Felszólalás adatai

Mádl Ferenc igazi közösségi ember volt. Ezt a közösségi létet és a közösségi gondolkodást a családból hozta, ahol is nagycsaládban nevelkedett, hatan voltak testvérek, és ez az ő egész gondolkodását az egész életére meghatározta. A második közösség, ami jellemezte az életútját, a piarista gimnázium volt, amelyet aztán az utolsó évben államosítottak. De mégis, azt a fajta tartást, azt a fajta elvek melletti kiállást és hűséget, amelyet egyébként magánéletében is követett, és élete végéig Dalma asszonynak párja volt, ezt ott erősítette meg. Saját nyilatkozata alapján is nagyon hálás volt szüleinek, hogy ebbe az alma materbe íratták. És végül, de nem utolsósorban az ELTE jogi kara, ami az igazi tudósi kiteljesedésének otthona volt. Szerintem az itt ülők közül nagyon sokan voltak, voltunk tanítványai. Itt azt a gondolatot mindig elmondta nekünk, miszerint a jog az erkölcs minimuma. Ő az erkölcs minimumára, a jogra tanította diákjait, azonban ő a teljességre törekedett, és igazi erkölcsös emberként igyekezett megélni az életét.

Fontosnak tartom megemlíteni azt a tulajdonságát, ami számomra talán a legszimpatikusabb, és sokan el is mondták ezen a konferencián, ez pedig a szerénység. Egy idézetet engedjenek meg: "Isten épp akkor oszt ki ránk nagy szerepet, amikor esendőségünket, kicsinységünket beláttuk. Erényeink mind végesek, egyedül az alázat teszi őket végtelenné" - mondja Pilinszky egyik írásában. És valóban, ez volt az a tulajdonság, ami olyannyira jellemző Mádl Ferenc köztársasági elnökre.

Két kép ugrik be személye mellé. Az egyik az 1995. év. Egy évvel vagyunk a választások után, amikor is az addig kormányzó pártok vereséget, ráadásul elég súlyos vereséget szenvedtek, és köztársaságielnök-választás előtt van az ország. Ekkor az akkori polgári pártok, ellenzéki pártok fölkérik Mdl Ferencet, hogy vállalja el az elnökjelöltséget. A matematika szabályai szerint esélye sem volt arra, hogy köztársasági elnökké váljon, ő azonban nem méricskélt, nem azt számolgatta, hogy ez az ő presztízsét mennyiben rontja vagy nem rontja, hanem elvállalta a felkérést. Hiszen úgy gondolta, hogy ha van valakinek egyértelmű elköteleződése, akkor ki kell állni, akkor is, ha alkalmas, akkor is, ha alkalmatlan.

Ő az alázatot és a szerénységet nem a gyengeség, hanem az erő jelének tekintette. És valóban, megtörtént a választás egy nagyon erős ellenféllel szemben, köztársasági elnököt választott a parlament. Mádl Ferenc gratulált a megválasztott elnöknek, majd visszatért a katedrára, és ezután folytatta tanítását, miközben 1996-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet megalakította. Eltelt öt év, és ekkor Magyarország köztársasági elnökévé választotta őt, ráadásul a jelképes és szimbolikus 2000. évben. Ezt ugyanolyan szerényen, ugyanolyan alázattal viselte el. Nem triumfált, nem mutogatott vissza, hogy bezzeg öt évvel ezelőtt én már megmondtam, hanem ugyanazzal a lelkülettel kezdte el munkáját, és így szolgálta végig mind az öt évet.

Tudósként az MTA újraszabályozásával kapcsolatos törvény a '90-es évek elején, egy viharos időszakban, az ő nevéhez kötődik, az oktatási rendszerben fejlesztési koncepciókat készített, miközben a napi csatározások is elvehették volna az idejét. De a jövőre tekintett, és a jövőre készült. Államférfiként, azt tudnám mondani, hogy egy igazi XX. századi reneszánsz emberként élte az életét, aki szerény, tudatos, felelős és elkötelezett magatartást tanúsított. Engedjék meg, hogy a végén egy tőle vett idézettel hajtsak és hajtsunk fejet előtte: "Bűnbánatot hirdetni az Úr Ninivébe küldi Jónást, ő azonban inkább hajóra száll, hogy kibújjon a feladat alól. Küldetését azonban teljesítenie kell, és ez be is következik. Én nem bűnbánatot akartam hirdetni Ninive-Magyarországon, s prófétának sem tartottam magam. Egy voltam azok közül, akik feleltek a hívásra." Elnök úr, köszönjük szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)