Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament… (Nem működik a mikrofonja.)

ELNÖK: Nem működik a mikrofonja, képviselő úr, egy pillanat türelmét! (Ritter Imre elé hordozható mikrofont helyeznek.)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Dann noch einmal! Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschläges „Zu bestimmter Anordnung über die Verwaltung von Vermögenswerten und zur Änderung bestimmter Gesetze zur Verwaltung von Vermögenswerten und nationalen Finanzdienstleistungen” mit Nr. T/15.706 erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/15706. számú, egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról című törvényjavaslat kapcsán.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2021. április 7-i ülésén kapcsolódott a törvényjavaslathoz, és lefolytatta az általános vitáját. A törvényjavaslat 17. §-a közvetlenül a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény  továbbiakban Nek.-törvény  25. § (6) bekezdését módosítja, nevezetesen: az ingyenesen átadott ingó és ingatlan vagyon tulajdonjogának az eredeti tulajdonosra történő automatikus visszaszállásának garanciális feltételeit pontosítja, egészíti ki.

Ennek kifejtése előtt azonban engedjék meg, hogy röviden felidézzem ennek a bekezdésnek az előzményeit. A Nek.-törvény korábbi  2017. évi, 2018. január elsejével hatályba lépett  módosításával az intézményfenntartó nemzetiségi önkormányzatok ingyenes vagyonkezelésébe kellett adni a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont, de a tulajdonjog megmaradt az eredeti tulajdonosnál. Ez is már jelentős előrelépés volt a nemzetiségek kulturális és oktatási autonómiájának biztosítása terén, de az elmúlt évek tapasztalatai indokolttá tették, hogy a vagyonkezelői jog helyett a tulajdonjog kerüljön átadásra a fenntartó nemzetiségi önkormányzatok részére, természetesen a szükséges garanciák egyidejű biztosítása és előírása mellett.

Ezért bizottságunk tavaly, 2020. április 28-án benyújtotta T/10303. számú, a Nek.-törvény törvénymódosító javaslatát, melyben szerepelt a Nek.-törvény 25. § (6) bekezdésének módosítása is, amely előírta: „A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni azzal, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, vagy b) a köznevelési intézmény megszűnik.”

E törvényjavaslatunkkal az Országgyűlés egyetértett, 9 tartózkodás mellett gyakorlatilag egyhangúlag elfogadta. A Közlönyben történő megjelenést követően azonnal elkezdtük az ingyenes tulajdonátadások lebonyolításának konkrét előkészítését, segítését, hiszen a korábbiakban ilyenre szinte csak elvétve volt példa.

(18.40)

A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága kidolgozott egy „Tájékoztatás nevelési, oktatási feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon települési nemzetiségi önkormányzat tulajdonba adásával kapcsolatban” tárgyú általános iránymutatást, állásfoglalást. Köszönet érte dr. Fürjes Zoltán helyettes államtitkár úrnak. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pedig  melyhez az intézményfenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok több mint 90 százaléka tartozik  konkrét átadás-átvételi szerződésmintákat dolgozott ki, melyeket megküldtem minden érintett helyi és országos nemzetiségi önkormányzatnak is.

Kisebb regionális csoportokban személyesen tartottam mindezekről tájékoztatásokat, munkatársainkkal együtt többtucatnyi alkalommal telefonon, e-mailben egyeztettük a felmerült kérdéseket, segítettünk azok megoldásában, hogy az átvett nemzetiségi köznevelési intézményeinkhez kapcsolódó ingatlanok átadás-átvételi eljárásai rendben megtörténhessenek. Több településen, ahol komplikáltabb kérdések merültek fel, személyesen részt vettem a települési és a nemzetiségi önkormányzatok, intézményvezetők egyeztetésein, melyeket minden esetben sikeres megállapodással zártunk; például Sopronban, Mányon, Pusztavámon, Városlődön és több más településen is.

2021. január végén, majd ezt követően március második felében kétszer is teljeskörűen felmértük az ingyenes tulajdonjog-átadások helyzetét, ahol még nem történt meg, ott ennek megvizsgáltuk és elemeztük az okait. Engedjék meg, hogy a felmérés eredményeiről ezúton röviden tájékoztassam önöket. Az ingyenes tulajdonjog-átadás a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében  német, horvát, román, szlovák, tehát négy nemzetiségnél  51 településen összesen 69 nemzetiségi köznevelési intézményt érint. A fenntartó országos nemzetiségi önkormányzatoknál pedig nyolc nemzetiség  görög, horvát, német, roma, román, szerb, szlovák és szlovén  összesen 27 település 35 nemzetiségi köznevelési intézményét érinti. Vagyis összegezve: 78 település 104 nemzetiségi köznevelési intézményéről beszélünk.

Természetesen már az előkészítés, helyzetfelmérés során egyértelműen látszott, hogy a törvény biztosította lehetőség realizálása egy sor földhivatali, jogi, szakmai, hatósági, eljárási kérdést fog felszínre hozni, hiszen az ingyenes tulajdonjog-átadáshoz előbb minden  a korábbi évtizedekben felhalmozódott  rendezetlen kérdést az átadás előtt rendezni kellett és kell.

Az egyik általános, legtöbb intézménynél felmerült egyeztetési kérdés a konyha-étkező helyzete volt, melyeknél a tulajdonjog-átadás a csak az intézményt ellátó melegítő- és/vagy főzőkonyhák és étkezők esetében megtörtént. Azon főzőkonyhák esetében, amelyek az adott köznevelési intézményen kívül más területek részére is szolgáltattak, ott jellemzően a tulajdonjog a főzőkonyha üzemeltetőjénél maradt, vagy hozzá került át. Ennek további üzemeltetését és használatát az átadás-átvételi szerződések részletesen szabályozzák.

Úgyszintén több nemzetiségi köznevelési intézménynél kellett a nem kizárólagosan nemzetiségi nevelési-oktatási célra használt ingatlanoknál telekalakítási eljárást, telekmegosztást csinálni, vagy ahol a telekmegosztás nem volt lehetséges, ott osztatlan közös tulajdont kellett kialakítani a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között, vagy albetét kialakítását kellett kezdeményezni. Ezekben az esetekben vagy a tulajdonátadás-átvételi szerződésekbe, vagy külön használati megosztási szerződésbe foglalták a felek a megállapodásukat arról, hogy az ingatlan egyes részeinek kizárólagos használatára melyik tulajdonos jogosult.

Több intézménynél merült fel rendezendő kérdésként az intézmény ingatlanán lévő valamikori szolgálati lakások problémája. Esetenként ezeket már régóta nem szolgálati, hanem köznevelési célra használták, de az ingatlan-nyilvántartásban még lakásként voltak feltüntetve, így a tulajdonátadás előtt előbb rendezni kellett az átminősítésüket.

Több helyen még a települési önkormányzat a közneveléstől független bérlakásként használta ezeket. Itt meg kellett állapodni ezen lakások végleges funkciójáról. Van olyan eset, ahol többéves peres ügyet kell jogerősen lezárni ahhoz, hogy a valamikori szolgálati lakást a jogtalan használótól fel lehessen szabadítani, és a funkcióját véglegesen rendezni.

Úgyszintén külön egyeztetéseket igényeltek azok az esetek, amikor az adott nemzetiségi köznevelési intézménynek más településen, adott esetben több más településen is egy vagy több tagintézménye is működik, és az ezekhez kapcsolódó ingatlanok tulajdonjoga a más településen működő fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére került átadásra.

De felmerült olyan eset is, amikor csak a földhivatali bejegyzési kérelem benyújtását követően derült ki  sem a települési, sem a nemzetiségi önkormányzatnak nem volt róla tudomása , hogy az átadandó telek  nem az épületek, csak a telek  több évtizede örökségvédelem alatt áll, telekátalakítást tiltó szabályozások vonatkoznak rá.

Mindezen nagyon sokrétű nehézség, a pandémiás helyzet és minden egyéb probléma ellenére mégis örömmel számolhatok be róla, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzati fenntartású 69 darab nemzetiségi köznevelési intézményből az ingyenes tulajdon átadása 39 esetében, ez 59 százalék, már rendben lezajlott, további 25 esetben, ez 36 százalék, folyamatban van, az átadás várhatóan napokon, néhány héten belül lezárul, és mindössze 4 esetben  6 százalék  fog az átadás-átvétel várhatóan még hosszabb időt igénybe venni, bírósági eljárás, örökségvédelmi eljárás vagy egyéb okból.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények több mint 95 százalékánál már lezajlott vagy folyamatban van, és néhány héten belül rendezetten le fog zárulni az ingyenes tulajdonjog-átadás. Ezt az eredményes munkát szeretném megköszönni minden fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatnak, ugyanígy a partnerként, segítőkészen együttműködő települési önkormányzatoknak, polgármestereknek, jegyzőknek. Külön is köszönöm a kormányhivataloknak, földhivataloknak, hatóságoknak, hogy a pandémiás helyzet korlátozásai ellenére a legtöbb esetben az érkeztetéstől számítva szinte napokon belül meghozták a szükséges határozatokat, és segítőkészen együttműködők voltak az önkormányzatokkal az esetenként többlépcsős eljárásokban.

Nem ilyen pozitív a helyzet az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott 35 darab nemzetiségi köznevelési intézmény ingyenes tulajdonjog-átvételénél. Itt 6 esetében, ez 17 százalék, rendben lezajlott már az átadás, további 25 esetben, ez 72 százalék, folyamatban van, az átadás várhatóan heteken belül, egy-két hónapon belül lezárul, és 4 esetben  11 százalék  fog az átadás-átvétel várhatóan hosszabb időt igénybe venni; itt is bírósági eljárás, jelentősebb számú tagintézmény és egyéb okokból.

Itt, ha szabad egy szubjektív megjegyzést tennem, az is látszik, úgy érzékelem, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok által többnyire kisebb településeken történő tulajdonátvételeknél a települési önkormányzatok, a polgármesterek, a jegyzők messze együttműködőbbek, gyorsabban lépnek, szorosabb kapcsolatban vannak a nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézményekkel, mint néhány nagyváros  például Budapest, Szeged, Pécs esetében  önkormányzatai. Ezzel együtt remélem, hogy a pandémiás helyzet javulásával az országos önkormányzatok és a nagyobb városok esetében is fel tudjuk majd gyorsítani és rendezetten lezárni az átadás-átvételeket.

Mindezek után visszatérve a konkrét törvénymódosításra: a 17. § a vagyonelemek tulajdonjogának eredeti tulajdonosra történő visszaszállását egyrészt kiegészíti azzal az értelmezéssel, hogy a vagyonelemek elidegenítése esetén az azok helyébe lépő vagyonelemek tulajdonjoga is visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Másrészt a tulajdonjog visszaszállásának az eseteit kiegészíti további két ponttal: „c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.”

(18.50)

Mindkét módosítással egyetértünk, szükségesnek tartjuk, mivel az úgymond alapesetek, vagyis a fenntartó jogutód nélküli megszűnése, illetve köznevelési intézmény megszűnése mellett az eredeti tulajdonosra vonatkozó garanciákat kiterjeszti azon speciális esetekre is, ha 15 év elteltét követően a fenntartó valamely vagyonelemet elidegeníti, illetve ha az intézmény nem szűnik meg, de valamely átadott ingatlanon a nevelési-oktatási feladat megszűnik.

Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslattal egyetért, annak elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)