Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mindenekelőtt szeretném mondani, hogy nagy barátja vagyok a magyar sportnak és nagy szurkolója, és minden egyes magyar győzelemnek, nemzetközi sikernek őszintén örülök. Nem osztom azok véleményét, akik azt mondják, hogy csak azért, mert gyűlölik az Orbán-kormányt  hozzáteszem, hogy rossz véleményem van róla , a sporteredményekkel is össze kell ezt kötni, és minden egyes sporteredmény kvázi már egy kormányzati sikernek minősíthető lenne, amivel én messzemenően nem értek egyet, de nagyon sokak fejében összekötődik ilyen szinten is már a sport és a politika. Én azt gondolom, hogy a magyar sport sikereinek őszintén kell örülni, és én ebben szívesen részt is veszek, már csak azért is, mert a sajnálatosan rövid időt élt Magyar Olimpiai Akadémiát én magam is elvégeztem. Ugyanakkor azt is jelezni kell, hogy azért nagyon sok probléma is van a magyar sport körül, még akkor is, ha vannak szép eredmények. Csak néhány problémát mondok, és ezek alapvetően mindig a pénz körül forognak. Mert ugye az ember sportszerető énje örül annak, amikor Bácsi Péter megnyeri a világbajnokságot a budapesti birkózó-világbajnokságon, de a szociálisan érzékeny lelkülete pedig igen nehezen viseli, amikor azt olvassa, hogy 3 ezer embert ingyen fölbuszoztatnak egy világeseményre. Ilyenkor nagyon nehezen tudja az ember egyensúlyban tartani magában azt a helyzetet, hogy egyrészt boldog attól, hogy egy magyar birkózó a teljesen vert helyzetből, iszonyatos lelkierővel megfordított egy világbajnoki döntőt és meg tudta nyerni, eközben meg azt látja az ember, hogy olyan sok mindenből hiányzik a pénz Magyarországon, hogy időnként meg a pazarlást érzékeli. S amit Varga László képviselőtársam is mondott, az máshol is érzékelhető.

(18.30)

Ez éppen azért van, mert hirtelen nagyon sok pénz áramlott be a sportba, és nem mindenhol gondolják úgy, hogy ezt feltétlenül a sportra is kell költeni. Emlékszünk a teniszszövetség körüli botrányokra, és nem akárkik, Babos Tímea és Fucsovics Márton mondták azt, hogy az nem működik, ami itt zajlik. De akár mondhatnám ugyanilyen szempontból valóban az ökölvívó-szövetséget, ahol már sikkasztásért feljelentést is tettek, mert ott több száz millió forint tűnt el konkrétan.

Ugyancsak idevonatkozó hír, és ebben nagyon szeretném, ha államtitkár asszony megnyugtatna, hogy ugye, nem építenek 20 ezres kézilabdacsarnokot? Van kézilabdacsarnok Magyarországon, bajnokok ligája döntőjét is lehetett már rendezni a Budapest Arénában, meg is nyerte a Győr, hála istennek, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy ez olyan elképesztő pazarlás egy olyan országban, ahol kórházi fertőzésben több százan halnak meg egy évben, és nem akarok ennél több példát fölhozni szociális problémákról, hogy azt gondolom, az őrület határa egy 20 ezres kézilabdacsarnokot építeni, teljesen fölösleges és hasztalan beruházás.

Nagyon fontosnak tartjuk az élsport mellett valóban a tömegsport támogatását. Azt gondolom, hogy erre több pénzt kellene fordítani. Valóban nagyon sok az úgynevezett luxusberuházás, a látványberuházás. Nem csak azért van rossz véleményem a stadionberuházásokról, mert szerintem ezek az egyenstadionok, amiket építettek, mert mindegyik ugyanúgy néz ki, mert ugyanazok építik, csak az egyiken piros szék van, a másikon zöld, a harmadikon meg kék. Tehát az eredeti stadionok el is vesztették azt a hangulatukat, amit az adott építészeti struktúra adott. Bizony ezekkel a beruházásokkal, pontosan azért, mert drágábbak lettek a belépőjegyek, és nagyon nehezen jut be a közönség is ezekbe a stadionokba mindenféle regisztráció miatt, elvesztek a nézők. Sokkal kevesebben vannak ma egy futballmeccsen, mint mondjuk, tíz, pláne húsz évvel ezelőtt. Ezt a tendenciát mindenképpen érdemes lenne megfordítani. Éppen olvastam egy olyan statisztikát, hogy 300 fővel emelkedett az NB1-es mérkőzések látogatottsága tavalyhoz képest, csak azt nem tették hozzá, hogy ezt gyakorlatilag a Ferencváros 10 ezres átlagnézőszáma biztosítja a labdarúgó NB1 számára.

Nagyon fontos lenne a taopénzek átláthatósága. Itt muszáj elmondanom, hogy a Demokratikus Koalíció Földi Judit elnökségi taggal és Varju László képviselőtársammal együtt a múlt héten éppen az EMMI-nél tett egy látogatást. Ugyanis jogerősen megnyertük azt a pert, hogy a felcsúti utánpótlás-akadémia szerződéseit, számláit ki kell adni. Erről több mint egy éve jogerős bírósági döntés van, és azzal fogadott minket az ajtóban egy úr, hogy most éppen munkaanyag ez a sok számla. Nem tudom, mi tud lenni munkaanyag egy minisztériumban kész számlákról. Remélem, nem arról van szó, hogy a tizedes vesszőket teszik át egyik helyről a másikra. Azt mondta ott nekünk az az úr, hogy menjünk át a sportállamtitkársághoz a Hold utcába, és érdeklődjünk ott, hogy mi van ezekkel a számlákkal. Azt ígérte nekünk ez az úr, hogy nagyjából decemberben végeznek a feldolgozással. Úgyhogy szeretném jelezni államtitkár asszonynak, hogy december első felében, kellő távolságban a szentestétől, de közel a mikuláshoz, mert az ajándékozásnak mégiscsak ott lesz az ideje, valamikor tiszteletünket fogjuk tenni önöknél, és szeretnénk megnézni ezeket a számlákat.

A másik problémám az, hogy még több gyereket kellene bevonni a sportolásba. Azt kell látnom, össze kellene hangolni az önök minisztériumának a munkáját, hiszen az oktatási részleg például délután négyig benn tartja a gyerekeket az iskolában. Napi nyolc órát benn ülnek az általános iskolában brutális leterheltséggel. Ma is hallottam egy fantasztikus statisztikát, hogy mindennap van testnevelésóra, csak kint állnak utcai ruhában az iskola folyosóján és csinálnak karkörzést és ilyesmit. Nagyon sok helyen egyébként ez zajlik az iskolákban. Tehát azt gondoljuk, hogy érdemes lenne ezekre több pénzt fordítani.

A másik, hogy nagyon sok embert zavar az is, hogy a taotámogatást mostantól lehetséges lesz sportlétesítmények fenntartására felhasználni. Értjük azt, hogy például ezeket a stadionokat egyszerűen nincs cég, amelyik fenntartsa. Olyannyira veszteségesek, és nyilván Kósa Lajos, aki itt ül a teremben, pontosan tudja, hogy Debrecenben is iszonyatos veszteségeket okoz a stadion fenntartása, mert amióta a stadion felépült, azóta a régi nagyerdei stadion 6-8 ezres közönségéből lett 2 ezer ember, amit őszintén sajnálok, hiszen nagyszerű, fantasztikus hangulatú meccsek voltak a régi nagyerdei stadionban. Nincs elég néző ezekben a stadionokban nemcsak ahhoz, hogy hangulatot csináljon, hanem hogy bevételt csináljon és el lehessen tartani. Szombathelyen is hasonló helyzetekről lehetett híreket olvasni, hogy ott sincs olyan cég, amelyik egyszerűen azt a stadiont, amit ott felépítettek, fenn tudná tartani. Szerintünk ez sincsen rendjén.

Nagyon fontos, hogy ha regisztrálják a tömegsportban részt vevőket, egyrészt ezeknek az embereknek, akik nem a Fidesz hívei, rögtön beugranak mindenféle hírek az utóbbi napokból. Az egyikben azt olvastuk, hogy a Facebook-kommenteket regisztrálják és olvassák. Egy két nappal ezelőtti hír arról szólt, hogy a szállodában vendégeskedő magyar állampolgárokat is majd leregisztrálják, hogy kivel ment és hova és hány napra.

Nagyon-nagyon nem szeretném, ha ez megint egy olyan lista lenne, ahol hogy úgy mondjam, bizalmas adatokat próbálnának megszerezni békésen sportoló magyar állampolgárokról. Ha valóban az lenne a cél, hogy ezeket az embereket, akik hajlandóak regisztrálni is magukat, hogy részt vesznek valamilyen tömegsport- vagy szabadidő-egyesület munkájában, akkor ezeket valóban sportfelszerelésekkel lehetne támogatni, vagy sportprogramokra jegyeket biztosítani nekik, vagy valóban kafetériaszolgáltatást nyújtani a számukra. Ennek valóban lenne értelme és lehetne esetleg mozgósító hatása.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy a magyar sport valóban nagyon fontos, nemcsak azért, mert a nemzeti összetartozásnak is egy részét képezi, hanem azért is, mert egyszerűen az emberek lelkéhez plusszal járul hozzá. Éppen ezért azt szeretném mondani, hogy mindenekelőtt a labdarúgás környékét kell rendbe tenni. Egész egyszerűen maga a struktúra nem jó. Az NB1-ben fele budapesti, gyakorlatilag egy fél Budapest-bajnokság és néhány nagyon kicsi város. Magyarország igazi nagyvárosai gyakorlatilag kiestek, főleg adminisztrációs döntések következtében a magyar labdarúgás körforgásából. Bizony, az az igazság, hogy a magyar labdarúgó-válogatott teljesítménye pedig a világranglistán, hogy úgy mondjam, nem túl előkelő helyen áll. De erre nem az a megoldás, hogy tovább szórjuk bele a pénzt számolatlanul.

És mondom még egyszer: azt kérem az államtitkár asszonytól, hogy a minisztérium próbálja meg összehangolni azt a munkát, hogy azok a gyerekek, akik iszonyatosan le vannak terhelve az iskolában, ne kelljen már 4-ig benn lenni, legyenek benn 2-ig, addig is meg lehet tanulni, amit meg lehet tanulni, és utána lehet zenét tanulni, sportolni, mozogni, pihenni, bármit csinálni. Ez sokkal közelebb áll szerintem egy polgári család eszményéhez, mint az a rabszolgaság, amelyik jelenleg most jut nekik osztályrészül. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)