Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. L. Simon László képviselő úr önálló indítványát új változatban, T/2732. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/2732/1. számon megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy az önálló indítványhoz előterjesztőként csatlakozott Lukács László képviselő úr.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Lukács László képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

(19.20)

LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, kicsit későre nyúlt ennek a törvényjavaslatunknak a megbeszélése, de ez egy ilyen helyzet.

A hazai kulturális intézményrendszer kiemelkedő intézményei esetében felmerült összehasonlítás során nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti kultúra és a nemzeti civil pénzügyek alapjait szervező, irányító, bíráló eljárások ellentmondásosak. Érdemes és szükséges is azonos összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni, tekintettel arra, hogy a hatályos, közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény bevezetése is kifejezetten nemzeti közös nevező érvényesítését kívánja meg. "A hazai és uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések sikere nemzeti érdek. A fejlesztési támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működését biztosító jogszabályok megalkotása és érvényesítése ezért minden felelős hazafias közösségi erő közös érdeke és kötelessége. Jogos igénye Magyarországnak, hogy a nemzeti közös nevező érvényesítése érdekében a közpénzekből származó források felhasználásával és befektetésével megvalósuló fejlesztések ügye jogi, politikai védelmet kapjon a pártpolitikai vitáktól, illetve a kormányzati ciklusváltásoktól egyaránt."

Közismert, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre elkülönített állami pénzalapként, amely biztosította költségvetési és döntéshozói önállóságát. Az állami alapként való működtetés célja az volt, hogy a pályázati rendszer tartson távolságot a pályázatok elbírálásában részt vevők és a pályázók között, és a felmerülő összeférhetetlenségi kérdéseket a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végső soron megnyugtató módon szabályozza. Az nem fordulhat elő ezután sem, hogy vezető tisztségviselő a saját pályázatát bírálja el. Induljunk ki abból a nyilvánvaló élethelyzetből, hogy akik a Nemzeti Kulturális Alap vagy a Nemzeti Civil Alap támogatását igénybe szeretnék venni, de a döntéshozatalban is részt vesznek, mert jelölés és választás útján erre felkérést kaptak, végső soron hátrányba is kerülnek az összeférhetetlenségi szabályozás miatt. Amennyiben ez a folyamat az NKA esetében továbbra is fennállna, hamarosan olyan személyeket kellene bevonni a kollégiumok munkájába, akiknek már-már semmi közük nincs a valós művelődési és művészeti tevékenységekhez, attól messze eltávolodva ítélnek meg kulturális kezdeményezéseket.

Hadd hozzak egy példát a borkultúra területéről. A borminősítések során a saját borokat is kóstolják és értékelik, ugyancsak a közvetlen beazonosítás lehetőségének kizárásával. Ezt gyakorlott, a szakmát mindennap megélő személyek végzik el, és semmiképpen sem azok, akik csak a pohár alján ringatózó bor látványát ismerik.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága valóban nemzeti közérdek, de sajátos, hogy 2004 óta, az uniós csatlakozást követően öt helyezést rontott Magyarország a korrupciós világranglistán. Ez a tény elgondolkoztató, de azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt szocialista korszak jellemzője és lételeme volt. Hiába születtek meg jogszabályok a közbeszerzésekre, a kurátori tevékenységekre, az átláthatóságra, ha azokat nem tartották meg.

Az NKA az egyik legfontosabb állami mecenatúra, kiváló személyiségek irányítják, feddhetetlenek, s meg kell és meg is lehet bízni a döntéshozatalukban. De a törvényjavaslat sem kíván többet, mint azt, hogy azonos mérce legyen minden állami támogatás megítélésében, azok se legyenek kizárva, akik aktív alakítói a közösségi művelődésnek, azok viszont igen, akik a törvényeket nem tartják be.

Kérem, hogy támogassák az előterjesztést, és támogassuk a magyar nemzeti kultúrát és civil kezdeményezéseket, és nagyon vigyázzunk a nemzeti közös nevezőinkre.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Halász János államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót államtitkár úrnak, tízperces időkeretben.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kulturális bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Gyimesi Endre képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága 2011. március 29-ei ülésén tárgyalta L. Simon László önálló indítványát, amelyhez csatlakozott képviselő úr. Ez módosítani kívánja a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. számú törvényt. Tavaly az Országgyűlés egyszer már módosította a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy a kuratóriumokban részt vevő művészek minél szabadabban gyakorolhassák munkájukat. A mostani törvényjavaslat ugyanezt célozza, úgy, ahogy a Nemzeti Civil Alap esetében, ugyanazok a jogok illessék meg a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi, illetve szakkollégiumainak a tagjait is. Vagyis azok a kivételek, amelyeket a törvény megfogalmaz, terjedjenek ki a Nemzeti Kulturális Alapra is.

A bizottság megvitatta a javaslatot, majd 12 igen szavazattal, 2 ellenében és 4 tartózkodás mellett mind a tárgysorozatba-vételt, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot támogatta. Mint ahogy hallottuk, a kormány is támogatta az előterjesztést, és kérem, hogy az Országgyűlés is támogassa ezt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, aki a bizottságban kialakult kisebbségi véleményt ismerteti. Öné a szó, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kisebbségi előadóként csak a nemzeti ellenzék, tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleményét tudom tolmácsolni, egyrészt azért, mert a másik két, tehát a baloldali ellenzéki pártok nem kívántak kisebbségi véleményt megfogalmazni kisebbségi előadóként, másrészt azért, mert nem is tudom tolmácsolni az ő tartózkodó szavazatukat. Csak mi szavaztunk nemmel. Nekünk határozott az álláspontunk abban a tekintetben, hogy ha komoly pályázati elbírálásokról van szó, akkor semmiféle fellazítást nem tudunk támogatni, amikor azt láthatjuk, hogy a kormányzat elmúlt egy éve is elsősorban arról szólt, hogy a saját hatalmát betonozza be, és a saját csókosait juttassa pozícióba.

Sajnálom, hogy az előterjesztő nincs jelen, illetve úgy van jelen, hogy - miután nem ért rá L. Simon László, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén a Házszabályban is előírt kötelessége szerint részt vegyen, pláne akkor, amikor előterjesztő - gyorsan kineveztek egy újabb előterjesztőt a mai nap folyamán. De így is el kell mondjam azt, amit a bizottsági ülésen is elmondtam fő kritikaként.

Eléggé pikáns az, hogy pont az az L. Simon László az előterjesztő, aki ékes példáját adta annak, hogy már eddig is milyen átláthatatlan körülmények között fizettek ki közpénzeket művészetnek álcázott hol giccsre, hol egészen obszcén verseskötetekre, mint például az ő esetében is. Egyszerűen nem értjük, hogy mi lehet a háttérben, ki kinek a csókosa, hogy például a Nemzeti Kulturális Alapprogramból 2003-ban, ráadásul még a Medgyessy-kormány idején is ilyen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezhetett L. Simon László, hogy az ő verseskötetét támogatták, amiből idézni méltatlan lenne az Országgyűlésben, de akinek van gusztusa-gyomra hozzá, az üsse be L. Simon László nevét, hozzátoldva azt, hogy versei; olyan obszcén, öncélúan trágár verseket, halandzsákat, teljesen értelmetlen katyvaszt csak drogos, művészeknek álcázott deviánsok szoktak csak megfogalmazni. Még Eörsi István sem süllyedt olyan mélységbe, mint amilyen mélységbe süllyedt a Fidesz Alföldi Róbertje, L. Simon László - róla van szó -, aki ma a Magyar Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke lehet.

(19.30)

Nos, egy ilyen abszurd helyzet - és látva azt, hogy az ő verseskötete állami támogatást kaphatott - még jobban megerősít minket abban, hogy semmiféle ilyen fellazítást nem támogathatunk, ami idevezet, hogy teljesen arra méltatlan alkotások kapnak állami pénzeket csak azért, mert nyilvánvalóan a háttérben valamiféle kapcsolatrendszerrel rendelkezik az illető. Mást nem tudunk feltételezni sem - mondjuk - Alföldi Róbert esetében, hogy miért van még mindig a pozíciójában, igen, le kell váltani, sem abban az esetben, amikor a pályázatokon ilyen támogatásokat látunk.

És hosszasan lehetne sorolni a példákat az elmúlt évekből, hogy milyen botrányos kifizetések voltak - majd szeretnék még egyet a normál hozzászólásomban ismertetni -, azonban azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy olyan fellazítást nem tudunk támogatni, ami az átláthatósággal és az elfogulatlansággal szemben lazítást fogalmaz meg. Ez a javaslat azt mondja, hogy ezentúl olyan gazdasági társaság, szakszervezet vagy bármiféle szervezet is pályázhasson, amely szervezetnél vezető szervnek tagja az, aki egyébként pedig a Nemzeti Kulturális Alapnál is a döntés-előkészítésben részt vesz vagy akár döntéshozó személy. Azt gondoljuk, hogy igen, ilyen szintű összeférhetetlenséget meg kell szüntetni, sőt az elmúlt évek tendenciái, tapasztalatai azt mondják, hogy inkább még komolyabb átvilágításokra lenne szükség.

Természetesen itt elszámoltatásról nem beszélhetünk, akár kulturális elszámoltatásról sem, ezért hirdetett a Jobbik, azt gondolom, egészen frappánsan kulturális szabadságharcot, hiszen valóban ennek a maszatolásnak véget kell vetni. És az SZDSZ kitűnően átmentette a hatalmát, nagyon jól tudta, hogy az oktatás területén kívül a kultúra az, amit meg kell szállni Magyarországon ahhoz, hogy át tudja örökíteni a hatalmát akár a csókosain keresztül, akár konkrétan támogatások formában, továbbra is a közpénzeket lenyúlva, akár szellemiségében ezeket a deviáns, romboló eszméket átörökítve.

Úgyhogy összességében ezért teljesen elfogadhatatlan, és nemmel fogunk szavazni erre a javaslatra. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Gyimesi Endre képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Novák Előd előbb elmondott szavaira szeretnék reagálni. Az esztétikai vita nem ide, a parlamentbe való. Novák Előd szokásához mérten ismételten eltért a tárgytól, ráadásul olyan képviselőtársunkat vádol, aki nincs is jelen a teremben. Én úgy gondolom, hogy az Írószövetség megfelelő helyszínt tud majd biztosítani kettőjük számára egy esztétikai vita lefolytatására.

Most viszont a törvényjavaslat vitájáról van szó, én azt gondolom, és ahogy a bizottsági vélemény ezt meg is erősítette, meg az alaptörvény megfelelő garanciákkal rendelkezik a tekintetben, hogy semmiféle befolyásolás ne történhessen egy döntés esetében. Kérem ezt áttanulmányozni. Mindössze két nyúlfarknyi változtatási javaslat van előttünk, amely a kultúra számára nagyobb lehetőséget biztosít az abban részt vevők körének.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre bejelentett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Novák Előd képviselő úrnak. Öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elsőként is reagálnék az előttem szóló szavaira. Azt, hogy ez egy esztétikai vita lenne, hát ezt határozottan visszautasítom. Azt gondolom, aki így gondolkozik, az egy perverz disznó. Tehát olvassa el, legyen szíves, azokat a verseket, bízom benne, hogy ön akkor ezt nem olvasta el, és ezért az előbbi jelzőm ez esetben önt nem illeti, és ezért csak a trehányságának tudható be azok után, hogy én fölhívtam a kulturális bizottság ülésén is a figyelmet, és ki is osztottam írásban, miután azt gondolom, méltatlan lenne ezeket a perverz, obszcén, öncélúan trágár halandzsákat, állami pénzből kiadott disznóságokat felolvasni akár egy bizottság ülésén is. Azt gondolom, ezek után amögé bújni, hogy itt művészi szabadság van, ezt Alföldi Róbert esetében már láttuk, hogy mögé bújt, természetesen ez nem így van, egy bizonyos határon túl nem léphetnének akkor sem, ezt sokkal inkább garázdaságnak lehetne minősíteni, sokkal inkább, mint akár bármi mást, amire ráhúzza mostanában a rendőrség és a különböző hatóságok a garázdaság bélyegét.

Nos, említettem egy másik példát is, amiről viszont szeretnék beszélni, és arra emlékeztetnék, amit itt most azonnali kérdésként is megfogalmaztunk a tegnapi napon, ez pedig egy hasonló eset, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál egészen oda jutottunk, hogy most már osztályvezetővé nevezték ki azt, akiről korábban, már 2009-ben is megállapított egy belső vizsgálat egy olyan összeférhetetlenséget, amit önök most itt, a Nemzeti Kulturális Alapnál természetesnek vennének. Tehát amit tegnap kérdésként feltettünk, és semmitmondó választ kaptunk rá, hogy majd utánanéznek, az utánanézés egészen pontosan azt jelenti, hogy az efféle összeférhetetlenségeket nemhogy szankcionálnák, ahogy eddig nem tették sajnos, hanem tulajdonképpen még törvényesítenék is.

Tehát a 2009-ben megállapított jelentésben, ugye, arról van szó, hogy a Romaversitas Alapítvány, egy újabb cigány alapítvány, ennek az egyik kurátora részt vett a döntés-előkészítéstől kezdve egészen a szakmai és a pénzügyi végelszámolásig, egy személyben ő írta alá és ő hitelesítette; Sárközi Gáborról van szó, aki teljesen törvénytelenül, az akkor hatályos jogszabályok szerint is törvénytelenül vette föl ezeket a nagyon komoly állami támogatásokat. Túl azon, hogy eleve feneketlen kútba dobott pénzek a cigányfelzárkóztatásra kifizetett milliók, ebben az esetben is a 22 millió forintnak mi lett a sorsa, az, hogy a mai napig nem került visszafizetésre, sőt, ahogy mondtam, önök idén, két évvel ez után az elemzés után, ami megállapította a törvénytelenséget, önök osztályvezetővé nevezték ki. Nos, én azt szeretném, ha szakítana a magyar Országgyűlés ezzel a gyakorlattal. Tehát amit a minisztériumban sajnos megcsinálhatnak, az azt gondolom, hogy nem emelhető törvényi szintre, az, hogy ezeket az összeférhetetlenségeket ilyen szinten fellazítsák.

Én megértem, hogy meglehetősen nagy túlhatalmuk van, hiszen 53 százalékos választási eredménnyel a torz választási rendszernek köszönhetően kétharmados parlamenti túlsúlyuk van, és rendszerint minden pozíciót le is nyúlnak, erről szól az elmúlt egy év jogszabályalkotása, de azért az mégiscsak elfogadhatatlan, hogy már annyi pozíciót szeretnének betölteni, amit a hatályos jogszabályok szerint már nem is tehetnének összeférhetetlenség miatt. Láttunk mi már itt különféle álláshalmozásokat, de hogy még az összeférhetetlenségi szabályokat is, a Blikk által kirobbantott botrányokat nem úgy kezelik, hogy esetleg még akár szigorítanák is a jogszabályt, hogy valahogy szankciót bevezessenek, mert ez eddig nem történt meg, hanem ha lebukott, akkor visszaadja az ellopott pénzt, de semmiféle bírságról, komolyabb bírságról nem látunk erre irányuló jogszabály-módosítási javaslatot.

Most is azt látjuk, hogy miután már nincs annyi emberük, amennyit pozícióba tudnának helyezni, inkább az összeférhetetlenségi szabályokat szeretnék fellazítani. Persze, ehhez hoznak mindenféle mondvacsinált indokot, de különösen az elmúlt egy év gyakorlata teljesen azt mutatja, hogy nincs itt másról szó, mintsem hogy minél több emberüket tudják akár egyszerre álláshalmozóként minél több pozícióba tenni, és semmiféle összeférhetetlenségi, törvényi korlátot nem szeretnének, hogy ezek után a fejükre tudjuk olvasni azt, aminek egyébként eddig sem volt következménye, legyen akár duplán felvett költségtérítésekről szó, vagy törvénytelenül, összeférhetetlenül saját alapítványának kiutalt 22 millió forintos cigánytámogatásról. Az ilyen eseteket határozottan ellenezzük a Nemzeti Kulturális Alap esetében is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Felszólalásra következik Karácsony Gergely képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika frakciója sem tudja támogatni ezt a javaslatot, és ha már kultúráról van szó, akkor hadd hivatkozzak egy nagy íróra, Lázár Ervinre, és neki is A lyukas zokni című meséjére. Ez a mese arról szól, hogy van egy zokni, ami kilyukad, és a lyuk azt állítja magáról, hogy ő sokkal szebb, mint a zokni, ennek megfelelően elkezd egyre jobban terebélyesedni, majd a végén mind a ketten megszűnnek, hiszen a lyuk zokni nélkül értelmezhetetlen.

Sajnos, egy kicsit ez történik most ezzel a közpénzügyes törvényjavaslattal kapcsolatban is, amiben eleve volt egy pici lyuk, és ezeket a szigorú szabályokat az eredeti törvény sem alkalmazta a nemzeti civil alapprogramra. És végül is most ezt a lyukat tágítjuk egy picit tovább azzal, hogy akkor most már nemcsak a nemzeti civil alapprogramra vonatkozik az a fajta szabályozás, hogy a döntés-előkészítésben részt vevő szervezetek is pályázhatnak, illetve nyerhetnek pályázati támogatást, hanem most már bevesszük a Nemzeti Kulturális Alapot is.

(19.40)

Nem állítom, hogy a problémafelvetésben ne lenne ott a létező probléma, és valóban, amit L. Simon László képviselőtársam nyilatkozott az Indexnek, hogy tudomásul kell venni, hogy ez egy kis ország, kicsi a szakma, és mindenki mindenkit ismer, ez biztosan igaz, ezzel együtt is én biztos vagyok abban, hogy lehetne olyan megoldást találni erre a problémára, ami valamifajta rotációs eljárással lehetővé tenné azt, hogy a pályázatok szakmai színvonala úgy maradjon magas és szakmailag megalapozott, hogy közben ilyen típusú összeférhetetlenségekre nem kerítünk sort. Azért nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, mert valószínűleg ez másféleképpen is kezelhető lenne, és még egy lépést teszünk arra, hogy ezeket az összeférhetetlenségi szabályokat a végtelenségig tágítsuk, és a végén tulajdonképpen az egész törvény egy óriási lyukká változik.

Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy 2008-ban, 2008 végén egy MSZP-s javaslatra már módosították ezt a törvényt, nem a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatosan, hanem tulajdonképpen önkormányzati, civil kulturális pénzek elosztása kapcsán. Véleményem szerint az a törvénymódosítás ennél is kisebb jelentőségű volt, és bár elfogadta a parlament, Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek megfontolásra, és végül vissza is vonták a javaslatot. Én azt gondolom, hogy azok az érvek, amelyeket a köztársasági elnök úr a Szili Katalin házelnöknek írott levelében, illetve az Országgyűlésnek írott levelében hangoztatott, azok ennél az esetnél is igazak, ugyanakkor ott is voltak nyomós érvek arra, hogy enyhítsük a szabályokat, azt írta: "Mindez nem indok arra, hogy a közpénzekből nyújtott támogatások egy részénél akár csak elvileg is ugyanazok lehessenek a döntéshozók és a támogatottak."

Azt gondolom, hogy ez az elv itt is el kell hogy maradjon, és amit a Nemzeti Kulturális Alap általam nagyra tartott elnöke, Jankovics Marcell nyilatkozott, hogy meg kell bíznunk a kurátorok tisztességében, én azt gondolom, hogy erre mindig lehet hivatkozni, és én nem is vonom kétségbe senkinek a tisztességét, sem a kurátorokét, sem pedig az ezt a módosítást indítványozó képviselőtársaimét, ugyanakkor azt látni kell, hogy egy átlátható államban az egyes döntéshozók tisztességére nem lehet alapozni. Egy átlátható államban a struktúrákra, a szabályokra kell alapozni, azoknak az átláthatóságára, és akkor akkor is jól működik a rendszer, hogyha azok a kurátorok igenis tisztességtelenek. Sosem lehet tudni, ne hozza úgy az élet, hogy olyan kurátorok is dönthessenek pénzek fölött, akik kevésbé tisztességesek, mint a mostaniak. Ha olyan szabályok vannak, amelyek kellően szigorúak, akkor ez nem lesz probléma. Úgyhogy sajnos ezt a módosítást nem tudjuk támogatni, de támogatunk minden olyan javaslatot, amely úgy oldja meg ezt a problémát, hogy nem sérülnek az átláthatósági elvek. Sajnos ez a javaslat nem ilyen, ezért sajnos nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Pál Béla képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából.

Megadom a szót, képviselő úr.

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt frakciója sem támogatja ezt a törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy szakmailag több ponton támogatható lenne, de azért nem támogatjuk mindennek ellenére, amit már az előttem szólók is nagy hangsúllyal megfogalmaztak, és ami egyébként az indoklásban is szerepel, amely szerint "A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi törvénynek a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiuma által elbírált pályázatokra történő alkalmazása a tapasztalatok tükrében indokolatlanul szigorúnak bizonyult" - mondja ezt az előterjesztő indoklása.

Véleményünk szerint nem volt ez indokolatlanul szigorú, és éppen azért, mert ez a módosító javaslat feloldást tesz az alábbiak szerint, nem jelent akadályt, hogy olyan társadalmi szervezet, alapítvány, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, illetve a Nemzeti Kulturális Alap tekintetében az előzőek mellett olyan gazdasági társaság, egyház vagy szakszervezet pályázzon, amelyben a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó személy, vagy ennek közeli hozzátartozója, vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház, vagy a szakszervezeti ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja pályázhasson. Mi ezt indokolatlan enyhítésnek tartjuk, és ezzel a módosítással nem megnyugtatóan rendeződne, ezzel a módosítással azok az összeférhetetlenségi szabályok sem rendeződnek megnyugtatóan, amelyekre az indoklásban hivatkoznak, ez az 1993. évi XXIII. törvény, e törvény paragrafusai sem adnak erre megnyugtató választ. És amiatt, mivel az indoklásban is ez szerepel, hogy itt végül is arról van szó, hogy a szigorítást enyhítik, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója ezt a törvénymódosító javaslatot nem támogatja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki a vitában fölszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Lukács László képviselő úr jelzi, nem kíván reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Navracsics Tibor és Horváth Zsolt (Veszprém) Fidesz-képviselők önálló indítványát T/1836. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/1836/1. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.