Készült: 2024.05.08.00:42:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

175. ülésnap (2012.03.27.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:10


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 14. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Hegedűs Lorántné jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harangozó Gábor MSZP-s képviselő úr: "A semmiségbe lép, ki most mozdulni mer" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! "A semmiségbe lép, ki most mozdulni mer" - így szólnak hozzánk Radnóti szavai. Magyarországon 11. éve ünnepeljük meg március 21-én az antirasszista világnapot. Az ENSZ-határozat szerint a rasszizmus, az idegengyűlölet vagy bármilyen diszkrimináció sérti az emberi jogokat, és ezért minden törvényes eszközzel küzdeni kell ellene. Sajnálatos, hogy hazánkban az eddigieknél is hangosabban kell kiállnunk a világnap jelentőségéért.

Az elmúlt években a szélsőséges szegénységben élők száma jelentősen nőtt, a szociális, társadalmi kirekesztés a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben élő emberek számára elérhetetlen távolságba tolta azt, hogy európai állampolgárhoz méltó módon élhessék életüket. Az elmúlt évek problémái egyre sürgetőbbé teszik a cselekvést. A társadalmi különbségek növekvő és jogos egzisztenciális félelmei kiváló táptalajként szolgálnak a kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltésnek, a megbélyegző, kirekesztő magatartásnak.

Magyarországon is egyre gyakoribbá és agresszívabbá válnak azok a szélsőséges, polgári demokráciában elfogadhatatlan közlések, amelyek célja a társadalom tagjai közötti gyűlölet szítása, az egyes személyek vagy csoportok elleni indulat keltése, az emberi jogokat és a jogállami demokratikus együttélés szabályait alapjaiban megkérdőjelező önkényuralmi eszmék terjesztése, illetve az erőszakos vagy fenyegető megnyilvánulások útján történő nyomásgyakorlás. Egyre többen érezzük úgy, hogy ezekre a jelenségekre a társadalomnak is, de az államnak mindenképpen reagálnia kellene, ha ugyanis az alapvető jogok sérülnek, a törvényhozóknak is kötelessége fellépni és jogi eszközöket is alkalmazni a fékezhetetlen indulatok elszabadulása ellen.

A Magyar Szocialista Párt már többször kezdeményezett országgyűlési döntést a szélsőséges eszmék visszaszorítása érdekében. A párbeszéd intézményes kereteinek kialakítását kezdeményeztük, valamint felszólítottuk az Országgyűlést egy világos és következetes elhatárolódási és integrációs politikára abból kiindulva, hogy a rasszista, antiszemita és idegenellenes elemeknek a politikai közéletben nincs helye. Egy Európa tanácsi határozatot alapul véve indítványoztuk, hogy büntetőjogunkba építsük be a gyűlöletbeszéd elleni rendelkezéseket, kezdeményeztük etikai bizottságok felállítását a parlamentben a rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartás vagy beszéd szankcionálása érdekében. (Derültség a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önöket mindez nem érdekli. Tárgyalni sem hajlandóak az ilyen javaslatokat, ehelyett politikai gyakorlatukban nemegyszer cinkosan kacsintanak össze a szélsőjobboldallal. Ez a szemléletközösség lehet az egyik oka az Európa-ellenességnek is. A szélsőségesek elleni fellépésre a kormánytöbbség nem hajlandó. Országgyűlési képviselők részvételével és támogatásával zajlik a kifejezetten rasszista alapokon szervezett, a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda működésének újraélesztése, illetve az arra emlékeztető szervezetek nyilvános szereplése annak ellenére, hogy ezt a magatartást büntetőtörvény büntetni rendeli. Ezzel szemben felháborítónak tartom, hogy a Radnóti Miklós antiszemita, antirasszista díj átadását ugyanakkor nem lehet az Országgyűlés falai között megtartani, mert arra a házelnök nem ad engedélyt.

Tisztelt Képviselőtársak! Az életszínvonalbeli különbségek megnőttek, nem csoda, hogy a szélsőséges eszmék is jobban terjednek. Ezért természetesen meg kell tennünk minden jogi és politikai lépést is a szélsőséges eszmék visszaszorítása érdekében, de legalább ilyen fontos, hogy tegyünk egy sokkal kiegyenlítettebb társadalom megteremtéséért. Elutasítjuk a gyűlölet hangját, amely az embereket és egyes közösségüket teszi bűnbakká a társadalmi problémákért. Ezzel szemben azért dolgozunk, hogy befogadó társadalmat építsünk, és jobb jövőt biztosítsunk mindenkinek. Ez politikai döntés, és felelősség kérdése.

Mozdulni kell, sőt, egyre erőteljesebben hangot kell adni annak a meggyőződésünknek, hogy elegünk van a gyűlölet minden formájából. Elég a kirekesztésből, a társadalmi csoportok egymás ellen fordításából, a szegénység, a nyomorúság keserűségének aljas kihasználásából. A változás szükségességére hív fel az antirasszista világnap. Tudomásul kell végre venni (Az elnök csenget.), hogy a gyűlöletre alapozott világban nem lehet építkezni.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valahogy, ahogy önt hallgattam, képviselő úr, úgy tűnt, mintha ön az elmúlt másfél évben Csipkerózsika-álmot aludt volna, és nem vette észre, hogy mennyi minden történt itt Magyarországon ön körül vagy az Európai Unióban. Talán az ön állításait leginkább megcáfoló tény az elmúlt másfél évnek, pontosabban a tavalyi év első felének politikai történései közül, hogy az Európai Unió első romakérdéssel foglalkozó keretirányelvét pont a magyar elnökség alatt fogadták el. Ilyesfajta közös cselekvés uniós szinten nem volt, ilyesfajta problémát uniós szinten nem definiáltak, úgy gondolták, ezt minden ország oldja meg saját problémájaként, hogy milyen társadalmi feszültség keletkezhet mind szociális, mind egyéb téren a roma és nem roma lakosság között az Európai Unión belül. Sokszor azt próbálták inkább tenni, hogy fizetnek ezer eurót, csak hagyják el az országukat - ez nem Közép-Európában történt, ön is tudja -, sokszor másfajta intézkedések voltak, és van, ahol úgy foglalkoznak a kisebbségekkel vagy más nemzetiséghez, más valláshoz tartozókkal, hogy betiltják a vallási viseleteiket.

Ehhez képest Magyarország az Európai Unió soros elnökeként egy olyasfajta javaslattal élt, amely végre a roma és nem roma lakosság közötti minél békésebb együttélést és a szociális különbségek csökkentését irányozta elő. Ez jól mutatja Magyarországnak az ebben a kérdésben vallott álláspontját, egyrészről, hogy a békés jövőre törekszik, arra, hogy mindenki munkát kapjon, a minimális életfeltételei legalább legyenek meg, tanulhasson, ezért az önök által például teljes mértékben elhalasztott Macika-ösztöndíjat fejlesztettük, kibővítettük, hogy minél több fiatal tanulhasson. Mindezt nyilván nemcsak nemzeti, de európai uniós keretek között is szeretnénk megtenni, mert elkötelezettek vagyunk a társadalmi béke, és elkötelezettek vagyunk az európai uniós értékek mellett is egyszerre.

Ha szintén összehasonlítja a korábbi kormányzások időszakát a mostanival, nagyon súlyos, akár büntető törvénykönyvi változások, akár rendőrségi fellépések kellettek ahhoz, hogy megszűnjön az, ami főleg a választási kampányban az önök kormánya alatt volt tapasztalható, hogy különböző egyenruhákba öltözött félkatonai szervezetek szabadon masírozhattak Budapest és Magyarország utcáin. Lehet, hogy ezt valamelyest kampányrendezvénynek szánták, lehet, hogy a társadalmi feszültségek fokozásának szánták, de önök ezt tűrték. És valahogy mintha érdekük is lett volna az ezzel kapcsolatos nemzetközi visszhangot mind nagyobbá és nagyobbá tenni, hogy ennek legyen híre, és Magyarországgal szemben negatív cikkek, negatív vélemények jelenjenek meg. Valljuk meg, egyikünk sem szereti azt látni, hogyha kontrollálhatatlan félkatonai szervezetek masíroznak Budapest vagy más települések utcáin.

(9.10)

Éppen ezért a kormányváltás után - ön is láthatta - mind a rendőrség fellépésének köszönhetően, mind pedig a jogszabályok módosításának köszönhetően ezek a jelenségek megszűntek; időről időre megpróbálnak újra felbukkanni, de sikeres volt a kormányzat és a rendőrség ezeknek a visszaszorításában.

Ön is itt volt a parlamentben, amikor az egyenruhás bűnözés visszaszorítására elfogadtunk törvénymódosító javaslatokat, pontosan azért, hogy egyértelművé tegyük, csak az államnak van erőszak-monopóliuma, senki más ilyesfajta rendfenntartó funkciót magának nem vindikálhat, és ez nem történhet meg. A félkatonai szervezetek mellett tehát ezek a különböző polgári védelemnek álcázott csoportok is megszűntek Magyarországon.

A nemzeti társadalmi és felzárkózási stratégia, az a dokumentum, amelyet ön hiányolt a felszólalásában, képviselő úr, elfogadásra került, a magyar kormány 2011. november 30-án fogadta el egyhangúlag, amely pontosan arra kínál válaszokat, amiket ön is mondott. Válság van, nehezebb szociális körülmények között élünk, ilyenkor sokkal könnyebb egymás ellen kijátszani társadalmi csoportokat, de mi inkább a munkában, az oktatásban, a lakhatási körülmények javításában, a képzésben - öt területen - egy komplex segítő programot kívánunk felkínálni azoknak (Dr. Lamperth Mónika és Gőgös Zoltán közbeszól.), akik szegénységben élnek. A szegénységben élőknek csak egy része az, aki roma származású, szegénységben sajnos sokkal több honfitársunk él, úgyhogy mindnyájukon segítenünk kell.

A büntető törvénykönyv módosítását, ahogy említettem, május 7-én fogadtuk el, ez szintén jogalkotási intézkedés volt itt a Házon belül.

Idén pedig, mint ön is tudja, tisztelt képviselő úr, pontosan az antirasszizmus jegyében és az antiszemitizmus elleni fellépés jeleként Raul Wallenberg-emlékévet tartunk. A Magyar Nemzeti Múzeumban volt ennek a megnyitója svéd és izraeli diplomaták és állami vezetők, miniszterek jelenlétében. Idén is kiosztottuk a Raul Wallenberg-díjat, pontosan azért, hogy a társadalomban minél inkább visszaszorítsuk azokat az eszméket, amelyek antiszemita felhanggal rendelkeznek.

Tehát, képviselő úr, kérem, tekintse át az elmúlt másfél év történéseit, és látni fogja, hogy bár valóban feladatunk sok van, de a kormány (Az elnök csenget.) erejéhez mérten igencsak sokat tett ezen negatív jelenségek ellen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai