Felszólalás adatai

DR. BAJA FERENC (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirend előtti mondandómat akár ebben az egyetlen mondatban is összefoglalhatnám, ez a lényege: arra kérjük a magyar kormányt, Orbán Viktor miniszterelnök urat és a parlament valamennyi frakcióját, hogy támogassa azt a kezdeményezésünket, amely a mi megítélésünk szerint ma már egy társadalmi kezdeményezés, hogy ne ratifikálja Magyarország a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást. Ezt a kezdeményezést szeretném alátámasztani a napirend előtti hozzászólásommal.

Ez a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás a mi véleményünk szerint elveszítette nemzetközi és hazai legitimitását is - ez az indoka annak, hogy ezt a kezdeményezést megtettük. Azért kérjük, hogy a magyar kormány függessze fel a ratifikációs eljárást, mert mivel már aláírta az egyezményt, azok közé az országok közé nem tartozhatunk, amelyek eleve alá sem írták, mint például Németország, ugyanakkor azok közé még tartozhatunk, amelyek visszaléptek ennek az egyezménynek az elfogadásától, ahogy tette ezt Lettország, Csehország, Szlovákia, és pénteki hír, hogy Lengyelország sem fogja ratifikálni, a jobbközép lengyel miniszterelnök, Donald Tusk pedig levelet írt az Európai Néppártba tartozó nemzeti pártok vezetőinek, hogy utasítsák el a megállapodást ebben a formájában, amelyről az Európai Bizottság tárgyalt.

Információnk szerint az EP szocialista frakciója már a múlt héten arra a véleményre jutott, hogy az egyezmény minimum aggályos, és ugyancsak aggodalmát fejezte ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az Amnesty International is. Az látszik tehát, hogy a nemzetközi térben egy konszenzus kezd kibontakozni arról, hogy ez az egyezmény a jelenlegi formájában nem szolgálja a közösségek érdekeit. Az a javaslatunk, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez a nemzetközi közösséghez, tehát ne ratifikálja az ACTA-t, és azt reméljük, hogy ebben ma Magyarországon is esély van egy széles körű társadalmi, adott esetben akár szakmapolitikai alapú pártközi egyeztetésre is. Magyarországnak az az érdeke, hogy utasítsuk el ezt a nemzetközi szerződést.

Miért alakulhatott ki ez a helyzet egyáltalán, hogy ilyen mértékben megosztott lett a nemzetközi közvélemény ennek a szerződésnek az aláírásához kötődően? Ismert, hogy általában ez nem így szokott lenni. Ennek az az oka, hogy a termékhamisítás kérdése, a szerzői jogok védelme és - egy harmadik elemként ehhez szorosan kapcsolódóan - a felhasználókra vonatkozó szabályok szigorítása, a felhasználói jogok esetleges csorbítása egy darab szerződési keretben összefoglalva így, jelen formájában nem szolgálja a közösség érdekét. Az ACTA nemcsak különböző szabályok összemosása miatt rossz egyébként, ebben az értelemben is rossz szabályozás természetesen, de fennáll annak a veszélye, hogy jelen formájában emberi alapjogokat sért, és az internet cenzúráját eredményezheti.

Az európai adatvédelmi felelős már 2010-ben figyelmeztetett, hogy az ACTA odavezethet, hogy emberek milliói megfigyelés alá kerülnek, bárkinek a számítógépébe benézhetnek, bárkinek a levelezését láthatná egy - már az orwelli gondolatrendőrséget vizionáló - internetrendőrség. Ez annyit jelent, mintha bárkinél bármikor házkutatást lehetne tartani, hátha valami illegálisat találnak a nyomozók, sőt még ennél is többet, a házkutatásról ugyanis legalább jó eséllyel értesülünk, az adatforgalmunk monitorozása azonban tudtunkon kívül is lehetséges. Az új szabályozás révén az internet állami hatóságok ellenőrzése alá kerülhet. Ez elfogadhatatlan, látszik, hogy a nemzetközi közvéleményben is sokak számára, de Magyarországon is számos szervezet tiltakozott a szabályozás ellen.

A szabályozás tehát rossz, szakmai értelemben is, egyrészt azért, mert keretszabályozási jelleggel nem lehet állampolgári jogokat szabályozni, másrészt teljes mértékben elveszítette bizalmi tőkéjét, hiszen titokban zárt ajtók mögött született ez a szabályozás - ma sem világos egyébként, hogy kinek az érdekeit szolgálja valójában. Nagyon fontos azonban, hogy Magyarországon ezen a területen példaértékkel szakmai vita lenne folytatható arról a problémakörről, amelyet az ACTA szabályozni kíván egyébként az internet, az alapjogok kérdése, valamint a szerzői jogok kérdése vonatkozásában.

Ezért azt szeretnénk javasolni, hogy egy szakmai vita induljon el az informatikai és távközlési albizottságban, és ebbe a munkába vonjuk be a hivatalos szerzőijog-védő szervezeteket, a civil jogvédőket, sőt adott esetben az ACTA-t intenzíven támadó olyan szervezeteket is, amelyek számára biztosítsunk anonim csatornát arra, hogy a véleményüket elmondhassák.

Befejezésül még egyszer azt szeretném kérni a tisztelt Háztól és a miniszterelnök úrtól, hogy Magyarország ne ratifikálja az ACTA-t.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az utóbbi hetekben, hónapokban igencsak a figyelem középpontjába került - akár az interneten, akár már az utcákon is - ez az ACTA-megállapodás.

Nagyon sok országban fogalmazták meg sokan az alaposabb vagy kevésbé alapos véleményüket ezzel kapcsolatban, így hát érthető, hogy előbb-utóbb itt, a Parlament falai között is - akár tegnap éjszaka, akár ma - előkerül ez a téma, és úgy gondolom, még többször fogunk róla beszélni, ami nagyon helyénvaló, hiszen a képviselő úr is azt mondta, hogy van itt egy probléma, amire van egy megoldási javaslat, és azt kell megvitatnunk, hogy ez jó, vagy egy másik megoldást kell választanunk.

Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben egy társadalmi vitát fog nyitni mindenképpen, pontosan azért, hogy megállapítsuk, hogy ez a szabályozás helyes vagy nem helyes. A magyar kormány még nem döntötte el, hogy egyetértőleg a parlament elé fogja terjeszteni ratifikálásra ezt a javaslatot vagy sem, és ezt nem is pusztán önmagában kívánja eldönteni, hanem - ahogy a képviselő úr is említette - ebben egy széles társadalmi vitára van szükség. A magyar kormányból is egy illetékes minisztérium ezt fogja megtenni, hogy egy vitára bocsátja ezt a javaslatot, és annak a vitának a szakmai szakértői, felhasználói vagy előállítói oldali véleményének az összegzése alapján fogja eldönteni, hogy ez Magyarország, a magyar állampolgárok számára hasznos vagy nem hasznos, de ettől függetlenül is igencsak körülményes ennek a hatálybalépése, hiszen több, együttesen fennálló feltételre van szükség. Hiszen a megállapodás végleges szövegének január 26-ai aláírása nem volt egyenlő az ACTA magyarországi hatálybalépésével, kötelező hatályának elismerésével, és a majdani hatálybalépéshez - ha így döntünk a társadalmi vita végén - négy együttes feltétel kell. Egyrészt szükséges az Európai Parlament egyetértése az EU általi megkötéshez, másrészről a Magyar Országgyűlésnek itt a parlamentben el kell fogadni és ki kell hirdetni, harmadrészt az összes többi EU-tagállamban is meg kell hogy történjék a ratifikáció, negyedrészt pedig az EU mellett legkevesebb további hat országnak is ratifikálni kell ezt a megállapodást.

Ahogy láthatjuk, és ön is idézte a különböző külföldi döntéseket, más országok döntéseit, nem a kirobbanó lelkesedés olvasható ki ezekből a hírekből az ACTA mellett.

(9.30)

Tehát lehet, hogy Magyarország döntésétől függetlenül vagy már a társadalmi vita alatt, miközben mi erről a problémáról és erről a megoldási javaslatról beszélünk, már úgy alakul akár az Európai Parlament politikai viszonya, akár a többi országé az Unión kívül vagy az Unión belül, hogy már nem lesz nemzetközi jogi lehetősége sem, hogy ez hatályba lépjen.

De nekünk a célunk az, hogy bármilyen ratifikációs folyamat előtt, még bármilyen parlamenti beterjesztés előtt, tehát nem is csak a vita folyamán, minden kétséget és kételyt ki tudjunk zárni, pontosan az alapjogok védelme érdekében. Ezért indítjuk majd ezt az egyeztetést.

Itt sok minden hangzott el a titkossággal kapcsolatban. Valóban volt ezeknek a tárgyalásoknak egy olyan része, mint nemzetközi szinten általában, amikor a Bizottság tárgyalt a tagállamok nevében, és a tagállami hatáskörbe eső kérdésekben pedig a mindenkori elnökség tárgyalt a tagállamok egyeztetett álláspontja alapján. Ezek voltak a zárt részek, de a megállapodás tervezete 2010 áprilisa óta nyilvános, és a végleges szöveg pedig 2010 novembere óta mindenki által megismerhető szintén.

Nem mennék itt bele a részletekbe, hogy egyébiránt a magyar büntetőjogi szabályozás a kereskedelmi mértékű ilyesfajta adatforgalomnál, illetve a polgári törvénykönyvünk a szerzői és szomszédos jogok védelme kapcsán, vagy a generikus gyógyszerekre vonatkozó jogszabályaink már most is olyanok, amik az előzetes vélemények alapján nem igényelnék a magyar jogszabályok módosítását, de úgy érzem, hogy ebben a kérdésben nem ez a lényeg, hanem az, hogy minél nagyobb társadalmi legitimációja legyen.

Éppen ezért szeretném megismételni, hogy a magyar kormány azután fogja kialakítani az álláspontját, és azután terjeszti be, vagy nem terjeszti be ezt a nemzetközi szerződést ide a parlament elé, miután egy részletes és a mindenfajta szakértő, értékhordozó véleményét is felvonultató vita, társadalmi vita, szakmai vita véget ér. Úgyhogy egyelőre nem itt, a Parlament falain belül, hanem szakértői szinten fogunk ezekről a kérdésekről tárgyalni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai