Felszólalás adatai

KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rácz Sándor szerszámkészítő szakmunkást 1956. november 16-án 23 évesen elnökévé választja a Nagy-budapesti Központi Munkástanács. November 22-23-án, valamint december 11-12-én két alkalommal is 48 órás sztrájkot hirdet a Munkástanács, miközben Rácz Sándor tárgyal az oroszokkal, és Kádárral a kijárási tilalom beszüntetéséről és a letartóztatottak szabadon bocsátásáról. December 11-én letartóztatják, majd 25. születésnapján életfogytiglanra ítélik Rácz Sándort, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése váddal.

1963-ban általános amnesztiával szabadul. A legnagyobb hatást a börtönévek alatt cellatársa, Bibó István gyakorolta rá. Az ország ügyét, a magyar ügyet soha fel nem adva, illegális szabadegyetemet működtetve 1987 tavaszán először lazul körülötte a pártállam szorítása, és meghívásra három hónapos útra az Amerikai Egyesült Államokba indul. Május 29-én Washingtonban fogadja Zbigniew Brzezinski, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója. Amerika-szerte oly nagy lelkesedéssel fogadták a magyar emigráció közösségei, amilyenre Mindszenty József bíboros látogatása óta nem volt példa. Wass Albert elutazott sarasotai előadására, hogy Rácz Sándort személyesen megismerhesse. Ronald Reagan elnök 1987. október 20-án kelt, Rácz Sándorhoz írott levele az amerikaiak által sokra értékelt erények, a bátorság, a hazafiság, az igazságosság megtestesítőjének nevezte őt. Gereben István Washingtonban a magyarság nemzeti kincse jelzővel illette, Amerikából jövet egy hónapig a nyugat-európai magyar közösségek vendége volt, Franciaország, Németország, Anglia, Svájc, Ausztria magyarjai ünnepelték. Tollas Tibor ekkor írta “Sose szabadulvaö című versét, Rácz Sándornak ajánlva hitéért és hűségéért.

(23.50)

1989 februárjában második amerikai útján San Diegóban, Márai Sándor temetésén ő mondta az otthon élő magyarok nevében a búcsúztatót.

Amikor Magyarországon a rendszerváltoztatás hivatalosan is beindult, Rácz Sándorra már nem tartott igényt. A közéleti szolgálat helyett Izsákon 100 hektáros földterületen gazdálkodik, mígnem 2003. augusztus 18-án a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választja. Életrajza felmutatja, hogy személyisége magába olvasztja a nemzet iránti elkötelezettséget, a kétkezi munka őszinte megbecsülését, a föld szeretetét és ismeretét, a közéleti politikai szolgálatot. Élete során az '56-os forradalom munkásságának vezetőjeként azt az ügyet szolgálta, melyet a parlamenti pártok mindegyike magáénak vall és a rendszerváltoztatás alapkövének tekinti.

Rácz Sándor személye a magyar társadalom számára a nemzet egységében gondolkodó, hiteles, független, feddhetetlen, töretlen igazságérzettel rendelkező és teljes élettapasztalattal bíró államférfi szolgálatát biztosítja. Rácz Sándor személyiségéből, kikezdhetetlen életútjából következő köztársasági elnöki munkája erkölcsi kiutat mutathatna az ország jelenlegi közállapotaiból, és követendő eszményt állítana a jóra és igazságra fogékony felnövekvő nemzedék elé. Ezen kiút megtalálása és a példa fölmutatása minden fölött álló, közös célunk kell hogy legyen, hiszen a magyar társadalom most leginkább erre az erkölcsi megújulásra szomjúhozik.

Rácz Sándor személyében kiteljesedhet egy olyan államfői szerepvállalás, amely a közélet és a politika megújítása érdekében a gyengére alkotott köztársasági elnöki tisztséget gazdagítja, fajsúlyosabbá teszi, felerősíti. Az élet legnehezebb, emberpróbáló iskoláiban állt helyt folyamatos nehézségek között. Az élet minden egyetemét és akadémiáját summa cum laude végezte el, ám sohasem az egyéni érdekét, hanem az ország, a nemzet javát kereste, szolgálta. Rácz Sándor köztársasági elnökké választásával Magyarország és az Országgyűlés visszatalálhat a rendszerváltoztatáskor meghirdetett politikai gyökereihez és a rendszerváltoztatás erkölcsi alapjaihoz.

Köszönöm, hogy meghallgattak.