Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az állam felől nézve mindegy, hogy a kultúra megőrzése vagy egy alkotás létrehozása egy kőszínházban vagy éppen a Youtube-on történik-e, ami igazán felelőssége a mindenkori államnak, színezettől függetlenül, az az, hogy egy dél-baranyai faluban is esélye legyen mindenkinek hozzáférni mindenhez, éppúgy, mint mondjuk, Budapesten, mondjuk, a XII. kerületben. Az előttünk fekvő javaslat tehát remek alkalom arra, hogy áttekintsük, hogyan teljesít ebben a munkában a Fidesz-KDNP-kormány, és átgondoljuk, merre akar továbbhaladni. Először is nézzük az előttünk fekvő javaslatban a Veritas Intézet működését! 2016-ban a Veritas Intézetet vezető Székely Sándor… (Közbeszólások: Szakály!  Dr. Hoppál Péter: Rosszul írták.) Szakály. Nem, ide Szakály van írva, és rossz a szemem, éppen szemészhez készülök. Visszatérve, tehát Szakály Sándor nem von le ebből, amit mondani fogok, az interjúban úgy fogalmazott, hogy a numerus claususként ismert felsőoktatási részvételt és munkavégzést korlátozó, kifejezetten zsidóellenes jogszabály nem volt jogfosztó. Mindezt Szakály két évvel azután nyilatkozta ki, hogy 2014-ben egy 1941-es deportálást, ami tízezres nagyságrendben vezetett magyar emberek lemészárlásához, kivégzéséhez, pusztán idegenrendészeti eljárásnak nevezett. Ma, 2018-ban ez a történész még mindig egy állami intézményt vezet, mintha mi sem történt volna, a kormány pedig éppen vezeti át a Veritas névmódosítását a hazai jogszabályokon.

(Az elnöklést dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke veszi át.)

Az a tény, hogy a kormányzat semmit nem tesz Szakály úr munkássága kapcsán, az intézetet pedig egyre több feladattal bízza meg, két dolgot jelenthet számomra: vagy nem érdekli önöket, hogy éveken át következetesen egy antiszemita ember képviseli őket, vagy egyetértenek azzal, ami elhangzott. És mivel önök és az önök kormányának a tagjai, maga a miniszterelnök is Horthyt tartja eszmei elődjének, véleményem szerint ez utóbbival, amit Szakály úr elmondott, önök egyetértenek, ami elég szomorú. Továbbá egyébként kíváncsi lennék én is arra, amit az előttem jobbikos képviselőtársam feltett, hogy a ’90 utáni kormányzati iratokat valóban ehhez a levéltárhoz fogják-e rendelni. Itt ezek a kérdések szintén felmerültek bennünk, hogy ezek kutathatóságát  bocsánat, hamisítását  el fogják-e végezni. (Dr. Hoppál Péter: Ti szoktatok hamisítani, nem mi!) Nagyon remélem, hogy nem fognak idáig eljutni.

Menjünk tovább! A Magyar Művészeti Akadémiát érintő változás ugyan valóban csak technikai ezúttal, azt azért érdemes a jegyzőkönyv kedvéért rögzíteni, hogy az akadémia körüli korábbi zavaros ügyek, ingatlanátruházások, milliárdos költségek történetének részletes bemutatásához egy nap se lenne elegendő.

Ha továbbmegyünk, akkor a Városliget Zrt.-hez érünk. A Városliget Zrt.-t érintő módosítás ugyan szintén technikainak tűnik egy vagyonkezelési jog átruházásával, de azért itt is elmondanám, hogy mögötte mégis felsejlik a Fideszen belül hatalmi és ideológiai harc egy újabb fejezete, ugyanis a Petőfi Irodalmi Múzeumtól a Városliget Zrt.-hez történő törvényi átcsoportosítást nehéz nem úgy látni, mint egy minimálisan is normakövető, adott esetben ellentétes véleményekre is nyitott műhely ellen folytatott kormányzati hadviselés egyik következő lépését.

A Liget-projekt sajnos így sokak szemében Budapesten pusztán megalomán építkezéssé vált, amit ide senki nem kért, miközben tönkreteszik a város fontos természeti értékét, hovatovább a város egyik tüdejét, miközben egyébként nagyon sokszor elmondtuk a korábbi vitákban is, hogy ezt a projektet Budapest más területén, lepukkantabb területén, ha szabad így fogalmaznom, ugyanúgy fel lehetett volna építeni, és nem kellene ehhez fákat kivágni.

Végezetül, a jogszabályban elrejtve mindezen felül a miniszter, esetünkben Kásler Miklós még több irányítási és beavatkozási jogot kap a hazai közművelődési intézmények életébe. Egy analógiára érdemes ilyenkor gondolni, az oktatás államosítására. Kásler úr, elég, ha csak megnézi a szintén hozzá tartozó hazai oktatás világát, hogy mire jó a központosítás. A KLIK hatéves története egy súlyos, ezer sebből vérző, bukásra ítélt struktúra, ahol már nem az a kérdés, hogy vége lesz-e, hanem csak az, hogy mikor. Most ugyanezt próbálják átnyomni a közművelődésen, az eredménye itt sem lesz sajnos más.

Összességében nem tudjuk támogatni ezeket a módosításokat az előbb elmondott okok miatt. Mint a hazai kulturális élet egy szomorú szakasza, később biztos érdekes lesz a történelemnek ez az időszaka, de ma itt ezt átélni, nagyon elkeserítő, az országban sajnos sokaknak meg szinte elviselhetetlen. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.  Dr. Hoppál Péter: El sem olvastátok!)