Készült: 2024.09.22.11:51:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2012.02.27.),  175-179. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:   171-174   175-179   180      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Németh Zsolt, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Mikor lépünk ki az ACTA-megállapodásból?" címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence úr fog válaszolni. Németh Zsolt képviselő urat illeti a szó.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! 2012. január 26-án, Japánban Magyarország is aláírta a titokban készülő, ACTA néven elhíresült szerződést.

(16.40)

A Jobbik ifjúsági tagozata már jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartjuk, hogy hazánk is csatlakozott az internet cenzúráját elősegítő egyezményhez. Továbbá elfogadhatatlan, hogy egy újabb kormányok felett álló nemzetközi bizottságnak vessenek minket alá, magyar internetezőket, az úgynevezett ACTA Bizottság szerepében.

Érthetetlen, hogy miért titkolta a magyar kormány, hogy ebbéli tervei vannak, miért nem konzultált erről senkivel. Igaz, hogy maga a szerződés is titokban készült, az csak akkor került a nyilvánosság elé, amikor a WikiLeaksen már olvashatóvá vált 2010-ben. Onnantól a szerződés szövegezői inkább úgy gondolták, hogy a cenzúrára való törekvéseiket általános és nehezen értelmezhető szövegkörnyezetbe helyezik át.

Emlékeztetném még önt Kader Arif, az Európai Parlament ACTA európai előkészületeit felügyelő biztos szavaira is, amit lemondásakor fogalmazott meg: "Ennek a megállapodásnak súlyos következményei lehetnek a polgáraink mindennapjaira, mégis minden úgy zajlik, hogy az Európai Parlamentnek semmi beleszólása. Nem veszek részt ebben a színjátékban."

Felháborító, hogy az emberiség olyan nagyszerű találmányát, mint az internetet, multinacionális és politikai érdekek miatt képesek cenzúrázni, s ehhez sajnos önök is asszisztálnak. A világban több millió ember háborodott fel ezen a kísérleten, aminek a visszavonására még van lehetőség. Kérem önöket, hogy gondolják meg, különösen azért is, mert múlt héten az EBESZ téli közgyűlésén láttam, ahol az EBESZ is elmondta, hogy valóban aggályos és a sajtószabadságra káros lehet ez az egyezmény. A legújabb hír, hogy az Európai Parlament elküldte a luxemburgi bírósághoz ezt az egyezményt, hogy vizsgálja felül, érdemes-e egyáltalán bevezetni az európai uniós tagállamokban.

Emlékeztetném még államtitkár urat, hogy az egyezmény 41. cikkelye értelmében van lehetőségünk kilépni az egyezményből. Ne társadalmi vitát kezdeményezzünk erről, hanem először lépjünk ki.

Előtte kellett volna társadalmi vitát kezdeményezni. Most itt a helye annak, hogy kilépjünk az egyezményből mi is, mint a többi európai uniós és európai ország együttvéve.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ezek szerint egy megnyugtató hírrel szolgálhatok önnek: mi nem léptünk be ebbe a megállapodásba, tehát nem kell kilépnünk belőle. Éppen ezért nem is vonatkoznak Magyarországra ennek az előírásai, Magyarországnak nem kell teljesíteni azokat, bár a szakértők többsége szerint nem kellene jogszabályt módosítanunk hozzá. De még igencsak az elején van Magyarország is és a többi ország is ennek a ratifikációs folyamatnak.

Ahhoz, hogy ez a szerződés életbe lépjen, több feltételnek kell egyszerre megfelelni. Egyrészt az Európai Parlamentnek kell döntést hoznia arról, hogy támogatja, hogy az Európai Unió tagállamai ennek a részévé váljanak. Március 1-jén lesz egy bizottsági ülés az Európai Parlamenten belül a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban, ahol ezt tárgyalni fogják. Ez tesz majd előterjesztést az Európai Parlamentnek, amelyik majd egyszerű többséggel dönt a szerződés elfogadásáról. De ez csak az egyik feltétel a négyből.

Szükséges lesz majd később, ha úgy döntünk - a döntés még nem született meg -, hogy Magyarország csatlakozik ehhez, hogy az Országgyűlés elfogadja és kihirdesse törvényben az ehhez való csatlakozást. Harmadrészt szükséges, hogy a többi európai uniós tagállamban is megtörténjen a ratifikáció, negyedrészt pedig arra van szükség, hogy az EU mellett további legalább hat ország is ratifikálja ezt a szerződést.

Magyarország tehát nem részese ennek, és még nem is döntötte el, hogy részesévé kíván-e válni vagy sem, pontosan azért, mert - ahogy ön is említette - erről nagyon éles vita kezdett kibontakozni. Helyet és időt kell adni ennek a vitának. Az EU döntése is csak 2012 szeptemberére várható. Többen jelezték, hogy megállították a ratifikációs folyamatot a saját országukban. Nekünk sincs más feladatunk, nem kell sürgetnünk ezt a folyamatot. Az illetékes minisztérium erről társadalmi vitát fog nyitni, hogy mennyire hasznos vagy nem hasznos Magyarországnak a csatlakozás, kell-e hozzá törvényeket, polgári jogszabályokat, a generikus gyógyszerekre vonatkozó szabályokat vagy más jogszabályokat módosítani, és ezek után tudjuk eldönteni a kormányban, hogy egyáltalán a parlament elé terjesztjük-e ezt a csatlakozást vagy sem, de kilépnünk szerencsére nem kell, mert még nem is léptünk bele.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most szünetet rendelek el. A munkánkat határozathozatalokkal folytatjuk 17 órakor.

(Szünet: 16.42 - 17.03

Elnök: Lezsák Sándor

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Göndör István)




Felszólalások:   171-174   175-179   180      Ülésnap adatai