Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az összevont általános és részletes vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. A mezőgazdasági bizottság a benyújtott indítványokról elkészítette ajánlását, amely T/2040/12. számon a honlapon elérhető.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 9. pontjában szereplő indítványt támogatja. Most erről döntünk. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e a támogatott javaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 344 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a támogatott módosító javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A további benyújtott javaslatok egyike sem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de az LMP képviselőcsoportja szavazást kért az ajánlás 5., 6. és 7. pontjairól, az MSZP pedig az ajánlás 8. pontjáról.

Az ajánlás 5. pontjában Szabó Rebeka a 2. § (5) bekezdésében a törvény 2. § (5) bekezdését új bekezdéssel egészíti ki, amelyben további tisztességtelen forgalmazói magatartást fogalmaz meg. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 11 igen szavazattal, 332 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 6. pontjában Szabó Rebeka a törvényjavaslatot a törvény új, 9/A. §-ával egészíti ki, amelyben garanciaalap létrehozására tesz javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 51 igen szavazattal, 291 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 7. pontjában Szabó Rebeka a 4. §-ban a 2007. évi XVII. törvény 9. § a) pontjában a beruházás fogalmának elhagyását kezdeményezi. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 13 igen szavazattal, 336 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 8. pontjában Szatmáry Kristóf a 6. § (2) bekezdésben a hatálybalépés időpontjának módosítását javasolja. Az MSZP kérésére szavazunk.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 42 igen szavazattal, 305 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem önöket, elfogadják-e a T/2040. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 305 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 308 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 40 tartózkodás mellett elfogadta.

(22.20)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának engedélyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és lehetőség szerint a határozathozatal. Az előterjesztést H/2034. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Pintér Sándor belügyminiszter úr a mai ülésen napirend előtt adott tájékoztatót a Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg is fennálló és 2010. december 31-éig fennálló veszélyhelyzet során megtett intézkedésekről.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az érintett területeken, az érintett településeken élő emberek biztonsága érdekét szolgáló védművek kiépítése a kedvezőtlen időjárás miatt nem fejeződött be, és a rendelkezésre álló időig nem fog befejeződni, valamint a külterületi kármegelőzés, kárfelszámolás Veszprém megyében nem fejeződött be, és a mintegy 1000 hektár területű szennyezett mezőgazdasági terület mentesítéséhez elengedhetetlenül szükséges veszélyhelyzetben rendelkezésre álló eszközök igénybevétele, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy Veszprém megye területére - tehát csak Veszprém megye területére - a veszélyhelyzet 2011. március 31-ig fennmaradjon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Básthy Tamás úrnak, a honvédelmi bizottság előadójának, 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

BÁSTHY TAMÁS, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár úr által előbb ismertetett határozati javaslatot a mai ülésén a bizottságunk megtárgyalta, és az érvek megismerése után a határozati javaslatot a parlamentnek támogatásra és általános vitára javasolta. 15-en igennel szavaztak, 3-an tartózkodtak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az előre bejelentett felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy reggel a napirend előtti felszólalásra, a miniszter úr felszólalására reagálva is elmondtam, nem igazán látjuk azt a világos és korrekt tájékoztatást, amivel a parlamentet a kormány meg tudná arról győzni, hogy biztosan szükség van ennek a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendelkezésnek a meghosszabbítására, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a kormány ígéretei, mondásai, illetve cselekedetei nem mindig vannak összhangban.

Azt is látjuk, hogy a térségnek most már alapvetően egy építő nyugalomra lenne szüksége, amit nem biztos, hogy erősít az, hogy egy veszélyhelyzet alatt kell a tevékenységüket megpróbálni normálisan végezni. Én elmondtam példaként egy olyan ügyet, ami szerintem egy teljesen hibás döntés volt, és pont a vészhelyzet okán került kihirdetésre. Ez a 8-as út egy szakaszának átmeneti, részleges korlátozása, egy szakaszának pedig, ami egy rövidebb szakaszérintettséggel van, mégis a teljes korlátozása lesz. Többször jeleztem a katasztrófavédelemnek is, hogy se az ott lakók, se az arra közlekedők nem értik, hogy egy sokkal hosszabb szakaszon történő szállításnál miért csak részleges korlátozást rendelt el a katasztrófavédelem, egy rövidebb érintettségű szakaszon pedig teljes útzár van, ami nem erősíti annak a térségnek az életét. Ez egy példa.

A másik példa, és ezek nyilván csak az ottani történésekből adódó, lehet akár mendemondának is mondani, hogy az, hogy ott semmilyen közbeszerzés nem zajlik, nyilván a vészhelyzet okán fölvetheti azt a gyanút, hogy konkrétan helyi vállalkozások miért nem férnek semmilyen tevékenységhez hozzá, ami egyébként nekik ott jövedelemkiegészítést biztosítana. Itt értem ez alatt konkrétan a mezőgazdasági vállalkozásokat, amelyek kitűnően be tudtak volna szállni alvállalkozóként a mezőgazdasági területek mentesítésébe, de egy gyors, meghívásos, 29 milliárdos közbeszerzés után nem nagyon fértek bele ebbe a tevékenységbe. Erre nyilván majd választ is kell adni valamikor, hogy ez miért történt meg.

Már halljuk azokat a mondásokat, hogy majd Budapesten eldöntik, hogy kik lesznek a házak építői, miért kell 600 ezer forintot fizetni a 200 ezer forintos konyhákért, de ezeket nem akarom most sorolni. Nyilván az élet ezt meg tudja majd cáfolni, ha nem így lesz, csak benne van mindenkiben a kisördög, hogy miért is kell ott ilyen szintű jogszabályi készenlétet, veszélyhelyzetet fenntartani. Csak nem azért, mert nem szeretnének bárkit is, konkurenciát beengedni a húsosfazék környezetébe? Tudom, hogy ez egy durva mondásnak tűnik, és nem is kritizáltunk eddig ilyen értelemben senkit (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), csak azt is szeretném elmondani, hogy az ördög nem alszik, és többet kellene talán ott-tartózkodni a helyi emberek között azoknak, akik most itt nyugodtan majd megnyomják erre az igen gombot, és megkérdezni, hogy hogyan is látják ők ezt a kérdést, hogyan látják azokat a jogszabályokat, amelyek a kormányzati ígéretek ellenére teljesen mást tartalmaznak, mint amit a miniszterelnöknek még két héttel ezelőtt a belügyminiszter is ígért. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Valószínű, hogy erről is kellene beszélgetni akkor, amikor ilyen szintű döntéseket hoz majd a parlament.

Én azt gondolom, hogy ezek alapján nem lehet egyértelműen, világosan látni, hogy mi is a szándék ezzel a hosszabbítással, ezért erre a hosszabbításra mi a tartózkodás gombot fogjuk megnyomni, mert valós az a dolog, hogy ott a védművek mindegyike még nem készült el, amit persze sok szakértő még vitat is, hogy egyáltalán kellenek-e azok a védművek. Én úgy látom, hogy vissza kell terelni abba a dinamikába ezt a történetet, ami a katasztrófa kitörésekor elindult, és a helyiek, illetve a parlament korrekt tájékoztatásával kell ezeket a kételyeket, ezeket a problémákat eloszlatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy még további négy felszólalás következik.

Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Néhány kérdés azért felmerül ezzel kapcsolatban, amit ketten megosztva Ferenczi Gábor képviselőtársammal fogunk elmondani.

Ami bennem kérdésként felmerült, hogy Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos nyilatkozta azt a közelmúltban, hogy a timföldgyárnak a száraz technológiára történő átállításához körülbelül hat-nyolc hónap szükséges. Mi azt mondjuk, hogy amíg ez a száraz technológiára történő átállás nem történik meg, addig nem indokolt megszüntetni ezt a veszélyhelyzetet. Tehát nemhogy azt mondjuk, hogy márciusig, hanem azt mondjuk, hogy egészen addig, amíg a biztonságos, száraz technológiára történő átállás nem történik meg, fenn kell tartani, hiszen addig és a védművek elkészültéig nincsenek biztonságban a környéken élők.

Eleve az is felmerült kérdésként, hogy mi az, hogy száraz technológiára való átállás, hiszen ha megnézzük a MAL Zrt. egységes környezethasználati engedélyét, akkor azt látjuk benne, hogy sosem kaptak valójában másra engedélyt. Az én olvasatomban ebből az engedélyből az derül ki, hogy mindig is így kellett volna működniük. Akkor ki az, aki ezt felülbírálta, és azzal a mondattal ellentétesen cselekedett, ami az engedélyben úgy szerepel, hogy a lúg a körfolyamatba kerül vissza, a gyártási technológiába? Akkor miért engedték ki a tározóba?

Az indoklásban egyébként - bár tudom, hogy ezzel kapcsolatban nem lehet módosítót benyújtani - továbbra sem értek egyet azzal a mondattal, hogy vörösiszap és víz keveréke öntötte el a településeket, hiszen a víznek nem szokott 13-as pH-értéke lenni, tehát vörösiszap és lúg keverékéről van szó. Ez az, ami igazából a veszélyt okozza.

A másik furcsa kérdés, hogy fönnáll továbbra is a vészhelyzet, és ez azt is bizonyítja - helyben élők jelezték és folyamatosan jelzik -, hogy vörös a Torna-patak vize továbbra is, ami természetesen egy gátszakadás után egy ilyen mértékben elöntött területen nem lenne olyan furcsa, a furcsaság az egészben az, hogy ezt a vörös patakot Ajka Tósokberénd városrészéből jelezték, vagyis a katasztrófa bekövetkezésénél följebb van a Torna-patak vízfolyásán, a timföldgyárnál pedig lejjebb. Tehát ez a szennyezés valószínűleg a timföldgyárból jön, és egy kormánybiztos által felügyelt gyárból, az a kérdés, hogy hogyan kerülhet ki folyamatosan vörösiszap a Torna-patakba. Tehát nem a tározóból, hanem a gyárból, ismétlem. Ez megint csak fönntartja a környezeti veszélyhelyzetet.

Olyan információkat is hallottunk most az ott dolgozóktól és a helyben élőktől, hogy veszélybe került a friss lúgutánpótlás miatt a termelés, hogy nem érkezik friss lúg. Talán Romániából vagy Ukrajnából szerzik be, ezt nem tudom pontosan. Ez is azt bizonyítja, hogy nem forgatják vissza a lúgot a termelésbe, ha ilyen nagy mennyiségű frisslúg-utánpótlás kell.

Aztán, ami még azt indokolja, hogy ezt a vészhelyzetet tovább fenntartsuk, az az időjárás. Az indoklásban is szerepel, hogy az időjárás miatt nem tudták a védműveket megfelelő ütemben készíteni. Na már most ez az időjárás valószínűleg február-márciusig így marad, és legalább március, vagy lehet, hogy április is lesz, mire felszáradnak a termőföldek annyira, hogy gépekkel rá lehessen menni, és fel lehessen takarítani onnan a vörösiszapot.

(22.30)

Tehát mindenképpen indokolt addig a veszélyhelyzet fenntartása, hiszen az továbbra is ott van, továbbra is porzik, ha jön a kiszáradás, és még sorolhatnám hosszan, de nem akarom húzni az időt. Mindezek is azt támasztják alá, hogy szükséges a veszélyhelyzet fenntartása, bár ezzel kapcsolatban is vannak fenntartásaink, de ezt majd Ferenczi Gábor képviselőtársam fogja ismertetni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Jávor Benedek, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP-frakció támogatni fogja a veszélyhelyzet meghosszabbítására vonatkozó kormányjavaslatot. Azt gondoljuk, hogy valóban nagyon sok tennivaló van még ezen a területen. Ennek részben az az oka, hogy egy ilyen katasztrófa következményeinek felszámolása természetesen nem megy egyik pillanatról a másikra, és nem megy két hónap alatt sem.

Másfelől azt is el kell mondani, hogy a kormányzat messze nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ezeket a következményeket fölszámolja, és számos olyan problémával kell szembenéznünk, amely nem szükségszerű, hogy ma itt legyen előttünk.

A katasztrófát követő néhány napon belül az LMP világossá tette, hogy közvetlenül az után, hogy a közvetlen veszélyhelyzetet megszüntetjük, az emberi életben és a vagyonban keletkező károk bekövetkeztének további lehetőségét fölszámoljuk, a következő legfontosabb lépés, hogy a kiömlött vörösiszapot távolítsuk el erről a területről. Ideértve a belterületi telkeket éppúgy, mint a külterületi mezőgazdasági területeket is.

Ez a munka éppen csak hogy megkezdődött, ennek következtében még mindig mintegy 1000 hektár terület vörösiszappal borított ebben a térségben. A száraz időszakban ez kiporzással járt, a helyiek egészségét súlyosan károsította. A kolontári-devecseri, környékbeli településeken működő háziorvosok beszámolói szerint a légúti megbetegedéssel az orvosokhoz fordulók - elsősorban gyermekek - száma jelentősen megnőtt ebben az időszakban.

Most, a csapadékos időszakban belvíz áll ezen a vörösiszappal borított területen. Ennek a belvíznek a pH-értéke 11-12-es, erősen lúgos belvizek állnak ezen a területen, azért, mert nem kezdődött meg ennek az anyagnak az összegyűjtése, és ez a belvíz - ahogy ezt fotókkal lehet igazolni - folyik bele a Torna-patakba, annak a pH-értékét is jelentősen befolyásolva.

Kapcsolódva Kepli képviselőtársam felszólalásához, a helyzet az, hogy a MAL Zrt.-nek február közepéig van engedélye a tevékenységét folytatni, utána új engedély alapján folytathatja csak a tevékenységét. Ez az új engedély előreláthatólag száraz technológiájú lerakásra fog vonatkozni. Ehhez azonban olyan új lerakóhelyek kialakítására volna szükség, ahol ebből a száraz technológiából származó anyagot el tudják helyezni.

Ezeknek a lerakóknak a létesítése még el sem kezdődött, miközben a jelenleg használt X/A kazetta kapacitása véges, két, maximum három hónapra elegendő a X/A kazetta. Ez azzal jár, hogy gyakorlatilag versenyfutás zajlik az idővel, hogy előbb telik-e meg a X/A kazetta, vagy előbb készül el az új tározó. Azt gondolom, hogy ezt előre lehetett látni már a katasztrófát követő napokban, hogy itt ilyen lépésre szükség lesz, új tározók kialakítására lesz szükség. Úgy látjuk, hogy késlekedésben van a kormányzat ennek az új tározónak a kialakításában.

Ugyanígy problémásnak látjuk a medertisztítás kérdését is. Természetesen azzal egyetértettünk és helyesnek tartottuk, hogy minden eszközzel meg kellett akadályozni a szennyezés továbbterjedését a Rába, Duna folyók felé, ezért nagy mennyiségű, különböző vegyi anyag Torna-patakba, illetve Marcal folyóba juttatására került sor. Sok ezer tonna gipsz, illetve ecetsav, sósav, egyéb anyag beöntésére került sor.

Ezek az anyagok azonban, amelyek ipari melléktermékként kerültek beöntésre - tehát itt nem vegytiszta gipszről vagy sósavról beszélünk, hanem különböző ipari eljárások melléktermékeként képződő, egyébként a savak esetében sokszor veszélyes hulladéknak minősülő anyagok beöntésére került sor -, ezek többsége a vörösiszappal együtt kiülepedve a folyók fenekére, továbbra is ott van. Ennek a megtisztítására szintén nem került még sor, és amíg ez nem történik meg, addig fennáll a veszélye, hogy mondjuk, egy jelenlegi csapadékos időjárásnak köszönhetően egy árhullám levonulása továbbviheti a Rába, Duna folyók irányába ezt az üledéket.

Tehát rengeteg feladat van, ugyanakkor az idő véges. Az idő véges, mert az engedélyek nem tartanak a végtelenségig. A környezet állapotában jelenleg még olyan változások mentek végbe például a talaj elszennyeződése tekintetében, amelyek orvosolhatók, visszafordíthatók, de ez sem tart a végtelenségig. Bele fognak szivárogni a szennyező anyagok egyre mélyebben a talajba, és egyre nagyobb talajréteg eldózerolására van szükség. Tehát csak egy nagyon sürgős és azonnali cselekvés jelenthet megoldást ebben a helyzetben, ha nem akarjuk, hogy a veszélyhelyzetet annak lejárta után ismét meg kelljen hosszabbítani a kormányzati beavatkozás késlekedése miatt.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most felszólalásra következik Ferenczi Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetért a kormány mint előterjesztő azon véleményével, hogy az iszapkatasztrófa által sújtott területen, illetve a tágabban értelmezett környezetében továbbra is fennáll a veszélyhelyzet. Mindazonáltal felhívnám a szíves figyelmüket arra is, hogy ennek a veszélyhelyzetnek a jogi értelemben vett kihirdetése különböző negatív következményekkel is járhat. Ezek közül kiemelném a veszélyhelyzet kihirdetésének gazdaságra való kihatását, ugyanis a térség megítélését nagyban ronthatja, ha hosszú távon ilyen aspektusban kerül folyamatosan a közvélemény elé, hiszen a mezőgazdasági termékek eladását, a mezőgazdasági termékek megítélését rontja nyilván, ha erről a területről származnak. Ki akar olyan élelmiszereket vásárolni, amelyek olyan területről származtathatóak, amely területen veszélyhelyzet áll fenn?

Vadásztársaságok hívták fel rá a figyelmemet a közelmúltban, hogy főleg a külföldi résztvevők visszamondják a vadászatokat, nem vásárolnak vadhúst. Az ingatlanpiacra is negatív kihatása lehet a veszélyhelyzet folyamatos fenntartásának, hiszen jelenleg is sajnálatos módon az ingatlanok lényegében elértéktelenednek, és még a közeli Ajka városában is stagnál, illetve folyamatosan romlik az ingatlanpiac.

Szeretném felhívni az önök figyelmét még arra is, hogy a honvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy ha egy területen veszélyhelyzet áll fenn, akkor ott nem szükséges közbeszerzési eljárást kiírni a különböző kormányzati megrendeléseknél. Semmiképpen nem szeretnék egy platformra helyezkedni MSZP-s képviselőtársammal, de ebben a tekintetben igazat kell adnom Gőgös Zoltán képviselő úrnak, ugyanis a közelmúltban önök is tájékozódhattak arról, hogy egy 29 milliárd forintos keretszerződés köttetett a Mecsekérc Zrt.-vel, holott jól tudjuk, hogy ennek a keretösszegnek a tizedéért is ezek a kárelhárítási munkálatok, a terület rekultivációja elvégezhetőek.

Értjük a kormányzati szándékot, értjük, hogy központosítani szeretnék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek a terület rendbetételére irányulnak, mindazonáltal ezeket a veszélyeket is figyelembe kell venni, ezekre is fókuszálnunk kell, ha ezt a veszélyhelyzetet továbbra is fenntartjuk.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom fenntartásokkal, de támogatni fogja a veszélyhelyzet meghosszabbítását a területen, viszont szeretném kérni, hogy a lakosság igényeit is vegyék figyelembe. Például itt az ünnepek alatt legyen lehetősége a lakosságnak a szabad mozgásra, és indokolatlannak tartom a 8-as út lezárásának fenntartását.

A kormányzati intézkedéseket pedig természetesen számon fogjuk kérni. Egyáltalán nem fogunk akadályt jelenteni ezek végrehajtásában.

(22.40)

Bízom abban, hogy ez mihamarabb megvalósul. A miniszterelnök úr júniust tűzte ki, hogy addigra a terület teljesen problémamentes lesz. Várjuk az eredményeket.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Lasztovicza Jenő képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó.

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Muszáj megszólalnom néhány gondolat erejéig, mert itt olyan képviselőtársaim szóltak hozzá, akik még nem is voltak hajlandóak arra, hogy esetleg a polgármestereket megkeressék, és megkérdezzék, hogy miben segíthetnek az elmúlt két és fél hónap alatt. Ez történt a napirend előtti hozzászólásnál is és az interpellációknál is. Tehát azt gondolom, aki nem járt ott, vagy csak a tévében látta, és nem tudja, hogy az embereknek mi a véleménye, mi a lelki bánata, az jobb, ha nem szól hozzá. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van! - Taps a kormánypártok soraiban.) Ezt azért merem mondani - akinek nem inge, ne vegye magára, Gőgös képviselő úr -, mert ma felhívtam a három érintett polgármester urat, hogy vajon melyik képviselőtársunk járt ott a megyéből. Elmondták, kik jártak ott, kik nem jártak ott. Tehát azt kérném, hogy jobb, ha azok a képviselőtársaim nem akarják az észt osztani azoknak, akik két és fél hónapja ott dolgoznak, akár civilek, akár politikusok, akár valamelyik katonai, katasztrófavédelmi vagy mentős szervezetek képviselői.

Amúgy Gőgös képviselő úrnak elmondanám a pénzek osztásánál: nem tudom, ön szívesen lakna-e olyan lakásban, ahol a konyhabútor értéke 200 ezer forint. Szerintem manapság Magyarországon egy normális családi konyha berendezése nem 200 ezer forint. Tehát azért butaságokról nem kellene beszélni.

A veszélyhelyzetről pedig: aki ott van, dolgozik és látja hetente most már legalább azt, hogyan folynak az elhárítási munkák, ahhoz, hogy biztonságosan folyhassanak, igenis, a 8-as utat le kell zárni, mert olyan teherbírású járművekkel szállítják a iszapot, amit önök hiányolnak, hogy lassan működik, de egyszerűen a 8-ason baleseti veszély állna fenn.

Úgyhogy igenis, én kérem a tisztelt parlamentet, fogadják el, hogy a veszélyhelyzet meg legyen hosszabbítva, annál hamarabb tudunk (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) rendet rakni a környéken.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, MSZP. (Moraj, derültség a kormánypártok soraiban. - Csenget.) Öné a szó, képviselő úr.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Csak pontosítani szeretném azt, amit mondtam. A helyi érdeklődő vállalkozók mondják a következőt: az új építésű házakba a nagyjából 200 ezer forint értékű konyhabútorok 600 ezer forintba fognak kerülni. Egyébként csak mondanám, képviselő úr: nem mindenkinek van tölgyfából a konyhabútora, és igenis lehet 200 ezer forintból, de akkor az olyan, és lehet 200 ezer forintos konyhabútort tenni bármilyen lakásba.

Ezt csak azért mondtam el, mert ezt nem én találtam ki, egyébként bármikor mutatok katalógusokat is a képviselő úrnak, hogy mennyibe kerül egy konyha, és akkor azt hogyan egyeztetik össze ezzel a mondásával, hogy 600 ezer forintos konyhabútor, egyébként meg a kormány csak 500 ezer forintig akarja téríteni az ingóságban keletkezett károkat. Igaz, ez azóta, legalábbis a mondás szerint változott, mert azt mondják, ha tanúval tudják igazolni, akkor ez lehet több is, csak ez még mindig nincs átírva - ezt az államtitkár úrnak mondom -, a kormányrendeletek még mindig ugyanarról szólnak, hogy kinek, mennyi és milyen részleges kárenyhítést adnak. Tehát nem arról van szó, hogy kártalanítás van, hanem részleges kárenyhítés. Amikor Tállai államtitkár úr engem a múltkor kioktatott, hogy ez nem így lesz, mert a belügyminiszter úr megígérte, hogy ott minden rendben lesz, utána meg kihoztak egy belügyminiszteri rendeletet, rá egy hétre, amelyben például benne maradt a tízéves elidegenítési tilalom, ami miatt a helyiek többek között demonstrálni akartak.

Én csak ezekre a dolgokra akartam felhívni a figyelmet. Ha ezt így csinálják, akkor fogy a bizalom, és nem hiszik el azt, amit mondanak, ami nem lenne jó, mert a viszonylagos nyugalomból viszonylagos problémák lesznek, csak jelezni szeretném. (Taps az MSZP soraiban. - Zaj a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Ferenczi Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lasztovicza Jenő képviselőtársamra reagálnék, bár nem vettem magamra az ön által elmondottakat (Zaj a kormánypártok soraiban.), mindenesetre, ha már szóba került a devecseri, illetve a kolontári polgármester úr, Toldi Tamásról azért hadd említsem meg, amellett, hogy egyébként nagyra értékelem azt a tevékenységet, amit a kárelhárításban végzett, de mindazonáltal nem nagyon értem, hogy ha többször felajánlottunk segítséget, felajánlottunk adományokat, akkor ezeket miért nem lehetett elfogadni. Remélem, nem azért, mert a Jobbiktól érkeztek ezek az adományok.

Tili Károly, kolontári polgármester pedig önmagában is megér egy misét. Elég annyit elmondanom róla, hogy a lakosság inkább saját maga szerveződött közösségbe a saját érdekei képviseletére, mint hogy a polgármester mögé sorakozzanak fel. Azt gondolom, ez önmagáért beszél.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mivel további felszólalókat nem látok a képernyőn, tisztelt Országgyűlés, megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én szomorúan hallottam azt, hogy a tárgytól eltérően a vita jelentős része nem a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szólt, hanem bizonyos politikai haszonszerzésnek lehettünk tanúi, és azt is nagyon sajnálom, hogy ez az érintett területeken élő embereket esetleg megzavarja, vagy bizalmatlanságot szít.

Hadd válaszoljak arra, ami elhangzott, a tájékoztatás igénye: felvetették többen, hogy a parlament tájékoztatását nagyon fontosnak tartják. Szeretném elmondani, hogy október 4-én 12 óra 30 perctől, amikor a katasztrófa bekövetkezett, a mai napig 43 alkalommal került szóba a vörösiszap-katasztrófa, 15 napirend előtti hozzászólás érintette, többek között október 11-én a miniszterelnök úr is kitért a napirend előtti hozzászólásában a vörösiszap-katasztrófa következtében bekövetkezett helyzetre, illetőleg a kormány intézkedéseire. 5 interpellációra adtunk választ, 6 azonnali kérdés hangzott el, 3 szóbeli kérdés, a plenáris üléseken ezen túl 5 alkalommal és 9 bizottsági ülésen volt napirenden, tehát összesen 43 alkalommal tárgyalta a parlament ezt a kérdést.

Ami a helyi vállalkozók lehetőségét illeti, szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a mai napon került sor Devecserben egy vállalkozói fórumra, ami a helyi vállalkozók részére (Zaj. - Az elnök csenget.) fennálló lehetőségeket ismertette a Devecserben, Kolontáron, illetőleg Somlóvásárhelyen működő vállalkozások képviselőivel.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, és Gőgös Zoltán felszólalására utalnék, aki azt mondta, vannak olyanok, akik azt mondják, nem is kellenek a védművek. Azért egyet ne felejtsünk el: 10 ember vesztette életét! Tíz ember vesztette életét! Ki az a képviselő, aki azt mondaná, hogy ne építsük meg a védművek egyik vagy másik részét, ha ennek egyetlen újabb emberi áldozata lenne? Ki vállalná ezt a felelősséget? Ki az, aki felelősen tudna nyilatkozni, hogy a védműveknek ez vagy az a része nem kell? Úgy gondolom, alapvető, hogy a biztonságot megteremtsük, ehhez pedig elengedhetetlen ez a további építkezés.

Ami pedig a mentesítést illeti, úgy gondolom, abban sincs vita itt, a tisztelt Házban, hogy a mezőgazdasági területek mentesítését el kell végezni. Szeretném megköszönni azoknak a képviselőtársaimnak a hozzászólását a Jobbik, illetőleg az LMP-frakció részéről, akik támogatták a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

Szeretném kijelenteni, hogy a parlamentet folyamatosan tájékoztatni fogjuk a megtett intézkedésekről, és azért kértük, hogy csak Veszprém megyére, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére már nem kértük, mert csak Veszprém megyére vonatkozóan tartjuk indokoltnak. A jelen állás szerint 2011. március 31-ig kérjük meghosszabbítani, és folyamatosan tájékoztatni fogjuk a tisztelt Házat.

Ami a Torna-patak vizének Tósokberénd környékén való szennyezését illeti, ki fogjuk vizsgálni azokat az észrevételeket, amelyeket Jávor Benedek mondott, illetőleg Kepli Lajos is mondott, figyelembe fogjuk venni a további intézkedések megtételénél.

Tisztelt Országgyűlés! Én bízom abban, hogy a parlament elsődlegesnek tekinti a három településen, tehát a Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen élők biztonságát, hogy az ő biztonságuk érdekében szükséges a veszélyhelyzet meghosszabbítása. Kérem a tisztelt Házat, hogy igen szavazatával támogassa ezt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(22.50)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor.

Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a H/2034. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 301 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 37 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és lehetőség szerint a határozathozatal. Az előterjesztéseket T/2039. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Öné a szó, államtitkár úr.