Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ahogy már elhangzott a korábbiakban is, a jogalkalmazási tapasztalatok alapján egy ilyen salátatörvény készült el. Nyilván ettől a törvénytől nem várhatjuk azt, hogy az egész felsőoktatásnak az alapvető problémáit rendezni fogja, ezért én nem is szándékozom ezt így egy az egyben számonkérni ezen a salátatörvényen.Az első kérdés az, hogy a rektornak aktívabb szerepe, részvétele lehet a kancellárok kiválasztásában. Ez összességében vagy önmagában egy nagyon pozitív dolog, hiszen az eddigiekben ez nem volt meg, de azért az elég nyilvánvaló, hogy ettől nem nagyon várhatjuk azt, hogy majd ez a probléma rendeződni fog. Ez a kettős hatalom  ha valakinek van egyetemi tapasztalata, akkor nagyon jól tudja és nagyon jól látja, hogy ez bizony így van , hogy a kancellárnál van a pénztárnak a kulcsa, de a kancellár nem képes áttekinteni azokat az oktatási programokat, amelyek nyilvánvalóan fontosak és meghatározóak lehetnek az egyetem számára. Ebből aztán nagy viták és huzavona keletkezik, példának okáért a mi egyetemünkön ez év májusában még nem volt elfogadott költségvetése az egyetemnek. Én tehát azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel előbb-utóbb szembe kellene néznie a kormányzatnak, hogy vajon akkor most mit szeretne, hogy legyen egy kézivezérelt állami irányítás, vagy pedig hatékonyan működő egyetemek legyenek  a kettő együtt nem fog menni. De természetesen önmagában ezzel a javaslattal nincs különösebb problémánk.

Én, ellentétben néhány ellenzéki képviselővel, nem látok problémát abban, hogy 65 éves kor után is betölthesse valaki a rektori posztot. Hogyha ő erre valóban megfelelő, és hogyha valóban azt gondolják az oktatókollégák, hogy ő a legmegfelelőbb ember, akkor miért ne lehetne? Én nagyon szomorúan látom azt egyébként, hogy egyetemi oktató kollégáimtól kell megválnom, és jövőre én is sorra fogok kerülni, mert elérem a 65 éves kort, azért… (Dr. Rétvári Bence: Majd a CEU-n lehet folytatni!), azért, mert nincs elég pénze az egyetemnek, és ebből következően a fiatal oktatókat tudják inkább helyzetbe hozni. Ezért 65 éves korban elküldik az egyetemekről az oktatókat, és olyan oktatók mennek el, akiknek nagyon nagy szaktudása van, akik komoly aktivitással rendelkeznének még.

Szerintem ez nagyon komoly szellemi veszteséget jelent és veszteséget okoz. Természetesen persze van, aki el akar menni, van, akinél ez nem áll fenn, de gyakorlatilag tulajdonképpen ugyan lehetőség van 70 éves korig egyetemi tanárnak lenni, de ezt egyre kevesebben tölthetik be, tölthetik ki, pontosan azért, mert nincs elégséges mennyiségű pénz.

A hallgatói normatívák emelése. Ez jól hangzik, és nagyon szépen lehet majd kommunikálni, de azért azt jó lenne figyelembe venni, hogy ez nem terjed ki minden területre, csak három kiemelt, nevesített terület van, és itt egy 40 százalékos emelés van tervbe véve, de 9 éve nem volt normatívamódosítás és normatívaemelés, és mi úgy gondoljuk, hogy itt egy sokkal jelentősebb növelésre lenne szükség. E tekintetben módosító indítványt fogunk beadni, ami körülbelül azt jelenti, hogy a jelenlegi értéknek nagyjából a duplájára kellene emelni, hogy ennek valóban hatása legyen a hallgatókra, mert hiszen azért szembe kell nézni azzal is, hogy a hallgatószám is jelentősen csökkent az elmúlt időszakban.

A doktori képzéssel kapcsolatosan első látásra megint egy pozitív dolog van itt, hogy az ösztöndíjasok keretszámának a növelése megtörténik, tehát 1270-ről 2000-re fog emelkedni, ez egy nagyon impozáns szám. De azért azt is látni kell, hogy közben nem módosítják az ösztöndíjakat, tehát az ösztöndíjak 140 ezer forint/hó és 180 ezer forint/hó értékeken maradnak meg, miközben azért van olyan doktori iskola az MNB által gründolt alapítványi konstrukcióban, ahol 300 ezer forintos ez az ösztöndíj. Ez azért is nagyon fájó dolog, mert a kormányzat hiába szeretné azt, hogy egyre több és több doktori képzésben részt vevő ember legyen, sajnálatos módon a végeken azt lehet látni, hogy egyre kevesebb és kevesebb van, tehát a doktori iskolákban masszívan, 10-15 százalékkal csökken évenként, a mi egyetemünkön ez egyértelműen így van.

Tehát egy olyan átalakítás van, hogy összességében persze megvan a diákjaink száma, de a FOSZK- és a BA-képzésben van némi növekedés, és ugyanakkor a mesterképzésbe és a doktori iskolákba pedig egyre kevesebb és kevesebb diák jön, és azt gondolom, hogy ez bizony országos szinten is így van többé-kevésbé. Én tehát azt hiszem, hogy akkor lehetne ez eredményes, hogyha itt is lenne egy ösztöndíjemelés. Erre vonatkozólag is azt gondolom, hogy be fogunk majd nyújtani módosító indítványt.

A MAB-bal kapcsolatosan pedig sajnálatos módon azt gondolom, hogy a MAB véleményének a kikérése persze érdekes meg fontos dolog lehet, de az elmúlt hat esztendőben, amikor MAB-tag voltam, nagyon jól lehetett látni, hogy eléggé kiüresedett és formális volt ez az egész dolog, mert nagyon sok esetben a MAB-nak hiába volt határozott véleménye, a miniszteriális szint majdnem mindig vagy nagyon sok esetben átnyúlt ezen, és bizony azzal teljes egészében szemben álló véleményt fogalmazott meg, illetve döntést hozott. Még olyan esetekben is, amikor nagyon markáns volt a MAB-nak az elutasítása akár valamilyen szakokkal kapcsolatban, vagy akár egyetemi tanárokkal kapcsolatosan is. Azt gondolom tehát, hogy e tekintetben is nagyon fontos lenne a MAB szerepét is áttekinteni, illetve annak a jogi helyzetét is némiképpen átalakítani és megváltoztatni. Nem véletlen egyébként, hogy a nemzetközi intézmények felfüggesztették már a MAB-nak a jogát, pontosan amiatt, mert jelentős állami befolyás van e tekintetben.

Összességében tehát azt gondolom, hogy módosítókkal és azokkal a meghagyásokkal ez a salátatörvény végső soron is támogatható; a mi frakciónk ezt támogatni fogja a módosítók beadásával együtt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz, a DK és a Párbeszéd soraiban.)