Felszólalás adatai
206. ülésnap (2001.05.09.), 16. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Bánki Erik (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Idegenforgalmi bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 5:00 |
Felszólalások: Előző 16 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BÁNKI ERIK, az idegenforgalmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt a törvényjavaslat bevezető részében is olvashatjuk, az előkészítőket három fő motiváció vezérelte: egyrészt Magyarország múltját és jelenét megtestesítő kulturális örökségünk jelentősége, védelmének kiemelkedő fontossága, amivel - azt hiszem - mindannyian egyetérthetünk; másrészt a történelmünk során felhalmozódott kulturális javaink feltárása, feldolgozásának és megóvásának feltételeit megteremtő és fenntartható használatának biztosítására szolgáló törvényi feltételek kialakítása. Külön szeretném hangsúlyozni a fenntartható használatot, hiszen korábban nagyon sokan, főleg kiemelkedően az idegenforgalom területén azt sérelmeztük, hogy ezek a jelentős kulturális örökségek nem a megfelelő hasznosítással, a megfelelő hasznosíthatósággal szolgálták adott esetben például a turizmus érdekeit. Harmadrészt pedig: a hatósági eljárások egyszerűsítése és ezáltal hatékonyabbá tétele. A lényege még az, hogy ez a törvényjavaslat segítse a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését.
A kulturális örökség védelméről szóló törvényi szabályozás igénye nem új keletű jelenség. Magyarországon az első ilyen jellegű szabályozást az 1929. évi XI. törvénycikk fogalmazta meg, mely a régészeti örökség védelmére vonatkozó átfogó rendelkezéseket tartalmazta. Az elmúlt több mint hetven év során több törvény és miniszteri rendelet született, mely a társadalmi, gazdasági változások figyelembevételével arra törekedett, hogy e fontos kulturális értékek védelme az adott körülmények között a lehető leghatékonyabb legyen.
Az e területre vonatkozó legutolsó módosulást az 1997. évi CXL. törvény jelentette. Az utóbbi néhány évben bekövetkezett dinamikus gazdasági növekedés, az autópálya-építések és különösen az üzleti jellegű és lakásépítések robbanásszerű növekedése, valamint az 1997. évi CXL. törvény hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok alapján feltétlenül szükségessé vált egy új, a korábbinál részletesebb és hatékonyabb jogszabály megalkotása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat mind személyi, mind tárgyi vonatkozásában széles alapokon nyugszik. Átfogóbb, mint azok a hatályos jogszabályok, amelyek jelenleg a kulturális örökségvédelem tárgykörébe tartozó dolgokra vonatkoznak. E kiterjesztő hatály megalkotását az európai integrációs törekvésünkkel összhangban folyó eurokonform szabályozás igénye indokolta. A tervezet a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvényen, valamint a régészeti örökség védelméről szóló európai egyezményen - melyhez Magyarország is csatlakozott - alapul.
Az anyag készítői előrelátóan igyekeztek minden egyes szabályozási területet - az intézményi rendszer felügyeletétől az engedélyezési eljárások útjainak meghatározásáig - az európai normáknak megfelelően kialakítani. A törvényjavaslat általános rendelkezései között az első rész 6. §-ában a kulturális örökség védelmének összehangolását és irányítását a nemzeti kulturális örökség miniszterére bízza, aki más szakmai és szakfelügyeleti testületek mellett a kormány által központi hivatalként létrehozott kulturális örökségvédelmi hivatalt is működteti. Ez a felügyeleti rendszer teljes összhangban áll az európai gyakorlattal, hiszen az Európai Unió Bizottságának szakterületi felosztása is a kulturális területhez sorolja a műemlékek védelmének tárgykörét.
Az új hivatal felállítását az összetett örökségvédelmi hatósági feladatok gyors és pontos ellátása indokolja. A kulturális örökségvédelmi hivatal a hatósági engedélyezési eljárások átfedéseinek megszüntetésével megvalósítja a kulturális örökség védelmének integrált rendszerét. Az eddigi két intézmény - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökség Igazgatósága - összeolvadásával jön létre, ezért a központi költségvetésre nézve többletkiadást nem jelent. Regionális irodái elsőfokú hatóságként működve segítik a helyi ügyek helyben történő megoldását. Másodfokú hatóságként a tervezet szerint a hivatal központja járna el. Az új hivatal felállítása megvalósítja a kormányprogramban is szorgalmazott egyablakos ügyintézést, a hivatal hatékony működését modern informatikai rendszer segíti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a jelen törvényjavaslat általános vitára alkalmas, amint ezt az idegenforgalmi bizottság többségi döntése is indokolttá teszi. Ezért kérem, hogy a javaslat tárgyalását mindenki fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Felszólalások: Előző 16 Következő Ülésnap adatai