Felszólalás adatai

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslattal szorosan összefüggésben néhány olyan makrogazdasági folyamatra hívjam fel a figyelmüket és olyan adatokról tájékoztassam önöket, amelyek ennek a törvényjavaslatnak az alapját képezik.

Hadd kezdjem mindjárt azzal, hogy 2013 gazdasági növekedési szempontból fordulat Magyarország számára. Mind az első negyedévben, mind pedig a második negyedévben a magyar gazdaság növekedett, a második negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék mértéke (Kovács Tibor: Ez fantasztikus!), és ez azt jelenti, hogy Magyarország elkerült abból az övezetből, ahol recesszióról beszélünk.

Örömteli számunkra, hogy a gazdasági növekedésnek mind a két szegmenségben, tehát a termelési és a felhasználási oldalról is kedvező változások vannak. Termelési oldalról hangsúlyoznom kell, hogy ebben az esztendőben a mezőgazdaság eddig rendkívül kedvezően teljesített, a második negyedévben 17,2 százalékkal nőtt a mezőgazdaság teljesítménye, kedvezően változott az építőipar teljesítménye, 6,9 százalékkal nőtt, és a szolgáltatások is növekedésnek indultak az első félévben. A felhasználási oldalról mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a háztartások fogyasztása az elmúlt hónapokban nőtt, a második negyedévben összességében 0,3 százalékkal, és ehhez hasonlóan fontos számunkra az, hogy az exportteljesítmény is tartósan stabil maradt, az export mértéke 3 százalékkal, az importé 4,7 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedése válik egyre stabilabbá, hiszen a magyar gazdaság szerkezetét ismerve tudjuk jól, hogy ha a magyar gazdaság növekedése egyre inkább erőteljesebb lesz, akkor az importhányad is nőni fog. A külkereskedelmi mérlegünk továbbra is kedvező, és örömteli tény az is - erről tegnap itt a parlamentben volt már vita -, hogy a beruházások is növekedésnek indultak. A második negyedévben 4,6 százalékkal nőtt a beruházás volumene - erre hosszú évek óta nem volt példa -, ez is elősegítette az idei első féléves növekedést.

Kedvezőek azok a változások, amelyek a munkaerőpiacon történtek. A munkaerő-piaci statisztikák világosan jelzik azt, hogy a kormánynak az a törekvése, hogy csökkentse az államadósság mértékét, ugyanakkor növelje a foglalkoztatottságot, teljesül ebben a félévben is. Az egy évvel korábbihoz képest 55 907 fővel többen dolgoznak az országban, a két évvel ezelőttihez képest 131 ezerrel, a három évvel ezelőttihez képest pedig 174 ezerrel többen dolgoznak. Ha összevetem a második negyedévben, tehát 2013. május-júliusban mért KSH-adatokat a kormányváltás előtti időszakban, 2010. március-májusban mértekkel, akkor azt tudom mondani, hogy 207 106 fővel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint a kormányváltás időszakában. Ez mindenképpen egy kedvező folyamat, hiszen több ember tud jövedelemhez jutni, és több ember tudja ezen keresztül a családját eltartani.

Szeretném ehhez hozzátenni az idegenforgalomban történt változásokat is. A vendégéjszakák száma jelentősen nőtt, mintegy 3,8 százalékkal júniusban. Mind a külföldiek, mind a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma jelentősen emelkedett, nem véletlen tehát, hogy összességében a szálláshelyek árbevétele 11,5 százalékkal nőtt ebben a szezonban. Azt gondolom, hogy ez is egy kedvező változás.

Mindeközben az infláció mértéke történelmi mélypontra süllyedt. A hetvenes évek eleje óta nem volt olyan alacsony a pénzromlás mértéke, mint az idén. 1,8 százalék volt 2013 júliusában, és ezt jelentősen elő tudta csökkenteni az a rezsicsökkentés, amely a gáz, a villany és a távfűtés tekintetében 10 százalékos csökkenést jelentett a családok kasszájában.

Az államadósság ügyében arról szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy itt is elindult egy kedvező folyamat, egyrészt meg tudtuk állítani azt az óriási mértékű növekedést, ami 2002 és 2010 között történt. Emlékezzenek rá képviselőtársaim, a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság aránya 53 százalék volt 2002-ben a kormányváltáskor és 85,3 százalék volt 2010 májusára, a kormányváltásra. 85,3 százalék! A kormány az elmúlt években ezt a növekedést meg tudta állítani, és a trendet meg tudtuk fordítani. 80 százalék körül van most az államadósság mértéke. Itt szeretném mindjárt azt is hangsúlyozni, hogy naprakész, pontos adatokat tudunk az önök számára publikálni, hiszen ha most az Államadósság Kezelő honlapjára bárki rákattint, akkor azt látja, hogy az államadósság mértéke 22 474,2 milliárd forint, tehát a képviselő kollégák számára és a nyilvánosság számára is adott a lehetőség, hogy az államadósságról pontos információjuk legyen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most beterjesztett törvényjavaslatban mindezen eredmények megőrzése a cél, vagyis az, hogy az uniós módszertan szerinti államháztartási egyenleg és az államadósság-csökkenés követelményének érvényesítése mellett tegyünk javaslatot a költségvetési törvény módosítására. A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslatban olyan fontos kérdésekben kezdeményezünk módosítást, mint amilyen a pedagóguspálya presztízsének növelése és a nem állami köznevelési fenntartók helyzetének javítása. Emellett az állam szerepének erősítése érdekében többek között a stratégiailag kiemelt fontosságú energiagazdálkodás és a szövetkezeti hitelintézeti szektor területét érintően is változásokra teszünk javaslatot.

Arról is szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a javaslatok elfogadásával a pénzforgalmi hiány mértéke 171 milliárd forinttal emelkedik, de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a konvergenciaprogramban vállalt uniós módszertan szerinti egyenlegcélt, tehát a 3 százalék alatti hiányt teljesítsük. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szereplő egyes kiadásnövekedést érintő javaslatok fedezete az Országvédelmi Alap, amelynek tartalékai ezt a módosítást követően is jelentősek maradnak.

Engedjék meg, hogy a törvényjavaslatban foglalt módosítások közül kiemeljem a legfontosabbakat. Az Országgyűlés augusztus végi rendkívüli ülésén kötelezettséget vállalt a pedagógusok új illetmény-előmeneteli rendszerének teljes körű, ütemezett bevezetésére. A pedagógustársadalom - köztük az óvodapedagógusok - anyagi megbecsülésének érdekében meghozandó intézkedések fedezetét biztosítani kell a költségvetésben. Ennek első lépéseként 2013 szeptemberében a várható teljes keresetnövekedés kiadásainak 60 százalékát, majd 2017 szeptemberéig a tanév indításakor, évente további 10-10 százalékát biztosítja a központi költségvetés. A kormány, maradéktalanul eleget téve törvényi kötelezettségének, megteremti a pénzügyi feltételeit e nagy jelentőségű lépésnek, ezért a mintegy 160 ezer pedagógus számára összesen 32,5 milliárd forintot javasolunk a köznevelési ágazatba az állami, az önkormányzati és a más intézményfenntartók támogatási előirányzataiba beépíteni a 2013. év szeptemberétől megemelt bérek ez évi kifizetésének forrásául.

A köznevelési rendszerben gyökeres változásra van szükség a nem állami és nem önkormányzati feladatellátás finanszírozása területén is. Amint azt a képviselőtársaim is tudják, a költségvetési törvény jelenleg az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának javaslata alapján 2013. szeptember 30-áig szabályozza a nem állami köznevelési tevékenység finanszírozását. Az érintettekkel időközben lefolytatott egyeztetések alapján teszünk javaslatot az új konstrukció bevezetésére.

(10.10)

Eszerint az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos pénzügyi feltételek megteremtése érdekében a mai, sok vitát kiváltó pénzellátási gyakorlatot a jövőben egy úgynevezett átlagbér alapú finanszírozás válthatja fel. Ezt az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok számára további működési támogatással egészítjük ki. A megoldás szerves részét képezi a nemzeti köznevelési törvény által most bevezetésre került hitoktatás támogatása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megszerzésére irányuló lépés jelentősen erősítheti az állam szerepét a stratégiailag kiemelt fontosságú energiagazdálkodásban. Az MVM Zrt. célja egy olyan integrált, regionális energetikai vállalat kiépítése, amely Magyarországon meghatározó szerepet kap a nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági szempontból fontos energiaellátás és energiatermelés területén. Ezzel központi szerepet épít ki a közép-európai térségben mind a villamosenergia-, mind a földgáz-kereskedelem és -újraelosztás területén.

Az E.ON részesedéseinek megvásárlásával olyan fontos gazdaságpolitikai célok elérésére nyílik lehetőség, mint amilyen a biztonságos energiaellátás szempontjából kiemelten fontos gáztárolók fölötti tulajdon megszerzése, a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hosszú távú gázellátási szerződés fölötti közvetlen kontroll elérése, és így az állami energiapolitika végrehajtásához szükséges eszközrendszer fejlesztése és kibővítése. E jelentős értéket mozgató tranzakció végrehajtása érdekében a többségi tulajdonos magyar állam, az MVM Zrt. erre a célra rendelkezésre álló forrásai mellett, a gázüzletág megvásárlásához 71 milliárd forint költségvetési forrást biztosít.

A kormány jelentős lépést tett a szövetkezeti hitelintézeti szektor stratégiai átalakítása érdekében. Ennek célja a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú működésüknek és szavatolótőkéjüknek biztosítása. A hatékony takarékszövetkezeti működés érdekében a magyar állam jogszabállyal takarékszövetkezeti integrációt hozott létre, amelynek egyik központi szerve az intézményvédelemmel és szavatolótőke-szolgáltatással is foglalkozó integrációs szervezet. E szervezet vizsgálhatja a megfelelő tőkeellátottságot az egyes takarékszövetkezeteknél, és a minimális tőkeellátottság hiányában átmeneti időszakra tőkeemeléssel stabilizálja a működést.

Az integráció és a takarékszövetkezeti szektortól várt hitelezési aktivitás bővülésének megalapozása érdekében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény vagyont biztosít az integrációs szervezet számára. Ezt a vagyont egészíti ki a törvény szerint az MFB az általa az integrációs szervezetben, illetve integrációs szervezeten keresztül a Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben szerzett jogok piaci értékének megfelelő összeg átadásával. A Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése ily módon tehát a piaci aktivitás és a gazdaság fejlődésének hosszú távú céljait szolgálja. (Dr. Józsa István: A lenyúlás eszköze!)

Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat elfogadásával tehát egyrészről a korábban meghozott döntésekből eredő feladatainkat hajtjuk végre, másrészt egyes stratégiailag fontos területeken megtesszük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Magyarország, a magyar gazdaság a továbbiakban is a megfelelő irányban haladhasson.

Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)