Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A szakképzésben is kancellárok irányítják majd az intézmény gazdálkodását e szerint a törvényjavaslat szerint. Az indoklásban olvasható, hogy a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára gondolják bevezetni ezt a lépést. Vajon az egyetemek is úgy gondolják, hogy ez jól működik? Fontos kérdés, hogy mi indokolja az új szervezet kialakítását, a kancellária-rendszert. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által kinevezett főigazgatók és szakmai vezetők nem látták el megfelelően a feladataikat? A szakképzési centrumok főigazgatóinak jogköre olvasatunk szerint jelentős mértékben csorbul, csakúgy, mint a helyetteseké, utóbbiak elveszítik magasabb vezetői beosztásukat. Az átalakítás, a kancellária-rendszer az egyetemekhez hasonlóan korlátozza a szakképzési centrumok autonómiáját, jogköröket von el a főigazgatóktól. A kancellár új szervezeti és működési szabályzatot készít. A szakképzési centrumok működéséért felelősek gyakorolják a szakképzési centrumot megillető tulajdonosi jogokat azon gazdasági társaságokban, ahol a szakképzési centrumok részesedéssel rendelkeznek. Felelnek a szakképzési centrum gazdasági, pénzügyi, kontrolling-, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszakilétesítmény-hasznosítási, -üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is. Magyarán, lesz egy kancellár, aki fölött elsősorban a miniszter áll, és lesz egy első számú felelős vezetőnek kinevezett főigazgató, aki viszont szinte semmit sem tehet a kancellár nélkül.

Kik lehetnek a kancellárok? Kancellári kinevezést az kaphat, aki köznevelési intézményben, felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Óvodavezető, iskolaigazgató esetében szükséges az ötéves gyakorlat és a szakvizsga. Miért nincs szakirányú végzettséghez kötve a kancellárok kinevezése, és miért elegendő csupán három év vezetői gyakorlat? Felvetődik a kérdés, hogy történt-e egyeztetés a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel a törvénymódosítás előkészítése során. Tudomásunk szerint nem. Milyen szakmai, gazdasági eredményei lehetnek a 2019. január 1-jével történő átalakításnak? Miért olyan sürgős az intézkedés, hogy tanév közben már meg kell kezdeni az átszervezést?

A másik fő módosítás a kutatás-fejlesztés keretében az egyes kutatóhelyeken létrejött szellemi alkotások tulajdonjogával kapcsolatos. Itt lényegében visszaállítanák a 2014 előtti szabályozást, vagyis kivonnák ezt a nemzeti vagyon köréből és a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alól, és az egyes kutatóhelyek mint önálló központi költségvetési szervek tulajdonába adnák. Ezt önök azzal indokolják, hogy a jelenlegi rendszerben, főleg a nemzeti vagyonra vonatkozó szigorú szabályozás miatt, az egyes szellemi alkotások üzleti hasznosítása, piacra jutása szinte lehetetlen. Aggályosnak tartjuk a nem átlátható szervezetek beengedését a közfinanszírozású kutatóhelyeken létrehozott szellemi termékek hasznosításába. Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiból.)