Felszólalás adatai

PÁNCZÉL KÁROLY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében azt állapítottuk meg a benyújtott törvényjavaslatról, hogy fiskális szemlélettel közelít, és látni való, hogy további pénzeket kíván kivonni a közoktatásból.

Először arról a témakörről szeretnék szólni, ami a többcélú kistérségi társulást, illetve a regionális szakképzési fejlesztési bizottságokat érinti. A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése, a többcélú kistérségi társulás közoktatással összefüggő döntései elkészítésére közoktatási társulási bizottságot hozna létre. Rendelkezik arra az esetre, ha a településeket a társulás tagjai nem fogadnák be. A többcélú kistérségi társulásokról kétharmados törvény rendelkezik, egy feles törvény - kérdezzük - miként tartalmazhat ilyen döntő kérdésekben rendelkezéseket.

Hasonló a helyzet a regionális szakképzési fejlesztési bizottságoknál is, amely a régióban folyó szakképzés irányainak és beiskolázási arányainak kidolgozására meghatározó szerepet kap a régiós szakképzési politikában, az önkormányzati és nem önkormányzati szakképzés összehangolásában. Nonprofit gazdasági társaságokat és egyesületeket hoz létre iskolafenntartásra. Nem látjuk ennek a forrásait. És ugyanúgy mellérendelt szerepet kap a megyék tekintetében, ami nem kellően végiggondolt, káoszt fog eredményezni, és szintén a kétharmados törvény által szabályozott megyei szinttel egyenrangú működése, jogainak csorbítása alkotmányosan is aggályos lehet.

(15.00)

Úgy látjuk, hogy ez elvonhatja a fejlesztési forrásokat a megyei intézményektől.

Rendelkezik a törvényjavaslat a szakképzés önkéntesen, szakképzés-szervezési társulásban történő megszervezésének lehetőségéről. Ezek azzal a feltétellel működnek, részesülhetnek forrásokból, hogy a regionális szakképzés-fejlesztési bizottság szakképzés-politikáját követik. Ezzel furcsa mód kikerülnének ők is a kétharmados hatáskörrel bíró megyei irányítás alól.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat a fenntartókat tolja a többcélú intézmények, főleg az egységes iskola megszervezése felé. Az egy intézményhez kötődő kollégium és az iskola egybeszervezését egységes iskolába nem támogatjuk, hiszen jelentős visszalépés lenne pedagógiai oldalról. Ugyanakkor szorgalmazza a csoportos művészeti oktatás beolvasztását is az egységes iskolába, és növeli a térítésidíj-fizetésbe tartozás lehetőségét. Bevezeti a tanulói teljesítmények nyomon követését és a szakképzési pályakövetést. Az előbbivel kapcsolatban adatvédelmi aggályok is fölmerülhetnek. A gyerekek már rég kikerülnek a közoktatásból, az adatait pedig még mindig kezelik.

Azon, jelenleg gyógypedagógiai ellátásban részesülő gyerekeket, a sajátos nevelési igényű gyerekek köréből kikerülőket, akiket a törvény kivesz a gyógypedagógiai ellátásból, egy év múlva normál oktatásba irányítja. Érdekükben a nevelési tanácsadás feladatainak minden településen való megoldásáról intézkedik. Komoly nehézségek várhatók ennek megszervezésében, ugyanakkor persze ezeknek a gyerekeknek az ellátásáról gondoskodni kell. Az előterjesztés utazó tanárokról szól. Szeretnénk, ha figyelembe vennék azokat a pedagógusokat is, akik ma különböző közoktatási intézményben állásban vannak mint fejlesztő pedagógusok, a gyerekek ellátása csak így oldható meg.

Komoly problémának látjuk, hogy előírná a törvényjavaslat a nem önkormányzati fenntartónak, hogy a székhelye, telephelye szerinti településről vegye fel tanulóinak legalább 25 százalékát, előnyben részesítve a halmozottan hátrányos helyzetűeket. Miért látjuk ezt problémának? A hatályos törvény 81. § (1) bekezdése szerint az egyházak világnézeti alapon megtagadhatják a tanulók felvételét. A kormány arra való hivatkozással, hogy az egyházi iskolák e bekezdés alapján nem kötelezhetők arra, hogy bárkit felvegyenek, úgy látja, nincsenek elegendő fenyegetésnek kitéve arra az esetre, ha ezt nem teljesítik, így aztán bekerül a fenyegetés a törvénybe, hogy felfüggesztik a nekik járó kiegészítő hozzájárulás folyósítását. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ez ellentétben áll az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodással, hiszen az nem szab ilyen feltételt a kiegészítő támogatás folyósítására.

Összességében a törvényjavaslatot általános vitára nem tartottuk alkalmasnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)