Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatás egy független, önálló hatalmi ág, ezt az alapelvet már Arisztotelész és Cicero is hangsúlyozta műveiben. A bírák függetlenségének egyik záloga, hogy anyagilag és egzisztenciálisan ne legyenek kiszolgáltatottak.A korábbiakhoz hasonlóan ennek a követelménynek tesz eleget az előttünk fekvő költségvetés is, amely külön fejezet alatt biztosítja a rendes bíróságok kiadásainak fedezetéhez szükséges összegeket. Indokolt a bíróságok mellett kiemelni az igazságszolgáltatás másik meghatározó közreműködőjét, az ügyészségeket is, amely nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, de ahogy az Alaptörvény is rendelkezik, önálló és független alkotmányos intézmény. A függetlenség egyik biztosítéka az ügyészség esetében is az önálló fejezetekben történő költségvetési rendelkezés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés két helyen érinti érdemben a bíróságokat és ügyészségeket. Egyrészt mint önálló alkotmányos szervek, külön költségvetési fejezet határozza meg az igazságszolgáltatási hatalmi ág éves költségvetését, másrészt a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a bírói és ügyészi illetmények kiszámításához szükséges bírói és ügyészi illetményalapot.

Az önálló költségvetési fejezetek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-ának (3) bekezdés a) pontja, valamint az ügyészségekről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján az OBH elnöke, illetve a legfőbb ügyész állítja össze az önálló költségvetési fejezetre vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé.

A fentiek alapján a javaslat rendes bíróságok fejezete az OBH elnöke által összeállított költségvetési javaslatot tartalmazza, amely figyelemmel van a bírói illetmények OBH elnöke által kezdeményezett reformjára is. Ennek megfelelően a javaslat a munkáltatói járulékokkal együtt számolt személyi juttatások tekintetében 23,3 milliárd forint többletforrással számol az idei költségvetéshez képest.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kormány részéről nem született döntés a bírói illetményrendszer esetleges reformja tárgyában, így a javaslat a bírói és ügyészi illetményalapot a 2019. évivel azonos mértékben 453 330 forintban határozza meg. Az illetményalap megváltoztatása mindig az ország gazdasági lehetőségeire figyelemmel meghozott politikai döntés eredménye, mely döntést a kormány előterjesztésére az Országgyűlés hoz meg.

Ennek megfelelően az elmúlt húsz évben nem volt jellemző az évenkénti automatikus emelés, az illetményalap jelentősebb módosítása 2004-ben 2005-ben, 2008-ban és 2012-ben került megállapításra, egyébként 2012-ben 391 600 forint értékben.

A kormány a fentiekben ismertetett vezérlő elvek mentén döntött úgy 2016-ban, hogy a 2012 óta változatlan bírói illetmények mértékét összesen három lépcsőben megemeli. Ennek megfelelően 2016 októberétől kezdődően három alkalommal, alkalmanként 5 százalékkal emelte meg a bírói illetményalapot, amelyek egymásra épültek, így a 2016. október 1. és 2018. január 1. közötti időszakban 16,5 százalékos bírói és ügyészi illetményemelés valósult meg. Az emelést követően 2018. január 1. óta  ahogy az előbb említettem  453 330 forint a bírói és ügyészi illetményalap.

Az Országgyűléshez a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása alapján a bírói és az ügyészi illetmények emelése mellett 2017. szeptember 1jétől  2017. január 1-ig visszamenőleges hatállyal  30 százalékkal emelkedett az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetménye, amely körülbelül 9 ezer igazságügyi és 2 ezer ügyészségi alkalmazottnak jelentett érzékelhető jövedelemnövekedést.

A bírói illetményrendszer átfogó reformjára a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény megfelelő módosításával kerülhet sor. Ugyanakkor a törvényt érintő módosító javaslatot jelenleg nem tűzött napirendjére az Országgyűlés.

A statisztikákat megfigyelve, megállapítható, hogy a bíróságok, ügyészségek költségvetési támogatása folyamatosan nő. 2014-hez képest 2019-ben a bíróságok 44 százalékkal, az ügyészségek 35 százalékkal több költségvetési forrásból gazdálkodhattak. A növekedés egyik alapját a három lépcsőben megvalósult bírói illetményalap-emelés adta, amely az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak 2017-ben átalakított illetményrendszerével együtt több mint 16 ezer főnek jelentett érdemi béremelést.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bérhelyzet rendezésén túl a jogszabályváltozások indukálta fejlesztésekre, valamint a munkakörülmények folyamatos javítására fordították a bíróságok a többletforrásokat. Ennek eredményeként az Országos Bírósági Hivatal számos olyan projektet tudott elindítani, amelyek keretében a bírósági infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése valósult meg.

A bírósági szervezet kezelésében 113 városban 185 ingatlan van. Ezek közül ténylegesen 153 épület szolgál ítélkezési célokat. Az ingatlanoknak részben a műszaki fenntartása, karbantartása, felújítása, részben pedig a bírósági szervezetben dolgozók XXI. századi, az ítélkezés minőségét szolgáló munkakörülményeinek biztosítása, valamint ügyfélbarát bíróság igényének megfelelő épületek kialakítása, a bírósághoz való hozzáférés tárgyi feltételeinek megteremtése kiemelt forrásokat igénylő feladat.

A költségvetési források biztosítása révén az Országos Bírósági Hivatal 2012. évi megalakulása óta jelentős bíróságiépület-rekonstrukciós, építési fejlesztésekbe fogott, miután felmérte, milyen állapotban vannak az ország bíróságai, mik a legsürgetőbb teendők.

A 2013-ban kiírt épületfelújítási pályázatot, majd a 2015. évi beruházási tervet már az úgynevezett Wagner Gyula-program és az úgynevezett Jablonszky Ferenc pályázati rendszer követte. Az előzetesen jóváhagyott beruházási terv szerint a Wagner Gyula-programban az igényfelmérések alapján tervezett fejlesztések közül az egyszerűbb munkákat a bírósági szervezetek, a bonyolultabb, több évre áthúzódó fejlesztéseket az OBH saját beruházásként valósítja meg.

A Jablonszky Ferenc pályázati rendszerben a központilag meghatározott célok, épületfejlesztések megvalósításához biztosít pályázati forrást az OBH. Mindezek mellett a bírósági épületek energetikai korszerűsítésére uniós források is rendelkezésre állnak.

(17.10)

Érdemes említést tenni az elmúlt évek kiemelt beruházásairól, amiből kiemelendő a Kúria: megkezdődött az egykori Kúria épületének felújítása itt a Kossuth téren. Megkezdődött a Budapest Környéki Törvényszék szervezeti egységeinek új épületbe történő elhelyezése. Megtörtént az Egri Törvényszék teljes körű felújítása és bővítése. Folyamatosan zajlik a Szegedi Törvényszék, a Szegedi Járásbíróság, továbbá a Gödöllői Járásbíróság teljes körű felújítása, továbbá a Ráckevei Járásbíróság új épülete kivitelezésének előkészítése.

Előrehaladott állapotban van az idén felállt Érdi Járásbíróság új épülete kivitelezésének előkészítése, megkezdődött a Tapolcai Járásbíróság teljes rekonstrukciója, a Dunakeszi Járásbíróság, a Kiskőrösi Járásbíróság új épülete létesítésének előkészítése, a Kisvárdai Járásbíróság és a Szarvasi Járásbíróság épületének teljes rekonstrukciója és bővítése is a célok között szerepel, a tervezési munkálatokat szintén elindította az OBH még 2018-ban.

A bér- és infrastrukturális fejlesztések mellett az elektronikus bírósági eljárásokhoz kapcsolódó jelentős beruházások is történtek, elég, ha csak az ezeknek keretet adó digitális bírósági projektet említem meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottakból is megállapítható, hogy az előző évek és a 2020. évi költségvetés is biztosítja mind a bíróságok, mind az ügyészségek számára a magas szintű munkavégzéshez és a munkafeltételek folyamatos javulásához szükséges összegeket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)