Készült: 2024.04.29.21:50:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

39. ülésnap (2018.11.13.), 140. felszólalás
Felszólaló Szilágyi György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:49


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Simon képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka, visszatérve a tegnapi napra, amikor képviselő úr felolvasott egy szöveget, aztán utána az érdemi válasz már nem érdekelte, elment; remélem, hogy ma ezzel a törvénnyel kapcsolatban nem így lesz, és ön, mint aki most a sportot viszi a Fideszben, remélem, hogy a Jobbik kérdéseire és felvetéseire érdemben fog válaszolni egy vita során, és nem esetleg ezzel letudta a mai felszólalását. Államtitkár asszony felszólalásában volt egy érdekes rész, amire szeretnék rákérdezni, mielőtt rátérnék a törvényre. Említette, hogy a jövő évben Európa sportfővárosa lesz Budapest, és az a kérdésem, hogy várható-e még ebben az évben valamilyen sporttörvény-módosítás, esetleg ehhez is kapcsolódóan, tehát például tervezi-e a kormány esetleg, hogy ezeket a rendezvényeket egy központosított rendezvényszervező céggel fogja esetleg elvégeztetni vagy bármi egyebet. És ellentétesen a mostani sporttörvény benyújtásával, ha terveznek esetleg ilyet, akkor esetleg kikérik-e előtte az ellenzéki pártok véleményét is, tehát lesz-e esetleg egy ötpárti egyeztetés. Ez csak kérdés, hogy várható-e még majd az idén.

És akkor térjünk rá igazából most erre a törvényjavaslatra, ami előttünk fekszik. A sporttörvény olyan alapvető jogalkotási vívmánya a magyar jogrendszernek, ami szinte valamennyi magyar állampolgár életét érinti, befolyásolja a felnövekvő generációk egészséges testi fejlődését, valamint befolyásolja a társadalom egészségi állapotát. A sporttörvény preambuluma pontosan és szépen fogalmazza meg, hogy Magyarország sportnemzet, és a törvény célja, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljon. Ezen célok szem előtt tartásával szükséges tehát vizsgálnunk az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

A módosító javaslat 1. §-a új kategóriát vezet be a sportolók tekintetében, ez a kategória a regisztrált szabadidő-sportoló, amiről államtitkár asszony is már hosszasan beszélt. Az új kategóriába tartozó szabadidő-sportolót csak az különbözteti meg a jelenleg hatályos szabályozásban már megfogalmazott szabadidő-sportolótól, hogy önkéntesen regisztrál a Nemzeti Sportinformációs Rendszerben, azaz az NSR-ben.

(18.00)

Az új kategória bevezetésének indoklásaként az előterjesztő azzal érvel, hogy az aktív sporttevékenységgel szemben a lakosság jelentős része a szabadidő eltöltése terén előnyben részesíti az egyéb tevékenységeket, mint például a televíziózást és egyéb számítógépes tevékenységeket. Az indoklás egyetlen mondattal kitér arra, hogy a társadalmi szintű alacsony sportolási hajlandóság egyik fő indoka a szabadidő hiánya. Az indoklás szerint a szabadidős sportolási hajlandóságot indirekt anyagi eszközökkel kell ösztönözni, bár ezen eszközök mibenlétéről és hogyanjáról egyetlen szóval sem tesz említést.

És akkor beszéljünk a regisztrált szabadidő-sportoló új fogalom bevezetéséről. Félő, ilyen esetekben mindig félő, hogy nem az-e az egyetlen célja ennek a törvénymódosításnak, hogy van valami a háttérben, valami más cél, mint amiről szól az indoklás, vagy amiről önök beszélnek. És itt is félő, hogy esetleg nem az-e a módja, és főleg azért, mert Szabó Tünde külön is megemlítette a felszólalásában, hogy a Garancsi István elnökölte Magyar Természetjáró Szövetséget hozza kedvezőbb helyzetbe másokkal szemben vagy pedig kedvezőbb helyzetbe, mint ahogy az elmúlt időszakban volt.

Hiszen az igaz, hogy a munkaadók nem ismerték még fel, hogy a sportolás és az egészségmegőrzés közös érdek, ennek elősegítésére viszont egyáltalán nem alkalmas a regisztrált szabadidő-sportolói státusz bevezetése, hiszen az átlagos szabadidő-sportoló nincsen kapcsolatban sem a sportági szakszövetséggel, sem olyan szervvel, amely regisztrálni tudná. Ez alól csak nagyon kevés sportszövetség kivétel, ilyen például a Magyar Természetjáró Szövetség is. Biztos vagyok benne, hogy a szabadidőben sportolók, noha nem fognak regisztrálni az NSR-ben, ez csak abban az esetben fog előfordulni, ha valamelyik szövetség pénzt akar felvenni utánuk, ettől azonban még nem fog növekedni a sportolni vágyók létszáma. Ehhez inkább munkahelyi támogatásokra lenne szükség, például utalványalapú támogatásokra, de ezt a piacot épp a Fidesz-kormány tette tönkre.

A szabadidő-sportolás szervezeti keretei a jelenleg hatályos szabályozás alapján is adottak. A sporttörvény ismeri a szabadidősport-egyesületek és a szabadidősport-szövetségek fogalmát. Ezen szabadidősport szervezésével foglalkozó sportszervezetek ugyanolyan jogállással rendelkeznek, mint az egyéb sportegyesületek és sportszövetségek. A nem szabadidősport-szervezetek sportolói abban az esetben kerülnek regisztrálásra az NSR-ben, ha versenyezni szeretnének, egyébként ezen sportolókat a tagsági jogviszonyuk, tanulói jogviszonyuk vagy sportszerződésük alapján a sportszervezetük tartja nyilván.

Felmerül a kérdés: ha a nem versenyző, nem szabadidő-sportolók esetében nem szükséges az NSR-ben történő regisztráció, akkor a szabadidő-sportolók esetében miért szükséges ezt a lehetőséget megteremteni? Ha a szabadidő-sportolók önkéntes regisztrációjához a jövőben valamiféle kedvezmények társulnak majd, akkor miért nem teremti meg a törvény ugyanezt a lehetőséget a nem szabadidő-sportolók számára, akik nem versenyeznek?

Az újabb regisztráció bevezetése, az újabb adatbázis építése csak növeli a bürokráciát, feleslegesen újabb teret enged az állam számára az emberek magánéletébe történő behatolásával. Ez biztosan nem fogja növelni az emberek sportolási hajlandóságát. Ezzel nem teszi vonzóbbá az alternatív szabadidő-eltöltési formákhoz képest a sportolást és az aktív életet.

A módosító javaslattal bevezetni kívánt új státusz háttere véleményem szerint tisztázatlan. A jelenlegi szervezeti keretek adottak ahhoz, hogy az állam akár közvetlenül, akár közvetetten támogassa a szabadidő-sportolókat, hiszen az egyesületi és szövetségi intézményrendszer hálózata kiépült, jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Az egyes szabadidő-sportoló egyének elérése a központi rendszeren keresztül súlyos hatékonysági problémákat vet fel, illetve adatkezelés szempontjából is aggályos. Mi a célja az államnak azzal, hogy regisztrálja a polgárai szabadidős tevékenységét? Ez egy lényeges kérdés, tisztelt képviselőtársaim. Utoljára a létező szocializmus sötét évtizedeiben láttunk ilyesmit, amikor az atyáskodó állam meg kívánta határozni a polgárai számára a szabadidő eltöltésének módját. A jelenlegi kormányzat szintén ezt akarja? Vagy pusztán annyiról van szó, hogy egy újabb méregdrága, értelmetlen és felesleges informatikai fejlesztést lehessen megvalósítani, amin a haverok, az Orbán család és csatolt részei jól kereshetnek.

Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai alapján kénytelen vagyok azt gondolni, hogy ez a két ok a mozgató erő, ami életre hívta a módosító javaslat ezen részét. A módosítás céljának ismerete nélkül, megfelelő alátámasztottság hiányában egyetlen jóérzésű képviselő által sem fogadható el ez a módosítás.

A törvényjavaslat 2. §-a súlyos nyelvtani és jogalkotási hibát tartalmaz. A jelenleg hatályos törvényszöveg értelmében a versenyengedélyek kiadására a sportszövetség jogosult. Ezzel szemben a módosításból a versenyengedély kiállítására vonatkozó szó kimaradt, a szövegkörnyezet és a szokásjog alapján természetesen kikövetkeztethető, hogy a versenyengedélyek kiadására a sportszövetségek jogosultak, de ezen felhatalmazásokat a módosítás gyakorlatilag így megszünteti. Ezen változtatni kellene, ez véleményem szerint jogilag nonszensz, be is nyújtottam rá egy módosító javaslatot. Kérem államtitkár asszonyt, hogy nézzék meg.

További súlyos problémát jelent, hogy a versenyengedélyek tartalmával és formájával kapcsolatos jelenlegi szabályozás egyértelműen fogalmaz. A versenyengedélyek tartalma és formája egységes, azt a Magyar Olimpiai Bizottság határozza meg, figyelemmel a vonatkozó miniszteri rendeletre. A módosítás szövegéből kimarad a versenyengedélyek egységes tartalmára és formájára vonatkozó rendelkezés. Ez nemhogy könnyítené a jogalkalmazást, sokkal inkább bonyolítja azt. Fontos kiemelni, hogy a módosítás indoklásában az előterjesztő azzal érvel, idézem: „a versenyengedélyek nyilvántartása is NSR-ben történik majd, egységes felületet biztosít erre a célra, a kérdésben végrehajtási jogszabály megalkotása nem lesz szükséges”. A versenyengedélyek formájának és tartalmának meghatározását a jövőben nem jogszabály fogja előírni? Akkor micsoda? Mi lesz az, ami előírja? Az NSR rendszergazdája, mondjuk, majd meghatározza? Véleményem szerint ez teljesen átgondolatlan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lássuk be, ez a megoldás se nem jogszerű, se nem észszerű, de legkevésbé nem praktikus. A módosítás pontatlansága miatt nem elfogadható, nem támogatható.

Néhány szót hadd szóljak még erről az NSR-ről, a nemzeti információs rendszerről. Az NSR egy elavult, használhatatlan informatikai rendszer. Ajánlom minden képviselőnek, hogy nyissa meg az oldalt, és nézze meg, hogy milyen színvonalon működtetné a magyar kormány a sport egyik legfontosabb informatikai rendszerét. Titkosítatlan, színvonaltalan, a Windows 95 hozzá képest okostelefon-szintű felhasználói környezetet nyújt. Nézzék meg, képviselőtársaim! A 13/77/2016. kormányhatározat rendelkezett az NSR fejlesztéséről, amely mind a mai napig nem valósult meg. A rendszer fejlesztése elengedhetetlen, és a törvénymódosításban meghatározott feladatokat jelen állapotában nem is képes ellátni.

Emlékezzünk vissza, Deutsch Tamás 2016-ban, Szabó Tünde 2017-ben jelentette be a kibővített NSR - ugye, 2017-ben egységes digitális sportadatrendszer  elkészültét. Jelenleg sem működik. Örömteli, hogy évek múltával ismét napirendre kerül a kérdés, és a jogszabályi feltételei is kialakításra kerülnek, de a múlt sajnos azt mutatja, hogy ez jelen pillanatban nem megfelelő, és mégis erre hivatkoznak folyamatosan.

A módosító javaslat 2. § (2) bekezdése érdekes kiegészítést tartalmaz a jelenlegi szabályozáshoz képest. A sportszövetség jogosulttá válna a sportoló nevének és képmásának felhasználására, többek között a sportág népszerűsítése céljából. A sportoló képmása olyan személyes adat, ami fokozott jogi védelem alatt áll. A jelenleg hatályos Ptk. 248. §-a szerint a képmás felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A módosító javaslat ellentétes a jelenleg hatályos Ptk.-szabályozással, ezért az nem elfogadható.

A rendelkezéssel kapcsolatban több probléma is felvetődik: mit jelent a sportág népszerűsítése mint cél, például? Ha a sportszövetség a sportág népszerűsítésének célzatával olyan reklámkampányt folytat, mondjuk, aminek eredményeként bevételre tesz szert, vajon ezen bevételből megilleti-e valamekkora rész a kampány arcát adó sportolót? Vagy ha a sportszövetség a sportolónak nem tetsző kampányt végez, akkor mindenféle engedély nélkül rárakhatja erre a sportolónak a képét és a nevét? Tehát mondjuk, hogyha úgy gondolja valamelyik sportszövetség, hogy kiírja azt, hogy mondjuk, „állítsuk meg Sorost a sporttal, segíts te is Orbán Viktornak, segítsd te is Orbán Viktor harcát, legyél focista!”, és arra kirakja bárkinek a nevét és a képét, akkor ő ez ellen nem tehet semmit?

(18.10)

Tudom, hogy ez egy szélsőséges példa, de itt a törvényben akár ilyen dolgok is előfordulhatnak. Nem kérdezik meg az adott illetőtől azt, hogy neki tetszik-e egyáltalán ez a kampány vagy ezzel a kampánnyal egyetért-e. A képmás felhasználásának kérdése mind a személyiségi jogok védelme, mind a személyhez fűződő vagyoni értékű jogok érvényesítése miatt olyan kérdés, amit nem lehet egy bújtatott félmondattal becsempészni egy olyan jogszabályi helyre, amely egészen más kérdések, a versenyengedélyek kiadása és nyilvántartása rendezésére hivatott.

A módosítási javaslat szövege jelen formájában elfogadhatatlan, silány fércmunka, ami nemhogy segítené, de inkább nehezíti véleményem szerint a jogalkalmazást. A hatályos sporttörvény értelmében hivatásos sportoló csak sportvállalkozással köthet sportszerződést.

Mivel még nagyon sok van hátra, ami kérdéseket fel szeretnék vetni, és látom, hogy lassan lejár az időm, így most be is fejezném, és majd folytatom egy újabb normál felszólalásban. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai