Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mélyen tisztelt Államtitkár Úr! A behívhatósági korhatár 40. életévről 50. életévre emelését a javaslat részletes indoklása azzal magyarázza, hogy a „Hazánkra is jellemző, a születésszámok csökkenéséből adódó népességfogyást, mely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi.” (Sic!) A Honvédelmi Minisztérium elmúlt hetekben folytatott propagandájával szemben, miszerint stabilizálódott, sőt nőtt a Magyar Honvédség katonáinak létszáma, a javaslat részletes indokolása töredelmes beismerő vallomást tartalmaz. Eszerint a katonai szervezeteknél rendszeresített beosztások békeidőszaki feltöltése nehézségekbe ütközik, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem csökken a kiáramlás mértéke sem, ebből következik, hogy a megelőző védelmi helyzet és a rendkívüli állapot feladatainak biztosítása céljából a katonai szervezetek békében feltöltött (sic!) beosztásaival növelt hadköteles létszámigényt kell biztosítani. Jó hír, tisztelt Ház, hogy legalább a Honvédelmi Minisztérium védelmi tervezői nem dőlnek be saját kormányzati propagandájuknak, és pont olyan sötétnek látják a NER kilencedik évében Magyarország népesedési helyzetét és jövőjét, mint az a valóság. Egyetlen pozitívumként olvasható a születéskor várható élettartam folyamatos emelkedése. Az előterjesztő azzal számol tehát, hogy a behívhatósági korhatár emelésével megközelítőleg 850 ezer fővel nő a hadkötelezettség alapján behívhatók száma.

Továbbá új intézményként jelenik meg az előterjesztésben a honvédelmi veszélyhelyzet szabályozása. Véleményünk szerint ez is kérdéseket vet fel. A javaslat 19. §-ával megállapított honvédelmi törvény új 21/A. § (6) bekezdésében meghatározott intézkedések jelentős részét feltehetően ezen új jogintézmény nélkül is elrendelheti a kormány. Ami többletelem, az a honvédelmi veszélyhelyzetben magántulajdonban álló ingatlanokra alapítható közérdekű használati jog. Összességében kérdéses, hogy a honvédelmi veszélyhelyzet jogintézménye alkalmas-e ténylegesen érdemben bármivel is hozzájárulni Magyarország védelméhez, vagy a kihirdetése pusztán jóhiszemű olvasatban szimbolikus jelentőségű, avagy a NER gyakorlati működését ismerve inkább a folyamatos fenyegetettségérzés felkeltésének és a háborús hisztériakeltésnek eszközéül szolgálhat. E tekintetben a mai napig fenntartott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet éppen elegendő elrettentő példa.

A kihirdetés és a meghosszabbítás szabályai megegyeznek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetével. Azaz a kormány fél évre bármiféle országgyűlési döntés nélkül, önállóan elrendelheti, csak a meghosszabbítását akadályozhatja meg az Országgyűlés akként, hogy nem fogadja el a kormány meghosszabbításról benyújtott beszámolóját. A fél év parlamenti felhatalmazás nélkül nagyon hosszú idő.

Továbbá a közérdekű használati jog alapítása szintén teljesen új jogintézmény a törvényben, ami alapján a Honvédelmi Minisztérium határozattal bármilyen védelmi célokra használható ingatlant igénybe vehet. Erre rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben, valamint honvédelmi veszélyhelyzetben is lehetőség lesz. Ez utóbbi tekinthető aggályosnak, figyelemmel a honvédelmi veszélyhelyzet előző pontban vázolt szabályozására. Az előterjesztő a 35. §-hoz fűzött részletes indokolásban nem is rejti véka alá, hogy a közérdekű használati jog szabályait lényegében a honvédelmi veszélyhelyzet esetére írták.

Továbbá aggályos és kérdéses, hogy indokolt-e az internet akár teljes blokkolására felhatalmazni a kormányt megelőző védelmi helyzetben, amikor is külső támadás fenyeget, de az még nem következett be. Háborús állapot esetén  ez már rendkívüli állapot  indokolt lehet az ellenséges propaganda bejutásának blokkolása, de megelőző védelmi helyzetben az informálódás lehetőségének nullára csökkentése túlzásnak tűnik. Egyébként megelőző védelmi helyzetben a Hvt. jelenleg is lehetőséget ad az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzésére.

A Magyar Honvédség parancsnokságának felállítását pedig nem előre-  ahogy ezt Kósa úr mondta , hanem visszalépésként minősítjük mi, MSZP-sek, ugyanis a Magyar Honvédség parancsnoki funkcióit az első Orbán-kormány szüntette meg  vagy mit csinált?  még 2001-ben, és hatpárti egyetértéssel integrálta a Honvédelmi Minisztériumba a Honvéd Vezérkart. Ennek szükségességét akkor az alábbiak szerint magyarázták a törvénymódosítás általános indokolásában. Miszerint a jelenlegi két különálló szervezetnél  tehát akkori Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Vezérkar  kisebb létszámú integrált minisztérium létrehozása indokolt, amely biztosítja mind a honvédelmi igazgatási, mind a katonai szakmai feladatok végrehajtását. Továbbá indokolták akkor a költségvetési források tervezésének, felhasználása ellenőrzésének hatékonyabb végrehajtásával. De indokként említették a párhuzamos feladatok és szervezetek kiiktatásával a működés zavarainak megszüntetését, a vezetési szintek és a vezetői státusok csökkentését. De továbbá még indokolták azzal is, hogy a szolgálati és szakmai alárendeltségi viszonyok újraszabályozásával egységes, gazdaságos és hatékony minisztériumi háttérintézményi struktúra alakítható ki, mondta ezt akkor, 2001-ben a Fidesz-kormány. Azaz éppen az ellenkezőjét írták le annak, ami a most benyújtott javaslat indokolása.

A mostani módosítás azért is meglepő számunkra, MSZP-seknek, mert a Magyar Honvédség vezetési rendszerét eddig senki nem firtatta. A Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére 2011-ben elfogadott honvédelmi törvény is lényegében változatlanul hagyta a 2001-ben létrehozott vezetési rendet.

A javaslat indokolása semmilyen értelmes magyarázatot nem ad arra, hogy a 2001-ben kifejtett érvek miért nem helytállóak jelenleg is, hogy miért kell visszatérni a 17 évvel ezelőtti pazarló működési módhoz. Az ugyanis nem érdemi magyarázat, hogy lehetséges a Honvédelmi Minisztérium közig. államtitkár és a vezérkari főnök hatásköri összeütközése, hiszen ez 2001-ben is ismert volt, és ezt mérlegelve döntöttek az integrált Honvédelmi Minisztérium létrehozásáról. A katonai vezetés és a civil irányítás szétválasztására vonatkozó érv is sántít annak fényében, hogy a javaslat előírja, hogy a Honvédelmi Minisztériumban a közigazgatási államtitkár mellé egy katonai pályát befutott honvédelmi államtitkárt is ki kell majd nevezni.

Kérem, a javaslat 67. §-a számunkra elfogadhatatlanul tág körben korlátozza a katonák véleménynyilvánítási szabadságát azzal, hogy a honvédelmi miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja vagy korlátozhatja az állomány tagjának az internetes közösségi portálokon, illetve képmegosztó felületeken való megjelenését, amennyiben az biztonsági érdeket sérthet vagy a Magyar Honvédség társadalmi megítélését ronthatja. Kérem, törvényi szinten megfelelően körülhatárolt korlátozás természetesen indokolt lehet. Nyilván nemzetbiztonsági és védelmi érdeket sérthet, ha például az állomány tagjai külföldi műveleti területeken készült fotókat és írásokat posztolgatnak. De „a Magyar Honvédség társadalmi megítélésének védelme” fogalom nem elégséges érv a katonák teljes eltiltására az élet szerves részévé vált közösségi felületektől. A korlátozás feltételeit törvényben, részletszabályait pedig rendeletben kell meghatározni. A közjogi szervezetszabályozó eszközben  ez esetben a HM-utasítás  bevezetett korlátozás véleményünk szerint elfogadhatatlan.

Végezetül a javaslat 80. §-a szerint a betöltött beosztás és a viselt rendfokozat közötti kapcsolat további lazítása  azaz magasabb rendfokozathoz kötött beosztásokat alacsonyabb rendfokozattal is el lehet majd látni  jól mutatja, milyen súlyos gondokkal küzd a Magyar Honvédség a beosztások feltöltése során.

(21.20)

A törvényjavaslatot, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, tisztelt Ház, az MSZP nem támogatja tehát, mert ez még nagyobb hatalmat ad a hatalomtól már véleményünk szerint így is kicsikét megrészegült kormánynak. Ilyen például a honvédelmi veszélyhelyzet bevezetése, a parttalan közérdekű használati jog alapítása, vagy éppen az Országgyűlés irányítási jogkörének csökkentése. De azért sem támogatjuk, mert teljesen megtilthatóvá teszi a katonák internetes szólásszabadságának érvényesülését és a közösségi média használatát, továbbá azért sem, mert háborús fenyegetettségre hivatkozással teljesen lekapcsolhatóvá teszik az internetet, és végezetül azért sem támogatjuk, mert a Magyar Honvédség 17 évvel ezelőtti, már akkor korszerűtlennek tartott szervezeti struktúráját állítanák vissza. Nagyon köszönöm a figyelmet. (Kósa Lajos, tapsolva: Bravó! Bravó!)