Felszólalás adatai

Soron következik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6319. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6319/10. számon megkapták és megismerhették.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Péterfalvi Attila urat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, aki figyelemmel kíséri munkánkat. (Taps.)

Az általános indoklás szerint a javaslat célja a hatóság függetlenségének további erősítése. A szabályozás és a módosító javaslatok tartalmi egységére figyelemmel indítványozom, hogy a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-13. pontjaira, és megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először az 1. ajánlási pont alatt szereplő módosító javaslatunkról - amit Szabó Timea képviselőtársnőmmel terjesztettünk elő - szeretnék szólni pár szót. Már az információszabadság-törvény vitájánál jeleztük azt, hogy a közérdekű adat fogalmának a szabályozása, a közérdekű adat definíciója, ha úgy tetszik, a sarokköve az egész információszabadság-törvénynek, és egyáltalán annak, hogy az átláthatóság Magyarországon a kormányzati, önkormányzati szervek tekintetében mennyiben érvényesül. Teljesen érthetetlen volt, illetve dehogy volt érthetetlen, nagyon is érthető, ha a szolnoki gyors mozgását figyeljük, hogy a kormányoldal miért szűkítette le a közérdekű adat fogalmát, miért ment szembe saját választási ígéreteivel, illetve a kormányprogramban tett ígéreteivel. Ma már tudjuk, hogy miért ment szembe: nem általában véve az oligarchákkal kívántak leszámolni, hanem csak az ellenoldalhoz, a korábbi kormányoldalhoz tartozó oligarchákkal. Önöknek nem érdekük az, hogy egy olyan tág közérdekű adat fogalom legyen hatályban Magyarországon, mint amilyen tág közérdekű adat fogalom például az elmúlt nyolc évben hatályban volt, amelynek alapján a korábbi kormány különböző szervei ellen sikeresen lehetett perelni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az a közérdekű adat fogalom, amit itt mi most az 1. ajánlási pont alatt vissza akarunk állítani úgy, ahogyan volt december 31-ig, a korábbi és szélesebb közérdekű adat fogalom alapján sikerrel lehet perelni például azokat a fideszes Döbrögiket, akik az Azori-szigetekre utaztak nyaralni az állampolgárok pénzéből. Az a közérdekű adat fogalom, amit itt önök bevezettek, legalábbis kétségessé teszi, hogy az érdeklődő állampolgárok vagy az újságírók sikerrel perelhetnek-e egy önkormányzati vagy kormányzati szervezetet akkor, amikor a közpénzfelhasználás nem a közfeladat ellátásával összefüggésben merült fel. Önök erre nyilván azt mondják, hogy az Azori-szigeteken is közfeladatot láttak el, de hát a megjelent információk alapján ez viszonylag kevéssé valószínű.

Szeretném jelezni, az, hogy milyen tágan értjük a közérdekű adat fogalmát, hogy a közérdekű adat fogalmába valóban beletartozik-e minden olyan információ, amit például egy költségvetési szerv, egy közfeladatot ellátó szerv birtokol, avagy ezt leszűkítjük például kifejezetten csak a közfeladat ellátására, ez alapvetően befolyásolja azt, hogy az átláthatóság mennyire érvényesül egy országban, mennyire sikerül az átláthatóság biztosításával elejét venni a politikai korrupció nyomulásának.

A 2. ajánlási pont alatt - és ehhez kapcsolódik az is, amit a 11. ajánlási pont alatt Szabó Timeával előterjesztettünk - nem tettünk mást, mint a hatályos polgári törvénykönyv üvegzsebszabályát, egész pontosan a hatályos Ptk. 81. § (3) bekezdését próbáltuk átültetni az információszabadság-törvénybe. Miért tettük ezt? Amikor pár héttel ezelőtt megjelent a polgári törvénykönyv tervezete, a nagy csinnadratta mellett azt láttuk, hogy a polgári törvénykönyv tervezetének az üzleti titokra vonatkozó szabályainál sunyi módon kiszedték azt az üvegzsebszabályt, amit hogy, hogy nem, a megelőző nyolc év azért csak belerakott 2003-ban a polgári törvénykönyvbe. Az más kérdés, hogy a szocialisták és a szabad demokraták nem akarták ezt betartani, de legalább létezett egy ilyen üvegzsebszabály. Önök rendkívül alamuszi módon egyszerűen kivették ezt a Ptk. tervezetéből, és amikor kérdőre vonta az LMP a kormányzatot, hogy miért akarja összetörni az üvegzsebet, akkor természetesen nem volt politikus, államtitkár úr sem, aki vette volna a bátorságot és megvédte volna a védhetetlent. Kiküldtek egy miniszteri biztost, aki azt mondta, hogy azért hiányzik a Ptk. tervezetéből az üvegzsebszabály, mert ennek rendszertanilag nem is a polgári törvénykönyvben lenne a helye, hanem az információszabadság-törvényben. Az más kérdés, hogy önök ezt a törvényt tavaly nyáron alkották meg, és valamiért tavaly nyáron sem iparkodtak, hogy beletegyék az üvegzsebszabályt. Mi úgy gondoltuk, hogy ha így állunk, és ha már meg van itt nyitva brüsszeli nyomásra az információszabadság-törvény, akkor nosza neki, tegyük ide bele az üvegzsebszabályt. Semmi akadálya nincs ennek. Ha őszinte lenne önökben a szándék, hogy fönntartsák legalább azt a szintű átláthatóságot, ami az előző kormányok alatt megvolt, ha őszinte lenne az a szándék, hogy az üvegzsebszabályt meg akarják tartani, akkor semmi okuk nem lett volna a bizottságban sem arra, hogy ezt a módosító javaslatot leszavazzák. Önökben természetesen nincs ilyen szándék. Akkor tudnak szabadon mutyizni, akkor tud a Nyerges-vontató akadálytalanul haladni, ha nincs üvegzseb, ha meglehetősen szűk a közérdekű adat fogalma, és ha nem látunk bele azokba az üzelmekbe, amik mondjuk, különböző önkormányzatoknál folynak.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a 11. ajánlási pont alatt 2010 júniusa után még egyszer kísérletet tettünk arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank gazdálkodását kivonjuk a banktitok fogalma alól. S még valami: az, amit a 2. ajánlási pont alatt javasolunk, az természetesen némileg bővebb is, mint a hatályos Ptk. üvegzsebszabálya. Egész egyszerűen arról van szó, hogy azt sem engednénk meg, hogy a közpénzek felhasználásával, a közvagyonnal való gazdálkodással összefüggő információkat banktitok, értékpapírtitok mögé lehessen bújtatni. Az meg egész egyszerűen pofátlanság, hogy az állam létrehoz egy Magyar Fejlesztési Bankot, amelyen keresztül áramoltat közpénzeket, és ez a Magyar Fejlesztési Bank a banktitok mögé bújva bármikor el tudja titkolni a polgárok elől azt, hogy mi a közpénzek, a közvagyon sorsa. Éppen ezért bármelyik kormány, nem csak önök, az elmúlt kormányok is ha valamit el akartak titkolni, ha valamilyen sötét ügyletre készültek, akkor elég volt az MFB-t igénybe venni, mert ha az MFB-nél történik valami, akkor szét lehet tárni a kezeket, és azt lehet mondani, hogy ez banktitok, és ne kutakodjunk. Itt van a lehetőség, tettünk egy javaslatot arra, hogy egyrészt ne egyszerűen csak az üzleti titkot, hanem a bank-, illetve értékpapír-biztosítási titkot is korlátozza az információszabadság igénye, és a Magyar Fejlesztési Banknak ne legyen felmentvény a banktitok az érdeklődő polgárok figyelme alól. Túl nagy meglepetést nem okozott, hogy önök ezt a bizottságban leszavazták, viszont szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy teljes egészében szembemennek azzal a szemfényvesztéssel, amit 2010-ben választási kampány címén műveltek. Önök pontosan ott folytatják, ahol az elődeik abbahagyták, sőt azt még meg is fejelik azzal, hogy még azokat az üvegzsebszabályokat is megsemmisítik, amelyek az előző kormányokat legalább valamennyire kötötték.

A 4. és 5. ajánlási pont alatt egyébként a tavaly elfogadott információszabadság-törvény pontosítására tettünk javaslatot Szabó Timeával. Az adatigénylő polgárnak azt a pozícióját szeretnénk erősíteni, ami csökkenti a kiszolgáltatottságot az adatigénylővel szemben.

(21.40)

Arról van szó, hogy az odáig helyes, hogy az adatkezelőnek lehetősége van pontosításra felhívni az adatigénylőt, az is rendben van, eddig is így volt, hogy költségtérítést meg lehet állapítani, de ebben az esetben kösse határidő, méghozzá jogvesztő határidő az adatkezelőt, hogy mi az a tartalom, ami alatt egyáltalán joghatályosan fölhívhatja pontosításra, illetve költségek megelőlegezésére, megfizetésére az adatigénylő állampolgárokat. Ennek hiányában a pontosítás, illetve a költségmegállapítás intézményével szabadon manipulálhat az adatigénylő, de ahogy látom, ez a bizottságban ülő fideszes, KDNP-s képviselőket kevéssé zavarja.

Összegezve azt tudom mondani, hogy azok a módosító javaslatok, tisztelt államtitkár úr, amiket előterjesztettünk, nagymértékben helyreállítanák az információszabadság-törvénynek azt a funkcióját, hogy valóban garantálja azt, hogy az állampolgároknak lehetőségük van érdemben tájékozódni a közpénzek, a közvagyon sorsát illetően, illetve miközben önök nem állítják vissza az adatvédelmi biztos intézményét, a másik oldalon megteremtik azt a lehetőséget, hogy az érdeklődő állampolgárok az eddigiekhez hasonlóan szabadon - legalábbis, ami az anyagi jogi szabályokat illeti szabadon - érdeklődhessenek a különböző közpénzekből gazdálkodó szervezetek lépései után.

Arra szeretném kérni a tisztelt államtitkár urat, hogy a cinikus válaszok helyett próbálja meg az általunk benyújtott módosító javaslatokat egyrészt összevetni azzal, hogy 2010-ig, illetve az információszabadság-törvény elfogadásáig milyen jogi környezet volt hatályban, ehhez képest az anyagi jogi szabályokat illetően mit rontott az információszabadság-törvény az információszabadság helyzetén. Szintén a cinikus válaszok helyett arra kérném a tisztelt államtitkár urat, hogy nézzen tükörbe, nézze meg, hogy 2010 tavaszán mikkel kampányoltak, mikkel ostorozták - joggal - a szocialista-szabad demokrata kormányokat, és mit ígértek önök a kormányprogramjukban, és ezzel vessék össze azokat a cinikus válaszokat, amikkel lesöprik az asztalról az olyan ellenzéki javaslatokat, amik egyébként az átláthatóság helyreállítása érdekében születnek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom.

Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat (Jelzésre:) - igen, látom, válaszol a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretnék csak reagálni a nem túl hosszú részletes vitában elhangzottakra, és az el nem hangzottakra egyaránt, hiszen ne felejtsük el, hogy ennek a módosításnak és a módosítás gyors elfogadásának, gyors hatályba léptetésének az oka pontosan az, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás folyik, és éppen ezért szeretnénk mindenfajta indokolt vélemények és egyebek mellett, amelyeket az Európai Unió bocsátott ki a kötelezettségszegési eljárás második szakaszában, elébe menni, és ezt a problémát a magunk erejéből megoldani, és meggyőzni az Európai Uniót arról, hogy így már teljes mértékben mindenfajta aggályuknak nincs alapja ebben a törvényben.

Olyan garanciákat építünk be, amely garanciák szerintünk eddig is meglévő függetlenségi tényezőket erősítenek meg, de ettől függetlenül, ha az Uniónak ilyen garanciákra szüksége van, akár a hatóság elnöke megbízatásának megszüntetésénél, a jogorvoslati joggal kapcsolatban, akár bizottsági ülésen való részvétellel, a kinevezés feltételeinek szigorításával vagy az úgynevezett kómaklauzulának a kivezetésével kapcsolatban, akkor mi ezt megtesszük.

Ami a képviselő úr felszólalását illeti, nyilvánvalóan nem az Európai Unió különböző elvárásaival mint tükörrel szembesítette a javaslatot, (Dr. Schiffer András: Nem.) hanem saját, egyébként is hirdetett javaslatait mondja el.

Engedje meg, hogy mindenekelőtt teljes mértékben visszautasítsam azt a feltételezést, amit ön egyetlenegy bizonyítékkal nem tud alátámasztani, nevezetesen, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása mögött nem a közérdek, hanem magánérdekek húzódnának. Ezt talán az előző ciklus kormányzására szánta, így tudjuk megerősíteni; szinte nincs az ábécében olyan betű, amellyel kezdődő ügye nincs a szocialista kormánynak. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ön is tett a szocialisták ellen feljelentést, Sukoró-ügyben pontosan, úgyhogy ettől függetlenül azt nem látjuk, hogy a Fidesz-KDNP időszakában (Dr. Schiffer András: Még hány feljelentés lesz a szocialisták ellen?) bármiféle feljelentést tett volna ilyesfajta ügyekkel kapcsolatban.

Mind a ketten jogászok vagyunk, tudjuk, hogy a jogerős ítéletek azok, amelyek inkább bizonyító erővel bírnak, vagy bármiféle hatósági határozatok. Én úgy gondolom, hogy az LMP-vel kapcsolatban a párt gazdálkodásával kapcsolatban azért születtek olyan iratok, például az Állami Számvevőszéknél, amelyek bizonyították, hogy az LMP nem tudott akár a kampányában elköltött minden forinttal, vagy nem is forinttal, minden millió forinttal elszámolni. (Dr. Schiffer András: Ne hazudj, ilyeneket nem írt az ÁSZ! Ne hazudj!) Az ÁSZ-vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az LMP kampányköltései nem mutatják a valós képet arról, és nem adnak hiteles tájékoztatást arról teljes mértékben, hogy mit miből költött az LMP.

A közérdekű adatokhoz való hozzáférésbe nyilvánvalóan mi is igyekszünk minél nagyobb területet (Dr. Schiffer András közbeszól.) lefedni a jogszabályainkkal...

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, nincs mód arra, hogy folyamatos dialógust folytasson, függetlenül attól, hogy az igazságtartalmát hogyan érzi a kérdéseknek. Nyilván itt az a játékszabály, hogy a zárszó alatt, után, közben már a képviselői felszólalásnak nincs lehetősége.

Köszönöm, folytathatja.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: A parázs vitában is felszólaltam volna két képviselő között, csak nem adatott két képviselő, akik között fel tudtam volna szólalni.

Azért azt jó, ha látja, tisztelt képviselő úr, hogy ön régi jogszabályokat, régi megfogalmazásokat szeretne visszaültetni a magyar jogrendbe, olyan megfogalmazásokat, amelyek alatt a korrupció nemcsak hogy minden korábbi méretet meghaladó mértékben volt jelen Magyarországon, hanem nyíltan politikai bűnszervezetekben folyt a korrupció Magyarországon belül. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Azok a jogszabályok, amelyeket ön ismételten hatályba akar léptetni, vagy azok a szabályozási elemek már bizonyítottan nem váltották be azt a hatást, hogy a korrupciót vissza tudják szorítani. (Dr. Schiffer András közbeszól.)

Ha pedig önök komolyan gondolnák, hogy akár a pártfinanszírozás területén, akár máshol a közpénzek nagyobb fokú átláthatóságát szeretnék elérni - látom, a gyorsírókat mindenféleképpen a dupla írás nehézsége elé akarja ön állítani -, mindenesetre, ha önök valóban komolyan gondolják azt, hogy ezeket a helyzeteket rendezni kell, akkor például részt vennének azokon az ötpárti vitákon, amelyek most már hárompártivá meg még kisebbé silányulnak, pontosan azért, mert ott az alapvető nehézségét vagy az alapvető problémát lehetne orvosolni az egész magyarországi korrupciós jelenséggel kapcsolatban. Ebben az állampolgároknak legalább - nem, biztosan - a 80 százaléka egyetért, hogy a kampányfinanszírozás és a pártfinanszírozás azok a kérdések (Dr. Schiffer András: Miért nem vettétek napirendre?), amelyeknél ezeket a kérdéseket alapvetően rendezni kell. Ha önök ezt komolyan gondolnák, és nem egy politikai terméknek gondolnák a korrupció elleni küzdelmet, hanem valóban az ellen akarnának küzdeni, akkor részt vennének ezeken az ötpárti egyeztetéseken, és a saját javaslataikat elmondanák.

Mi ettől függetlenül az önök és az MSZP javaslatát - az MSZP javaslata, azt hiszem, betű szerint a Transparency International javaslata - vita tárgyává tettük, és reméljük, hogy a pártokról szóló új törvényben ez szerepelni fog, és így mindnyájunk közös célját, a korrupció visszaszorítását nemcsak az ön módosító javaslataival, hanem ennél sokkal átfogóbb, a probléma mélyét és gyökerét érintő módosító javaslatokkal és új törvényekkel tudjuk orvosolni.

Amúgy pedig mindenkinek köszönöm az általános és a részletes vitában való részvételét. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   278-284   284-289   290-328      Ülésnap adatai