Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az a módosítójavaslat-csomag, amit most megint letettek az Országgyűlés asztalára, az nem más, mint egyértelmű bizonyítéka ismét annak, hogy a Magyar Honvédségnek az egyre romló helyzetét próbálják azzal kompenzálni és kiigazítani, hogy önök törvényeket módosítanak. A jelenleg kialakult problémákat az, hogy a jogszabályokat folyamatosan az egyre romló helyzethez igazítják, nem fogja megoldani, sőt, ahogy látjuk, hogy milyen pontokat módosítanak, egyre sokasodni fognak a problémák, amik meg fogják nehezíteni a feladatellátást.Ez a javaslat olyan, a magyar emberek biztonságát alapvetően érintő kérdésekkel foglalkozik, amelyekben minimum előzetes egyeztetésre lett volna szükség, mind szakmai, mind pedig politikai egyeztetésre. Ezt megint nem sikerült abszolválnia a honvédelmi tárcának, és a Honvédelmi és rendészeti bizottságban a múlt héten napirend-kiegészítési javaslatként kezdeményeztem is, hogy jöjjön el a honvédelmi miniszter a bizottságba, és számoljon be azokról az egyébként nagy horderejű szervezeti átalakítási törekvésekről, amikre önök most készülnek. Jelen esetben a minisztérium és a vezérkar intenzívebb szervezeti szétválasztásáról beszélek, nem jelent meg senki a bizottsági ülésen, és a bizottság fideszes többsége pedig szó szerint lesöpörte ezt a javaslatot, úgyhogy sajnos többet nem tudtunk meg, mint amennyi a törvényjavaslat indokolásában szerepelt.

A kormányzati javaslatnak egyértelműen több eleme szakmai és alkotmányossági szempontból is kérdéseket vet föl, és én négy nagyobb téma köré szeretném csoportosítani az észrevételeket. Az egyik a hadkötelezettség korhatárának az 50 évre emelése. Először is, nem gondolom, hogy ez bármilyen szempontból megoldást jelentene. Az világosan látszik, hogy tömeges kivándorlásról kell most már beszéljünk Magyarországon, hiszen a rendkívül rossz társadalmi és gazdaságpolitikai intézkedések miatt fiatalok százezrei hagyták el Magyarországot. Erre nem megoldás az, hogy kozmetikáznak a jogszabályon. Erre az lenne a megoldás, hogy érdemi, olyan társadalompolitikai intézkedéseket hoznak, ami megállítja ezt a folyamatot, vagy pedig visszafordítja, de minden olyan program ellenére, amit elkezdtek ebben a kérdésben, akár csak azért, hogy politikai színházat játszanak, akár esetleg véletlenül a probléma tényleges megoldására törekedve, nem jártak sikerrel ezek a törekvések, és nem jönnek haza a fiatalok egyelőre Magyarországra.

De meglepődve hallgattam a honvédelmi miniszternek az érvelését, akit sajnos itt személyesen nem köszönthetünk a teremben, és nem vitatkozhatunk vele. Én tényleg nem értem, hogy mitől fél a miniszter úr, merthogy rendszeresen elkerüli mind a plenáris üléseit az Országgyűlésnek, mind pedig a Honvédelmi és rendészeti bizottság üléseit. Na, de ő kiemelte azt, hogy hogy néz ki az, hogy egy 42 éves ember már nem hívható be, ha szükség van a szolgálataira a haza biztonsága érdekében, akkor nem tudom, hogyha konkrét 42 éves példát említett, akkor miért, mondjuk, 50 évre kellene növelni ezt a korhatárt. De hát fenébe a részletekkel! Az viszont érdekelne például technikailag, hogy milyen nyilvántartás alapján szeretnék kivitelezni ezt az egészet. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem értünk egyet a korhatár megemelésével, viszont arra mindenképpen választ várnék, akár államtitkár úrtól, hogy vajon rendelkeznek-e azokkal az infrastrukturális követelményekkel, azokkal a nyilvántartásokkal, ami egyáltalán ennek az egésznek az alapja lehetne.

(21.40)

Tehát ettől nem lesz több hivatásos vagy szerződéses katonája a Magyar Honvédségnek, ettől a fiatalok nem lesznek motiváltabbak, és egyébként még Magyarország sem lesz nagyobb biztonságban, csak papíron variálnak megint.

A másik pont az önkéntes tartalékos rendszer, mondhatom, hogy szépészeti jellegű átalakítása, mert azok az intézkedések, amiket ott felsorolnak, egyébként nem nagyon jók másra. Ettől többen nem fognak jelentkezni tartalékosnak, és nem oldja meg ez a javaslat azt a közel 8 ezer fős létszámhiányt, ami most már jelentkezett a Magyar Honvédségben. A megoldás az lenne, ha versenyképes illetményeket biztosítanának, és itt persze ki kell emeljem azt, hogy igen, emelkedett a honvédelmi illetményalap, jövőre már közel eléri a 45 ezer forintot, viszont világosan látszik, hogy ez érdemben még a fluktuációt sem tudja megállítani. Mi továbbra is azt javasoljuk, és ennek kérjük a támogatását, hogy 60 ezer forintra kell felemelni egységesen az illetményalapot, tehát ugyanígy a köztisztviselői illetményalapot és a honvédelmi illetményalapot is, ez mindenképpen sokat segítene a helyzeten.

Emellett az illetményen kívüli juttatásokat lenne szükséges megfelelően biztosítani, a lakhatási, szociális és egészségügyi és más elemeket is tartalmazó, kiszámítható előmeneteli rendszerre lenne végre szükség, és ide kell hozzam azt is, hogy egy új típusú és társadalmi szempontból is igazságos korkedvezményes nyugdíj bevezetésére, nyugdíjrendszer bevezetésére van most már szükség. Számos javaslatot adtunk be, hogy állítsák vissza a jelenleg szolgálati járandóságban részesülők nyugdíjas státuszát, hogy szüntessék meg a 15 százalékos levonást, hiszen ez egyrészt az ő több évtizedes szolgálatukat is megbecsülné. Azt gondolom, hogy egyébként azt a megalázó helyzetet, amin ők keresztülmentek a kormány hibás döntése miatt, azt már nem lehet kompenzálni, de nyilván ez egy üzenet lehetne feléjük.

A másik, hogy az aktív állomány számára egy rendkívül fontos üzenet lenne, továbbá a honvéd-egészségpénztári kártalanítást rájuk is ki kellene terjeszteni, és emellett arra is adtunk be konkrét javaslatot, hogy tényleg egy új típusú korkedvezményes nyugdíjrendszer legyen. Egyszerűen önök nem is hajlandóak erről sem a Honvédelmi bizottságban, sem pedig plenáris ülésen még csak vitatkozni sem, pedig ez lenne egy olyan komplex előmeneteli rendszer és egy olyan komplex életút felvázolása és megoldása, ami perspektívát nyújthat a fiatalok számára.

Az a cél pedig, amit önök kitűztek, hogy 20 ezer legyen az országban, egyáltalán nem növeli a katonai képességeket, sőt egy rendkívüli pazarló dolog lenne a honvédség létszámát tekintve, és akkor most még a 8 ezer fős létszámhiányt nem is nézem. 5-6 ezer fős tartalékos rendszerre lenne szükség, de akik ténylegesen önkéntesen, tehát nem bekényszerített kormánytisztviselők és nem bekényszerített szolgálati járandóságban részesülők. És szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem a tömeghadseregek korát éljük, nem a hagyományos fegyveres támadásokkal kell számoljunk, tehát a 20 ezer tartalékos egy elképesztően hibás konstrukció, ha önök ebben gondolkodnak és ebben remélik, hogy az ország biztonságát garantálni tudják. Ez nem arra vezet, sőt elvonja a professzionális haderőtől az amúgy is nagyon szűkös forrásokat, mert sajnos számos bizonyítékát látjuk, hogy a most megnövekedett pénzeket sem arra fordítják, amire kellene.

Harmadikként kiemelném a honvédelmi veszélyhelyzet bevezetését mint egy újabb különleges időszakot. Ettől sem lesz működőképesebb a Magyar Honvédség, több katonánk sem lesz, sőt a most már egyre kuszább szabályokat kellene végre kitisztázni és normálisan alkalmazni a meglévő jogszabályi környezetet.

Tehát semmilyen változtatás ahhoz nem kell, hogy garantálni lehessen az ország biztonságát, egyszerűen talán működtetni kellene és alkalmazni kellene megfelelően a törvényeket, és ezek alapján a törvények alapján működtetni a hadsereget és az ellenőrzés rendszerét, ez egyébként nagyon nem szokott sikerülni a kormánynak.

Tehát ahogy említette államtitkár úr, hogy rugalmasabb felhatalmazásra van szükség, egyáltalán nincs szükség rugalmasabb felhatalmazásra. Amikor a kormány erről beszél, annak eddig mindig csak rossz vége lett, az adófizetők szempontjából is, és az ország biztonsági rendszere mára, mondhatjuk, hogy tényleg az összeomlás szélére került, a működési problémákat egyáltalán nem oldják meg ezek a jogászkodások, amik egyébként jogbizonytalanságot teremtenek, és alkalmazhatatlanná teszik még a meglévő jogszabályokat is.

Negyedik pontként pedig a minisztérium és a vezérkar szervezeti szétválasztását szeretném kiemelni, ami alapvetően még egy támogatható dolog is lenne, viszont ehhez előbb látni kellene a hatékonyság javítására vonatkozó elképzeléseket, a civil kontroll gyakorlati érvényesülésének az erősítését szolgáló elemeket. Semmi nem látszik ebből. A civil kontroll intézménye NATO-csatlakozásunknak is egy alapvető feltétele volt, és mondhatjuk, hogy mára szinte egy az egyben lebontották ezt a rendszert, a Honvédelmi és rendészeti bizottság már-már egy béna kacsa, és semmiben nem kap érdemi tájékoztatást.

És nyilvánvalóan egy ilyen szervezeti szétválasztásnál a transzparenciának is érvényesülnie kellene. A mai napig nem látszik az, hogy ez milyen beruházásokkal fog járni és hol fognak közpénzek elszivárogni, amire sajnos egyébként nagyon-nagyon sok példát látunk. De mindazonáltal a szétválasztást egyébként magam is felemlítettem a jelenlegi vezérkari főnök meghallgatásán, ahol rákérdeztem, miért jó az, hogy párhuzamos vezetés van jelen pillanatban a Magyar Honvédségben. Ő akkor még megvédte az akkori állapotot, illetve a jelenleg hatályos állapotot is, és elmondta azt, hogy szerinte nincsen ilyenformán párhuzamos vezetés. Viszont a mostani változtatást, amit alapvetően, azt gondolom, hogy lehetne támogatni, persze sajnos a garanciális elemei nincsenek meg, tehát innentől kezdve nem fogjuk tudni támogatni, de úgy valósítják meg, hogy egyáltalán nem biztosítják a Magyar Honvédség külső kontrollját.

Az alkotmányos és politikai aggályok mellett az emberek számára két szempontból hordozhat veszélyt az, ha nincs hatékony ellenőrzési lehetőség a katonai vezetők fölött. Az egyik az, hogy ha nem valósul meg megfelelően a kontroll, akkor mondhatjuk azt, hogy önjáróvá válhat a hadsereg, ami a legszélsőségesebb esetben odáig is vezethet, hogy a hadsereg nem hajtja végre a nép által választott képviselők és az alkotmányos szereplők által hozott döntéseket. Ez óriási baj lenne. Az is legalább ilyen veszélyt hordozhat, ha a parlamenti kontroll alól kivont hadsereggel a mindenkori kormány a saját politikai szempontjai szerint és mindenféle elszámolás nélkül rendelkezhet. Ez teljesen egyértelmű, hogy nagyon rossz forgatókönyv, mind a két eset egy borzasztó forgatókönyv lenne, és mindegyik egy nagyon komoly belső válsághoz és a magyar emberek biztonságának a csorbulásához vezethet. Tehát ennek az esélyét sem szabad megengedni.

És még egy pontként szeretném azt kiemelni, hogy a NAIH több megállapítást tett ezzel a törvénymódosító csomaggal kapcsolatban, úgyhogy nagyon érdekelne az, hogy figyelembe fogják-e venni a NAIH javaslatait, és a szövegben terveznek-e bármilyen módosítást ezzel kapcsolatban.

Tehát összességében elmondható, hogy ettől a törvénycsomagtól egyáltalán nem lesz működőképesebb a Magyar Honvédség, ettől az a közel 8 ezres létszámhiány, ami jelenleg van a honvédségben, egyáltalán nem fog megoldódni, ettől még világosan látszik, hogy a beszerzések nem válnak transzparensebbé, hiszen világosan látjuk, hogy több száz milliárd forintról beszélünk, amit közbeszerzés alól mentesített a Honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes többsége, az is világosan látszik, hogy ezekből a pénzekből lényegében civil eszközöket vásárolnak, tehát nem a Magyar Honvédség katonai képességeit növelik.

Tehát ilyen körülmények között ez a javaslat jogászkodás, ez pótcselekvés, ami itt van előttünk, ami egyébként olyan gumiszabályokat tartalmaz, ami rengeteg visszaélésre ad lehetőséget úgy, hogy a fegyveres erő demokratikus irányításának és kontrolljának az intézménye mint civil kontroll nem valósul meg jelen pillanatban Magyarországon, számtalan veszélyt hordoz, nem növeli a magyar emberek biztonságát, tehát ilyenformán az LMP képviselőcsoportja nem fogja tudni támogatni ezt a javaslatot. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

(21.50)