Felszólalás adatai

A napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Koncz Ferenc képviselő úr, Fidesz: "I. Rákóczi Györgyről" címmel. Megadom a szót, képviselő úr, öt percben.

(12.40)

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szerencs város képviselőjeként és polgármestereként őszinte nagyrabecsüléssel emlékezem meg a tisztelt Ház nyilvánossága előtt a Rákóczi-család egyik jeles képviselőjéről, I., vagy ahogy mások említik, öreg Rákóczi Györgyről, aki 420 évvel ezelőtt 1593. június 8-án született Szerencsen. Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt, aki Rákóczi Györgyöt már 12 éves korában, 1605-ben szolgálatba adta Bocskai István kassai udvarába. Az udvarban ismerkedett meg a szintén ott szolgáló 16 éves Báthory Gáborral és a náluk idősebb Bethlen Gáborral. 1615-ben Borsod megye főispánja és az ónodi vár kapitánya lett. 1616. április 18-án vette feleségül a mindenki által ismert Lorántffy Zsuzsannát, akinek hozományaként vette birtokba a sárospataki uradalmat is, amely a későbbiekben Munkács mellett a Rákóczi-birtokok egyik legfontosabbika lett.

1619-ben elsők között csatlakozott Bethlen Gáborhoz, aki többek között az ő támogatására indított azonnali támadást II. Ferdinánd király ellen. A felső-magyarországi rendek kassai gyűlése még ebben az évben Felső-Magyarország kapitányává választotta I. Rákóczi Györgyöt. 1619. november 23-án Bethlen felhagyott Bécs ostromával, és visszafordult Magyarországra, ekkor leváltotta főkapitányi tisztéből Rákóczit, de kárpótlásul a fejedelmi tanácsnokok sorába emelte. Ezek mellett Rákóczi mindvégig kitartott Bethlen mellett, 1625-ben például ő kapta a feladatot, hogy Bethlen követeként kérje meg Brandenburgi Katalin kezét, és hozza Erdélybe a fiatal menyasszonyt. Bethlen halála után Brandenburgi Katalin és a kormányzónak kinevezett idősebb Bethlen István mellett I. Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre, ráadásul őt még a hajdú katonaság is támogatta.

1630. december 1-jén aztán a segesvári országgyűlés választotta Erdély fejedelmévé. Visszavette a magánkézbe került kincstári birtokokat, és megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát, birtokaikat elkobozta, nagy részükkel a Rákóczi-család vagyonát gyarapította. 1644-ben a harmincéves háború keretében, szövetségben a svéd királysággal megindította a hadait III. Ferdinánd ellen. A váltakozó sikereket hozó első év után 1645-ben Munkácson szövetséget kötött XIV. Lajos francia királlyal, és Brünn mellett csatlakozott a svéd hadsereghez, aztán 1645-ben, a linzi békében megkapta Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyéket pedig a fiai örökölhették.

A linzi béke ugyancsak megerősítette a magyarországi protestánsok szabad vallásgyakorlását, és megadta a parasztságnak a szabad templomhasználat jogát, amely megakadályozta, hogy a földesúr, élve kegyúri jogával, a jobbágyaival ellenkező vallású papot helyezzen a település templomába.

Uralma alatt Erdély békében fejlődött, mindamellett Rákóczi buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatására. Soha annyi könyvet nem adtak ki előtte, mint az ő korában.

A Rákóczi-család legismertebb tagjának, Magyarország vezérlő fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek a dédapja, Szerencs szülötte 55 évesen, 1648. október 11-én hunyt el, és a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Felszólalások:   42-58   58-59   60-61      Ülésnap adatai