Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előterjesztőtől hallottuk, az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosítása van előttünk T/3296. törvényjavaslati számon. Három része van ennek a törvényjavaslatnak. Nem akarom elismételni, amit az előterjesztő elmondott. Az első a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása abból a célból, hogy a Széchenyi-díjas tudósok  amennyiben betöltötték 65. életévüket  is havi rendszeres juttatást kapjanak tudományos, alkotói munkásságuk és kiválóságuk megbecsüléseként. Ezt frakciónk támogatja, és remélem, hogy majd a tisztelt Házban is minél többen megszavazzák, hiszen véleményem szerint vagy frakciónk véleménye szerint időszerű és méltányos, hogy ők is kapjanak ilyen életjáradékot a művészeti járadékhoz hasonlóan.

(12.50)

A törvényjavaslat második része a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, röviden szakképzési törvény módosításait jelenti, amelynek gerincét a kancellária-rendszer szakképzési centrumokban történő bevezetése indokolja. Egyfelől a felsőoktatásban, ahogy hallottuk Rétvári Bence államtitkár úrtól is, sikeres a kancellária-rendszer; szükség van a szakképzési centrumokban is egy olyan gazdasági vezetőre, nem egy gazdasági igazgatóra, hanem inkább egy menedzserszemléletű vezetőre, aki az intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodását valósítja meg, de véleményem szerint nemcsak hogy ezt megvalósítja, hanem a gazdasági élet szereplőivel is tartja a kapcsolatot, a gazdasági környezetet is figyeli, és ahogy a szakképzés egy rugalmas rendszer  duális képzés van benne, ösztöndíj van benne , a cégekkel való kapcsolatrendszer egyre inkább bővül, ágazati képzőközpontok jönnek létre, ezt tudja, mondjuk úgy, hogy menedzselni.

Emellett természetesen ebben a részben fontos módosítás az is, hogy szélesebb körben teszi lehetővé a felsőoktatási intézmények, egyetemek, főiskolák által fenntartott szakképző iskolák államilag támogatott iskolarendszerű szakképzésben való részvételét. Sőt, bevezeti a digitális kompetenciák zárt rendszerű elektronikus távoktatását is, megerősíti a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési centrumokkal kapcsolatos fenntartói jogosítványait, és megszünteti a nem állami fenntartókat érintő, általuk szakképző iskolákban folytatott felnőttképzés létszámbeli korlátait. Hadd tegyek itt egy zárójelet ennél a mozzanatnál, hiszen a felnőttoktatásban itt a módosítás alapján látjuk, hogy újrapozicionálásáról, hatékonyabbá tételéről is szó van, és ennek a szabályozása megtörténik itt.

A harmadik rész, ahogy miniszter úrtól is hallottuk, a központi költségvetés által finanszírozott kutatóhelyeken, köztük az egyetemeken létrehozott szellemi alkotások hozzáférését elősegítő törvénymódosításokból áll, ami az innovációt elősegíti, a tulajdonba adást elősegíti, s egyáltalán az, hogy egy rugalmas rendszerben ezek érvényesülhessenek.

Tisztelt Ház! Röviden még szeretnék szólni erről a három részről, talán az első részben a javaslat elfogadásának szükségességéről, ahogy én látom és a szakmai alapok is. Miniszter úr szólt arról, hogy a Széchenyi-díjas tudósoknál a folyósításban az Akadémia vállalt szerepet, és ennek a forráskerete is megvan, több mint 5 millió forint értékben, illetve megvan a juttatás fedezete is. Azt gondolom, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítmények viszik előre és teszik a XXI. századi kihívásokra megfelelően reagálni képessé hazánkat, adnak lendületet a gazdaságnak, és kibontakoztatják az emberi élet szépségét adó művészeteket is. Tehát itt a kettőt együtt isszuk. Éppen ezért kerülnek minden évben átadásra a Kossuth- és Széchenyi-díjak azoknak a személyeknek, akik kiemelkedőt tudtak alkotni művészeti vagy tudományos munkásságuk során. Azt gondolom, hogy ebben a vonatkozásban a javaslat előterjesztés szerinti feladatellátásával kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével előzetes egyeztetésre került sor, s ezt az egyeztetést tükrözi a javasolt szabályozási mód.

Hadd említsem még meg a második elemét. Itt elsősorban a kancellári rendszerről szeretnék néhány dolgot elmondani. Ahogy én a törvényjavaslatból látom, a szakképzési centrumoknak a kancellárok nem simán gazdasági vezetői lesznek, ahogy az előbb említettem, hanem olyan menedzserszemléletű felső vezetők, akik mellérendelő viszonyban vannak a főigazgatóknál, mert 2015-ben, ahogy a szakképzési centrumok megalakultak, 44 ilyen az országban, ott a főigazgatók alapvetően a centrum szakmai munkájáért voltak felelősek, és ezt jól is végezték, tehát ezzel nincs különösebb probléma, de az azóta eltelt változások azt mutatják, hogy szükség van egy olyan kancellárra, vagy mondjuk úgy, hogy a szakképzési centrumok élén a főigazgatói pozícióval megegyező szintű magasabb vezető beosztás létesítésére, amely az intézmény működtetéséért felelős felső vezetőt jelenti.

Azt gondolom, ezen lehet vitatkoznunk is, hogy mennyire előnyös egy kancellária-rendszer, de nem igazán érdemes, hiszen a felsőoktatásban egyértelműen számszerűsíthető és bebizonyítható, hogy sokkal stabilabbá vált az intézmények működése és a felhalmozott vagyon is, ahogy hallottuk Rétvári Bence államtitkártól.

Természetesen a szabályozás, a törvényjavaslat azt is elmondja, hogy a kancellár a szakképzési centrum közalkalmazottja, a kinevezési és felmentési jog az ITM-minisztert illeti meg, és természetesen a kancellárok belépése után a források biztosítva lesznek. Ezáltal egy felelős, átlátható és professzionális gazdálkodás biztosítható a szakképzési centrumokban. Emellett, ahogy említettem, és szeretném aláhúzni, hogy természetesen, mivel a gazdasági környezet rugalmasan változik, a kancellároknak a cégekkel, vállalatokkal, a gazdasági környezettel, fejlesztéssel is foglalkozniuk kell.

A harmadik részt különösebben nem kell indokolni, hallottuk az előterjesztőtől ennek a szükségességét, azt, hogy rugalmas  itt ezt a szót húznám alá, hogy „rugalmas”  legyen ez a rendszer, és az innovációs törvénynél, a szabadalmi törvénynél, a kincstári törvénynél, az állami vagyont szabályozó törvénynél minél nagyobb lehetőség legyen, hogy a szellemi tulajdon professzionális lehessen.

Tisztelt Ház! Összefoglalóan azt szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat mind a három részénél az életből indul ki, és azt gondolom, hogy csak támogatni lehet azt, hogy a Széchenyi-díjas professzoroknak 65. életévük után megadja havi rendszerességgel a juttatást. A második résznél üdvözöljük, hogy a kancellária-rendszert bevezetik a szakképzési centrumokban. Véleményünk szerint ez csak pozitívan hathat. A harmadik résznél pedig a hazai információ előmozdítása, a közfinanszírozású egyetemeken létrehozott kutatási eredmények hasznosítása, és azok piaci termékké, szolgáltatássá fejlesztésének hatékony szabályozása elősegítheti a magyarországi innovációt, gazdasági fejlődést.

A Fidesz-frakció maximálisan támogatja az előterjesztést, és arra kéri majd a szavazásnál az ellenzéket is, hogy támogassák ezt a törvényjavaslat-módosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)