Felszólalás adatai

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Navracsics úr szavai alapján egy ősi távol-keleti szoborkompozíció jutott az eszembe; itt három majom ül egymás mellett: az egyik befogja a fülét, a másik befogja a szemét, a harmadik pedig befogja a száját. (Derültség és taps a Fidesz soraiban.) Ezt a szoborkompozíciót egészen biztosan módosítani kellene, amikor fideszes hozzászólókat hallgatunk, legalábbis az utolsót, mert az nem fogja be a száját egészen biztosan, hanem ugyanazt szajkózza folyamatosan, amikor megszólal. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Lendvai Ildikó.) Azt gondolom, hogy amikor Navracsics úr arról beszélt, hogy ki mer szembenézni a válsággal és ki nem, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy mi, szocialisták legalább szembe mertünk nézni a válsággal, és vannak javaslataink arra, hogyan lehet leküzdeni ennek a válságnak a hatásait.

Ön arról beszélt, hogy durván beavatkozik a kormány, amikor a beteg gyógyításáról szólt, és ezt a hasonlatot alkalmazta, én meg azt mondanám, hogy önök pusztán csak rá akarnak olvasni erre a betegre. Az pedig, tudjuk, a legkevésbé hatékony megoldás. Valóban, az ülésszak vége alkalmat arra, hogy a válságkezelés egy szakaszát lezárjuk, és megnézzük, hogy miről szólt ez a válságkezelés az önök szóbeli interpretációja helyett. Ez a válság arról szólt, hogy az országot meg kellett menteni egy nagyobb bajtól, stabilizálni kellett a forintot, a nemzetközi pénzügyi világban vissza kellett szerezni a bizalmat, az államháztartás hiányát kordában kellett tartani, munkahelyeket kellett megőrizni, nem úgy, ahogy Navracsics Tibor úr említette, hiszen több tízezer munkahelyet őriztünk meg, ehhez közvetlen állami támogatásokat adtunk, vagy éppen az adó- és járulékterheket csökkentettük, hogy ezáltal is levegőhöz juttassuk a munkát adókat.

Ezen intézkedések a magyar nemzet érdekét szolgálják, de egyben kényszer szülte intézkedések is. Rosszabb és rossz között kellett választani a kormánynak, és amikor e kettő közül kellett választani, akkor jó döntés nincs. Nincs olyan döntés, amit az ember a szívével is támogat, ezeket a döntéseket pusztán az ész alapján lehet támogatni. Hiszen senki sem örül annak, ha el kell venni az emberektől bármilyen formában. Ön példának hozta többször a nyugdíjasokat, önök akkor sem támogatták a nyugdíjasokat, amikor nem volt világválság, ezért az önök szájából hallgatni az ezzel kapcsolatos kritikát, minimum anakronisztikusnak hangzik. Ma pedig világválság van, és minden ország arra kényszerült, hogy ebben a világválságban meghozzon bizonyos fajta intézkedéseket, kényszerintézkedéseket. Ezek a döntések sehol sem eredményeztek nagyobb jóléti kiadásokat, nagyobb szociális kiadásokat, sőt mindenhol kiadáscsökkentéssel, a fogyasztási kedv csökkenésével, szociális feszültséggel és munkahelyek megszűnésével járt sajnálatos módon együtt.

Ezért az, aki azt sulykolja, hogy van egy könnyebb, egy fájdalommentes út, amit szabadon választhatnánk, ha nem ezek az idegenszívűek, az MSZP kormányozna az országban, az, kérem tisztelettel, becsapja az országot, becsapja az embereket. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van!) Az a politika, amely azt szajkózza, hogy nincs szükség a kormány intézkedéseire, sőt ő majd mindent visszaad, visszavon - jut eszembe, kivéve a 13. havi nyugdíjat, mert erről Orbán Viktor nem beszélt -, és visszavezeti a társadalmat a kádári boldog békeidőkbe, nos, ez a politika demagóg és felelőtlen. És már Illyés Gyula is megírta, hogy a demagógia azzal hat, hogy a résznyi igazságból csinál hazugságot.

Hölgyeim és Uraim! Az már kiderült, hogy az ország önöktől nem kaphat túl sok segítséget a válságkezelés során. És nem várhat ilyen típusú segítséget a következő időszakban sem. Ezért engedjék meg, hogy két dolgot hadd kérjek. Vagy hozzák be ezt a kevésbé fájdalmas, tökéletes és hatékony programot ide a parlamentbe, és ne bújócskázzanak, ne féljenek az őszinteségtől. Ne mindig internetcímeket adjanak a választópolgároknak, hogy akit érdekel a program, az ott olvassa el. Tessék ide behozni, ebbe a Házba ezt a programot, vitassuk meg közösen ezeket a szakmai észrevételeket! (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) Itt a lehetőség ősszel! Nekünk van programunk, tisztelt képviselő úr, tudom, hogy ez zavaró, amikor az ember megpróbálja felhívni többször a figyelmet arra a hiányosságra, amit önök megpróbálnak politikai kommunikációval elfedni, de talán a választók mégis megérdemelnék azt, hogy bemutassák azt a programot, ami alapján eldönthetik, hogy önök mit tennének egy ilyen válságkezelési szituációban, mit tennének akkor, ha ne adj' isten, kormányra kerülnének. (Font Sándor: Ki hozta ilyen helyzetbe az országot?)

De ha az már nem megy, tisztelt képviselőtársaim, akkor arra viszont szeretném önöket kérni, hogy legalább azokat a hazaszerető embereket, akik a megoldásért kívánnak dolgozni, hagyják, hogy tegyék a dolgukat, hiszen ez szolgálja a magyar nemzet érdekét, még akkor is, ha ma ezek népszerűtlen, nehéz intézkedések. Mi ennek ellenére vállaljuk ezt a felelősséget, és vállaljuk ennek minden terhét. Mi ezt a munkát 2010 tavaszáig egészen biztosan folytatni fogjuk a magyar emberek érdekében. És ha ma még működnek is azok a leegyszerűsítő, populista üzenetek, amelyekről önök beszélnek, el fog jönni, tisztelt képviselőtársaim, az igazság pillanata (Dr. Ángyán József: El, el!), amikor önök megfizetik a népámítás politikai árát.

Én egyet ígérhetek a következő időszakra, hiszen ezzel tartozunk a választópolgároknak: határozottan és állhatatosan fogunk küzdeni az ellen a megtévesztésen alapuló politika ellen, amit önök eddig képviseltek, és be fogjuk bizonyítani a választópolgárok számára, hogy sok kis részhazugság - sok kis részigazság, pontosabban - nem jelent egy nagy igazságot, hanem sok nagy hazugságot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

(11.50)