Felszólalás adatai

LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 2008 az élet minden területén átfogó és alapvető paradigmaváltásra késztető eseményekkel terhes év volt. Meglátszik-e ez - némi távlattal felvértezve, 2009. szeptember végén tárgyalva - a 2008. évi zárszámadás anyagában?

(18.20)

Erről a zárszámadásról Pilinszky János verse jutott az eszembe, A mélypont ünnepélye. Így kezdődik: "Az ólak véres melegében / ki mer olvasni? / És ki mer / a lemenő nap szálkamezejében, / az ég dagálya és / a föld apálya idején / útrakelni, akárhová?" Mert a mélyben az ólak véres melegéről is szól ez a zárszámadás, és az "akárhová", vagyis a sehová sem vezető útra kelésről.

Egy minapi hír: átadták a 4-es metrót - csak éppen nem Budapesten, hanem Pekingben. A tudósító szerint tegnap, vagyis szeptember 28-án hivatalosan is átadták a forgalomnak a pekingi és a hongkongi metróvállalat közös befektetésével megépített pekingi 4-es metrót. A pekingi tervek szerint mostantól 2015-ig évente egy metróvonalat építenek, és 2015-re a metróvonalak összhossza több mint 560 kilométer lesz, ebben a 4-es metró hossza 28,2 kilométer.

Egy másik dolog, ez nem hír, hanem a szocialisták által immár unos-untalan elmondott szlogen: a magyar családok hitelállománya 400 milliárd forinttal csökkent a válságintézkedések és a javuló nemzetközi környezet hatására. Ezt minden alkalommal a banki hitel- és egyre inkább: "hittel"-károsultak, mármint a pénzügyi rendszerbe vetett hitükben károsultak megvigasztalására mondják a szocialista képviselők. Azt, hogy ez mit ér az önhibájukon kívül kényszerárverezést, kilakoltatást elszenvedők számára, el tudom képzelni. Ugyanakkor senki nem vizsgálta, hogy erőfölényükkel visszaélve a bankok egyoldalú szerződésmódosítása mekkora összeggel terhelte meg az adós családokat, és mennyi pénzt kellett már kifizetniük esetleg jogtalan szerződésmódosítások miatt. Ha ez az összeg több, mint az emlegetett 400 milliárd, akkor az ország talán nullszaldós, de azoknak, akik már eddig is kárt szenvedtek, ez nem jelent semmit. Nem vizsgálták azt sem, hogy ez a 400 milliárd mennyiben írható a nemzetközi környezet hatására, és azt sem, hogy mi ennek a forintárfolyam-javulásnak az ára, hogyha az IMF-európai uniós hitelfelvétel árát tekintjük. Bizony, nyugodtan kimondható, hogy társadalmi méretekben rendkívüli és kétségbeejtő árat fizetünk.

Miért kezdtem ezzel a két dologgal, amelyek nem is feltétlenül ide tartoznak, a 2008. évi zárszámadással kapcsolatos felszólalásomat? Mert az Excel-táblák, a számhalmazok elfedik a mélyben meghúzódó társadalmi-gazdasági folyamatokat, elfedik azt a küzdelmet is, ami egy-egy költségvetési tétel végrehajtása vagy nem kellő hatékonyságú végrehajtása miatt esetleg újabb terhet jelenthet az emberek számára. Eltűnnek azok a drámai gazdasági, társadalmi, kormányzási folyamatok, amelyek ezt a jövő szempontjából baljós évet jellemzik, ráadásul a számok mögött már szinte helyszínek sincsenek.

Kékesi Tibor említette, hogy a közösségi közlekedésre fordított összeg 50 százalékkal meghaladja a tervezettet, de hogy ebben a mi 4-es metrónk például milyen arányban szerepel, vagy a BKV viselt dolgai milyen mértékben nyomnak a latban, azt nem látjuk, csak sejtjük, hiszen például azok a kifizetések, amelyek most a szocialisták, szabad demokraták belharcai miatt a BKV-n belül a felszínre bukkantak, a 2008. évet is terhelték. Így a 4-es metró kapcsán nyugodtan beszélhetünk akár a pekingi metróról is, mert a puszta számok mögött nem látjuk, nem ismerjük a valós eseményeket.

A zárszámadás egyszerűsít, nem látszik a költségvetés végrehajtásának a drámaisága. Ez feltölti a völgyeket, lehordja a hegyeket - ez egy műfaji sajátosság. De egy olyan drámai évben, mint amilyen a 2008. év volt, a költségvetés végrehajtása átfogóbb és mélyebb elemzést igényel. Lemondott a miniszterelnök, az egész kormány, iszonyú nehézségek közepette új kormány alakult, népnyelven szólva senki nem akarta elvinni a balhét a hazugságok okozta nehézségek, az általános hitel- és bizalomvesztés miatt.

Csak néhány eleme ennek: a kormány szerint adócsökkentést hajtottak végre, szerintünk viszont ennyi adót még egyetlen kormány sem vezetett be. 30 százalékos energiaár-emelés volt, ami nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot, az intézményeket, a családokat egyaránt. 25 százalékra növelték az áfa mértékét, ami mindenre ráterhelődött, a fejlesztésre, a működési költségekre, mindenre. Csökkent a gazdaság teljesítőképessége, ez a kétarcú magyar gazdaság kis- és középvállalkozói szektorát súlyosan érintette. A csődök, bezárt vállalkozások száma rendkívüli mértékben megnőtt. A zárszámadásban ebből szintén semmit nem lehet érzékelni.

Kékesi Tibor azt mondta, hogy vannak jó és rossz számok. Ez hallatlanul érdekes megközelítés, és jellemző a szocialistákra, hiszen itt mintha diadalmámort ülnének ennek a 2008. évi zárszámadásnak a tárgyalása kapcsán. Önök a számok mögé bújnak akkor, amikor azt mondják, hogy például kiszáradt az állampapírpiac. Miért száradt ki az állampapírpiac? Ez bizony a hitelvesztés, a hazugságok miatt történt. A forint elleni támadások, spekulációk is a rossz kormányzásnak, a hazugságoknak köszönhetők.

A rossz számok miatt nem a számok vagy az összeadás és a kivonás a felelős, hanem a szocialista-szabad demokrata kormány. Én nagyon szeretem ezt a távolságtartó, egyes szám harmadik személyes beszédet. De érdemes volt meghallgatni Horn Gábor képviselő urat, aki korábban kormánytagként valami hihetetlen kritikát fogalmazott meg önökkel szemben.

Alapvető az, hogy nem tudjuk azt sem, milyen lesz a hatása az államadósság rendkívüli mértékű növekedésének. A 2518 milliárdos növekmény napi csaknem 7 milliárdos növekményt jelent, ebben hatalmas tétel a csaknem 1500 milliárdos IMF-európai uniós életmentő hitelcsomag. Ennek a visszafizetése a jövőbe exportálódott, önök exportálták a jövőbe, de a hitelfelvételt terhelő feltételek szociális és gazdasági-társadalmi következményei a mában jelentkeznek.

Nézzünk néhány konkrét dolgot, először az elköltött állami pénzalapok közül a Munkaerő-piaci Alapot. Az áll a jelentésben, hogy ennek a többlete 6,5 milliárd forint volt, maradványa közel 70 milliárd. A maradvány likviditási tartalékon felüli felhasználására jogszabályi lehetőség volt, ennek ellenére ezt önök nem használták fel. Miért nem? Azért, mert mindent a makrogazdasági mutatóknak rendeltek alá, holott ezzel a reálgazdaságot okos, célzott programokkal élénkíthették volna. Vagy nézzük a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait! A nyugdíjalap az évet csaknem 70 milliárdos hiánnyal zárta. A zárszámadásban nem szerepel az, hogy elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat, ami pedig az MSZP egyik fő vívmánya volt. Az egészségügyi alap gyakorlatilag nullszaldós lett, áll a zárszámadásban. Az, hogy emögött az egészségügyi ellátórendszer mélyrepülése, drámai forráskivonás húzódik meg, a számokból nem érzékelhető, viszont Mikola István képviselőtársam le tudta festeni önöknek ezt a helyzetet.

Rendkívüli drámákat, egyéni és közösségi önfeladásokat sejtet az, hogy milyen hatalmas az adózók APEH felé fennálló tartozása: 1410 milliárd forint. Ez a teljes államháztartási bevétel, azaz a csaknem 16 ezer milliárd forint 10 százalékát közelíti meg. Még súlyosabb ez az adat, ha azt nézzük, hogy az APEH kimutatásai szerint a hátralékállomány csaknem kétharmada nem behajtható. Itt feslik fel végül is a zárszámadás függönye, amikor is az összefüggéseket meglátjuk a kis- és középvállalkozások csődhulláma és ezen adatok között. És ebben az adatsorban nincs is benne az, hogy az APEH minden eszközzel igyekezett azt a jól bevált gyakorlatát folytatni, hogy a jogosan visszafizetendő áfát nem vagy csak rendkívül késedelmesen, némi közelharc árán folyósítja. Itt az előzőekben kétperces felszólalásokban elhangzott az, miért mondogatjuk mi mindig azt, hogy rossz gazdaságpolitika. Kérem szépen, a rossz gazdaságpolitika ezekben a mozzanatokban világosan tetten érhető.

A 4-es metróval kezdtem, igaz, hogy a pekingivel, de a miénkkel fejezem be. Hol remeg meg a zárszámadási táblák készítőinek a keze? Hol érhette még kritika az ÁSZ részéről a zárszámadást? Két nagy területet említek: az egyik az MNV hiányosságai, a másik a 4-es metró. Két erkölcsileg, társadalmi szempontból rendkívül aggályos téma. Az MNV-t beárnyékolják olyan ügyek, mint a sukorói King's City ügye és hasonlók. Szerintünk ilyen súlyos társadalmi-gazdasági helyzetben a nemzeti vagyonnal kapcsolatos minden valószínűség szerint hanyag vagy esetleg hűtlen kezelés a súlyosan sarcolt társadalmat a végletekig sérti.

(18.30)

Tehát ha ilyen megállapítások lehetnek az ÁSZ-jelentésben, hogy az állami vagyon kezelésével kapcsolatban súlyos hiányosságokat és visszásságokat állapít meg, és hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket a Számvevőszék nem tudta véleményezni, akkor valóban vissza kell vonni ezt a zárszámadást.

A 4-es metró visszásságai az MSZP-SZDSZ-kormány és a főváros rendkívüli felelősségére, botrányos működésére, visszaéléseire mutatnak. A 4-es metró drámáját és a BKV mélyrepülését teljes mértékben még mindig nem ismerjük, de az eddig felfeslett függöny mögül kizuhanó csontvázak méltán háborítják fel a megszorításokkal, újabb és újabb csomagokkal terhelt lakosságot. Eközben Pekingben tegnap, szeptember 28-án már hivatalosan is átadták a 4-es metrót. (Babák Mihály nevet.)

Van ennél is lejjebb? Van. Pilinszky versének folytatása mintha a 2009-es évről szólna: "Ki mer / csukott szemmel megállani / ama mélyponton, / ott, ahol / mindíg akad egy utolsó legyintés". Reméljük, hogy az önök utolsó legyintései ezek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)