Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki a vitában fölszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Lukács László képviselő úr jelzi, nem kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Navracsics Tibor és Horváth Zsolt (Veszprém) Fidesz-képviselők önálló indítványát T/1836. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/1836/1. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém) (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen ennek a törvénynek a módosítását, illetve ezt a javaslatot három mondatban is össze lehetne foglalni, az okot, hogy miért kerül sor erre a változásra, illetve változtatásra, de azt gondolom, hogy ennél nagyobb, ennél több indokolásra van szükség.

Az állami vagyonról szóló törvény módosítását a 2007. évben még az előző kormányzat kezdeményezte. Akkor az állami vagyonról szóló törvény módosítása értelmében a tartós állami tulajdonból, a közvetlen állami tulajdonból e döntés következményeként a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., illetve a zrt.-ben lévő 25 százalék plusz 1 állami tulajdonrész kikerült, és helyette egy közvetett állami tulajdonba került, s akkor az a döntés született, hogy ez az állami részvénycsomag kerüljön át a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tulajdonába. Nézzük meg, hogy konkrétan milyen döntés született!

Akkor ez a törvénymódosítás azt írta elő, a törvény 69. § (3) bekezdése egy speciális szabályt fogalmazott meg a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. állami részvénycsomagjával kapcsolatban, eszerint "A tanács - mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács - 2007. november 30-ig köteles intézkedni annak érdekében, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. állami tulajdonban lévő részvényei a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tulajdonába kerüljenek. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. az ily módon tulajdonába került részvényeket nem idegenítheti el." Így szólt akkor ez a 2007. évi törvénymódosítás. Egyébként maga a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő részvénytársaság volt, amely akkor továbbra is tartós állami tulajdonban maradó társaság. Ugye, milyen furcsa döntés született? A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., illetve az állami részvénycsomag kikerült a közvetlen, tartós állami tulajdon köréből, egyébként a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. bent maradt ebben a körben. Óriási hiba volt akkor ez a döntés.

Kétféleképpen lehet jellemezni ezt az óriási hibát. Az egyik egy nagyon rossz üzenet volt. Nagyon rossz üzenet volt az állam részéről az a döntés, amely szerint ez a tartós állami tulajdonban lévő tulajdoncsomag most ezzel a döntéssel kikerült ebből a körből. Képzeljék el azt a piacot, amelyen a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. rendszeresen versenyez, képzeljék el azt a döntést a gazdasági szaklapokban, amikor a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vetélytársai arról kapnak értesítést, hogy az állam, a magyar állam arról dönt, hogy az eddigi közvetlen állami tulajdonáról lemond, és egy közvetett állami tulajdon jön létre. De nemcsak ebből a szempontból volt ez rossz döntés, hanem egy rossz szakmai döntés is született.

(19.50)

A rossz szakmai döntés értelmében egyébként ez az általam a korábbiakban felvázolt döntés soha nem valósulhatott meg a gyakorlatban. Tehát hiába döntött úgy a parlament 2007-ben, hogy ez a részvénycsomag kerüljön át a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tulajdonába, ez soha nem valósulhatott meg. Nem valósulhatott meg, mert az akkori döntés-előkészítők nem vették figyelembe azt a szabályt, amely a Herendi Porcelán Manufaktúra alapszabályában lévő rendelkezés, amely taxatíve felsorolja azt, hogy kiknek a tulajdonában lehet a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. részvénye. Ez konkrétan felsorolja, hogy a társaság részvényei kizárólag az állam, a társasággal munkaviszonyban álló munkavállalók, a társaság nyugdíjasai, a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. MRP-szervezete és a társaság által szerezhetők meg, csak közöttük forgalomképes, és csak közöttük ruházható át. Tehát ez a szabály figyelmen kívül maradt, ennek megfelelően, habár ez egy nagyon rossz döntés volt annak idején, szerencsére ez soha nem került át a gyakorlatba.

Mindezek mellett azt is hadd mondjam el, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. tulajdonosi közössége, tehát a munkavállalók sem támogatták ezt a döntést, amit az akkori kormány 2007-ben hozott. Ennek bizonyítékaként hadd mondjam el azt, hogy a társaság közgyűlésén született egy határozat 2008 februárjában, nem sokkal a korábbi kormányzati döntést követően. A tulajdonosok, az MRP-közgyűlés határozatában úgy döntött, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. MRP-szervezete támogatja, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. 25 százalék plusz 1 mennyiségű kisebbségi állami részvényei a jövőben is tartósan és közvetlenül állami tulajdonban maradjanak. Az állam a közvetlen kisebbségi Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt.-beli részvényeit tartsa meg, azokat ne privatizálja, ne ruházza át, más módon ne idegenítse el, még állami tulajdonú gazdasági társaságnak vagy egyéb személyeknek sem.

Pontosan ez is mutatja azt, hogy miért van szükség a mostani döntésünkre. Ezek a szakmai indokok tulajdonképpen, és természetesen mindezen szakmai indokok mellett lehet jó néhány olyan érzelmi jellegű vagy emocionális jellegű indokot is felsorolni, hogy miért szükséges ez a döntés, ami, nagyon bízom benne, hogy minden képviselőtársamnak tulajdonképpen az általános, az evidencia kategóriába tartozik. Mégpedig azért, mert a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. terméke, az az előállított terméke, amely ennek a közösségnek a részese, valóban egy hungarikum, és talán az sem megkérdőjelezhető, hogy ez a magyarországi imázs része. Képzeljék el, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. a Föld közel 60 országában, valamennyi lakott kontinensen jelen van. Több országban Herendről, annak termékeiről, küldetéséről következtetnek Magyarország megítélésére, a herendi porcelánból vonnak le következtetéseket Magyarországról.

Azt is hozzá kell tenni, hogy Herend mint a munkavállalói résztulajdonosi program egyetlen megmaradt zászlóshajója van jelen pillanatban Magyarországon, egy olyan speciális tulajdonlási forma maradt fenn, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók egyben tulajdonosok is. Az MRP-szervezet és a munkavállalók a cég többségi tulajdonosai, a részvények közel 75 százalékának birtoklásával. Azt is el kell mondani, hogy szinte minden egyes országban, Európa minden egyes országában, ahol ilyen nemzeti kincs van jelen, ott szinte állandó nemzetközi gyakorlat az, hogy az adott ország, az adott állam fontosnak tartja azt, hogy ebben a részvénytársasági formában szerepet vállaljon pusztán azért, hogy ezzel a szerepvállalásával is jelezze azt, hogy mennyire fontos az adott közösség által létrehozott termék.

Azt gondolom, hogy ezt a fajta üzenetet Magyarországnak is vissza kell állítania, és ezzel a döntéssel, a közvetlen, tartós állami tulajdon újbóli bevezetésével megvalósíthatja ezt az elképzelést. Azt is el kell mondanom önöknek, hogy ez az állami szerepvállalás azért is fontos lehet, mert évek óta most már az új menedzsment vezetésével megvalósult az, hogy ez a részvénytársaság nyereséges vállalkozás. Semmilyen állami támogatást nem vesz igénybe, semmilyen formában nem kell szerepet vállalnia az államnak annak érdekében, hogy ez a gazdálkodási forma fennmaradhasson. Sőt, mint nyereséges vállalkozás minden egyes évben több száz millió forint adó befizetésével járul hozzá a magyar államháztartás egyensúlyának megteremtéséhez.

És Herend természetesen, ahogy korábban mondtam, egy kiváló imázs is Magyarország számára, hiszen gondolom, önök előtt sem ismeretlen az a tény, ami a közelmúltból származik, nevezetesen a brit herceg esküvői ajándékaként, a nemzet ajándékaként herendi porcelán került felajánlásra. Azt gondolom, hogy ez esetben is jelzi azt, hogy miért van szükség mindennek a megvalósítására.

Összegezve tehát szeretném elmondani önöknek, hogy most egy olyan döntést hozhatunk, amellyel egy négy évvel ezelőtti, rosszul sikerült döntést azonnal annullálni tudunk. Azonnal vissza tudjuk állítani ennek a rossz üzenetnek az eredőjét, és mindenki számára meg tudjuk mutatni azt, hogy most már Magyarországnak nemcsak olyan kormánya van, amely fontosnak tartja Herendet, fontosnak tartja ezt a hungarikumot, hanem olyan parlamentje is van, amelynek minden frakciója támogatja ennek a döntésnek a megvalósulását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Halász János államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót, államtitkár úr.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság írásban nyújtotta be ajánlásait, előadót nem állított.

Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőnek adom meg a szót. Elsőként felszólalásra következik Pál Béla képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó.

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében veszprémi és Veszprém megyei képviselőként hadd kezdjem először is azzal, hogy támogatjuk az előttünk lévő törvényjavaslatot, a hozzá fűzött politikai lózungokat azonban nem. Megmondom, hogy miért nem: mert nem felel meg a valóságnak. Veszprémi és Veszprém megyei képviselőként itt voltam akkor is, amikor ez az ominózus 2007-es döntés született, amelyet magunk sem tartottunk jó döntésnek a Magyar Szocialista Párt Veszprém megyei és veszprémi képviselői, és biztos, hogy az akkori ellenzéki képviselők is csatlakoztak hozzánk ebben. Mert nekünk is ugyanaz volt a véleményünk, azt szerettük volna elérni, és ha jól emlékszem, még módosító indítványt is nyújtottunk be annak érdekében, hogy közvetlen tartós tulajdonban maradjon a Herendi Porcelán Manufaktúra.

A szakemberek, a Pénzügyminisztérium illetékesei és más gazdasági szakemberek a frakcióban arról győztek meg minket, ha a Regionális Fejlesztési Holdinghoz kerül, akkor ugyanez a biztosíték, ugyanez a garancia megmarad, ezért nem fogadták el azt a módosításunkat, ami arra vonatkozott, hogy maradjon a közvetett tartós állami körben. Nem vagyok szakembere ennek a területnek, de akkor az volt az indok, hogy azért, mert tartós körben az 50 plusz 1 százalékkal rendelkező cégek maradhatnak, és mivel a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. 25 plusz 1 százalékkal rendelkezik, ezért jogszerűen a Regionális Fejlesztési Holding keretében történik a közvetett tartós állami tulajdonban tartása. Csak megjegyezném, hogy a Regionális Fejlesztési Holding százszázalékos állami tulajdonú cég.

(20.00)

Nem veszélyeztette semmi, annál is inkább, mivel az államnak korában sem volt szándéka az, hogy bármilyen formában is eladja a részvényeit, hiszen mindannyian tudjuk azt szerencsére - üljünk az ellenzéki vagy a kormánypárti patkó bármelyik részén -, hogy Herend nemzeti kincsünk, egy olyan különleges brand Magyarország számára, amelynek őrzése mindannyiunk feladata, a parlamentnek, a mindenkori kormánynak egyaránt.

De azért azt hadd tegyem hozzá, hogy az, hogy ez most a Regionális Fejlesztési Holdingnál vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél volt, azt gondolom, a vevőket olyan különösebben nem ingatta meg, mint ahogy erről az előbb Horváth Zsolt képviselőtársam beszélt, mert ők a terméket nézik, azokat a kiváló termékeket, amelyekkel a Herendi Porcelánmanufaktúra ma is versenyképes, amely dicséri azt a kézműves kultúrát - amely képviselőinek a munkáját innen is hadd köszönjem meg, a magyar parlamentből -, és amely világhírnévre vitte a herendi porcelánt, és jelenleg is ott tartja.

A kormány szándékát bizonyítja továbbá az is, hogy 2010-ben, és ha jól emlékszem, 2009-ben közel egymilliárd forint értékű munkahelymegtartó támogatást kapott a herendi porcelángyár, pontosan azért, hogy a válság hatásait tompítani lehessen, ki lehessen küszöbölni. Magam is tárgyaltam akkor több esetben a vezérigazgató úrral. Ez a munkahelymegtartó támogatás tette lehetővé számukra azt, hogy csökkentett foglalkoztatással, képzéssel és más formában átvészelték a válságot. Mert ez is, kedves képviselőtársam, attól függetlenül, hogy hol ülünk, a parlamenti patkó melyik oldalán, mindenképpen közös feladatunk.

Éppen ezért én nagyon örülök annak, hogy ez a módosító indítvány megszületett. Annak is örülök, hogy elfogadásra kerül, bízom abban, hogy elfogadásra kerül, és sikerül most ezzel betenni a közvetlen tartós tulajdoni körbe ezeket a részvényeket. Azért mondtam el ezt a pontosítást, mert sem korábban, sem ma senkinek nem állt szándékában, hogy ezeket a részvényeket bármilyen formában veszélyeztesse, és mint ahogy a korábbi kormány is segítette munkahelymegtartó, foglalkoztatásbővítő támogatással Herendet, azt gondolom, hogy a jelenlegi kormány is, ha szükség lesz rá, nagyon helyesen ezt teszi.

Úgyhogy engedje meg, hogy én most politikai lózungoktól mentesen hadd gratuláljak önöknek ehhez a módosítóhoz. Annak kimondottan örülök, hogy a kétharmaddal és a támogatásunkkal nyilván el fogják fogadni, veszprémi és Veszprém megyei képviselőként egyaránt, annál is inkább, mivel 2007-ben is ezt szerettük volna.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Kétperces felszólalásra megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak. Öné a szó.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém) (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Lárifári - csak ezt tudom mondani önnek politikai lózungok helyett.

Elmondtam röviden és érthetően, hogy kétféle rossz döntést hoztak önök 2007-ben. Kikerült a tartós és közvetlen állami tulajdonból, szakmai döntés nélkül, egy olyan holding tulajdonába szerették volna átadni, amely Regionális Fejlesztési Holding Zrt. egyébként normális tevékenységet nem végez. Nézzen utána, hogy abban az időszakban ki volt például a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója! Ez az egyik igazság.

A másik az, hogy arra sem voltak képesek a korábbi Pénzügyminisztérium munkatársai, hogy legalább utánanézzenek annak, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. alapszabálya lehetővé teszi-e egyáltalán azt, hogy ez az intézkedés végbemenjen. Csak ennyi. Ebben, azt gondolom, semmilyen politikai lózung nincs, ezek tényadatok. Most szükséges az a döntés, hogy újra tartós és közvetlen állami tulajdonba kerüljön.

Azon csodálkozom egyébként, hogy a képviselőtársam ilyet mond, hogy ennek nincs különösebb hatása. Akkor, amikor Németországban a meisseni porcelánmanufaktúránál a szász tartományi állam büszke arra, és mindenhol hirdeti azt, hogy ő egy ilyen tulajdont szerzett a porcelánmanufaktúra zrt.-ben, Herend és ez az említett gazdasági társaság kifejezett vetélytárs egy olyan piacon, amely nem Európáról szól, hanem a világról.

Pontosan ezért fontos az, hogy most ez megvalósuljon, és az állam, a mindenkori állam képviselője, a kormány és a parlament kifejezze azt, hogy igenis büszke erre, tartós és közvetlen állami tulajdon. Nekem meggyőződésem az, hogy ez nagyon is segíti Herend helyzetét ezen a piacon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Pál Béla képviselő úrnak.

Öné a szó.

PÁL BÉLA (MSZP): Hát, kedves képviselőtársam, akármilyen jelzővel illetheti - most bevonult a szótárába egy újabb kifejezés -, ennek egy része, amit elmondott, az akkor is politikai lózung volt. Hiszen világosan elmondtam, hogy annak idején - mint ahogy ön is tudja, hiszen önök is sokfélék egy frakcióban - mi azt a véleményt képviseltük, vagy azt szerettük volna, hogy ez a döntés valósuljon meg, amit most önök sikerre visznek. Azzal is kezdtem, hogy az MSZP támogatja ezt a kezdeményezést. Újra elmondom, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatja, a veszprémi és Veszprém megyei képviselői a frakcióval együtt kifejezetten örülnek annak, hogy ez a módosítás létrejött.

De azt higgye el nekem, Meissenben egészen más a helyzet egyébként, mert ott sokkal magasabb a tulajdonosi részarány; semmi nem veszélyeztette egyébként a magyar állam tulajdonosi jogait, semmi nem veszélyeztette a herendi gyár működését. Herend ugyanúgy a turisztikai kiállításokon vagy egyéb más nemzetközi rendezvények, kiemelt diplomáciai események alkalmával főszereplő volt, mert az egyik olyan márkánk, amiről ismerik Magyarországot. És, mint ahogy említettem önnek, pont a kormány megtartó szándékát jelezte az is, hogy több alkalommal kapott munkahelymegtartó támogatást.

A politikai lózungokat én arra mondtam, amikor ön úgy próbálta beállítani, mintha a korábbi kormánynak ez nem lett volna fontos. Dehogynem volt fontos! Személy szerint én sem tartottam egyébként jó döntésnek, hogy a Regionális Fejlesztési Holdinghoz tartozott, azért mondtam önnek, hogy ha jól emlékszem, egy módosító indítványunk is volt arra vonatkozóan, hogy ne oda tartozzon. Akkor a frakción belül nem sikerült megvívnunk ezt a csatát.

Politikai lózungok helyett azt mondom önnek, hogy gratulálok, és örülök annak, hogy önök ezt most meg tudják tenni.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni a vitában. Mivel... (Jelzésre:) Bocsánat. Tisztelt Országgyűlés! A vita hevében már a levezető elnök is a képviselőket nézi a monitor helyett.

Megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, aki írásban előre bejelentett képviselő volt.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Örömmel csatlakozom azokhoz, a kormányhoz is kivételesen, akik támogatják ezt a törvényjavaslatot. Örülök annak, hogy a magyar ipari kultúra, kézműves kultúra egyik gyöngyszeme, nemzeti kincse olyan helyre kerül, amely biztosítja számára azt, hogy nem privatizálható, legalábbis nem teljes mértékben privatizálható gazdálkodó szervezetté válik a Herendi Porcelánmanufaktúra Zártkörű Részvénytársaság.

Herend, mint tudjuk, a magyar porcelánipar zászlóshajója, ahogy itt elhangzott ez a kifejezés, de ebben a flottában azért vannak még olyan hajók, amelyek szintén megérnének hasonló védelmet. A Hollóházi Porcelángyár Manufaktúra Zrt.-re gondolok, amely talán nem olyan patinás és nem annyira világhírű, mint a herendi porcelángyár, azonban Magyarország legrégebbi manufaktúrája, 1777-ben létesült, 234 éves ipari kultúrát és népművészeti kultúrát hordoz a Hegyközben. Korábban, amikor a zeniten volt - most sajnos nincs ott -, akkor hét környező község munkahely-biztosító társasága, illetve vállalata volt. Nem mondható el róla az, hogy ma nyereségesen gazdálkodik, még nem nyereséges, de remény van rá, hogy azzá válik.

A magyar porcelániparra és a világ porcelániparára is jellemző az a helyzet, hogy miután a porcelán egy rugalmas termék, az életszínvonal változása, a lakáskultúra változása, az emberi szokások változása miatt kisebb az igény a porcelán termékek iránt, a porcelán edények, dísztárgyak iránt, mint korábban. Nincsenek olyan nagy méretű polgári lakások, mint valamikor, ahova a 12 személyes porcelán készletet ki lehetett tenni sátoros ünnepeken a nagy család asztalára, ma mások az igények.

(20.10)

Tehát alacsonyabb szintre kell venni a hollóházi porcelángyár termelési produktumát, ez azonban nem lehet gátja annak, hogy azt a védettséget, amit a herendi porcelángyár meg fog kapni, a hollóházi porcelángyár is kapja meg, és ne lehessen privatizálni vagy ebek harmincadjára hagyni. Többször megpróbálták ezt a gyárat privatizálni, szerencsére nem sikerült, és most, hogyha a gazdasági helyzetet az állam, a pénzügyi kormányzat közreműködésével sikerül stabilizálni, akkor alacsonyabb szinten ugyan, és nem egy egymilliárdnyi árbevétellel, hanem néhány száz milliónyi, félmilliárdnyi árbevétellel stabilizálni lehet azt a klasszikus porcelángyártást, ami változatlanul a magyar ipari kultúrának, a magyar népi művészetnek és a magyar porcelángyártásnak a kincse, nemzeti kincse lehet.

A kérésem tehát az, és ez irányban nyújtottam be módosító indítványt, hogy azok közé a társaságok közé, amelyek tartós és garantált állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek - ez 55-56 állami tulajdonú társaság, zömmel erdőgazdaságok, de mások is -, ezek közé vegyük föl a hollóházi porcelángyárat is. Szívem szerint mondanom kellene még a flotta harmadik tagját, a Zsolnay porcelángyárat is, de azért nem teszem ezt szóvá, mert ott más tulajdoni szerkezet van, önkormányzati tulajdoni szerkezet van, és nem vagyok abban jártas, hogy ezt kellő szakmai alapossággal meg tudjam indokolni. Ezért maradnék csupán a hollóházi porcelángyárnál ezzel a kéréssel, hogy olyan módon módosítsa az előterjesztést az Országgyűlés, hogy a hollóházi porcelángyár is kerülhessen legalább ennyire védett helyzetbe.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Scheiring Gábor képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy régi fideszes indítvány felmelegítése, láthatóan a Veszprém megyei Fidesz számára fontos az ügy. Mielőtt azonban belemennék a törvényjavaslat mint jelenség általános értékelésébe, engedjék meg, hogy rögtön az elején pár szót szóljak magáról az indítványról.

Az LMP képviselőcsoportja teljes mellszélességgel támogatni tudja az indítványt, azt egy helyes irányban tett lépésnek tekinti. Mert miről is van szó? Az állam 25 százalékos tulajdonát kiszervezték egy 100 százalékban állami kézben lévő holdingba. Ez önmagában lehet hatékony vagy kevésbé hatékony megoldás a tulajdonosi jogok gyakorlása szempontjából, a lényeg, hogy a tartós állami tulajdon megmaradjon, ezt az LMP is teljes mértékben támogatni tudja.

A következő kérdés így az, hogy a mostani struktúra biztosítja-e a hosszú távú állami befolyást. A szabályok alapján úgy tűnik, hogy ez biztosított, lévén a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. a részvényeket nem idegenítheti el. A korábbi vitákat végigolvasva úgy tűnik, hogy a Fidesz számára ez elsősorban azért aggályos, mert a Regionális Fejlesztési Holding esetleges privatizációjával az állami pakett is magánkézbe kerülne. Tekintettel arra, hogy jelenleg kétharmados a Fidesz többsége, némi önbizalomhiányra vall, hogy egy ilyen helyzetben is attól tartanak, hogy valaki hirtelen privatizálni akarná a holdingot. Másrészről viszont azt jelzésértékűnek tarthatjuk, hogy a nagy kormányzati összezárás mellett is voltak a szavazáskor MSZP-s tartózkodások, köztük egy Veszprém megyei területi listás képviselőjük.

Mindent egybevetve tehát a törvényjavaslat nem hoz lényegi és érdemi változást a jelenlegi helyzethez képest, de ezzel együtt, hogyha ez önök számára mégis ilyen sürgős, akkor mi mindenképpen támogatni tudjuk, mert tartalmilag jó iránynak tartjuk.

Nézzük akkor most az általánosabb kérdéseket, amelyeket ez a törvényjavaslat felvet. Itt három lényeges elemet emelnék ki, haladva a kevésbé fajsúlyostól a központi jelentőségű problémákig.

Először is, a képviselői önálló indítványról mint javaslatformáról, mint már oly sokszor megtettük. Értem én, hogy kell valamit a veszprémi fideszes képviselőknek is hazavinni, bemutatni, hogy a közösség érdekében tevékenykednek, de az állami vagyonról szóló törvény módosítását, azt gondolom, akkor is maximálisan indokolt lenne, ha a kormány egy kormányzati előterjesztés formájában hozná a tisztelt Ház elé. Ilyen csomaggal a kormányalakítás óta azonban sajnos nem találkoztunk. Akkor Matolcsy miniszterjelölt úr egyéni indítványának ugyanakkor számos elfogadhatatlan eleme volt a vagyongazdálkodással és az állami vagyonnal kapcsolatban, ami miatt az LMP nem is támogatta akkor a törvénymódosítást, mert számos helyen korlátozta az átláthatóságot és a társadalmi részvételt.

Majd egy év elteltével még mindig nem volt lehetőségünk meghallgatni a vagyongazdálkodási zrt. tagjait, a vagyonleltárnak azóta sincs se híre, se hamva, vagy a híreket hallgatva a korábbi privatizációs ügyletek közül is csak azokat vizsgálná a Fidesz, amiből láthatóan kimaradt. Na meg persze vannak újabb próbálkozások is arra, hogy az állami vagyon felmérése címén herdálják el az állami vagyont. Ez történt az LMP bírálatára visszavont, jó előre lepacsizott légifotótenderrel.

A másik dolog, amit a törvénymódosítás kapcsán kiemelnék, az az, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúrában a '90-es években kezdődött munkavállalói résztulajdonosi program a sikerességénél fogva minden bizonnyal párját ritkítja a magyar gazdasági életben. Érdekes lenne hallani a kormány képviselőinek véleményét arról, hogy a még meglévő sok száz állami cég esetében milyen lehetőséget látna a kormány ennek a bevált modellnek, a munkavállalói résztulajdonnak az alkalmazására.

A harmadik nagyobb általános megjegyzésem pedig az, hogy jó lenne e törvényjavaslatot egy átfogó stratégiai keretben tárgyalni, amely áttekinti a joggal hungarikumnak tekintett vállalkozások helyzetét, függetlenül attól, hogy van-e bennük állami tulajdonrész, vagy pedig nincs. És csatlakoznék jobbikos képviselőtársamhoz a tekintetben, hogy én is szeretném kiemelni a hollóházi porcelángyár helyzetét. Három nagy porcelángyártó cég van Magyarországon, ezek Magyarország kiemelkedő márkái, a nemzetközi márkafelmérésekben ez a három cég rendre kiemelkedő helyen szerepel, az első 12 között, olyanok között, mint a Coca Cola, tehát nekünk mindenképpen oda kell figyelnünk ezekre a nemzeti társaságokra.

Azt gondolom, hogy ennek a tekintetében nehezen érthető, hogy mért nem hárul hasonló figyelem a hollóházi porcelángyárra. Ráadásul ez a porcelángyár már elég régóta meglehetősen nehéz helyzetben van. 2006-2009 között a hollóházi porcelánmanufaktúra létszáma sajnálatosan 400-ról 200 főre csökkent az előző kormány által oda kinevezett komisszár áldásos gazdasági tevékenysége révén, értékesítették számos részét ennek a cégnek. De aztán jött egy új vezetés, és úgy fest, hogy a helyzet azóta is változatlan. Nem nagyon látszik, hogy az új kormány bármiben eltérne az előző kormány hozzáállásától. Nem nagyon látszik, hogy bármilyen átfogó fejlesztési tervet dolgoztak volna ki a hollóházi porcelángyár felélesztésére. Nem látszik az, hogy milyen pénzügyi és gazdasági tervekkel kívánják rendbe tenni ezt a gazdasági társaságot.

Ezért - némileg meglepődve - hasonlóan a Jobbikhoz, mi is benyújtottunk egy módosító javaslatot, amellyel indítványozzuk, hogy tartós állami tulajdonban maradjon a hollóházi manufaktúrának is egy bizonyos hányada. Azt gondolom, mindannyian egyetértünk abban, hogy ezeknek a cégeknek a sorsa kiemelkedő jelentőségű. Egyetértünk abban, hogy az ilyen hungarikumnak, kiemelkedő nemzeti értéknek számító cégeknek a jövője mindannyiunk közös érdeke, és ezeket közösen, egy közös halmazban kellene kezelni, és ennek megfelelően minden cég számára hosszú távú és fenntartható gazdasági jövőképet megrajzolni, és az ennek a jövőképnek a megvalósításához szükséges kormányzati támogatást is meg kellene hozzá adni.

Bízom benne, hogy a kormánypárti képviselőtársaimnak tetszeni fog ez a módosító javaslat, akár a Jobbik, akár az LMP részéről, és végre elmozdulás lesz nemcsak a herendi, hanem a hollóházi porcelángyár kapcsán is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valamelyik képviselőtársunk hozzászólni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak.

(20.20)

DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém) (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg csak röviden, néhány mondatban szeretnék reagálni az elhangzottakra. Annak nagyon örülök, hogy minden jelen lévő frakció képviselője a hozzászólásában arról biztosított bennünket, hogy támogatni fogja azt, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. újra tartós és közvetlen állami tulajdonba kerüljön.

Miért éppen most, és miért éppen sürgősen? Erre a kérdésre szeretnék újfent válaszolni, bár azt gondolom, hogy az első hozzászólásomban elég részletesen kifejtettem ezt. Született egy olyan döntés itt a parlamentben, egy kormányzati előterjesztést követően, amit soha nem lehetett a gyakorlatba átültetni. Tehát azt a döntést, amelyet itt 2007 szeptemberében hoztak, nem lehetett átültetni, csupán azért - idézőjelben a csupán -, mert a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. alapszabálya nem teszi lehetővé, hogy a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. a 25 százalék plusz 1 állami tulajdonban lévő részvény tulajdonosa legyen, csupán ezért.

Azt is elmondtam, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. közössége az azt követő közgyűlésén kifejtette, hogy nem is óhajtja módosítani az alapszabályát, mert ők azt szeretnék, hogy továbbra is tartós és közvetlen állami tulajdonban maradjanak a részvények. Tehát négy éve, közel négy éve van egy ilyen helyzet Herend esetében, hogy miközben az ő szempontjukból egy rossz döntés született, ezt még egyébként nem lehetett a gyakorlatba sem átültetni. Ennek megfelelően ez nem egy új helyzet, ezt nem most találtuk ki, ez egy négy éve itt, az asztalunkon lévő helyzet, amit, azt gondolom, most meg kell oldani. Én azt is tudom, hogy ilyenkor nagyon sok jelentkező van, amikor valóban az ország imázsának a meghatározásában szerepet vállaló hazai vállalkozások szeretnének ilyen helyzetbe kerülni, tartós és közvetlen állami tulajdonba kerülni.

De azért szeretném felhívni a figyelmüket, hogy Herend esetében sem egyik napról a másikra született ez a döntés, elég komoly előkészületei voltak ennek, hogy egy valóban megalapozott döntést hozzon a parlament. Én azt gondolom, ahogyan önök is említették, nagyon sok ilyen megalapozott döntésre lenne szükség, de ezt meglátásom szerint nem lehet ilyen rövid idő alatt megvalósítani, ezek alaposabb előkészületet igényelnek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/3012. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/3012/14. számon kapták kézhez.

Mielőtt javaslatot tennék a vita szerkezetére, tájékoztatom önöket, hogy az ajánlás 13. pontjában szereplő módosító javaslat nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek, így erre a részletes vita nem nyílik meg.

Indítványozom, hogy a további benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Az első vitaszakaszban a 2-18. terjedő pontok megvitatására kerül sor, az említett 13. pont kivételével, amelyek a normaszöveg megváltoztatását kezdeményezik. A vita második szakaszát képezi az ajánlás 1. pontja, amely a címet módosítja.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 2-18. pontjaira, a 13. pont kivételével. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.