Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli a belügyminiszter úr által beterjesztett törvényjavaslatot. Az előttünk fekvő T/3783. számú törvényjavaslat előkészítése során, mint ahogy elhangzott, részletes szakmai egyeztetés történt a szakmai szervezetekkel, a szakszervezetekkel és mondhatom azt is, hogy a frakciókkal.

A rendvédelmi szervek hivatásos állományú dolgozóinak jogállását rendező új szabályozás megalkotásával 2015. július 1-jétől megkezdődik az ezeken a területeken foglalkoztatottak többlépcsős bérfejlesztése is: Magyarország 2015. évi központi költségvetése tartalmazza a fegyveres és rendvédelmi életpályarendszerek bevezetéséhez kapcsolódó többlet személyzeti juttatások, valamint az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adók fedezetét.

Az életpályamodell mintegy 64 ezer fő hivatásos állományú tagot érint, akik részére rendszerszintű, összesen 50 százalékos bérfejlesztésre kerül sor öt évre elosztva, mint elhangzott. Ebből 2015. július 1-jei hatállyal átlag 30 százalékos mértékű illetményemelés valósul meg, ezt követően pedig az állomány tagjai 2016-tól 5-5 százalékos mértékű emelésben részesülnek 2019. január 1-jéig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot régóta vártuk, és pártállástól függetlenül azon vagyunk, hogy a rendvédelmi dolgozók megbecsülése, életpályarendszere megvalósuljon, és valóban az a megbecsülés, ami őket illeti, megtörténjen.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek feladatkörében kiemelt szerep hárul a hivatásos állományra, amelynek szolgálati jogviszonya a vele szemben támasztott fokozott követelmények miatt más közszolgálatban állók foglalkoztatási viszonyához képest önálló szabályozást igényel.

A szervezeti rendszerében modern és átlátható, eszközrendszerében erős és hatékony államszervezet kialakítása a XXI. század egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. A 2010-es országgyűlési választásokat követő évek kiemelt közjogi feladatai közé tartozott a közhatalmi eszközrendszerben erős, de mindennapi tevékenységében szolgáltató állam megteremtése, egy olyan államé, amely ‑ szakítva a korábbi gyakorlattal ‑ az egyén helyett a közjó, a nemzetközösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt.

A nemzeti közösségi érdekek szolgálata azonban csak egy szilárd közjogi alapokon nyugvó jogrenden alapulhat. E szilárd jogrend alapja az Alaptörvény, amely többek között a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alkotmányos helyzetét, működésük alapvető szabályait is rendezte. Az Alaptörvény szabta keretek között a szolgáltató állam szervezeti és intézményi oldala már kiépült, az államszervezet hatékony működését szolgáló személyzeti, közszolgálati rendszer kialakítása és rendszerszintű működtetési feltételeinek biztosítása ennek a kormányzati ciklusnak a feladata.

(9.20)

Amikor a frakciónkkal egyeztetett miniszter úr, akkor feketén fehéren megfogalmazta, hogy a rendvédelmi szervezet minden egyes tagja a magyar Alaptörvényre teszi le az esküt, és ebből fakadóan pártállástól függetlenül kell hogy tevékenykedjen. Éppen ezért tudom azt mondani, hogy a jelenleg beterjesztett törvény szerint ‑ mint ahogy az előbb is mondtuk ‑ pártállástól függetlenül mindannyiunk felelőssége és kötelessége a rendvédelmi szerveknek a lehetőséget megteremteni.

A Hszt. 1996. szeptember 1-jei hatálybalépését követően 86 alkalommal változott, illetve módosították, ami a szerkezet belső koherenciáját, egyúttal az alkalmazhatóságát is jogerősen megbontotta, gyengítette; különösen az elmúlt négy év döntéseiből fakadóan, hiszen ekkor hoztuk meg azokat a döntéseket, amelyek alapján a szolgálati nyugdíj megszüntetése és új jogintézmények bevezetése került sorra. Mindez azt eredményezte, hogy egy új törvény létrehozása szükséges, ami jelentős kihívás. Úgy látjuk, hogy ez a törvénytervezet támaszkodik az előző fogalomrendszerére, a hivatásos szolgálati jogviszony sajátosságaiból fakadó jogintézményekre, ugyanakkor új szemlélettel, szerkezeti, társadalmi és tartalmi újításokkal kíván az elvárásoknak eleget tenni, a civil foglalkoztatási törvényekben újraszabályozott elemek tekintetében megpróbál összhangot teremteni, az alapvető jogok korlátozása tekintetében ‑ mint mondottam ‑ az Alaptörvényhez igyekszik igazodni, a jogviszony-létesítés, -módosítás és -megszüntetés szabályozását, továbbá az előmeneteli rendszert átláthatóbb rendben szabályozza, és a már nem alkalmazott jogintézményeket megszünteti.

Szó volt az új illetményrendszerről. Még egyszer mondom, a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen támogatja és üdvözli, hogy az új illetményrendszer létrehozása megtörténik, hiszen ezzel ‑ mint már elhangzott ‑ a jelenlegi bonyolult illetményrendszer megváltozik, és elismeri a munkakörök értékét. Ennek megfelelően három fő elemből áll az illetmény: a beosztási illetmény, a szolgálatiidő-pótlék és a hivatásos pótlék. Ezeken az illetményelemeken felül a szolgálatteljesítés speciális követelményeihez igazodóan a pótlékok száma, a korábbi közel harminc pótlék ‑ mint az már szintén elhangzott - csökken­tésre kerül. Az idegen nyelvi pótlék megmarad, és a törvény foglalkozik azokkal a veszélyességi területekkel, ahol meg kell tartani a pótlékrendszert. Ilyen a nagyfrekvenciális és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint a biológiai kórokozásnak kitett munkahelyek védelme. Az itt dolgozók kiemelt védelmének a biztosítása érdekében természetesen külön pótlék jár. És külön pótlék jár a preferált településeken szolgálatot teljesítőknek. De természetesen hozni kell az éjszakai pótlékot, valamint a készenléti pótlékot.

A teljesítmény elismerése évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal kifizethető. A törvény bevezeti a rendvédelmi illetményalap fogalmát, amit a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap. Az illetményrendszert érintő további változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés, a szervezeti hierarchia magasabb szintjén betöltött szolgálatirend-beosztás nem lesz önálló illetménnyel elismerve, miután a szervezeti hierarchiából fakadó különböző elvárások, munkaköri követelmények beosztási illetményben kerülnek elismerésre.

Az új illetményrendszer magasabb illetményt biztosít a hivatásos állomány tagjai részére. A kormány döntésének megfelelően új besorolás szükséges, amely szerint további egyéni korrekciós intézkedésekkel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagos 30 százalékos mértékű illetményemelés. A részletekre nem térnék ki, mert azokat miniszter úr már megfogalmazta, de fontosnak tartjuk, hogy az illetményemelés mértéke a hivatásos állomány tagjának rendszeres illetménye alapján kerül meghatározásra. A javaslat tételesen meghatározza, hogy mit kell a rendszeres illetményalap szempontjából figyelembe venni.

Nagyon fontos az új előmeneteli rendszer is, amire miniszter úr az expozéjában is utalt. Az automatikus előremenetel ezzel párhuzamosan megszűnik.

A rendfokozat szerepéről is szó volt már. A rendfokozatnak a beosztási hierarchiával való összekapcsolását nagyon fontosnak tartjuk az elkövetkező időben. Elhangzott és mi is fontosnak tartjuk, hogy a törvény foglalkozik a becsületbíróság intézményével.

A Kereszténydemokrata Néppárt részéről fontosnak tartjuk a tartalékos állomány képzését. Itt már megfogalmazásra került és külön üdvözöljük, hogy azok, akik részt vesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapképzésén, hallgatói jogviszonyban álló ösztöndíjasként a rendvédelmi szervezet tisztjelölti állományába kerülnek ‑ ezt tehát nagyon fontosnak tartjuk ‑, a szolgálatteljesítés során önálló intézkedésre nem jogosultak, ellenben jogosultságot szereznek ösztöndíjra, kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezésre, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, egyes költségtérítésekre és szociális juttatásokra. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a rendvédelmi pálya, a közszolgálati pálya egyfajta előnyt tudjon élvezni, illetve egyfajta olyan lehetőséget jelentsen a fiataljaink számára, hogy minél többen jelentkezzenek erre a pályára.

Aztán fontosnak tartjuk azt is, amivel a törvény foglalkozik, hogy az Alaptörvénnyel összhangban megjelenik az arányosság és a szükségesség elvének érvényesítése a szolgálatteljesítések kapcsán, ami a tulajdonjog gyakorlásának a korlátozására is vonatkozhat, valamint az interneten való véleménynyilvánítás pontosítását a technikai ellenőrzés vonatkozásában. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert aki a rendvédelmi pályára jelentkezik, annak tudnia kell, hogy parancsfüggelmi viszonyban teljesít szolgálatot, itt pedig azokat kell végrehajtani, teljesíteni, és azoknak az elvárásoknak megfelelően kell a későbbiekben eljárni. Mint már elhangzott, külön foglalkozik a szakmai köztestület, a szakszervezet és az érdekvédelmi szervezetek különválasztásával. Ezt is fontosnak tartjuk a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, és üdvözöljük, hogy ezzel külön foglalkozik.

Végezetül azt is fontosnak tartjuk megállapítani, hogy a törvény foglalkozik a hivatásos életpályával összefüggő egyéb jogosultságokkal, a jubileumi jutalommal, az egészségügyi szabadsággal, a felmentési idők mértékével, a nyugdíj előtti rendelkezési állománnyal, a könnyített szolgálattal, a tartalékállománnyal, a szeniorállománnyal, valamint az előnyben részesítéssel és a kölcsönösség biztosításával a három hivatásrend közti átjárásban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint ahogy a felszólalásom elején is elmondtam, most is azt tudom mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója nevében üdvözöljük a beterjesztett törvényjavaslatot, és arra kérem a parlament többi frakcióját, valamint képviselőtársaimat, hogy támogassuk és jó szívvel ajánljuk valamennyi képviselőnek ezt elfogadásra és megvitatásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)