Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslat nem ellenzéki javaslat és nem kormánypárti javaslat, mert a magyar parlament Honvédelmi és rendészeti bizottságának a javaslata. Ez egy testület. A Honvédelmi bizottság nem ellenzéki és nem kormánypárti szervezet. Ezért azok a megjegyzések, hogy ez egy ellenzéki javaslat, éppúgy értelmetlenek, mintha valaki azt állítaná, hogy ez egy kormánypárti javaslat. A valóság és a történelmi hűség kedvéért említem meg, hogy már a nyáron felvetődött annak a kérdése, hogy ezt rendezni kell ennek az őszi ülésszaknak a folyamán, különben nehezen kezelhető helyzetek alakulhatnak ki a rendvédelmi és honvédelmi szervezeteknél. A témával kapcsolatban két képviselőtársunk nyújtott be javaslatot, Demeter Márta és Harangozó Tamás. Mind a két javaslattal volt probléma. Az egyik, a Demeter Mártáéból egy hivatkozási rész hiányzott, és ezért nem volt megjelölve, hogy az általa benyújtott módosító indítvány a törvény melyik része helyébe lép. Ez látszólag jogtechnikai probléma, de ilyen értelemben az úgy nem tudott volna joghatást kiváltani. A Harangozó Tamás által benyújtott javaslatból pedig a Hjt. alá tartozó szervezetek teljesen hiányoztak, tehát ő csak a Hszt. alá tartozó szervezeteknél akarta a szabályozást módosítani. Egyik javaslatra sem lehet azt mondani, hogy azért, mert a képviselők nem értettek volna hozzá, vagy rossz volt a szándék. Harangozó Tamás jelezte, hogy a Hszt. ezt a kérdést máshogy szabályozza, mint a Hjt. A Hjt.-ben, amikor a honvédeknek az elöljáró túlszolgálatot rendel el, akkor nem tudja eldönteni a katona, aki a túlszolgálatot teljesítette, hogy ő mit kér, szabadidőt vagy pénzmegváltást, hanem ő csak javaslatot tehet, és a parancsnokának ki kell kérnie a véleményét, de igazából a döntést a parancsnok hozza meg. A Hszt.-ben nem ez a helyzet, mert ott érdemi döntést tud hozni az illető  és akkor itt van a törvény hatálya , legyen az rendőr, katasztrófavédelmi dolgozó, legyen az a büntetés-végrehajtásban dolgozó, a parlamenti őrségbe tartozó vagy az idevonatkozó szolgálatokban szolgálatot teljesítő ember. A Harangozó úr éppen ezért választotta a kettőt külön.

Amikor benyújtották a képviselők a javaslatokat, akkor abban maradtunk, hogy nem az ő javaslataikat vesszük tárgysorozatba, hanem jelezve azt, hogy ebből ne legyen ilyen vita, itt elvi egyetértés van, a Honvédelmi bizottság dolgozza ki a javaslatot, mind a kettőt beépítettük kijavítva, és így kikerült a parlament elé. Kár, hogy elment Kunhalmi Ágnes képviselőtársam, mert szerettem volna azt, ha nem marad tévedésben, hanem világossá tesszük, hogy ez nem ellenzéki javaslat és nem kormánypárti javaslat.

A vitában elhangzottakkal kapcsolatban csak arra szeretnék utalni  elsősorban Varga-Damm képviselőtársamnak mondom , hogy az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai irányelve és annak az érvényesülése teljesen független a fizetés nagyságától. Tehát tévedés azt mondani, hogy ha felemeljük a katonák vagy a rendőrök fizetését, akkor majd mindenki szabadságmegváltást kér, mert az irányelv nem a fizetés nagyságától teszi függővé ezt az elvet, hanem azt mondja, hogy mindegy, hogy mennyi a fizetése, szabadságban kell kiadni, mert alapvetően a munka törvénykönyve és annak szelleme alapján az adott országban érvényes napi és heti munkaidőt védi.

Az a javaslat, amit többen elmondtak, nevezetesen, hogy olyan foglalkoztatási és fizetési feltételeket kell adni a Hszt. és a Hjt. alá tartozó embereknek, hogy ezt a foglalkozást abban a tudatban tudják választani, hogy viszont itt van túlmunka, szabályozott keretek között. Itt ez a kérdés, és akkor tud véglegesen megoldódni ez a kérdés, és nem kell ideiglenes szabályokat betenni a két törvénybe, ami egyébként zavaró is, mert minden ciklusban akkor ezzel foglalkozni kell. Megoldjuk, mert az előző időszakban is konszenzus volt, pont akkor is én vezettem a Honvédelmi és rendészeti bizottságot, és a mostani vitában részt vevők döntő többsége is ugyanezen az állásponton volt, tehát ebben nem volt elvi vita, hogy a Hjt.-ben és a Hszt.-ben kell azokat a változásokat eszközölni, ami akkor ezt lehetővé teszi. Egyébként is így működik normálisan, és akkor tudunk menni az Unióhoz, és azt mondjuk, hogy vannak speciális foglalkoztatási ágak, ilyenek az orvosok, ilyenek a közműszolgáltatásokban dolgozók, és a többi, és ilyenek természetesen a rendőrök és a Hszt. és a Hjt. alá tartozó emberek is.

Annyit még azért el kell mondani, hogy azt Vadai képviselőtársam idézte pontosan, hogy az előző ciklusban, amikor a magyar parlament a költségvetési törvényekben és a Hjt.-ben, Hszt.-ben döntött az életpályamodellek bevezetéséről ezekben az ágazatokban, akkor valóban ez egy versenyképes fizetési konstrukció és életpályamodell volt. A magyar gazdaság teljesítménye és most már a több évre visszamenő, a versenyszférában 10 százalék feletti nettó bérkiáramlás állította elő azt a helyzetet, hogy bár még az életpályamodell esetében a Hszt. alá tartozóknak ebben az évben is emelkedett a fizetésük  egyébként a katonáknak is , és úgymond az életpályamodell most fut ki, abban mindenkinek igaza van, hogy igen, most fut ki, és el is avult. Elvesztette a versenyképességét.

Ebben az értelemben persze itt a vitában sokszor használnak olyan megfogalmazást a képviselőtársak, amelyet nehezen lehet értelmezni, hiszen mondjuk, a honvédelem esetében a létszámhiány egy virtuális ügy, hiszen a magyar parlament nem azt határozza meg, hogy mennyinek kell lenni a honvédség létszámának, hanem azt, hogy mennyi lehet a maximum. Ha a honvédség által ellátandó feladatot kisebb létszámon is el lehet látni, akkor nem kell maximumra feltornázni. A rendőrségnél bonyolultabb a helyzet, mert ott a szolgálati beosztásnál pontos létszámok vannak, azt viszont nem a parlament határozza meg, hanem az éves költségvetési törvény és a tárca, de azt senki nem akarja elvitatni, hogy nehézséget jelent egyébként a kívánatos szintig feltölteni az állományt. Ezért mondom, hogy a 8 ezres létszámhiány a honvédség esetében így nem értelmezhető. Viszont, amit pontosan lehet idézni, az a következő. Hogy van ez a probléma, a legpontosabban ott lehet megragadni és alátámasztani  ez a bizottsági ülésen is elhangzott , hogy ha megnézzük a létszámokat a pontos adatok nélkül, az ilyen jellegű szervezetekben természetesen van fluktuáció. Minden szervezetben van, tehát az nem is kérdés.

(23.10)

A normál életben, amikor nincsenek feszültségek, akkor azt mondja mind a két tárca vezetése, hogy ilyen 1-2-3 százalék ezekben a szervezetekben a fluktuáció, és a fluktuáció szintje hosszú időn keresztül azonos szinten maradt, tehát nincsenek benne tendenciák. Most viszont az a helyzet, hogy érezhető, hogy ez a kívánatos 1-2-3 százalék 5 százalék, illetőleg a fölé ment, és tendencia van benne, tehát növekszik a fluktuáció aránya. Tehát a helyzet az, hogy furcsa módon most a Honvédségben többen szolgálnak, mint az előző időszakban, tehát ilyen értelemben azt is mondhatnánk, hogy de kérem szépen, nincs probléma, hiszen a honvédség létszáma nőtt. Tehát az előző időszakhoz képest most többen dolgoznak benne. Ezért nem mondható az, hogy nem vonzó, hiszen többen vannak benne. Többen léptek be, mint amennyien kiléptek.

Igen ám, de ha megnézzük a fluktuációs adatokat, akkor  legalábbis ezt közölte az államtitkár úr, de ez nem kell hogy megnyugtasson bennünket, mert ugyanakkor, ha a fluktuáció tendenciáját nézzük, akkor világos, hogy  a kelleténél sokkal többen hagyták el a hadsereget, mint ami ideális lenne, és ugye ez nettó veszteség energiában, erőforrásban, hiszen akik elhagyták a hadsereget, azok kiképzett katonák voltak. Akik bejönnek, azok újoncok, és ott egy tudást vagy képességet, kiképzett embereket veszít akár a rendőrség, akár a honvédség. Tehát ezzel foglalkozni kell, és egyébként természetesen tudjuk, mert hiszen ezt a kormányinfón Gulyás miniszter úr is mondta, hogy a védelmi kabinet foglalkozik ezzel a kérdéssel, és a parlament elé fog kerülni, nyilván miután ez nettó költségvetési kérdés, a költségvetési törvényben.

Annak én örülök, és köszönöm szépen az együttműködést mindenkinek, hogy itt egy konszenzuális javaslat fekszik a Ház előtt, nyugodtan mondhatom, hogy ebben a ciklusban lehet, hogy ez az első… (Demeter Márta: Neeeem…) Most gondolkodnom kell, hogy melyik volt esetleg, ami konszenzuális javaslat volt, amit közös előterjesztéssel… Szerintem első. (Dr. Vadai Ágnes: Az első.) De akkor köszönöm szépen a támogatást, és örülök neki, hogy a Honvédelmi bizottság egy konszenzuális javaslatot terjeszthetett a Ház elé. Kérem a támogatásukat.