Felszólalás adatai
206. ülésnap (2001.05.09.), 24. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Tóth Ferenc (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Oktatási bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 3:08 |
Felszólalások: Előző 24 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága ez év április 11-én, a költészet napján tartotta meg a kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Már 122 évvel ezelőtt szerepelt a tisztelt Ház napirendjén hasonló tematikájú törvényjavaslat, s nyilván már akkor is, több halasztást és hosszú érvelést követően, nem véletlenül. Az akkori részeredmények a műemlékvédelemre korlátozódtak - mint a legsürgetőbb feladatok megoldására. Érhető, hogy ma többre van lehetőség, a követelményekhez azokban az európai normák is csatolhatók. Senkinek nem lehet közömbös, milyen kulturális hozománnyal lépünk be az európai népek és a kultúrák közösségébe. Zárójelben: létezik olyan vélemény, hogy Magyarországra jut az egy négyzetkilométerre eső legnagyobb kulturális örökség alatt álló terület.
Ebben a kihívásban a hazai kultúra jövőnek szóló nagy lehetőségét kell meglátnunk. Mert miközben végre tematikusan együtt van és egyensúlyosan van együtt régészet, műemlékvédelem és általában a kulturális javak megőrzése, az egységes áttekintés szándéka korszerű szervezeti informatikai és finanszírozási megoldásokkal társul a törvényjavaslatban.
A muzeális intézményekben, levéltárakban és könyvtárakban muzeális dokumentumként őrzött kulturális javak védetté minősítése nagy jelentőségű, közvetlenül az oktatás és a kutatás szempontjából is. Javaink egységes áttekintése, kezelése - vagy fogalmazzunk gyakorlatiasabban: hasznosítása - a hazai, európai és globális közegben elsőrendű érdek, és nem is csak a miénk.
Az identitás távlatos megőrzése, az integrálódás nem képzelhető el ezen intézményes háttér, ha úgy tetszik, szakmai megalapozás nélkül. Az e feladatokat vállaló és teljesíteni képes hivatal hatósági és szakhatósági ügyekben is eljár, és ennek végső értelme a megóvás evidenciáján túlmenően a kulturális örökségi javak hozzáférhetővé tétele. Igen, itt a felelős felhasználókra, a legtágabb körre, és ha nem veszik túl patetikusnak, a hálás utókorra egyaránt gondolnunk kell.
A megóvás és hozzáférés szabályozása a törvényalkotó vitán felül tisztességes szándéka, melynek szakmai garanciáit igyekszik megteremteni az előttünk fekvő törvényjavaslat, és most saját képviselői aktivitásunkon a sor. Ezért, bár a végrehajtási rendeletek még csupán címszavakban léteznek, az oktatási és tudományos bizottság előlegezte a bizalmat, 11 igen szavazattal, 2 nem és 4 tartózkodás ellenében általános vitára alkalmasnak minősítette a törvényjavaslatot. A bizottság többsége tehát nem osztja a kisebbségi véleményben megfogalmazott aggodalmakat a tulajdonosi jogok gyakorlásába való beavatkozás, a hatósági nyilvántartás esetleges törvénysértő jellege vagy például a financiális források elégtelen volta tekintetében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Felszólalások: Előző 24 Következő Ülésnap adatai