Felszólalás adatai

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Egy hónapja minden héten előkerül a szén-dioxid-kvóták ügye különböző megközelítésből. Ennek az az oka, hogy ahogy az előző hetekben, úgy a múlt héten sem tudott az ellenzék konkrét választ kapni kérdéseinek jó részére. Az, hogy a szén-dioxid-kvótával kapcsolatban a kormányzat nem környezetvédelmi szemszögből hozza meg a döntéseit, hanem gazdasági, üzleti szemszögből, az most már egyértelművé válik.

Ezt nem csak mi mondjuk itt ellenzékből. Idéznék egy múlt heti civil demonstráció nyilatkozatából, amelyben a kormányt a következő szavakkal illették: "A kormány csak a gazdasági hasznokat látja, nevezetesen, a jelenleg még nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelmet." Ez volt ennek a mértékadó civil szervezetnek is a véleménye, és ez az ellenzék véleménye is. Az, hogy a kereskedelem titkos körülmények között zajlik, szinte mindenki számára ismert már. A múlt héten csak zárt ülésen ismerhették meg a környezetvédelmi bizottság tagjai a szén-dioxid-kvóták eladásával kapcsolatos szerződéseket, mindösszesen 20 percig lehetett a kezünkben, és abból is az árra vonatkozó rész ki volt satírozva. Így ismerhette meg az ellenzék ennek a nemzeti vagyontárgynak az eladási körülményeit.

A tisztelt miniszterelnök úr számára, aki jelenleg nincs a teremben, nem ismeretlen a szén-dioxid-kvóta kereskedelme, hiszen egy korábbi időszakban, egy másfajta rendszerben, nem a mostaniban, még a 66/2006. kormányrendelet 2. melléklete alapján, amit nemzeti kiosztási listának nevezünk, az ő érdekeltségi körébe tartozó cég, a Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorund Rt. is kapott kibocsátási egységeket, összesen 16 265 egységet. Szakértők szerint ennek mindösszesen egynegyedét használta fel, és háromnegyedét értékesíteni tudta a szabadpiacon. Ennek az ára - szintén a szakértők szerint - akár 80 millió forint is lehetett, extraprofit tehát, amit a miniszterelnök elkönyvelhetett.

Arra konkrét választ nem kaptunk azóta sem, hogy auditált adatok alapján mennyi volt a tényleges kibocsátás, így mennyi volt a felesleg, ami értékesíthető, és akár ez a 80 millió forintos extraprofit is zsebre vágható a cég részére. Duplán hátrányos, ha aránytalanok a kiosztási kvóták a cégek között. Hiszen egyrészről ez mesterségesen befolyásolja a piaci versenyt, hiszen egyes vállalatoknak pluszszubvenciót ad indokolatlanul, másrészről pedig senkit sem ösztönöz igazán a környezetvédelmi szemléletre, nem ösztönöz a kibocsátás csökkentésére, új technológiák használatára.

Igazából ez egy burkolt támogatás. Ráadásul aránytalan, hiszen több szervezet, több gazdasági tényező akkor tiltakozott az ilyesfajta aránytalan kiosztás ellen. Azt, hogy üzleti szemlélet uralkodik ezen a téren, már 2008 májusában is bebizonyította a kormányzat, amikor az egész kvótakereskedelem ügyét, a legfontosabb környezetvédelmi eszközt át akarta sorolni a környezetvédelmi tárcától a gazdasági tárcához. Ez ellen akkor 64 civil szervezet három napon belül tiltakozott. Az a szomorú, hogy ez a szemlélet azóta is megmaradt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)