Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Áttekintettük a jogszabályt, és az a jó hírem van, hogy az LMP frakciója is fogja tudni támogatni ezt az indítványt. Csupán egy nagyon kicsi szakmai módosítást szeretnénk kérni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Megköszönném államtitkár úrnak, ha ezt nem kellene nekem módosítóként benyújtanom, mert akkor a kormányzati álláspont esetleg a szakmai állásponttal szemben is negatívabb, mint ha önök ezt átgondolják előterjesztőként.

(14.00)

Gyakorlatilag a 3., 4. és 5. §-ra semmilyen észrevételt nem teszünk, azzal nagyjából tartalmilag, szakmailag egyet tudunk érteni. Az állatvédelmi törvény 21. §-ának (3a) bekezdéssel történő kiegészítésének előterjesztésével kapcsolatban viszont az a problémánk, hogy a gerincesek törzsébe tartozók közül csupán a hüllőket, madarakat, emlősöket említi meg, mint egyedi azonosítóval ellátandó osztályokat. Az az álláspontunk, meg kellene gondolni azt, és hasznos is lenne, mivel Magyarországon is nagyon terjednek a kétéltűek között a nyílméregbékák és méregbékák, amelyek szintén beletartoznának a veszélyes állatcsoportok osztályába, ha a felsorolásból a kétéltűeket nem hagynánk ki.

Megnéztük ennek nyugat-európai példáit, gyakorlatilag van ennek nyugat-európai gyakorlata. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy a kétéltűeket a tudomány jelenlegi állása szerint, nemzetközi tapasztalatok alapján egy transzponder nevezetű mikrocsippel lehet jelölni kíméletesen. Ezt nyugat-európai állatvédelmi szervezetek is támogatják. Összességében a jelenleg hatályos, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.), sokféle minisztérium együttes rendelete alapján a hüllőknél alacsonyabb rendű osztályt nem nevez meg a gerincesek törzséből. Ez okozza ezt a jogharmonizációs problémát. Ez az, amit orvosolni kellene. Megköszönném, ha előterjesztőként átgondolnák, és esetleg ebből a szempontból módosítanák, mert az minden bizonnyal produktívabb lenne.

Röviden ennyi a jogszabályról az általános vélemény, és kérjük a kormányzatot, hogy segítsen ebben. Ami viszont a témával kapcsolatosan felmerül bennem, bennünk, az ennél egy kicsivel több. Hiszen nyilvánvalóan lehet azt mondani, hogy az Orbán Viktor vezette kormányzásnak tényleges és komoly eredménye lehet az állatvédelmi szabályozás megalkotása, ugyanakkor már most látszódnak ennek problémái. Állatvédelmi szervezetek sokasága jelzi ezt a sajtón keresztül. Azt kértem kollégáimtól, hogy csak az elmúlt két hétből nyomtassák már ki, amit találnak a Google-ban ezekről. Sajnos, ügyek sokasága van itt.

Gyakorlatilag úgy működnek a legtöbb helyen a gyepmestertelepek, amelyek nem tartják be az állatvédelmi törvényt az állatok megölésével kapcsolatban, hogy nem a kétkomponensű, állatkímélő altatót használják, mert erre nincs önkormányzati forrás. Az önkormányzatok nem biztosítanak erre hátteret. Az állatvédelmi feladatok sokasága úgy hárul első fokon a jegyzőre, hogy nincs hozzá semmiféle normatív forrás, és nem biztosít rá a kormányzat pénzt, hogy az állatvédelmi szabályozással kapcsolatos hátteret megvalósítsa a jegyző.

Szintén teljesen frissen látjuk azt, hogy pénzbehajtásra is használják az állatvédelmi törvényt. A Népszabadságban jelent meg a hír, hogy 30 ezer forintos büntetésre számíthatott az, aki nem jelentette be, nem csipeltette a kutyáját, ugyanakkor semmiféle végrehajtási ismeretterjesztés nem történt a lakosság körében. Nyilvánvalóan ez a lakosság érdekeit sérti. Csak fideszes képviselőtársaimnak említem meg, az előző vitára kapcsán, hogy miközben ingyenessé tesszük a kéményseprést, pár ezer forintot elengedve, itt kutyatartók sokaságát büntetheti első fokon a hatóság úgy, hogy gyakorlatilag nincs is mérlegelési jogköre. Automatikusan kell, a törvény erejénél fogva ezt végrehajtani, ami problémákat vet fel.

Ezzel együtt egy korábbi hírt is láttunk. Volt olyan gyepmesteri telep Veszprém térségében, ahol kennelfestés miatt öltek meg olyan kutyákat, akik között volt olyan, amelyiknek örökbefogadója is volt. Nyilvánvalóan az állattartással kapcsolatos feladatoknak nem tett eleget a rendszer.

Ezeket azért kívántam elmondani államtitkár úrnak, mert véleményünk szerint, illetve az ezzel foglalkozó sajtóból úgy látszódik, hogy jogszabály megalkotása óta van jó néhány olyan tapasztalat, aminek az orvoslására szükség lenne. Állatvédelmi szervezetek kerestek meg engem mint a Fenntartható fejlődés bizottsága elnökét, hogy ezzel foglalkozzunk, úgy, hogy semmi közöm nem volt hozzá, állatvédelmi szervezetek kérését továbbítottam egy állatvédelmi jogásznak, aki állatvédelmi ombudsmanként határozta meg korábbi ténykedését.

Továbbítottuk az ő szakértői megkeresését, de mint azt, gondolom, államtitkár úr tudja, a bizottságok már nem rendelkeznek semmilyen szakértői kerettel, tehát elvonták ezeket a bizottságoktól, ezért a főigazgató úrtól kérelmeztünk ilyet úgy, hogy a kormánypárti alelnök ellenjegyzi ezt a kérelmet. Megtárgyalta a Fidesz környezet- és természetvédelmi kabinetje ezt az állatvédelmi kérdést, és nem írta alá alelnök úr ezt a kérésünket. Azt mondták, nincs rá szükség, hogy ezzel foglalkozzunk.

Nyilvánvalóan meg fogjuk keresni ennek lehetőségeit, de fel szeretném hívni a figyelmét, hogy a gyakorlat, a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy néhány pontban módosításra lenne szükség. És ha már erről szó van, akkor hadd említsek meg még két dolgot. Korábban is volt már egy felszólalásom a környezetvédelmi civil szervezeteknek szánt forrásokról. Ez „Zöld forrás” néven ismert, ’97 óta az üzemanyagok környezetvédelmi díjától kezdve a KAC-ig mindenféle neve volt, és ez folyamatosan csökkent. Korábban állatvédelmi szervezetek sokasága élt annak a pályázatnak a lehetőségével, hogy ebből alapvető állatmentési tevékenységeket el tudjon látni.

Azáltal, hogy néhány nagy állatvédő szervezet az 1 százalékos bevételeiből nagy reklámhadjárattal tud jól kommunikálni, nem jelenti azt, hogy Magyarország vidéki térségeiben, településeinek sokaságában lenne arra mód, hogy bárki ezzel tudjon foglalkozni. Hihetetlenül nagy szükség lenne arra, hogy ez a forrás újra rendelkezésre álljon, és többek között ilyen jellegű civil kezdeményezéseket tudjon támogatni. Ezt azért említettem meg példaként, mert a parlagfű esetében egy kormánydöntéssel egy nap alatt a kormányfő támogatásával 600 millió forint fölött került olyan felhasználásra, hogy mehessen civil szervezeteknek ilyen célra. Ez azt jelenti, hogy ha megvan a politikai szándék, akkor meg lehet valósítani ezt az eszközt. Arra kérem államtitkár urat, azt képviselje a kormányban, hogy meglegyen a politikai szándék ezen szervezetek és ezen tevékenységek fenntartására.

Kérem, hogy a javító szándékú módosító indítványt esetleg megfontolni szíveskedjen, illetve biztosíthatom arról, hogy amennyiben ez bekövetkezik, fogjuk tudni támogatni a jogszabályt. Köszönöm szépen.