Készült: 2024.09.19.14:47:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2015.05.11.), 20. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban érdemes egy kicsit higgadtabban megvizsgálni a devizahitelesek kérdését, ami az elmúlt öt év parlamenti munkájának is egyik fő témája volt. Nem csoda, hiszen a 2010-es kormányváltáskor a Fidesz-KDNP-kormánynak azzal kellett szembesülni, hogy eladósodott ország, eladósodott vállalkozások és eladósodott emberek. (Dr. Szél Bernadett: 2015-öt írunk!) Növekedett a költségvetési hiány folyamatosan, növekedett az államadósság, nem volt gazdasági növekedés az országban, és a munkanélküliek száma is csak nőtt-nőtt egyre jobban, a foglalkoztatás pedig alacsonyabb volt. Mindezt a társadalmi-gazdasági problémát, amit természetesen a lakosság is látott, hiszen azért lett olyan a választási eredmény akkor, megfejelte, betetőzte a devizahitelesek problémája.

A devizahitelesek problémája, nehézsége Európában is Magyarországon volt a legsúlyosabb, a legtragikusabb. Hiszen 2010-ben közel kétmillió ember volt eladósodva devizában, ez a lakosságnak közel 20 százaléka. Csak összehasonlításképpen: utánunk Lengyelország következik, itt ez 3 százalék volt mindösszesen. Az előző kormány semmit nem tett a lakosság érdekében, csak belehajtotta, belehajszolta az embereket a devizahitelekbe, hogy az emberekben jó érzést keltsenek, hogy milyen jól élünk. Valójában 2010-ig fölvették a hiteleket, és amikor jött a Fidesz-kormány, akkor kellett azzal szembesülni, hogy a hiteleket vissza kell fizetni, mindezt ráadásul úgy, hogy 2008-ban világgazdasági válság következett be, ami sajnos Magyarországot sem kerülte el.

Ezzel a problémával kellett a kormánynak szembesülnie. A kormány kimondta, hogy segít az embereken, segít megoldani a problémát, és ki fogja vezetni a devizahiteleket, és nem lesz az országnak ez problémája. De milyen megoldást kellett találni a kormánynak? Először is igazságos megoldást. (Dr. Szél Bernadett: Nem sikerült.) Az igazságos megoldás azt jelentette elsősorban, hogy azok, akik forintban vették fel a hitelüket, és akik egyébként többen voltak, mint akik devizában, ne járjanak rosszabbul. Az igazságosság másik feltétele az volt, hogy nem lehet az egyik adófizető pénzét a másiknak odaadni azért, mert ő úgy döntött, hogy devizában adósodik el.

Tehát az első elvárás a kormány döntéseivel szemben az volt, hogy igazságos legyen, a második elvárás pedig az, hogy olyan megoldást kell alkalmazni, ami pénzügyileg is egyensúlyt teremt az országban. Egyensúlyt teremt, hiszen nem lehet a költségvetés forrásaiból finanszírozni magánemberek problémáit, mert akkor a költségvetés is nagyobb hiánnyal tudott volna zárni, és nem tudtunk volna annak az európai uniós elvárásnak megfelelni, hogy a költségvetés hiányát a GDP-hez mérten 3 százalék alá kell vinni. A harmadik megoldási elvárás az volt, hogy jogilag is rendben legyen. Jogilag, hiszen miután több millió embert érint, az nem megoldás, hogy hozunk valamit, majd ezt követően százezres perek jönnek, emberek százezrei perlik be az államot vagy a bankot. (Dr. Szél Bernadett és dr. Schiffer András többször közbeszól.)

(A jegyzői székben Gúr Nándort
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Ezért aztán egy hosszú folyamat kezdődött el, ami az Alkotmánybíróság döntésével, sőt az Európai Bíróság döntésével zárult, és a végén 2014 júniusában mondta ki a Kúria azt, hogy valójában milyen tetteket követtek el a bankok, hogyan csapták be az embereket. Tehát akkor már volt egy jogegységi határozat. Ekkor következett a kormány, illetve az Országgyűlés döntése, három törvényt hozott az Országgyűlés.

(13.40)

A három törvény: először 2014 júniusában semmisnek mondta ki az árfolyamrést, majd 2014 szeptemberében az elszámolási törvény, amely szerint vissza kell fizetni az ebből eredő károkat az embereknek, és 2014 novemberében pedig a fair bankról szóló törvény, amely a forintosításról is szólt.

Így áll össze az a megoldás, amelynek most a végén járunk, a végén, mert remélhetőleg néhány hónapon belül kimondhatjuk, hogy ezt a problémát a kormány és az Országgyűlés közösen megoldotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai