csak hangsúlyozni szeretném, hogy amikor 7-8 milliárd forintot fordít a kormányzat a honvédelmi költségvetésben civil őrző-védő kft.-kre azért, hogy a megmaradt két dandárját a Magyar Honvédségnek őrizzék, azt hiszem, ez mindent elmond. Ez sajnos nagyon-nagyon szomorú képet vetít a Magyar Honvédségről.

Úgyhogy ilyen értelemben mi sajnos azt látjuk, hogy a beterjesztett költségvetés nem járul hozzá a védelmi képességeink fokozódó lemaradásának pótlásához, így nem felel meg sem hazánk védelme, sem pedig a szövetségi elvárások követelményének.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)