Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOPPÁL PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az elmúlt percekben hallhattuk, engedjék meg, hogy egy kicsit eltérjek a Ház protokolljától, hallhattuk Fekete Péter államtitkár úr szűzbeszédében, akit ebben a minőségében is köszöntünk a Magyar Országgyűlés előtt, hallhattuk a kormány javaslatát, ami ebben a törvénycsomagban négy törvényt kíván módosítani. Ebből az utolsó kettőt gyakorlatilag tekinthetjük valóban pusztán szövegezési és jogtechnikai módosítási igénynek, azonban az első két törvényhez nem véletlenül nyúl hozzá a tárca. Érzékelhető az a kormányzati szándék ezekből a módosításokból, amely ráépül az elmúlt évek kulturális szakpolitikájára. Mivel a Liget Budapest projekt köré egy nagyon jelentős törvényt alkotott a parlament, ezért joggal mondhatjuk azt, hogy az ezen belüli szabályozásoknak a törvényi súlya olyan mértékű, ami méltó ehhez az Európában is egyedülállónak tekinthető kulturális nagyberuházáshoz. Ez az óriási nagy projekt, ami Budapest szívét teljes mértékben felújítja, a Városliget zöldfelületét növeli  az eredeti előterjesztés is , ez a mostani törvényi módosítás azt mutatja meg, hogy hogyan lehet okos gondolkodással azt a városi igényt, hogy a zöldfelület növelése helyes irány, ezt még tovább erősíteni. A kormány megtalálta a módját ugyanis annak, hogy hogyan lehetséges egy felépítendő épületet nem felépíteni a Városligetben, megtalálták azt a Hermina úti ingatlant, ami magyar állami tulajdon, és a vagyonkezelői jogot egyszerűen a Városliget Zrt.-nek, ha a kormány átadja, akkor a Városliget Zrt. 99 évig tartó vagyonkezelőijog-gyakorlása, mint egy hardverüzemeltető cégnek a helyszíne, valóban lehetséges a most még a PIM vagyonkezelésében lévő épületben egyébként, amely határos azzal a helyrajzi számmal, amely a Városliget egészét, felújítási területi helyszínrajzát illeti.

Ami ennek a városligeti módosításnak a tartalmi vonatkozásában még nagyon szembetűnő, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a kormányzat szemléletében nagyon helyesen egy ilyen nagy volumenű kormányzati beruházás esetén is, amely a millenniumi időszak óta nem látott óriási városfejlesztési és kulturális, infrastruktúra-fejlesztési program, ebben is ott van a kulturális decentralizáció szemlélete. Jól tetten érhető, hogy egy nagy fővárosi programnak is van egy vidéki lába, mert ugye, azzal, hogy a komáromi Csillag erőd, amint államtitkár úrtól hallottuk, most már előrehaladva az időben…  látva, hogy a felújítás be fog fejeződni, hogyan integrálódik az ottani, már működő komáromi egyéb intézményekkel, és hogyan lehet ott is vagyonkezelői egységet kialakítani egy már meglévő nonprofit kft.-n keresztül.

Ez egy technikai módosítás, de a szemléletben, hogy valóban a múlt héten a miniszterelnök úr által a nagyközönség számára átadott és újra megnyitott, a Városliget-projektben elsőként felújított nagyberuházás a Szépművészeti Múzeum megújítása, azon belül a második világháborúban találatot kapott Román Csarnoknak a teljes körű pompázatos restaurálása megtörtént, igen, az ott őrzött, és egyébként raktárakban fellelhető és rossz állapotban lévő, eddig szinte soha ki nem állított gipszmásolatok, valójában az antikvitástól számított gyönyörű szobormásolatok egy olyan kiállítótérbe kerülnek, egy vidéki kiállítótérbe, ami a nagyközönség számára hozzáférhetővé válik. Ez az a gesztus, amin tetten érhető, hogy kormányzat gondolkodása még egy ilyen nagyberuházás esetén is kulturális decentralizációt hirdet, a vidék fejével és szemével is gondolkodik. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon hasznos és helyes kormányzati vállalás.

Ami pedig az úgynevezett kulturális törvénynek, tehát az 1997. évi CXL. törvénynek a módosítását illeti, államtitkár úr itt is végigsorolta, hogy melyek azok a pontok, amelyeken fontos, hogy a már beüzemelt új szemléletű törvény újabb finomításokat kapjon. Itt nagyon örülök, hogy külön hangsúlyt kapott az expozéban a kulturális alapellátás hasznossága, ami egy társadalmi program, egy társadalmi vállalása a magyar kulturális intézményrendszernek. Érthető módon, ha a törvényi szabályozás és a kormányzati szándék leért az intézményekhez, akik valóban a társadalom legszélesebb köreihez kívánják odavinni az értékes kultúrát, bízva abban, hogy ezzel felemeljük azokat a rétegeket, akik eddig nem feltétlenül férhettek hozzá ehhez a kultúrához, ha hiszünk abban, hogy nemzeti identitást is erősíthetünk azzal, hogy a kultúra eszköze valóban a nem szokványos kulturális közönséghez is odaférjen, akkor egy kulturális akadálymentesítési programot hajt végre ezzel a kormány.

Ebben a szakpolitika töretlen előrehaladást mutat immár az elmúlt 8-8,5 esztendőnyi polgári kormányzás időszakában, és azt mondhatjuk, hogy igen, ez is nagyon fontos és támogatandó, tulajdonképpen technikai módosítási igény.

(19.50)

Azt tudom összegzésként mondani, hogy a kormányzati kultúrpolitika szándékai mindenképpen támogatásra méltóak, sőt úgy tűnik, nem abban gondolkodik a kultúrpolitika, hogy vannak az országnak elhanyagolható területei, vannak olyan társadalmi szegmensek, csoportok, amelyek hagyományosan nem érintkeznek úgy a kultúrával, vagy vannak jobboldalra és baloldalra osztható kulturális termékek és fogyasztási csoportok. Nagyon helyes, hogy a kulturális kormányzat nem így gondolkodik, hanem egységesen mindenkit kiszolgálva, mindenki számára értékteremtő kultúrpolitikát folytat. Azt hiszem, hogy ez a törvénycsomagból sugárzik.

Tisztelettel kérem, hogy az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaink is fontolják meg, hogy részben a jogtechnikai jellegű módosítások többségét, részben pedig a társadalom egészét szolgáló törvénymódosítási csomagokat támogassák. A Fidesz-frakció mindenképpen ezt fogja tenni.

Köszönjük államtitkár úrék munkáját. (Taps a Fidesz soraiban.)