Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni 2 percben, 15 percben. Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem, az előterjesztők közül kíván-e valaki válaszolni. (Jelzésre:) Később, köszönöm szépen.

Az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátásról holnap reggel határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Pokorni Zoltán és Szabó Erika fideszes képviselők önálló indítványát T/44. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Pokorni Zoltán úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Rövid, számunkra fontos módosításról van szó. Ez egy 1991-ben született jogszabály, az úgynevezett hatásköri törvény, amelyik a főváros és a kerületek hatáskörét is elrendezi.

Magyarországon 3179 önkormányzat van. Ezeknek az önkormányzatoknak, pár kivételtől eltekintve, joguk, lehetőségük, hogy maguk döntsenek arról, milyen szobrot kívánnak a közterületükön felállítani, milyen emlékművet állítanak fel. Ez alól a 23 kerület kivétel, ugyanis ez az 1991. évi jogszabály, hatásköri törvény ezt a kérdést a főváros gyámsága alá helyezte. Ebből számos nézeteltérés, konfliktus, nota bene per is származik, hiszen nem mindig tudott egymással megállapodni a kerület és a főváros.

Mi azt javasoljuk, hogy hasonlóképpen a 3170 önkormányzathoz, adja meg a parlament ezt a jogot a nemegyszer nagyvárosnyi lélekszámú kerületeknek, bízva abban, hogy a kerületek, az önkormányzatuk el tudják dönteni, hogy milyen képzőművészeti alkotást állítsanak közterületeiken, milyen módon állítsanak emléket hőseiknek, halottaiknak vagy egy-egy háború áldozatainak.

Hosszan nem kívánok érvelni a javaslat mellett. A főváros egyéb hatáskörét ez nem érinti, például az utcanevek elnevezése továbbra is a fővárossal való köteles együttműködés alapján alakul ki. Ezt az egy pontot, az emlékművek állításának, illetve lebontásának a kérdését utalja a hatásköri törvény, az új szabályozás a kerületek hatáskörébe.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Pokorni képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az önkormányzati bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 5 perces időkeretben. Megadom a szót Láng Zsoltnak, a bizottság előadójának.

DR. LÁNG ZSOLT, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előterjesztő igen rövid volt a húszperces időkeretéhez képest, az öt perchez képest én is rövid leszek, hiszen az önkormányzati bizottság egyhangúlag támogatta ezt a tervezetet.

A bizottság álláspontja valóban az volt a tárgyaláson, hogy a művészeti alkotások területén az alkotmány 43. §-ával és a 44. §-ával is harmonizál az, hogyha a kerületi önkormányzatokat mint önálló önkormányzatokat és képviselő-testületeket megilleti ugyanaz a jog, amely az ország bármely településének önkormányzatát és annak képviselő-testületét megilleti, úgyhogy a bizottság ennek tükrében ezt a törvénymódosítást egyhangúlag támogatta.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Láng Zsolt képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 15 perces időkeretben; elsőként Szabó Erika képviselő asszonynak, Fidesz.

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, komolyabb érvelésre nincsen szükség, hogyha már a bizottsági ülésen is minden képviselő értette abban a bizottságban, amelyik illetékes ennek a törvényjavaslatnak a sorsáról, a további útjáról dönteni, hogy itt a jogszabályok összhangba hozataláról van szó.

Minden törvénynek az alkotmánynak kell megfelelnie. Ez a törvény, amely 1991-ben született, egy egyszerű többséges törvény volt, és ellentétes azzal az alkotmányos rendelkezéssel, miszerint a helyi önkormányzatok a saját tulajdonukkal szabadon rendelkeznek. Ez alól sajnos kivételek a fővárosi kerületek. Ezt a lehetőséget, ezt a jogot számukra is biztosítani kell akkor, amikor művészeti alkotás elhelyezéséről vagy lebontásáról van szó. Ehhez kérem a Ház összes pártjának támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP, szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Erika képviselő asszony. Megadom a szót Horváth Csaba képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy kicsit pontosítsak: az önkormányzati bizottság előadója jelezte, hogy az önkormányzati bizottság egyhangúlag támogatta. Ez úgy hangzott volna helyesen, hogy a jelenlévők egyhangúlag támogatták. (Derültség, zaj a Fidesz és a KDNP soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miért nem voltál ott? Merre jártál?)

Itt szeretném jelezni, hogy a szocialista frakció tagjai, akiknek éppen abban az időben más hivatalos elfoglaltságuk volt, nem vettek részt, tehát nem támogatták, és nem támogatják ezt a javaslatot.

Elmondanám, mi az alapvető probléma. Alapvetően rendkívül károsnak tartjuk azt, hogy lex turulként egy jogszabály az Országgyűlés asztalára került. Ez mérhetetlenül felháborító! Ez mérhetetlenül felháborító, gátlástalan, ugyanis ez precedenst teremthet arra, hogy majd - tételezzük fel elméletben - egy fideszes politikus bűncselekményt követ el néhány év múlva, de lehet, hogy a jövő héten, akkor majd találkozunk egy lex X. Y.-nal, akinek érdekében törvényt kíván módosítani a Fidesz-KDNP frakciója, és törvénykezésen keresztül kíván legalizálni egyébként több éve, több bírósági határozattal kimondott illegális szoborállítást, amelyben a legelemeibb szabályokat nem tartotta be az illetékes önkormányzat vezetője.

Pokorni képviselő urat annyi mentség illeti meg - a szélsőjobboldali szavazóktól nyilván nem szeretne elhatárolódni, polgármesterként pedig az ügytől nem tud -, hogy nem ő volt az, aki ezt állította, ő ezt a helyzetet már megörökölte, de nyilvánvalóan a kisebbik konfliktussal szeretné legalizálni azt a törvénytelen állapotot, ami egyébként itt előállt.

(19.10)

Itt azért van egy alkotmányossági kérdés is, ami szerintem joggal merül fel, hogy vajon van-e egy önkormányzatnak jogalapja bármely állampolgárától jogkövető magatartást követelni, ezért bírságolni, bontani, például építési ügyekben, amikor maga jogsértő, nem jogkövető, és tulajdonképpen a törvénytelenség fenntartásában érdekelt, és ezért kész minden szükséges lépést megtenni - az elmúlt évek tanulságait mondhatom.

Aki a turulügyet ismeri, és nem mint a szobor szimbólumára gondol - bár azért erre is ki fogok térni néhány mondatban -, az pontosan tudja, hogy egy jogtalan, törvénytelen állapotot rögzít és véd az önkormányzat évek óta. És most azért vagyunk itt este hét óra tízkor a Parlament épületében, hogy lex turulként egy olyan jogszabályt alkossunk meg, ami a XII. kerületi önkormányzat törvénysértő magatartását utólag megpróbálná legalizálni. Azt gondolom, hogy ez felháborító, és a parlamenti demokrácia történetében nem nagyon emlékszem túl sok hasonló esetre. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ti csináltatok ennél súlyosabbat! - Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Szerintem érdemes lenne egy kicsit elgondolkodniuk, hogy ezzel az arroganciával hosszú távon is politikai sikerekre törhetnek-e, vagy pedig ez a politikai arrogancia egy idő után vissza fog csapni. Érdemes ezen elgondolkodni.

Egy biztos, hogy az a javaslat, amely azt a fajta egységes Budapest-képet megtörni kívánja, amit polgármester úr javasolt (Derültség és moraj a Fidesz soraiban.), ez semmiképpen nem szolgálja azt az érdeket, amelyet egy más közegben, egy más megközelítésben önök alkalmaznak, hogy igen, itt egy erős Fővárosi Önkormányzatra, egy egységes Fővárosi Önkormányzatra van szükség; ehhez képest pont önök azok, akik javaslatot tesznek arra, hogy ne legyen egységes a főváros, nyíljon százféle virág, amerre éppen kell, amerre éppen úgy gondolják a helyi önkormányzatok, és ugyan egyfajta szokásjog alapján a Budapest Galéria ezeket zsűrizheti, de erre a zsűrire pont az önök önkormányzata volt az, amely, mondjuk úgy, hogy finoman és magasról tett, amely nem fogadta meg a zsűri szakmai tanácsait, és nem ennek megfelelően állította.

Egy mondat azért a turulról ebben a megközelítésben, és nem a turulmadárról mint kifejezésről és szimbólumról szeretnék beszélni. De az az emlékmű, amiről beszélünk, és amiről ez a törvény született rendelkezni, ez áldozatokat és gyilkosokat egyaránt tartalmaz. Ez a lista, amelyet kőbe vésve megörökítettek, és immáron több éve Budapest szégyenfoltjaként éktelenkedik a XII. kerületben (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Szégyelld magad! - Nem szégyelled magad?), a XII. kerületben éktelenkedik (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), gyilkosokat és áldozatokat egy kőtáblán feliratozva, ez elfogadhatatlan. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ilyen embernek nincs helye a parlamentben!)

És ne haragudjon, polgármester úr, én megértem az ön szándékát, hogy szeretne ezen az ügyön túl lenni, és ezt méltányolom is, de ezen a módon nem lehet tisztességes, korrekt megoldást elérni. A tisztességes és korrekt megoldás, az a jogkövető állampolgár és a jogkövető önkormányzat elvén valósulhat csak meg. Ezért a szocialista frakció nem támogathatja ezt a javaslatot, amely sajnos már a médiában is a lex turul nevet viseli, és amely kifejezés világosan mutatja, hogy törvényalkotói szándékkal próbál meg politikai erő legalizálni egy illegális, több éve, több bírósági fórumon is illegálisnak minősített építményt.

Azt gondolom, hogy ha ön is a szívébe néz, és többen, akik nem érzelmekkel átitatva, hanem a törvényhozás felelősségével ülnek itt a teremben, pontosan tudják, hogy a törvénytelenség akkor is törvénytelenség, ha az ország Házában készülnek ezt elkövetni. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Láng Zsolt képviselő úrnak, Fidesz.

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Képviselő Úr! Én nagyon higgadt vagyok, tehát abszolút nem vagyok érzelmekkel túlfűtött, de nem pontosan értettem, hogy miről beszél. Tehát én ezen a papíron (Kezében tart egy iratot.) sehol nem látom ezt, amit ön mondott, hogy lex turul törvény lenne. Az, hogy önök az újságban milyen címet adnak neki, és mit próbálnak ebből kihozni, az önök dolga szerintem.

Ez a törvény vagy ez a módosítás arról szól, ami szerintem elhangzott az előterjesztőktől, hogy a fővárosi kerületek... - és az, hogy most ön milyen erős fővárost akar, per pillanat majd ősszel kiderül, hogy a többséget érdekli-e vagy nem, nem biztos. Tehát hogy a kerületben élőknek - 35 ezertől egészen 100 ezernél több főig, akik egy-egy kerületben, egy településen élnek - van-e olyan joguk, mint azoknak, akik egy vidéki városban vagy egy vidéki kis faluban élnek. Ez erről szól, hogy ugyanolyan jogok illessék meg az alkotmány szerint. Ön elvitte ezt egy teljesen más irányba, amit én nem értek.

Ha egyet még megenged személyesen egyébként, abban a kerületben, ahol én nagyon higgadtan dolgozom, abban a kerületben volt az előző kormány minisztere, aki szándékosan túlépítette a házát, és ezt még be is nyilatkozta a médiába, hogy csak így tudta megoldani, ezért igen, törvényt sértett. Tehát ha ennyire felháborodunk, akkor nézzünk körbe, hogy egyébként a saját csapatunkban kik ültek, és az elmúlt években mit csináltak, mielőtt még ennyire határozottan felháborodunk.

Végül pedig, képviselő úr, egyet mondjon meg, hogy egyébként azzal az alapelvvel, amiről ez a módosítás szól... - tehát most ne turulozzunk. Azzal az alapelvvel, hogy mondjuk, egy Budapest II. kerületében, ahol 87 ezer adófizető van, ne kelljen várni esetleg fél évet, egy évet, hogy az éppen létező vagy nem létező koalíciós többség a fővárosban jóváhagy-e valamit vagy nem, hanem fel lehessen állítani egy művészeti alkotást akár a saját épületünkön, akár a saját közterületünkön (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezzel ön miért nem ért egyet?

Köszönöm. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kétpercesek következnek: Révész Máriusz képviselő úr, Fidesz.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy Horváth Csaba hozzászólt, és elmondott egy felháborító hozzászólást, és ország-világ előtt nyilvánossá vált, hogy az MSZP mit képvisel egyébként ebben az ügyben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy a Fővárosi Önkormányzat élt vissza súlyosan azzal a hatalmával, amivel nem kellett volna visszaélni, és ha korrekten járt volna el a Fővárosi Önkormányzat az elkövetkező években, akkor ez a helyzet nem alakult volna ki.

Nemcsak ez az egyetlen eset volt. Volt, amikor Wass Albert-szobrot akartak a fővárosban felállítani, és a Fővárosi Önkormányzat ehhez nem járult hozzá. Milyen alapon? Miért? Ha egy kerületben 70 ezer ember képviseletével megválasztott emberek, mondjuk, egy Wass Albert-szobrot akartak felállítani, akkor miért lehetett vagy miért volt normális, hogy ezt felülbírálhatták?

Az pedig, képviselő úr, teljesen elképesztő, felháborító és arrogáns, amit az áldozatok ügyében művelt. Ezen az emlékművön vannak civil áldozatok és vannak katonai áldozatok felírva. Hogy ön a katonai áldozatokat gyilkosoknak nevezte, ez minősíthetetlen.

Tisztelt Képviselő Úr! Az egész országban rengeteg olyan emlékmű van, ahol az első és második világháború katonai áldozatai fel vannak tüntetve. Hogy ön ezeket az embereket gyilkosoknak nevezi, ez önről állít ki szegénységi bizonyítványt. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban. - Szórványos taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Ughy Attila képviselő úrnak, Fidesz.

UGHY ATTILA (Fidesz): Tisztelt Parlament! Elnök Úr! Nem kértem volna szót, ha tisztán szakmai alapon szólt volna hozzá a korábbi főpolgármester úr ebben a vitában. Annak a bizottságnak vagyok az... (Dr. Láng Zsolt: Helyettes!) - főpolgármester-helyettes úr. Annak a bizottságnak vagyok az elnöke a fővárosban most már három éve, amely ezzel a kérdéskörrel foglalkozik, és mindennap találkozik vele.

Úgy gondoltam, hogy nem teljesen minden tanulság nélkül való, ha önök is tudják azt, hogy milyen ügyek fordultak elő a különböző kerületi kérelmekkel a fővárosban, és hány alkalommal nem fogadták el azokat, és hány alkalommal ellentétesen döntött a kerület kérésével szemben. Még akkor is, ha ezeket az előterjesztéseket a kerületek úgy tették meg, hogy saját maguk finanszírozták volna a saját maguk közterületén felállítandó szobrokat.

Nagyon sok vita volt ebből a Fővárosi Közgyűlésben már, és végre megszületett az a bátor javaslat, amely arra vonatkozik, hogy ezt a kérdéskört olyan módon kívánja rendezni a főváros és a kerületek között, hogy azok, akik közvetlen közelében élnek, azok, akik finanszírozzák ezeket, tudjanak dönteni arról, hogy milyen típusú emlékművet állítunk.

Ráadásul nagyon nagy probléma az egyébként, hogy számtalan esetben szocialista vezetésű önkormányzatok sem teszik meg ezeket az egyeztetéseket, és sokkal később, utólagosan kell helyreállítani a rendet ezeken a területeken, és utólag rendeletszerűvé tenni ezeket a dolgokat.

(19.20)

Számtalan ilyen van a bizottság előtt, és sokkal értelmesebb és jobb lenne az, ha a kerületekhez ezeket a jogosítványokat vissza tudnánk adni és vissza tudnánk telepíteni. Azt gondolom, hogy a gyakorlat azt mutatja, hogy bizony a jelenlegi gyakorlat, ami kialakult, nem megfelelő, rossz és hibás. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces felszólaló Tóbiás József képviselő úr, MSZP.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az az igazság, bevallom önöknek, hogy nem vagyok sem fővárosi képviselő, sem önkormányzati tag egyetlenegy település önkormányzatában sem. A mai nap tekintetében viszont meglepő és kicsit furcsállom, hogy egy egymondatos módosítás érkezik a Ház elé.

Mint kiderült, itt zajlik egy szoborvita. Nem szeretném, ha a szoborvitáról beszélnénk. A mai vitához jobban illett volna, ha még a szabályozás kérdésében, a forrásmegosztás kérdésében, az intézményfenntartás kérdésében készült volna egy átfogó előterjesztés a Ház elé, és abban az előterjesztés-csomagban elfért volna ez az amúgy akár szabályozható javaslat is. De mindaddig, amíg az önkormányzati választójogi törvényről beszélünk és tudjuk, hogy a kijelölt miniszterelnök úr a nyáron szeretné lefolytatni azt az egyeztetést, hogy hogyan és miképpen legyen a fővárosban ez a típusú választás, célszerű lett volna megvárni vele ezt a javaslatot, és akkor csomagban együtt tárgyalva nem okozott volna ekkora felháborodást a Házban. És nem lett volna ennyire kilógó a lóláb, hanem egyszerűen elfért volna egy átfogó szabályozási keretben - azt gondolom - ez a javaslat, így viszont azt tudjuk mondani, hogy itt van egy olyan javaslat, amit nevezhetünk lex valaminek, nevezhetünk majd később valaminek, lehet hogy 20 éve megoldatlan ez a kérdés.

Azt gondolom, képviselő úr - előterjesztőként -, hogy ha 20 éve megoldatlan ez a probléma, és ez ma az ország, ez ma a főváros legnagyobb problémája, akkor higgyük el, gyorsan legyünk rajta túl, de ha attól jobb lesz a világ - amelyben kicsit kételkedem, engedje meg -, akkor viszont azt gondolom, hogy nem ezzel kellene foglalkoznia a Magyar Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen. (Taps és közbeszólás az MSZP padsoraiban: Így van!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kétperces hozzászólások következnek. Horváth Csaba képviselő úr!

HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egy nagyon rövid reagálás. Egyrészt az, hogy a főváros és kerületek vonatkozásában mi legyen a jövő, Tóbiás képviselő úrhoz csatlakoznék, ez nagymértékben múlik önökön.

Az eddigi kommunikációban persze mindenki képviselt valamilyen szakmai irányvonalat, bár úgy látom, hogy ez önöket nem kötelezi semmire, nyugodtan egy perc alatt túllépnek azon, amit az elmúlt hónapokban, években sulykoltak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Van egy jó hírem!) De ez önmagában még az önök politikai felelőssége, ez nem kellene hogy bennünket érdekeljen.

Az viszont érdekel engem mint fővárosi lakost és még rajtam kívül másik közel 1,7 milliót, és rajtam kívül még azt a 8,3 milliót, aki nem fővárosi lakos, de idejön és akár vendégként, akár turistaként érdekli, hogy Budapest közterein milyen minőségű köztéri alkotások vannak, ugyanis ebből szűri le az idelátogató azt a következtetést, hogy minőségi városról vagy egy gagyi városról van szó. (Felzúdulás a Fidesz padsoraiban.) Ebben nagyon fontos munka volt, hogy például a kerületek által oly szeretett bódék megszűntek nagyrészt ezekben a kerületekben. És ez nagyon fontos munka volt.

De fontos lenne, hogy bárki legyen az ország és a főváros vezetője, legyen egy olyan grémium, amely nem függ egy kerület vezetésétől, de ne függjön a főváros vezetésétől sem, legyen egy független grémium, amit önök is elfogadnak, egy művészeti grémium. Van ilyen egyébként, Budapest Galériának hívják Budapesten. És ez a grémium az, ami szakmai értékítéletet mond műalkotásról és arról, hogy valami nem műalkotás. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Időkerék!) Ezt kérem, hogy vegyék figyelembe, és bármilyen döntést is hozunk, szükség lesz egy független, a politikától független grémiumra, mert csak akkor maradhat Budapest és lehet Budapest az, amit mi szeretnénk mindannyian. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hagyó Miki!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kétperces felszólalások következnek: elsőként Wittner Mária képviselő asszony, Fidesz.

WITTNER MÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha már a művészetről beszélünk, talán 2006-ban nem illett volna odatenni azt a monstrumot az Ötvenhatosok terére, ahol milyen művészek döntöttek, amikor egy akasztófaerdőt odatesznek az az Ötvenhatosok terére az 50 éves évfordulóra. Arra megy a nagymama a kis unokájával; azt mondja a kis unoka: nagymama, én még ekkora radiátort nem is láttam! És akkor ő csak radiátornak nézte.

De ha elmegy arra az ember, egyetlen érzésem van: mint a MÉH-telep. Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!

Köszönöm. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiban. - Hangok a Fidesz padsoraiból: Húú!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Emlékeztetem képviselőtársaim nagy tisztelet mellett a tárgyalt törvényjavaslatra. Következik Szilágyi György képviselő úr, Jobbik.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Horváth képviselő úr késztetett szólásra, hiszen a törvényjavaslatot egyszerűen leszűkíti egyetlen szobor ügyére. Rossz hírem van, képviselő úr, mert elég szegényes az ön fantáziája, hiszen ez a törvényjavaslat túlmutathat egyetlenegy szobor ügyén, ha már ön azt említette, hogy az ideérkező turisták mit láthatnak.

Remélem, hogy eljön az az időszak, amikor az ideérkező turisták láthatnak olyan történelmi emlékhelyeket, mint például az ereklyés országzászló az őt megillető helyén (Taps a Jobbik padsoraiban.), vagy pedig nem láthatják majd a Parlament mellett a Károlyi-szobrot. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Tehát ez túlmutat egyetlenegy szobor helyzetén, úgyhogy rossz hírem van az ön számára: lehet, hogy önt még sokkal több meglepetés fogja érni, amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces felszólaló Lendvai Ildikó képviselő asszony. (Moraj a Fidesz padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Főcenzor!)

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogy ki milyen szobrot bontana le, és hogy mi legyen a Károlyi-szobor sorsa, erre udvariasságból nem reagálok.

Attól azonban óvnám magunkat - és mondom ezt legnagyobb tiszteletem mellett is Wittner Mária képviselő asszony iránt -, hogy akár kétharmados többség birtokában a parlament műkritikai feladatokra vállalkozzon. Ez komolytalan, bocsánatot kérek! (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Te voltál a cenzor! Elég volt az az Aczél-titkárságon!) És nem ez volt az előterjesztés szándéka sem.

De hogy bele ne menjünk Budapest összes szobrának nyilván szakavatott esztétikai elemzésébe, egy kicsit zavarban vagyok, mert a fideszes válaszok közül volt olyan is, ami kiemelte, hogy itt messze nem csak turulról van szó, és volt olyan is, ami mégiscsak visszatért a turulra.

Az az igazság, hogy Pokorni Zoltán képviselő úrral nem szoktam sok mindenben egyetérteni, de el szoktam hinni, amit mond. Itt ül közöttünk a teremben. Neki van módja rá, hogy pontot tegyen a vita végére. Ha ő egy hozzászólásban jelzi, hogy neki nem a turulszobor járt az eszében, amikor kiragadva sok más önkormányzati problémából ezt az egymondatos módosítást terjesztette be, el fogom neki hinni.

Ha azonban mégis az járt az eszében, akkor avasson be minket ebbe, mert akkor valóban arról kell folytatnunk a vitát, hogy mi legyen a turullal. Akkor meg kell kérdeznem, hogy lesz-e a mostani törvénymódosításnak visszamenőleges hatálya, eliminálódik-e ezzel a korábbi hatósági döntések sora és így tovább, és így tovább. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nincs visszamenőleges hatálya!) Képviselő úr, segítsen rajtunk! Ön ismeri az ön szándékát, mi csak találgathatnunk. Köszönöm előre is a tájékoztatását. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kettő percre szót kér Pokorni Zoltán képviselő úr, Fidesz.

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tóbiás képviselő úrnak igaza van abban, hogy bárcsak ez lenne a főváros legnagyobb problémája. Nem ez, ennél sajnos sokkal súlyosabbak a főváros gondjai, legyen szó közlekedésről, egészségügyről, városfejlesztésről. Ezekről van némi fogalmam, de korántsem vagyok annyira képben, hogy itt javaslatot tegyek az első héten.

Ezt az ügyet, ezt a konkrét ügyet azonban a turul kapcsán - mondhatom - alaposan kitanultam. Öt éve folyik ez a vita. Ebből idestova négy évet polgármesterként volt szerencsém részt venni benne. Horváth Csaba azon fővárosi vezetők közé tartozik, akik igyekeztek segíteni ezt az ügyet megoldani - őszintén mondom.

(19.30)

Ő is naiv volt és én is, amikor azt hittük, hogy a főváros vezetőinek az a célja, hogy itt egy normális kompromisszum szülessen, és feloldódjon ez az ellentét. Én ezt a kompromisszumot a főváros elé terjesztettem, akkor legyen hadisír a turullal díszített emlékmű, és legyen egy külön emlékmű a civil áldozatoknak, mert azt gondolom, hogy ez egy józan kompromisszum.

De mind a ketten rá kellett döbbenjünk, hogy itt szó sincs arról, hogy a főváros akkori és pillanatnyi vezetése a megoldást szeretné. Nem. A konfliktust szeretné. Azt akarja fenntartani. Kezdettől azt akarta, csak én nem láttam. Vak voltam, meg kell mondjam, és Csaba, szerintem te is az voltál. Akkor, amikor legalábbis ott kerested a lehetőséget. Ugyanis, Ildikó, ennek a szobornak a talapzatának van érvényes engedélye, építési engedélye, úgy, hogy az építésigazgatási osztály megmérte - statikus, betonvas, köbméter -, jóváhagyta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Magának a szobornak is van engedélye, ha úgy tetszik. Szmrecsányi Boldizsár, egyébként kiváló szobrászművész alkotása, a Budapest Galéria jóváhagyta. Azt mondta, szépen formált, kiváló alkotás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

ELNÖK: Képviselő úr, újra kellene szót kérni. Legyen olyan kedves!

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Akkor megnyomom a gombot, és utána folytatom is. (Derültség.) Vagy üljek le, és kérjek még egyszer szót?

ELNÖK: Igen, sajnos a Házszabály kötelez.

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Akkor leültem, és szót kértem.

ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Megadom a szót újra. Tessék, képviselő úr! (Derültség.)

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Hogy az egyik szavamat a másikba ne öltsem, tehát Szmrecsányi Boldizsárnál tartottunk, fiatal, nagyon tehetséges szobrászművész, ajánlom a figyelmükbe. A Budapest Galéria véleménye szerint kiválóan megformált művészi alkotás. Tudja, mire nem volt engedélye az elődömnek, Mitnyan Györgynek? Az anyacsavarra, amely a talapzatot és a szobrot összeköti. Erre nem, mert ezt a Fővárosi Önkormányzat megtagadta, és nyilván nem művészi okok miatt, nem is statikai szempontok miatt.

Egy ok miatt: ők a turullal mint szimbólummal voltak vitában, ami vitatható kérdés, mert Magyarországon emlékeim szerint '24 és '45 között egy kétségtelenül elfogadhatatlan fajüldöző elveket valló Turulszövetség működött, amellyel senki sem azonosul, és bárki ebben a teremben joggal utasítja vissza azt a kimondott vagy kimondatlan utalást, hogy aki turulszobrot állít, az azonos lenne egy fajüldöző kvázi fasiszta szervezet ívével. Ennek a megítélésében láttuk máshogyan a helyzetet, hogy vajon ezt a több száz vagy akár ezeréves szimbólumot ki kell-e dobni azért, mert 24 éven keresztül egy szervezet visszaélt a nevével, vagy pedig nem, megtisztítható ez a szimbólum ettől a szégyenfolttól.

Azt gondolom, hogy megtisztítható - bár nem könnyen - és megtisztítandó ez. A főváros többségét adó SZDSZ-es és MSZP-s képviselők máshogyan ítélték meg, de ez egy politikai tiltás volt, nem építésigazgatási, nem statikai, nem művészeti. Én pedig azt gondolom, hogy ezt a politikai kérdést mi, 60 ezren a kerületben el tudjuk dönteni, és ugyanez igaz a 23 kerületre. Nem kell nekünk egy politikai gyám, mert e tekintetben, a szobor tekintetében a főváros így viselkedett, nem művészeti, nem építésigazgatási, nem törvényességi szempontok miatt, színtisztán ennek a kérdésnek az eltérő politikai megítélése miatt tiltotta meg ennek a szobornak a felállítását. Ezzel tudom a tisztánlátását szolgálni, kedves Ildikó.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

Vejkey Imre képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt, hozzászólása következik, 15 perces időkeretben.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szükséges a törvényeket áthangolni az alkotmányos rendelkezésekre, hogy hazánkban a jogállamiságot megerősítsük. A világ bármely zenekara, akár filharmonikus, akár csak egy egyszerű kvintett, a szólóhegedű által adott abszolút A-hangra hangol, és ezt követően tud csak a dallam tisztán csengeni. A jelenlegi szabályozás alkotmányossága megkérdőjelezhető, így a dallam úgymond még hamis.

A helyi önkormányzatok alapjogai elméletileg egyenlőek a tanácsrendszert felváltó helyi önkormányzati rendszer új alkotmányos alapokra helyezése óta. Ez az alapjog azonban nem nyilvánul meg az 1991. évi XX. törvény 109. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában, ezért azt utóbb most módosítani szükséges. A helyi önkormányzáshoz való jog a népfelség elve alapján a község, a város, a főváros kerülete esetében pedig a kerület választópolgárainak közösségét illeti meg.

Az alkotmány alapelvként rögzítette a helyi önkormányzatok alapjogainak egyenlőségét, továbbá megerősítette a közvetett hatalomgyakorlás elsőbbségét; a választópolgárok az önkormányzást választott képviselők útján gyakorolják, kivételes esetben, nagyobb jelentőségű ügyekben közvetlenül helyi népszavazás útján is.

Az önkormányzat általános alkotmányjogi státusa az önkormányzáshoz való jog. A helyi önkormányzati hatalom egyrészt az államhatalom decentralizálásán, másrészt a választópolgárok alkotmányban meghatározott közösségeinek helyi önkormányzáshoz való alapjogán nyugszik, mintegy önálló hatalmi ágként. Az alkotmány 43. § (1) bekezdése az alkotmány 44/A. §-ában meghatározott alapjogok tekintetében fogalmazza meg az önkormányzatok egyenlőségét. Ezért mondta ki az Alkotmánybíróság több határozatában is, hogy az alkotmány 43. § (1) bekezdése csak a 44/A. §-sal együtt értelmezhető.

Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy az alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében szabályozott alapjogok a helyi képviselő-testület számára biztosított olyan hatáskörcsoportok, amelyek a helyi önkormányzás körében az önkormányzatok számára biztosított autonómia alkotmányos garanciáit képezik.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Szabályozási autonómia. Az alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, döntése kizárólag törvényességi felügyelet tárgya lehet. Az Ötv.-nek az alkotmány 43. § (2) bekezdésére épülő 16. § (1) bekezdése meghatározza a szabályozási autonómia két elemét, nevezetesen az eredeti szabályozási funkciót törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok tekintetében, valamint a törvényt végrehajtó szabályozási feladatkört.

Az önkormányzat tulajdonosi joga. Az alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a helyi képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Az önkormányzatok tulajdonát az alkotmány és az Ötv., valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései szerinti intézkedések hívták létre. Az Ötv. és az alkotmány rendelkezéseit még pontosabbá téve fogalmazta meg, hogy a helyi önkormányzat a törvény keretei között az önkormányzati tulajdonnal önállóan rendelkezik. Az alapjog tehát a tulajdonosi jogállás teljességére irányul. Mindezek alapján az alkotmánnyal összhangban olyan szabályozás megalkotása indokolt, amely biztosítja az alapjogokat a kerületi önkormányzatok javára is.

Így alkotmányossági igényként merül fel az, hogy amennyiben az önkormányzat saját vagyonából saját tulajdonában álló közterületen művészeti alkotást akar elhelyezni, úgy azt szabadon megtehesse. Kívánom, hogy a parlament mihamarabb ismerje fel a tiszta A-hangot, és ennek alapján szavazza meg a törvény módosítását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

Most kétperces hozzászólásra megadom a szót Horváth Csaba képviselő úrnak, az MSZP részéről.

Parancsoljon, képviselő úr!

(19.40)

HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretnék Pokorni képviselő úrnak csalódást okozni vagy ellentmondani, és tényleg, abban, amit elmondott, nagyon sok igazság van, valóban megoldani szerettük volna ezt a problémát, csak a tárgyszerűség kedvéért szeretném fölidézni. Én közben megkérdeztem az illetékes kollégát, a Budapest Galériát, hogy hogyan volt a folyamat, bár én is nagyon sokszor, sok munkaórát töltöttem ezzel.

Tehát a madár, a turulmadár mint művészeti alkotás a zsűri elé került azzal az indoklással, akkor még konkrét elhelyezési kérelem nélkül, mert a szobrász szerette volna az önkormányzattal az elszámolását minél rövidebb időn belül megtenni, - ez rendben is van. A zsűri ennek megfelelően azt mondta, hogy a turulmadár mint művészeti alkotás valóban azt a művészeti értéket képviseli, ami alapján fölállítható közterületen. Később került benyújtásra az az elhelyezési mód, ahol mind a közterület mérete és elhelyezkedése, mind pedig a posztamens formája alapján a zsűri egyértelműen azt a véleményt nyilvánította ki, hogy az azon a helyen és abban a formában alkalmatlan.

A zsűri egyik véleménye többek között az volt, hogy ez a művészeti alkotás, amely olyan közel van a földhöz, ebben a formában egy tojó madárként mutatkozik, nem pedig egy fenséges, a mitológiából ismert madárként, amelynek a jelentése nyilván nem a föld közelében érvényesül, hanem a földtől távol, szabadon szárnyalva. Viszont erre a módosításra, ami a posztamens méretét megnövelte volna és megerősítette volna, az akkori polgármester, Mitnyan úr nem volt hajlandó, és egy éjszaka leple alatt elvégezte az építési munkákat.

Tehát csak szerettem volna jelezni, hogy nem volt konkrétan (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.), teljes értékben igaz az, hogy anyacsavarokról szólt volna a vita, az elhelyezésről és a felállításának a méreteiről, módjáról, erről nem volt engedély, és pontosan ez mutatja (Az elnök ismét csenget.) a főváros jó szándékát, hogy a madár mint művészeti alkotás egyébként támogatást kapott. (Derültség a Fidesz-KDNP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérem, hogy az időkeretet szíveskedjen betartani. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Lendvai Ildikó képviselő asszonynak. Parancsoljon, képviselő asszony! (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hess, madár!)

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Fontos dolgokat hallottunk, és én nagyon örülök, hogy Pokorni Zoltán képviselő úr szólt. Köszönöm az őszinteségét is. Ebből számomra az derült ki, hogy ha nem is teljes egészében, de részben a probléma indíttatását tekintve - talán így pontos a fogalmazás - mégiscsak a turulról vagy a turulról is szó van.

És elgondolkodtatott az, amit mondott, még egy értelemben. Én azt egy nagyon fontos vitának tartom, hogy milyen módon lehet, és lehet-e egyáltalán rossz korszakban beszennyezett történelmi jelképeket megtisztítani a szennytől. Igen, ez egy valódi vita. Mint ahogy talán kicsit méltatlan, ha elbújunk a vita elől építési engedélyek ürügyén, de talán, ha nem haragszik, képviselő úr, az sem igazán méltó, hogy akkor jogszabály-módosításokkal próbáljuk ezt a nem létező vitát folytatni. Én nagyon örülnék, ha mód lenne a valódi vita megvitatására, arra, amit ön helyesen és számomra is elgondolkodtatóan tett fel: mi a helyzet, van-e módunk tisztítani az ilyen történelmi jelképeken? De mivel ezt a kérdést tette fel, engedje meg, hogy egy negyed percben e kérdésre válaszoljak.

Nagyon hasonló kérdés ez az Árpád-sávos zászló kérdéséhez. A Fidesz hol ilyen, hol olyan választ adott erre, mert most már nem látom a rendezvényein. Csak arra kérem a képviselő urat, azon gondolkodjon egy picit, mi van, ha lesz olyan budapesti kerület, ahol nem az ön szemléletével értelmezik ezt a szimbólumot. Akkor is úgy gondolja, hogy az ott helyben a polgármester és a testület joga? Félek, hogy ez veszélyes út, ezért javaslom, hogy térjünk vissza akkor a valódi vitához, de az sajnos nem ennek a jogszabálynak a keretei között oldható meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces hozzászólásokat. Pörzse Sándor képviselő úrnak adok szót 2 percben. Parancsoljon, képviselő úr!

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Erre nem tudok nem reagálni, pedig semmiképpen nem akartam ebbe a vitába belefolyni. Bakay Kornél professzor úrnak van 5. általános iskolások számára kiadva egy történelemkönyve - igaz, hogy minimális magyarságérzetet is feltételez -, ezt ajánlom a teljes szocialista frakció figyelmébe.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak 2 percben.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Nagyon furcsa, hogy eljutunk a turulvitáig, és egyáltalán erről vitatkozunk, amikor az országban számos vagy mondhatnám, hogy számtalan turulszobor áll, és igazából senkinek nem jut eszébe ezeket lebontani.

Felhívnám a tisztelt Országgyűlésnek a figyelmét, hogy úgy tűnik, hogy a határainkon túli területeken könnyebb ma turulszobrot állítani, mint mondjuk, a fővárosban, hiszen itt van egy olyan Fővárosi Önkormányzat, amely keresztbe fekszik. Például nemrég avattak egy turulszobrot a határunktól nem messze Székelyhídon, Románia területéhez tartozik. Úgy látszik, a román hatóságokat, a Bihar megyei önkormányzatot ez egy kicsit kevésbé zavarta, mint Demszky Gáborékat.

Azt gondolom, hogy az is nyilvánvaló, hogy nem folyhat szépészeti szempontokról a vita, hiszen az a Fővárosi Önkormányzat, amely az '56-os emlékmű mellett, mondjuk, az Időkerékre fordított több millió forintot, és még lehetne sorolni ezeket a rendkívüli műalkotásokat, amivel Budapest hírnevét öregbítették, szóval, ez a Fővárosi Önkormányzat, azt hiszem, ezekben a kérdésekben nemigen szerencsés, ha megszólal. Itt egyértelműen egy rosszízű politikai vitáról van szó, és aki komolyan gondolja a szubszidiaritás elvét, hogy helyi szinten szülessenek meg a döntések, az nagyon rosszízű, ha ezzel a kérdéssel szembemegy.

Alapvető, az önkormányzati képviselőket is az emberek választották, a választópolgárok, a helyi választópolgárok, innentől kezdve, hogy a helyi közterületen -, amit egyébként döntően a kerületi lakosok fognak nézni - mi álljon, igenis helyes, ha ezt a jogot visszaadjuk a kerületi önkormányzatnak. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Hegedűs Tamás képviselő úr kért szót 2 percre, a Jobbik frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Lendvai Ildikó képviselő asszony rossz korszakban beszennyezett jelképekről szólt a turulmadár kapcsán, ami a magyarság ősi szimbóluma. Magyar emberként tiltakozom ez ellen. Ugyanakkor párás szemekkel emlékeznek meg minden évben itt, a Parlament mellett a magyar történelem legnagyobb hazaárulójának a szobránál, Károlyi Mihály szobránál. Micsoda kettős mérce ez, kérem szépen!? Sőt, még annak is nagyon gyenge.

Van-e annál rosszabb korszaka a magyar történelemnek, amikor a történelmi Magyarország darabjaira hullott, és amikor a magyar nemzetet darabokra szaggatták? Úgy látszik, ez önöknek nem fáj.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kósa Lajos képviselő úr kért szót 2 percben.

Parancsoljon, képviselő úr!

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék mindenkit arra kérni, hogy legyen ennél a döntésnél bátor, és higgyen mégis a demokráciában a tekintetben, hogy az önkormányzatok, legyen szó bármelyikről, amelyeket közvetlenül választanak az emberek, képviselik a választóik érveit, az érdekeit, a szempontrendszerét. És nem fog menni az, ha valaki óvó bácsiként, tanár néniként az önkormányzatok helyett majd bírálatot ad arról, hogy mit lehet és mit nem, mi milyen mértékben beszennyezett és milyen mértékben nem.

A magyar történelem ráadásul ennél százszor bonyolultabb, ezért bízzunk az önkormányzati vezetők bölcsességében és abban, hogy egyébként, ha pedig olyat tesznek, ami a választóik ízlésével, szempontjával ellentétes, le fogják őket váltani. És nézzük meg, hogy akkor, amikor nem provokált valaki - itt jelesül a főváros - ilyen vitát, ezek a kérdések úgy tudtak elrendeződni, hogy egyébként nem volt országos felhorgadás, és senki nem próbált kampányt szervezni erre.

Debrecenben is van erre jó példa. Amikor Wass Albertnek emléket állítottunk, akkor észrevettük, hogy a város baloldali érzelmű emberei ezt erősen kifogásolják, ezért azt mondtuk, hogy az önkormányzat ebbe egy árva forintot nem fog tenni. Én magam személyesen a saját pénzemből támogattam, és azt mondtam egyébként a Wass Albert-szobor kapcsán bírálatot megfogalmazóknak, hogy Sarkadi Imre, a városban tanult, egyébként egészen jeles, de kétségtelenül némi szocialista vonalassággal vádolható írónak, drámaírónak ott a helye adott esetben - mint a magyar irodalomban fontos alak -, ha a baloldaliak összerakják a pénzt. Mert ilyenkor, ugye, az a kérdés, hogy személyesen adok-e az ügybe vagy sem.

Eddig az önkormányzatok ezeket az ügyeket jól elintézték. Én bízom abban, hogy nemcsak ennél az egy törvénymódosításnál, hanem ennél, hogy a kerületek kijönnek a főváros gyámsága alól, nem jelentkeznek további problémák.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiból.)

(19.50)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre bejelentett felszólalások sora következik. Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Elöljáróban engedjenek meg nekem egy rövid megjegyzést Horváth Csaba előbbiekben elmondott pár szavához. Azt gondolom, az egységes Budapest-kép most jelenleg leginkább a 4-es metróban, a Margit hídban, a BKV Nokia-dobozaiban, és a többiben testesül meg számunkra. Bár lenne valóban egy olyan egységes Budapest-kép, amire tisztelettel tudunk fölnézni. És még egy megjegyzést, hogy valóban, Oszkó és Kóka túlépítései után talán egy kicsivel több szerénységet lenne jó tapasztalni az MSZP-frakció részéről.

Illetve még egy, ha már a tojó szárnyas így szóba került, igen, az MSZP holdudvarához tartozó, egyik rendkívül kiemelkedő filozófus írt így a turulról, hogy szegett szárnyú tojó szárnyas lenne, ugyanaz az ember, aki egyébként Szent István jobbjára azt mondta, hogy tetemcafat. Na, ezzel lett beszennyezve egy nagyon komoly nemzeti jelképünk. De üzenem az MSZP-frakciónak, hogy lemossuk a gyalázatot. (Taps a Jobbik soraiban.)

Most azonban szeretnék visszatérni a konkrét törvényjavaslatra, és elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a Jobbik frakciója támogatja a T/44-es számú törvényjavaslat elfogadását. Az indokolásban is megfogalmazott alkotmányellenes állapotot kívánja ez a tervezet fölszámolni, azaz hogy a Fővárosi Önkormányzatnak a műalkotások elhelyezésével kapcsolatban a kerületi önkormányzatok felett eddig - mondjuk így - vétójoga volt. Ez eddig is igen sok felesleges és nagyon rosszízű vitát eredményezett, nemcsak ezt a turulügyet, és számtalan presztízs- és hatalmi harcnak nyitott teret, amelynek jobb sorsra érdemes műalkotások eshettek áldozatul, illetve nagy nemzeti gondolkodóink, íróink emléke volt rendkívül mostoha sorsra ítélve. Így kerülhetett például arra is sor, hogy Budapesten, ahol Sztálin még mindig díszpolgár lehet, Wass Albertnek, Teleki Pálnak még mindig nem lehet szobra.

Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! A konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban két dolgot szeretnék megfontolásra ajánlani. Az egyik egy technikai jellegű módosító javaslat. A törvénytervezet két tulajdoni kategóriát említ, illetve két ezzel kapcsolatos döntést; idézném. Tehát a fővárosi tulajdonú épület esetében a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló épület esetében pedig a kerületi önkormányzat képviselő-testülete dönt. Ugyanakkor más tulajdoni formákra nem tér ki a tervezet, illetve az azzal kapcsolatos döntési hozzájárulási kompetencia kimarad a törvénytervezetből.

Javasoljuk tehát, hogy kerületi önkormányzati tulajdonú közterületekkel szomszédos magán-, társas, egyházi, és a többi tulajdonú épületeken történő műalkotás elhelyezésével kapcsolatban is a hozzájárulás a kerületi önkormányzatokat illesse meg. Személyes tapasztalatom mondatja velem, hogy igen, sajnos ilyen esetben is, amikor nem kerületi tulajdonú épületről volt szó, a főváros közbenyúlása megakadályozott egy egyházi épületen történő emléktábla-felavatást.

Tegyük ezzel teljessé a törvényjavaslatot, és így reményeink szerint további felesleges vitákat tudunk elkerülni.

A második javaslatunk ennél általánosabb jellegű, és erre az előbb kibontakozott vitára is utal. Nyilvánvaló, hogy ez a benyújtott törvénytervezet, mondjuk ki, de szerintem ezt nem kell titkolni vagy szégyellni vagy nem felvállalni, e miatt a konkrét hegyvidéki turulszobor miatt annyira égető, annak a sorsa miatt annyira égető. Egyébként ezt támasztja alá a benyújtók személye is. Ugyanakkor ez a példa az, mármint a turulszobor, amely úgy gondoljuk, sokkal többet érdemelne, semmint hogy ilyen tűzoltó, tűzoltásszerű törvényjavaslattal lehetne a sorsát véglegesen és megnyugtatóan rendezni.

De nem csak a turulról van szó, más nemzeti jelképeinkről is. Sajnos az elmúlt időszakban a Szent Korona, a kettős kereszt, az esztergomi oroszlán, az Árpád-házi zászlók, sőt maga az egész történelmi zászlósor is a hivatalos kormányzati politika részéről gúny és megvetés tárgya volt. Hadd említsek egy példát, Bajnai Gordon, ugye, emlékszünk, hogy mikor kormányfőnek esküdött föl, nem óhajtotta látni a teljes történelmi zászlósort. (Wittner Mária: Nem is érdemelte meg.) És ennek a része, ennek a rendkívül méltatlan megítélésnek a része a turulszobor engedélyezése körüli hercehurca is.

Javasoljuk, hogy éppen ezért, ebből az esetből is kiindulva szükség van egy, a nemzeti jelképeinkről, illetve azoknak műalkotásban történő megjelenítéséről szóló átfogó törvényi szabályozásra. Ne fordulhasson elő soha többé olyan gyalázat, mint amelyet azóta a történelem szemétdombjára került SZDSZ és annak holdudvara már nemegyszer megvalósított, mikor például az említett turulszobrot fekáliával kenték be, illetve az előbb is említettem, például Szent István jobbjának a tetemcafatnak nevezése, és így tovább.

És végül, a törvényjavaslat elfogadása és hatálybalépése után a Jobbik azonnal kezdeményezni fogja - amint az már itt egyébként el is hangzott -, hogy a már fővárosi tulajdonból belvárosi tulajdonba átkerült, a Kossuth téren álló Károlyi-szobor legyen eltávolítva csakúgy, mint a szintén V. kerületi tulajdonú, Szabadság téren levő szovjet emlékmű. (Taps a Jobbik soraiban.)

Itt az előbb azt hallottuk, hogy a turulszobron, illetve az alatta levő emléktáblán gyilkosok és áldozatok nevei egyszerre vannak feltüntetve. Hát azon az emlékművön mi van föltüntetve, tisztelt Horváth Csaba? (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ott vannak a gyilkosok.) De ezzel együtt szintén kezdeményezni fogjuk az V. kerületi önkormányzatnál a Szabadság téren az ereklyés országzászló felállítását, valamint az ahhoz tartozó Észak, Kelet, Dél és Nyugat szobrának visszaállítását. Javasoljuk, illetve kezdeményezzük ezt azért is, mert a koherens törvényalkotás megvalósításával, annak érdekében a magyar állampolgárság határon túli testvéreinknek történő visszaadásával, a Trianonnal kapcsolatos emléknapunkkal, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételünkkel együtt, azzal egyidejűleg ezt elkerülhetetlen lépésnek tartjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban, szórványos taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Írásban előre bejelentett felszólalásra következik Jávor Benedek képviselő úr, az LMP-frakcióból.

Megadom a szót, képviselő úr.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném túl sokáig ezt a vitát folytatni, azt gondolom, az Országgyűlésnek vannak fontosabb tennivalói is az elkövetkezendőkben, mint ennek az előterjesztésnek vagy ezzel kapcsolatosan teljesen más vitáknak a lefolytatása. Röviden ezzel együtt szeretném a Lehet Más a Politika álláspontját előterjeszteni.

Maga a törvényjavaslat, illetve módosítási javaslat, ami az Országgyűlés elé került, azt gondolom, egy támogatható, elfogadható jogelvnek a megvalósítását szolgálja. Valóban kilóg az önkormányzati rendszerből az a rendelkezés, hogy a kerületi önkormányzatok tulajdonképpen kevesebb joggal rendelkeznek, mint más önkormányzatok az országban. Éppen ezért az LMP frakciója az előterjesztett módosítást a szavazáskor támogatni kívánja.

Ugyanakkor két megjegyzéssel szeretnék élni az előterjesztés kapcsán. Az egyik az, ahogy ez a vitában nyilvánvalóvá is vált, egy létező és aktuális konfliktus kezelésének az eszközeként tekinthetünk erre az előterjesztésre.

(20.00)

Nem tartjuk igazán elegánsnak, hogy a kormány még fel sem állt, nem kezdődött meg igazából a lényegi munka az Országgyűlésben, ami a kormány felállását követné, és ilyen sietséggel, ilyen gyorsan egy ilyen ad hoc jogalkotás indul meg.

Idéznék egy vagy két mondatot a kormányprogramból: "Az államnak pártatlannak kell lennie. Nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a törvényeket és szabályokat." Szerencsésebbnek tartottuk volna, ha ez az előterjesztés talán vár még egy picit, és egy későbbi időpontban kerül beterjesztésre.

Annál is inkább, mert a másik észrevételünk ezzel kapcsolatban, hogy az ma már nagyjából konszenzus, azt gondolom, a várospolitikával foglalkozó szakemberek között, hogy a kerületek és a főváros viszonya abban a rendszerben, amely '90-ben kialakításra került, nem működik kielégítően, tehát itt a kerületek és fővárosi hatáskörök újragondolására, újraosztására van szükség. Ennek keretén belül sokkal logikusabb lett volna egy ilyen típusú hatásköri újraosztásnak az előterjesztése is, kevésbé tűnt volna úgy, hogy ez egy fennálló helyzet kezelését szolgálja. Egyébként azt gondolom, tekintve, hogy a jogszabálynak nem lesz visszamenőleges hatálya, ezért kérdéses az is, hogy ez milyen módon tud hatni erre a helyzetre.

Tehát sokkal inkább azt látnánk mi szívesen, ha egy átfogó, komplex stratégiai javaslat kerülne az Országgyűlés asztalára, ami tartalmazza a fővárosi és a kerületi hatáskörökre vonatkozó új előterjesztést, hogyan lehet azt elérni, hogy a főváros képes legyen egy egységes várospolitikai stratégiát megvalósítani, hogy ne vergődjön a 23 kerületi érdek hálójában, és ugyanakkor őrizzük meg azokat az értékeket, amelyeket valóban az önkormányzatiság, a kerületi önrendelkezés jelent. Erre vonatkozóan látnánk sokkal inkább szívesen egy megfelelő előterjesztést, ahelyett, hogy ilyen ad hoc jellegű törvényalkotásban kell részt vennünk.

Ezzel együtt a szakmai részét tekintve a javaslatnak, amely valóban egy önkormányzati jogokkal kapcsolatos visszásságot old föl, emiatt az LMP-frakció támogatni fogja a javaslatot.

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz, a KDNP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó, képviselő úr.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Ha és amennyiben valóban azt kell mondanunk, hogy rendszerváltás hajnalán vagyunk, akkor világossá kell tenni azt, hogy amit Hegedűsné Enikő képviselőtársam elmondott, ezen az úton el kell indulni. Tehát igenis az önkényuralom, a nemzetellenesség emlékműveit el kell távolítani a közterületekről, ideértve Károlyi Mihályt, ideértve például azokat a szimbólumokat, amelyek a Szabadság terén találhatók, amellyel szemben rengeteg tiltakozás volt már, és ott egyértelműen tanúságot tettek a magyar emberek arra vonatkozóan, hogy nincs helye a szabadságról elnevezett téren a magyar szabadságot sárba tipró Vörös Hadsereg hordáinak emléket állító, önkényuralmi jelképet is tartalmazó emlékműnek. Hozzáteszem, ezen emlékmű megrongálása miatt a 2006. őszi forradalmi események során embereket ítéltek el, jogerősen ítéltek el embereket, azért, mert ezt az emlékművet, úgy, ahogy 1956-ban a forradalom és szabadságharc hősei, ugyanúgy megrongálták, és addig fogják ezt tenni, amíg ez az emlékmű ott áll.

Én nagyon kérem Rogán képviselő urat és az V. kerület polgármesterét is egyben, jó lenne, ha figyelne (Rogán Antal: Abszolút figyelek.), hiszen nála előterjesztés előtt áll már évek óta a Nemzeti Jogvédő Alapítvány azon javaslata, hogy egy alapkövet helyezzünk le oda, hogy a magyar függetlenség és szabadság emlékműve álljon a szovjet emlékmű helyén. Eredetileg ott volt a Nagy-Magyarország virágágyás, most viszont az 1800-as évek vége óta volt egy elképzelés arra, hogy legyen ott a magyar függetlenség és szabadság emlékműve, és tőle 20-30 méterre pedig álljon helyre ismét az ereklyés országzászló. Ez a két szimbolikus lépés végre az ország eltaposottságának és megaláztatásának véget tud vetni, és nincs az orosz érdekek ellen, mert Oroszország képviselői nyitottak erre, mint ahogy nyitottak voltak Sátoraljaújhelyen is, ahol elhelyezték az emlékművet. Jelenleg például Kazincbarcikán is ott van egy szovjet emlékmű, azt is el kell helyezni.

Ezen az úton kell továbbmenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát biztatom a többséget, hogy járjunk ezen az úton.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál felszólalások következnek 15 perces időkeretben.

Megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak, a Fidesz-frakcióból.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon türelmesen kivártam a sort a sok kétperces dacára, pedig sokszor lett volna kedvem bekapcsolódni ebbe a vitába. De talán nem baj, hogy így a végén, a pártok álláspontjának az ismeretében kerületi vezetőként magam is elmondhatom, mi hogyan látjuk ezt a törvényjavaslatot, és mennyire nem osztom azoknak a véleményét, akik úgy gondolják, hogy ez egy rögtönzött, ad hoc jellegű törvényjavaslat, amit most így hirtelen benyújtottunk, és valami módon közvetlen beavatkozást jelentene a konkrét turulszoborral kapcsolatos vitában.

Mint ahogy Lendvai Ildikó is tudhatja, aki elolvasta a törvényjavaslatot, hogy ennek a törvénynek nincs visszaható hatálya. Tehát ha még föl is teszi ezt a költői kérdést, hogy vajon lesz-e majd visszaható hatálya, ha valaki elolvassa, hogy mit írtak le a törvényjavaslatot benyújtók, akkor pontosan tudhatja, hogy ennek a törvénynek nincs visszaható hatálya. Annak lehetne a turulszoborra nézve joghatálya, ha a Fővárosi Közgyűlés változtatná meg azt a döntését, amelyet az eddig fennálló jogszabályok alapján hozhatott meg. Azonban erre a jelen választások előtt, a közelgő választások előtt nem sok esély mutatkozik, erről hallhattuk a két érintett, a főpolgármester-helyettes és a kerületi polgármester véleményét itt a Házban.

Én úgy látom, az, hogy erre nem nagyon nyílik lehetőség, pont amiatt van, mert az előző, tehát a ma hatályos jogi rendelkezés rossz. Ezt többen érintették. Nem indokolható az, hogy miért tegyünk különbséget, miért diszkrimináljuk a kerületeket a főváros hátrányára, a fővárossal szemben egy olyan helyzetben, amelyet egyébként nagyon nehéz megmagyarázni, és amellyel a főváros számtalan alkalommal eddig visszaélt. Maga a szakbizottság vezetője is elmondja, hogy nagyon sok értelmetlen és felesleges vitát lehetett volna elkerülni - és nem a turul az egyetlen ilyen példa -, ha ez a jogszabály már régen nem lenne hatályos. És végre most azért lehet ehhez hozzányúlni, és kell is itt a választások utáni első, még a kormány felállását megelőző törvényhozási időszakban, mert ez viszonylag egyszerű, könnyen eldönthető.

Való igaz, hogy a főváros és a kerületek közti kompetenciákat átfogó módon kellene rendezni, ezt azonban nem lehet ilyen rövid idő alatt beterjeszteni. Ezt a kérdést azonban viszonylag gyorsan és könnyen átláthatóan akár egy kétparagrafusos törvényjavaslattal is helyére lehet tenni, és a jövőre nézve el lehet kerülni ezeket a vitákat.

Én nagyon sok olyan témát, példákat tudnék még fölsorolni, amelyekben bizony egyáltalán nem álltunk nagyon könnyen. Néhány nappal ezelőtt beszéltünk a 2006. augusztus 20-ai tűzijáték áldozatairól. Akkor nem volt idő rá, hogy elmondjam, de több mint egy évet csúszott annak az emlékfának a felállítása a kidőlt fa helyére, ami sok embert temetett maga alá, ketten meghaltak annál, többen megrokkantak, megsérültek, illetve megnyomorodtak. Első feladata volt a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy kivágja a fa bütüjét, a csonkját, majd utána kis fát ültessen oda, nehogy véletlenül az a környékben lakók által spontán kegyhellyé vált emlékezőhely a kollektív tudatban megmaradjon. És két évig kellett küzdenie a fővárossal szemben az I. kerületnek, hogy legalább valami jelet hagyjunk ott ennek a tényleg katasztrofális természeti csapás áldozatainak emlékére. És még azt kell mondanom, hogy ez nem is ideológiai kérdés. Mert ideológiai kérdés, például, ha úgy tekintjük, a Mansfeld-emlékmű az I. kerület egy nagyon hangulatos kis utcájának, a Szabó Ilonka utca és a Hunyadi János utca lejáratánál.

Képzeljék el, mi történt. Ahhoz, hogy Mansfeld-emlékmű ott létesülhessen Melocco Miklós tervei alapján, még nagy nehezen hozzájárult a főváros, ám kikötést tett. A művész ki szerette volna írni azt a szót Mansfeld Péter neve mellé, hogy hullócsillag. És a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy ez a szó nem szerepelhet az emlékművön. Az a szó, hogy hullócsillag, nem írható ki Mansfeld Péter neve mellé.

(20.10)

Az avatóünnepségen maga Melocco Miklós is megjegyezte: látszólag demokráciában élünk, mégis cenzúra határozza meg, hogy milyen legyen egy művészi önkifejezés. Megjegyzem, a civil ellenállás apró példája, hogy Mansfeld Péter emlékművére egy évvel később Melocco Miklós egy szép éjszaka felvéste, hogy "hullócsillag"; ma már így látszik ez a szobor, de ha ez a fővárosi vezetőkön múlt volna - megjegyzem, ezt eddig nem vették észre (Derültség a Fidesz soraiban.) -, de ha rajtuk múlt volna, akkor nem lehetett volna ezt kiírni. S ezek azért nem normális állapotok. Többen elmondtuk, egy kerületet meg kell illessen az az önrendelkezési jog, az a demokratikus jog, hogy úgy és akként ápolja a hagyományait, olyan emlékhelyeket létesítsen, amilyeneket ő fontosnak tart.

S emlékeztetnék arra is - amire Hegedűsné képviselőtársam is utalt -, hogy Wass Albertnek a Vérmezőn nem állíthattuk fel a szobrát az író születésének centenáriumán. Magánkezdeményezésre készült el a szobor, elkészült a szobor, lezsűriztették a szobrot, de Wass Albertnek nem lehet ma szobrot állítani. Miért? Ez még a romániai háborús bűnökkel vádolt Wass Albert írói megítélése? Semmilyen módon nem tudom megmagyarázni magamnak, hogy ezt miért akadályozta meg a Fővárosi Közgyűlés, s akadályozza mind a mai napig.

Hát igen, jó lenne, ha túlléphetnénk ezeken a megosztottságokon, és végre arról beszélhetnénk, hogy olyan ügyeket tudjunk rendbe tenni, amelyek valóban a főváros fontos ügyei. Látszólag ez kis jelentőségű, mégis a szimbólumoknak, a jelképeknek bizony nagyon nagy jelentősége lehet.

Én osztom Horváth Csabának azt a vélekedését, hogy a politikai arrogancia bizony visszacsaphat az azt elkövetők fejére. Én ezt a fajta politikai arroganciát látom az olyan típusú eseményekben, amit a főváros MSZP-SZDSZ-es vezetése az elmúlt években elkövetett az emberekkel, a kerületekkel szemben, ezt látom most visszacsapni a választási eredményekben, és kérjük, hogy most, amikor már látható, hogy milyen irányban nyilvánították ki akaratukat a választópolgárok, akkor a múlt visszahúzó ereje ne akadályozza meg ennek a törvényjavaslatnak az egyöntetű elfogadását. Én tulajdonképpen azt vártam a vita elején megszólaló Horváth Csaba után, hogy a Szocialista Párt további hozzászólói elhatárolódnak majd attól a véleménytől, amit ő megfogalmazott, ennek ellenére nem ezt hallottuk.

Nagyon bízom abban, ha nem is lesz mindenki számára könnyen elfogadható, de legalább ellenszavazatok nélkül, tartózkodással elfogadható lesz ez a törvényjavaslat. Mert higgyék el, ez nem csak a turulról szól, ez arról szól, hogy adunk-e demokratikus jogokat választott köztestületeknek, például az I. kerületi - vagy más kerületi - képviselő-testületeknek. Ezért kérjük ennek a törvényjavaslatnak a támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Jobbik frakciójából, 15 perces időkeretben.

Önt illeti a szó, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szögezzük le őszintén és szókimondóan, hogy ez a törvényjavaslat a turulszoborról szól. De nem került volna sor erre a törvényjavaslatra, ha a Fővárosi Közgyűlés nem él vissza azzal a jogával, hogy ennek a turulszobornak az elhelyezését normális esetben csak valamiféle városképvédelmi, városrendészeti szempontból elbírálja. Azonban a jogán túlterjeszkedett, és egyfajta önkényuralmi jelképnek nyilvánította ősi magyar szimbólumunkat, tehát egyfajta büntető törvénykönyvbeli kiegészítést alkalmazott a Fővárosi Közgyűlés, nyilvánvalóan túlterjeszkedve a hatáskörén.

Azonban nem került volna sor erre a mai törvényjavaslatra akkor sem, ha a fideszes közgyűlési tagok, azok a pozícióhalmozók, akik nyilvánvalóan nem képesek tisztességgel ellátni a feladatukat, ennyi közmegbízatást egyszerre, részt vesznek a turulszoborról történő szavazásokon. Hiszen például 2007. május 31-én, talán Pokorni Zoltán jó liberális kapcsolatainak is köszönhetően, nem a balliberális többségen múlt az, hogy a turulszobor megkapja-e az engedélyt, hanem a hiányzó fideszes képviselőkön. Nevezzük meg, hiszen történelmi bűnt követtek el - csoda, hogy a turulszobor ma még állhat ilyen kormányzati arrogancia mellett -: Tarlós István és Földesi Gyula - szintén pozícióhalmozó képviselőkről van szó - nem vettek részt ezen a szavazáson, amikor csak rajtuk múlt, hogy megkaphatta volna a turulszobor a fennmaradáshoz szükséges fővárosi hozzájárulást.

De természetesen nem került volna sor erre a törvényjavaslatra, erre a mai vitára akkor sem, ha az idő elteltével a Fővárosi Közgyűlés belátja a hibáját. Ugyanúgy, ahogy megtette ezt az Igazak Fala nevű n plusz egyedik holokauszt-emlékmű esetében. Ma erre is feltétlenül rá kell világítani, hiszen jól jelzi a közállapotokat. Bár Mitnyan György polgármester úr nagyon ravasz volt, azt gondolta, ha egyszerre állít - ugyanúgy engedély hiányában - a turulszobor mellett egy újabb holokauszt-emlékművet, akkor talán a turulszoborhoz se mernek majd hozzányúlni egy ujjal sem. Azonban tévedett. Tévedett, mert az Igazak Fala nevű emlékművel nem foglalkozott igazán senki, utólag szépen csendben megkapta a hozzájárulást ez az egyébként néhány nap különbséggel, hasonlóképpen fővárosi hozzájárulás nélkül felállított emlékmű - ellenben a turulszobor folyamatos célkeresztjében volt a balliberális többségnek.

Természetesen nem kell meglepődni, ha a kettős mérce alkalmazásánál Horváth Csaba a turulszobor ellen lép fel. Hiszen itt, az alakuló ülésen is láthattuk, melyik állam címerét tűzte ki magára. De az igazsághoz az is hozzátartozik - s ha már nem vonják meg tőlem a szót ebben az ügyben, akkor mondjuk el azt is -, hogy nemcsak ő és szocialista képviselőtársa tűzte ki Izrael állam jelképét (Az elnök egy pillanatra kikapcsolja a mikrofont.) a szíve fölött, hanem kitűzte aznap Martonyi János és Pintér Sándor is (Az elnök egy-egy pillanatra többször kikapcsolja a mikrofont.) a kuruc.infón látható fotók tanúsága szerint. Nagyon remélem azonban, hogy bennük lesz annyi politikai kulturáltság és magyar nemzeti minimum, hogy az alakuló üléshez hasonlóan nem ebben a kitűzőben fognak önökhöz hasonlóan megjelenni az esküjük letételekor.

S beszéltünk már arról, hogy a szovjet emlékművet, a Károlyi-szobrot, és még sorolhatnánk, hogy mi minden emléktáblákat kellene még eltávolítani Budapest területéről. Szeretném felhívni a fideszes polgármester urak figyelmét, hogy a hatáskörök átrendeződése során a jövőben természetesen számon fogjuk kérni önökön, hogy megteszik-e ezeket a szükséges lépéseket. Ha már lesz egy olyan lehetőségük, hogy saját maguk rendelkezzenek - a több mint 3 ezer más önkormányzathoz hasonlóan - a közterületi emlékművekről, akkor számon is fogjuk kérni, hogy megtűrik-e továbbra is például az V. kerületben a szovjet emlékművet.

Végezetül engedjék meg, hogy emlékeztessek arra a kis keserű csalódásra, amire a múlt héten Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam hívta fel az önök figyelmét is, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt át kívánják keresztelni alkotmányvédelmi hivatalra, egyfajta AVH rövidítéssel, sajnos. Pedig az NBH-ban az egyetlen, ami jó volt, az a neve és a címere. Nagyon remélem, hogy a turul mint jelkép mégsem válik száműzötté egy fideszes kormány alatt sem az NBH címeréből. Ehhez kérem a toleranciájukat, hogy így fogalmazzak.

Végül pedig egyet garantálhatunk a Jobbik nevében: ahogy eddig is készen állt az akciócsoportunk, hogy élőlánccal védjük meg szükség esetén a turulszobrot, ennek a törvénynek a hatálybalépéséig, ha esetleg a balliberális arrogancia arra vetemedne, hogy ezt a néhány hetet-hónapot arra használja föl, hogy megpróbálja eltávolítani a turulszobrot, mi készek vagyunk akár a testünkkel is élőlánccal megvédeni azt. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérem, hogy a Ház méltóságát sértő kifejezéseket szíveskedjen mellőzni a továbbiakban.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Pokorni Zoltán képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Pokorni Zoltán: Majd később.) Képviselő úr nem kíván a vitában elhangzottakra reagálni, így az általános vitát lezárom, a részletes vitára bocsátásról holnap reggel határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája.

(20.20)

Nyitrai Zsolt és Cser-Palkovics András, Fidesz, képviselő urak önálló indítványát H/40. számon ismerhették meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Cser-Palkovics András képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Képviselő urat illeti a szó.