Felszólalás adatai

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most részletes vitákkal folytatjuk munkánkat. Soron következik az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1426. számon, az együttes bizottsági ajánlást pedig T/1426/63. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a részletes vitát két szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Felkérem Göndör István jegyző urat, ismertesse az általam javasolt vitaegységeket, és kérem a vitában részt venni szándékozókat, hogy igyekezzenek jegyezni az ajánlási pontokat. Jegyző úr!

GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést vezető elnök azt kezdeményezi, hogy a rendőrségi törvényt, a nemzetbiztonsági szolgálati törvényt és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt módosító javaslatok megvitatására az első szakaszban kerüljön sor. Ezek az ajánlás 1-60. pontjaiban, valamint a 72., 73. és 74. pontjaiban szerepelnek.

A második szakasz a 61-71. pontokra, valamint a 75. pontra nyílik meg. Ezek a közterület-felügyeletet, a közúti közlekedési nyilvántartást, a bűnügyi együttműködést és az adatkezelési szabályt érintik.

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy melyik módosító javaslathoz kívánnak hozzászólni, és csak az arról kialakított álláspontjukat ismertessék. Vitaszakaszonként 6 perc felszólalási idő áll rendelkezésükre.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát az 1-60. pontokra, valamint a 72., 73. és 74. pontokra. Írásban előre jelentkezett Harangozó Tamás, MSZP. Megkérdezem, hogy az első vitaszakaszra jelentkezett-e. (Dr. Harangozó Tamás bólint.) Igen. Képviselő úr, öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlási pontok közül a 2., 44., 51., 5., 10., 15., 17., 19., a 20., a 45., 50., 52. és az 56., 59. pontokhoz kívánok hozzászólni, amennyiben az időbe belefér.

A 2., 44., 51. összefüggő javaslatoknál a módosító javaslatainkkal ki kívánjuk venni azt a lehetőséget, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási Központ állományába berendelni lehessen rendőröket, berendelt rendőrökből is állhasson. Nem támogatható számunkra, hogy a miniszterelnök személyi testőrségét és a rendőrök, kormánytisztviselők, közalkalmazottak vegzálására hivatott bűnmegelőzési szervet az általános rendőri feladatokat ellátó szervek rovására állítsák föl.

A kormányprogramként benyújtott nemzeti együttműködés programjában az az ígéret szerepelt, idézem szó szerint: "Szakítani fogunk azzal a gyakorlattal, amely rendőrök ezreit tartja íróasztalok mellett, miközben az utcákról hiányoznak azok, akik képesek lenének a hétköznapok rendjét garantálni." Ezzel szemben a törvényjavaslat elfogadását követően feltételezhető, hogy a berendelés lehetőségével élve a bűnüldözési munkától fognak több száz rendőrt és ezzel együtt közvetve anyagi erőforrást elvonni az új szervek felállítása érdekében.

Az 51. ajánlási pontban lévő módosító javaslatunknál pedig azt a lehetőséget szeretnénk megszüntetni, amivel teljes mértékben nem tudunk egyetérteni, hogy ezt a berendelést a Miniszterelnökség államtitkárának javaslatára még a Miniszterelnökség tekintetében is ki szeretné terjeszteni a törvényjavaslat, magyarul, bár nem tudom, mit keresnek a Miniszterelnökségen berendelt rendőrök, de ezt a lehetőséget is meg kívánja teremteni a törvény.

Az 5., 10. ajánlási pontoknál előírnánk, hogy a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója esetében a kinevezés előtti bizottsági meghallgatás és az évenkénti beszámolási kötelezettség az Országgyűlés szakbizottságai tekintetében megvalósításra kerüljenek. Tekintettel arra, hogy maga a törvényjavaslat teljesen szétveri az egységes rendőrséget, és ugyanolyan szintre emeli az újonnan létrehozandó TEK-et és az MVSZ-t, mint magát az eddigi, általános hatáskörrel rendelkező rendőrséget, ezért szükségesnek tartjuk az Országgyűlés ellenőrzési szerepét kiterjeszteni - ha már egyszer így lesz - a két szervezet vezetőjének kinevezés előtti bizottsági meghallgatása tekintetében is, hiszen ez hiányzik a törvényből.

Miután mind a két új szerv titkosszolgálati eszközökkel fog operálni, és ilyen típusú tevékenységgel lesz felhatalmazva, ezért kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy ezek a szervek évente ugyanúgy az Országgyűlés szakbizottságai - nyilvánvalóan itt a nemzetbiztonsági bizottságra és a rendészettel foglalkozó bizottságra gondolok - előtt, ugyanúgy, mint bármilyen más szerv, egyébként jogállamban teljesen természetes és egyértelmű módon, az Országgyűlés szakbizottságai előtt számoljanak be. Hiszen enélkül teljesen országgyűlési kontroll nélkülivé válik ezen szervezetek működése. Nem érv az, hogy a miniszteren keresztül beszámoltathatók ezek a szervek, ennyi erővel akkor a nemzetbiztonságért felelős szerveknek és a rendőrségnek sem vagy egyéb ilyen szervezetnek sem kellene egyébként saját maguknak beszámolni az Országgyűlés szakbizottságai előtt.

(13.00)

A 15., 17. és 19. pontok szerint évente csak egy alkalommal tennénk lehetővé a megbízhatósági vizsgálat lefolytatását, amit egy alkalommal lehetne indoklással meghosszabbítani. Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a szabályozás szerint akár évente 45 napon keresztül is bűncselekménnyel provokálva lehetne vegzálni az érintett állományt. Egyébként pedig a bűncselekménnyel való provokálást is ezzel a módosító javaslattal szeretnénk kivenni a megbízhatósági vizsgálat további fenntartása mellett.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 20. ajánlási pontban a terrorelhárító központ esetében is előírnánk, hogy a titkos információgyűjtést nem az igazságügyért felelős miniszter, hanem csak bíró engedélyezhetné. Azt gondoljuk, hogy ez a szerv most is teljesen alkotmányellenesen működik, és a jövőben is nagyon kétséges jogi keretek között működik. Abszolút elfogadhatatlannak tartjuk, hogy további garanciális szabályok csökkenjenek azzal, hogy a kormányon belül másik miniszter engedélyezné a titkos információgyűjtéseket.

A 45. ajánlási pontban a szolgálati jogviszonyban állók érdekvédelmi fórumának megszüntetését próbálnánk visszaterelni a mostani mederbe. Azt gondoljuk, a kormány egyik legelhibázottabb lépése, hogy a szakszervezeteket felszalámizni, megosztani kívánja. Eddig óriási eredmény volt, amit a mi kormányainkkal szemben elég határozottan és eredményesen tudtak a szakszervezetek működtetni, hogy ezen szektorális szintű egyeztetés a kormány szintjén volt a honvédség és egyéb rendvédelmi és fegyveres szervek tekintetében, nem pedig ágazati, miniszteriális szinten.

Az ajánlás 50. pontjában a kifogástalan életvitel-ellenőrzés gyakoriságát ne a belügyminiszter, hanem kormányrendelet határozza meg. Nagyon fontos, hogy egy ilyen, a magánszférában és a családi állapotok között is turkáló, egyébként szintén titkosszolgálati eszközökkel végzendő szabályozás részletszabályait ne a belügyminiszter valamilyen utasítással vagy rendelkezéssel állapítsa meg, hanem mindenki által jól hozzáférhetően kormányrendeleti szinten szabályozzák.

Elnök úr, elfogyott az időm, majd nyomok még gombot és folytatom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra Lamperth Mónikának adom meg a szót, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Tamás képviselőtársam is érvelt a 10. sorszám alatt benyújtott módosító indítványuk mellett, amelyet Iváncsik Imre képviselő úrral együtt nyújtottak be. Én ehhez szeretnék még néhány érvet hozzátenni.

Ebben a módosító indítványban az szerepel, azon túl, hogy az országos rendőrfőkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját meghallgatják az illetékes szakbizottságokban, nagyon fontos az, hogy évente beszámoljanak a parlamenti bizottságok előtt. Ennek a fontosságáról szeretnék néhány érvet elmondani.

A kormánynak is deklarált célja az, hogy növekedjék a bűnüldöző szervekbe vetett állampolgári bizalom. Szerintem ez helyes dolog. Egy olyan időszakban, amikor a közéletben érezhetően van abból feszültség, hogy a mostani kormány hihetetlenül erős hatalomkoncentrációra törekszik, akkor meggyőződésem, hogy a kormányoldalnak is érdekében állna olyan lépéseket tenni, amivel azt deklarálják és bizonyítják, hogy a parlamenti kontroll eszközeit fontosnak tartják. Ez a képviselőtársaim által benyújtott módosító indítvány ennek a parlamenti kontrollnak az eszköztárát kívánja bővíteni.

Milyen akadálya vagy problémája lehetne annak, hogy ezeket a magas rangú rendőri vezetőket, mint az országos rendőrfőkapitányt, aki az egész rendőrségért, vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját, aki egy nagyon fontos speciális szakfeladatért felelős, az illetékes szakbizottság és a nemzetbiztonsági bizottság évente meghallgassa a tevékenységükről? Szerintünk ez fontos parlamenti kontrollként működhetne.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most rendes felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő jogszabály már hihetetlenül nagy társadalmi visszhangot és tiltakozást váltott ki minden olyan jóérzésű emberből, akik úgy gondolják, hogy nem szabad folytatódnia annak a gyakorlatnak, ami az elmúlt nyolc évet jellemezte. Míg az előző törvényjavaslat kapcsán azt kellett mondanunk, hogy helyes irányban történt egy változás, miszerint a határidő-számítási rendszert visszaállították az élet rendjének megfelelő keretbe, addig a rendészeti törvénynek ez a módosítása sajnálatos módon olyan megengedhetetlen módon nyúl bele és biztosít lehetőségeket az állampolgárok megfigyelésére, illetve külföldi intervenciós csapatok Magyarországon történő alkalmazására, ami megengedhetetlen. Ezért nyújtottam be hat módosító javaslatot.

Az első vitaszakaszhoz szeretnék hozzászólni. Volner János képviselőtársam nálam sokkal több javaslatot nyújtott be, tartalmilag részben megegyező, részben továbbcsiszoló javaslatokat. Ezekből szeretnék most néhányat kiemelni, bízva abban, hogy az általános vitában elmondott érvek meghallgatásra kerültek, és most itt a módosító javaslatok részletes indoklása körében tudok még önökre hatni annak érdekében, hogy mondjanak nemet arra, hogy a bírói engedély nélküli lehallgatás - amit a törvény 13. §-ával a rendőrségi törvénybe emelendő 7/E. § (3) bekezdése biztosít - semmiképpen nem fogadható el. Ez az ajánlás 21. pontja szerinti módosító javaslatom, amellyel szeretném ezt a lehetőséget kiemelni ebből a törvényből, mert úgy gondolom, hogy a jelenlegi eszközrendszerek, ahogy az indoklásban írtam, bőven biztosítják azt, hogy a Magyarországon nem jelen lévő, hanem inkább vizionált terrorizmussal kapcsolatos társadalomvédő feladataikat a különböző szervek el tudják végezni. Ráadásul a Belügyminisztérium alá vonással a rendvédelmi szervek egy viszonylag egységes rendszere jött létre, bár azt is vitattuk annak idején, hogy miért szükséges ilyen koncentrált módon létrehozni ezt a szervezetet, és miért kell ilyen kiemelt díjazással, ilyen kiemelt hatáskörrel és 12 milliárd forintos költségvetési kerettel létrehozni a Terrorelhárítási Központot. Azt gondolom, hogy a jelenlegi eszközök bőven elegendők lennének erre.

Gondoljuk végig a javaslat lényegét: eszerint igazságügy-miniszteri jóváhagyással lehetne titkos adatgyűjtést folytatni bárkivel szemben, akiről az a megfogalmazás szerepel a törvényben, hogy terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy. A normavilágosság elvét is súlyosan sérti ez a megfogalmazás, mert nem bűncselekmény megalapozott gyanúját kívánja meg, hanem már egyfajta vélelem vagy feltételezés alapján biztosítja, hogy ennek a teljes magánszférára kiterjedő megfigyelésnek tulajdonképpen bárki a szenvedő alanya lehet, legyen akár csak egy olyan jogvédő, aki adott esetben szót emel az olyan típusú önkényes eljárásokkal szemben, amiket olyanokkal szemben folytatnak, akiket úgymond terroristának tartanak. De bárki, aki részese annak a rendszernek, akik nem hajlanak meg a társadalom kiszolgáltatott helyzetbe hozásának a szándéka előtt, vagy azok, akik a jelen törvény ellen szót emelnek, akár a terrorizmus gyanújával összefüggésbe hozható személyek lehetnek. A normavilágosság területén még az USA Patriot Actje, hazafiassági törvénye - amely nagyon komoly jogkorlátozási rendszert vezetett be a 2011. szeptember 11-ei események után - is a normavilágosság tekintetében jobban megfelel ennek a követelménynek.

Ugyanehhez kapcsolódik az az elfogadhatatlan szabályozási elképzelés, amit az ajánlás 41. pontjában benyújtott módosító javaslatommal szeretnék megváltoztatni, mely szerint a kormány rendeleti hatáskörben határozhatja meg a terrorizmussal kapcsolatos hatáskör- és feladatleosztást. Úgy gondolom, ez is a jogbiztonság és a jogállamiság elvét súlyosan sértő rendelkezés, hiszen a végrehajtási szabályok szerint megint csak nem országgyűlési hatáskörben, hanem lényegében kormányállásponttal lennének meghatározhatók, hogy kit, hol, milyen feltételekkel, milyen módon lehet megfigyelni.

Nagyon veszélyes a 35. ajánlási pontban előterjesztett módosító javaslatommal kiemelni kívánt rendelkezés, amely immár a számítástechnikai eszközökön tárolt adatok megfigyelését is lehetővé tenné. Eddig csak arról volt szó, hogy meg lehet figyelni a számítástechnikai eszközök forgalmát, magyarul, egy elektronikus iratváltást. Eddig probléma volt egy ilyen engedély nélküli, titkos eszközökkel folytatott házkutatás, most viszont már lehetővé válik az is, hogy belenyúljanak a számítógép tartalmába, és megvizsgálják a magánlakásban tárolt legszemélyesebb adatokat a számítógépen.

(13.10)

Végül persze nem lehet elmenni amellett, hogy az ajánlás 64. pontjában és a 28. pontjában egybehangzó javaslatot tettem arra vonatkozóan, hogy a külföldi rendőri erők magyarországi intervenciós bevetésére vonatkozó javaslat kerüljön ki; ezt már az általános vitában részletesen indokoltam, indokoltuk, vitattuk. Elfogadhatatlan egy olyan országban, ahol a nemzetközi intervenciós csapatok már számos szomorú történelmi pusztítást folytattak, hogy szolgáltathatjuk ki magunkat ennyire a külföldi erőknek. Ez elfogadhatatlan.

És amit nagyon szeretnék még a figyelmükbe ajánlani, ez a kártérítési szabályok módosítása. Ez a 30. ajánlási pontban szerepel, én viszont itt javaslom, ami elmaradt, hogy az egyablakos rendszer kerüljön bevezetésre, a rendészeti szervek által okozott kártérítés esetén. Ennek a részleteit viszont még (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.) a lejáró idő miatt majd később fejtem ki.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak normál felszólalásra Szabó Timea képviselő asszony következik, az LMP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő asszony!

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 8., 33., 34., 38., 40. és 49. pontjához szeretnék hozzászólni. A 8. pontban a miniszter jogköréről van szó. Mi, az LMP úgy gondolja, hogy a javasolt szabályozás gyakorlatilag korlátlan irányítást és beleszólást biztosítana a miniszternek a szervezetek munkájába, ami egy jogállamban nem megengedhető. Az LMP úgy gondolja, hogy különösen veszélyes a jelenlegi szabályozás, hiszen az utasítással történő hatáskörelvonás tilalmára vonatkozó szabálynak az eltörlése, ezért egy módosító javaslatot adtunk be ezzel kapcsolatban, miszerint a miniszter az irányítási jogkörében adott utasítással a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, a rendőrség hatáskörének gyakorlását pedig nem akadályozhatja. Kérjük a támogatást ehhez.

Az ajánlás 33. és 34. pontjában szereplő módosításokról már Gaudi képviselőtársam is említést tett, ez a számítástechnikai eszközökön vagy rendszereken továbbított, azon tárolt adatok megismerésére vonatkozik. Az LMP úgy gondolja, hogy ez a tervezett szabályozás megfelelő garanciák és bírói engedély nélkül lehetővé teszi az állampolgárok személyes információinak megszerzését, ez pedig egy jogállamban ilyen formában nem megengedhető, úgyhogy javasoljuk ennek elhagyását.

A 38. ajánlással kapcsolatban Volner képviselőtársamtól kérdezném, vagy fogalmaznám meg azt a javaslatot, hogy mi nem tartjuk ezt nagyon életszerűnek. Azt gondoljuk, képzeljük el azt a helyzetet, hogy most minden egyes, mondjuk, Kanadából, az Egyesült Államokból, Japánból s a többi érkező, harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról van szó, minden egyes esetben a személy ujjlenyomatát s a többit kellene venni, hogyha jól értem a módosító javaslatát. (Volner János bólogat.) Úgy gondolom, ez nem annyira életszerű. Én értem a félelmet, a közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági félelmet, értem, de nem tudok vele azonosulni nyilvánvalóan azzal, amit itt a Jobbik korábban megfogalmazott. Azt gondolom, hogy itt a szúrópróbaszerű ellenőrzés a továbbiakban is megfelelő garanciát biztosíthat arra, hogy a köz- és a nemzetbiztonsági előírásoknak megfeleljünk.

A 40. ajánlási pontról azt gondoljuk, hogy egyértelműen alkotmányellenes. Szintén elhangzott már korábban, ezek a terrorizmussal kapcsolatos félelmekből adódó módosítások. Azt gondoljuk azonban, az, hogy a terrorizmust elhárító szerv bárkiről, bárhonnan, bármilyen információt beszerezhet úgy, hogy közben a garanciális elemek megadásával teljes mértékben adós marad, ez nem fogadható el egy jogállamban.

Végül a 49. ajánláshoz is benyújtottunk egy módosító javaslatot. Itt nem tudjuk értelmezni: a szolgálaton kívüli magatartás, a család- és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi-jövedelmi viszonyaira, valamint bűncselekményt elkövetővel, azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolataira is kiterjed, vagy kapcsolatoknak meg kell felelni. Azt gondoljuk, hogy ez egy tipikus gumiszabály, az alkalmazói általi értelmezéstől függően szinte bármilyen magatartásra kiterjeszthető, így nyitva hagyja az utat az egyoldalú, kontroll nélküli vagy akár önkényes jogalkalmazásnak, teszem azt, hogy valaki elmegy egy házibuliba, ahol nem részegen, nem bedrogozva, de mondjuk, vidáman táncol az asztalon, erről készül egy felvétel, és innentől kezdve bárki azt mondhatja, hogy ő nem alkalmas arra, hogy ellássa a feladatait; de mondhatok ennél enyhébb példákat is. Azt gondoljuk, hogy ennek az önkényes jogalkalmazásnak elejét kellene venni, és ezért javasoljuk, hogy törlésre kerüljön ez a szakasz.

Köszönöm, egyelőre ennyi.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelettel tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy pillanatnyilag öten várnak felszólalásra: Varga László, Harangozó Tamás, Volner János, Dorosz Dávid és Gaudi-Nagy Tamás.

Közülük elsőnek Varga László képviselő úrnak adom meg a szót, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitának ebben a szakaszában alapvetően két irányban szeretnék hozzászólni. Az első: a 17., 19., a 20. és a 10. pontot érintően azt kell mondjam, hogy már-már alapjogi kérdéseket is felvet az a helyzet, hogy bírói engedély nélkül titkos információgyűjtést, adatgyűjtést végezhet akár a TEK. Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen kérdéseket vet föl. Nem szerencsés, sőt azt gondolom, hogy akár önökről, kormánypárti képviselőkről is ilyen módon ez az új szerveződés, szervezet mindenképpen információkat gyűjthet, bármelyik állampolgárról, és szerintem ez alkotmányellenes, nem szerencsés. Ennek a módosításnak az elfogadását javasoljuk, mert ahogy Harangozó Tamás képviselőtársam is elmondta, ez előrébb vinné az önök javaslatát. A szakbizottságok meghallgatása tekintetében pedig a demokratikus kontroll vagy egyáltalán a demokrácia működésének alapjai tekintetében nagyon fontos lenne, hogyha elfogadnánk ezeket a módosításokat.

Amiről még szeretnék szólni egészen röviden, az ajánlás 2. pontját érintően, a 44., 51. pontját érintően kell hogy elhangozzon, mert ezek a pontok mégis olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek nagyon picit visszatekintést igényelnek az elmúlt hónapokra, hiszen a javaslatuk lehetővé tenné a rendőri állományból való berendelést, amely akárhogy is szépítjük, de mégiscsak a közterületen lévő, szolgálatot teljesítő rendőrök létszámát is csökkentheti. Természetesen érthetetlen, hogy a Miniszterelnökségen egyébként mit kéne keresnie egy rendőrnek, de a berendelést ide is lehetővé teszi a javaslat. Akár több száz rendőrt küldhet irodákba, vehet el a közterületi szolgálat lehetőségétől, ami semmiképpen nem szerencsés ebben a fázisban.

Azért kell hogy utaljak e helyütt arra, hogy önök két hét alatt rendet ígértek Kelet-Magyarországon, Borsod megyében. Láttunk ott egy intenzív felvonulást, majd igazán nagy hallgatás van arról, hogy mi fog történni a rendőrséggel, amely mégiscsak az állami erőszak-monopóliumnak az első számú és egyetlen érvényesítője kellene hogy legyen ebben az országban. Ehhez képest, ha jól értem a javaslatukat, akkor a berendelés lehetőségével az aktív rendőri állomány ilyen téren mégiscsak csökken, amely a bűnüldözés első számú eszköze ebben az országban. Maga az, hogy a költségvetési javaslatban majd 13 milliárd forint van elkülönítve a TEK-re, azt tudom mondani, akárhogy is hangzik, ki kell mondanom még egyszer, ebből az összegből több mint kétezer körzeti megbízottat lehetne vidéki településekre, kistelepülésekre Kelet-Magyarországon kivezényelni. Ez az első számú probléma, azt gondoljuk, a közbiztonsággal.

A javaslatunk legalább azt lehetővé teszi - vagyis pontosabban Harangozó Tamás képviselőtársam javaslata -, hogy a berendelés ne történhessen meg, tehát hogy ne csökkenjen a létszám, ha már nem nő. Ezekből a forrásokból lehetne növelni a rendőrség létszámát. Úgyhogy én utolsónak kísérletet teszek arra, a részletes vita szabályait talán egy kicsit megbontva, hogy ha nem hoznák létre ebben a formában, ilyen törvényi háttérrel ezt a szerveződést, vagy nem működtetnék a továbbiakban, akkor azt gondolom, az ebből felszabaduló források nagyon sokat segíthetnének a rendőrségnek, nagyon sokat segíthetnének a kelet-magyarországi közbiztonságnak. Úgyhogy bátorkodom azt mondani, hogy a legjobban azt tennék szerintem, hogyha még ebben a szakaszban is, de visszavonnák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(13.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Harangozó Tamás, ugyancsak az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Folytatnám az előbb elkezdett ajánlási pontok indoklását. Tehát az 50., 52., 56., 59. ajánlási pontokról szeretnék beszélni.

Az 50-esnél még egy pillanatra azért megállnék. Kicsit sietnem kellett, ezért nem tudtam elég egyértelműen körülírni a helyzetet. Az a kifogástalan életvitel-vizsgálat, ami egyébként a rendőrség tekintetében eddig is volt az Rtv.-ben, azzal a különbséggel, hogy csak és kizárólag a rendőri állományra vonatkozott, és a rendőr személyes, írásos beegyezésével lehetett elvégezni, az most a rendőrségi törvény általános részébe kerülve a teljes fegyveres és rendvédelmi állományra kiterjesztésre kerül.

Másrészt a törvény eddig úgy rendelkezett, hogy ötévente egyszer lehetett ezt megtenni. Ami elképesztő, és ami ebben a törvényben szó szerint szerepel, amit szerintem törvényben nem sok helyen látunk, ilyen érdekes és félelmetes jogtechnikai megoldást, hogy majd a belügyminiszter meghatározza, hogy ezt egyébként hogyan és milyen rendszerességgel fogják, de legfeljebb évente. Tehát egyet biztosan tudunk, hogy az öt évről egy évre leviszik ezt a lehetőséget, de azt, hogy egy teljes családi körülményt, életvitelt, vagyoni helyzetet, egyébként a családi kapcsolatokat a rendőri jelleg leplezésével, egyéb titkosszolgálati eszközökkel, no pláne egyébként a fel- és lemenők átvilágításával végezendő ilyen típusú vizsgálatot majd a belügyminiszter - még egyszer mondom, nem tudom, hogy szóbeli utasítására vagy majd miniszteri rendelettel, vagy nem tudom, milyen szinten, mert nem derül ki az anyagból - fogja meghatározni, ezt hogyan lehet elvégezni, ezt teljesen elfogadhatatlannak tartjuk. A teljes állomány védelmében azt kérjük, hogy fogadják el azt a módosítónkat, ami csak arról szól, hogy ennek a részletszabályait legalább egy kormányrendeleti szinten, ami minden magyar állampolgár által egyformán hozzáférhető, legyenek kedvesek rendezni. Megmondom őszintén, törvényi szinten lenne illendő, de a kormányrendeleti szint is már nekünk megfelelne.

Az 52. ajánlási pontban az áthelyezések feltételhez kötése szerepel, azaz a két órát meg nem haladó utazással járó áthelyezést, illetve a megfelelő lakhatási és életkörülményeket biztosító áthelyezést szeretnénk a módosító javaslatunkkal elérni. Értjük a kormány azon szándékát, hogy egy ilyen speciális jogviszonyban lévő állománynak igenis vállalnia kell azt, hogy akár az ország egyik részéről a másikra áthelyezik őket. Az előző ciklusban zajlott a határőrség, rendőrség integrációja, mindenki jól tudja, hogy a nyugati határ mentén határőrök ezrei teljesítettek, teljesítenek úgy rendőri szolgálatot, hogy az ország többi részén, más részén - én például Tolna megyei vagyok -, főleg az öt belső megyében pedig kifejezett létszámhiány van. Értjük ezt a szándékot, a román Schengen-csatlakozás is lenne ennek oka, de azt gondoljuk, hogy az állomány védelmében az egyetlen tisztességes megoldás, ha a munkavállaló, a szolgálati jogviszonyban álló cserébe egy tisztességes életkörülményt kap az őt foglalkoztató szervektől. Magyarul azt kérjük, hogy ha tulajdonképpen indoklás és különösebb megszorítás nélkül ő áthelyezhető bárhova, akkor a jelenlegi életkörülményeinek, családi körülményeinek megfelelő lakhatási és egyéb viszonyt a rendőrség vagy bármelyik szerv, amiről szó van, biztosítsa. Ezt sem támogatja egyébként sajnos, úgy tűnik, a kormány.

Az 56. és 59. pontban a TEK és az NVSZ pótlékainak csökkentésére teszünk javaslatot. Erről már beszéltem az általános vitában, elképesztőnek tartjuk ezt az egészet. Nagyon jól látjuk, a koncepció érthető: a kormány igazi hatalmi bázisát, az újonnan létrehozott, az őket feltétel nélkül szolgáló embereket maximálisan támogatni, hiszen a 450 százalékos pótlék, azt hiszem, magában is elképesztő, és szinte nevetséges kategória akkor, amikor egyébként ennek tizedét kapja egy átlagrendőr a jelenlegi szabályok szerint. Ezért, ha mást nem, legalább kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, hogy ezt a mi megoldásunkban, illetve a Fidesz kormányprogramja és az eddig elhangzott ígéreteik szerint hogyan kellett volna megoldani. Úgyhogy ezt a többletforrást a közterületi, határrendészeti és a nyomozói pótlék emelésére szeretnénk fordítani módosító javaslataink szerint, ahelyett, hogy az NVSZ és a TEK újdonsült állományának a brutális megfizetésére használná a kormány. Azt hiszem, hogy ez egyértelmű értékválasztást ad.

Szeretném még egyszer leszögezni: látjuk, hogy ez a javaslat koncepciótlan és összecsapott. Értjük is, hiszen tudjuk, tudni véljük, hogy ez az egész Terrorelhárítási Központ a Belügyminisztériumra és a belügyminiszterre ráerőszakolva került bele a törvénybe. Ez onnan is látszik, hogy egyébként semmi keresnivalója itt és semmilyen szempontból nem illeszkedik bele ebbe a rendszerbe, de azt a megoldást, hogy a hatásköri összeütközések idején a belügyminiszter a diszkrecionális döntéseivel oldja fel ezeket az összeütközéseket, teljesen elfogadhatatlannak tartjuk. Viccesen mondhatnám, hogy még belegondolni is szörnyű, mi lenne akkor, ha nem egy ilyen kiválóan felkészült belügyminisztere lenne az országnak, hanem esetleg egy pártpolitikus ember vezetné ezt a tárcát, és ő kapna ilyen hatásköröket.

Egyébként a törvényt továbbra is áthatja megítélésünk szerint a politikai önkény és a korrupció törvényi szintre emelése. A javaslatainkkal ezeket szerettük volna orvosolni, nagyon sajnáljuk, hogy úgy tűnik, egyetlenegyet sem támogat a kormányzó többség.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő felszólaló Volner János képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a 37. ponthoz szeretnék először is hozzászólni, illetve annak az apropóján néhány megjegyzést tenni.

Rendkívül sajnálom, hogy bár kiváló szakemberek állnak a Jobbik rendvédelmi kabinetje mögött, egyetlenegy módosító javaslatunk volt, amit hajlandó volt befogadni a kormányzat, és hajlandó volt megfontolás tárgyává tenni. Itt a 37. pontban éppen arról beszéltem például és azt javasoltam, hogy a rombolás és a terrorcselekmény felderítésén kívül a megakadályozása is tartozzon a rendőrség hatáskörébe. Még ezt sem tartotta támogatásra méltónak a kormány. Egyszerűen nem értem az okát, pedig én próbáltam a magyarázatát keresni. Ha már felderítjük az elkövetőket, ha már tudomást szereztünk a terrorcselekmény elkövetéséről, uraim, akkor az már eső után köpönyeg! Egyszerűen nem értjük, hogy miért nem lehet beleírni ebbe a felsorolásba, hogy tegyük a rendőrség számára feladattá azt, hogy akadályozza is meg az ilyen cselekmények elkövetését. Egyszerűen értetlenül állunk az ilyen módosító javaslatok leszavazása előtt.

Egyetlenegy volt, megjegyzem, ami elfogadásra lelt a kormányzat részéről, ez bájos elírás korrigálása volt a részemről. Itt úgy fogalmazott a törvény, hogy a terrorizmust ellátó szervet irányítja a belügyminiszter, holott nyilván nem szeretnék ellátni a terrorizmust, legalábbis őszintén reméljük, hanem el szeretné hárítani a kormány. Ez az egy módosító javaslatunk volt, amit elfogadott a kormányzat, és azt mondta, hogy ez szerinte is indokolt. Megjegyzem, akkora meglepetést nem látott a világ, hogy ezt ne látta volna indokoltnak a belügyminiszter úr vagy akár maga a kormány. De tényleg őszintén csalódott vagyok, hogy az összes többit azonban nem.

Az ajánlás 1. pontjában a rendőrség feladatainak felsorolását találhatják képviselőtársaim, illetve az ehhez fűzött, általam írt módosító javaslatokat. Először is szerettem volna beletenni ebbe a pontba azt, hogy a rendőrség feladatai között szerepeljen az is, hogy ellátja az idegenrendészeti hatósági jogköröket, és idegenrendészeti ellenőrzést végez. Mert most, őszintén szólva, képviselőtársaim, ha nem a rendőrség végzi - most már, ugye tudjuk, hogy nincs határőrség, bár szerintünk, a Jobbik szerint jó lenne, ha ismét lenne -, akkor nem tudom, hogy ki fogja ezeket a feladatokat végezni, mert én feltételezem, hogy nem az ÁNTSZ-re szeretnénk az idegenrendészeti ellenőrzéseket bízni vagy nem is a munkavédelmi főfelügyelőségre, tehát abszolút itt a helye. Egyszerűen nem értjük azt sem, hogy a kormányzat ezt a pontot miért szedte ki.

Ha már itt tartunk és annál, hogy milyen rendőri egységnek kellene idegenrendészeti ellenőrzést végeznie: csak megjegyezném, tisztelt képviselőtársaim, azért emlegettük a vita korábbi szakaszaiban és azért jegyzem meg most is azt, hogy célszerű lenne egy specializált képzésben részesülő rendészeti egységnek végezni - hívják ezt határrendészetnek vagy határőrségnek, gyakorlatilag édes mindegy, vagy magának a rendőrségnek -, mert olyan nagy mértékű az okmányok kibocsátása a világban, azok annyira sokszínűek, hogy ezt csak specializált rendőri egységek tudják megfelelően kezelni. Maga az Európai Unió is számos feladat elé állítja a rendészeti szerveket akkor, amikor a különböző előírásait számukra megfogalmazza kötelező jelleggel. Gyarlóság lenne elvárni attól a rendőrtől, aki esetleg egy nappal korábban még egy baleset helyszínén látott el helyszín-biztosítási munkákat vagy egy bűncselekmény helyszínén intézkedett vagy egy családi botrányt próbált meg szakszerűséggel kezelni az aktuálisan érvényben lévő távol tartási szabályok betartásával, hogy majd az idegen állampolgárok ellen ugyanolyan szakszerűséggel jár el, és ugyanúgy felismeri azt, hogy milyen idegenrendészeti intézkedéseket kellene neki ott a helyszínen foganatosítania.

(13.30)

Szintén hozzátettük azt, hogy hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervekkel is együtt kell működnie a rendőrségnek - ez még mindig az 1. ajánlási ponthoz tartozó kérdés -, és felkérés esetén - ismét egy ilyen kiegészítés - karhatalmi erővel biztosítani kell más hatóságok törvényes intézkedéseinek teljesülését. Én nagyon indokoltnak tartanám, hogy legyen bent itt a tételes feladatlistában ez a pont is, ugyanis gondoljanak csak arra, képviselőtársaim, hányszor kerültek már APEH-ellenőrök vagy egyéb hatóságok bajba akkor, amikor mondjuk, a kínai piacot mentek ellenőrizni, és egész egyszerűen nem tudtak a hatósági intézkedéseknek érvényt szerezni, hiszen nem állt mellettük vagy nem állt mögöttük karhatalmi támogatás. Különösen fontosnak tartanánk azt, hogy a rendőrség számára itt is nevesítsük az ilyen intézkedésekben való részvétel kötelességét. Meglehetősen pongyolán fogalmaz egyébként a törvényjavaslat egyéb helyeken ezt illetően, ezt tehát tételesen is így kellene szerepeltetni.

Még egy ugyanennél az ajánlási pontnál. A mellékbüntetéses személyeket tipikusan a rendőrség ellenőrzi. Ez megint nem az ÁNTSZ meg nem a munkavédelmi főfelügyelőség feladata, hanem a rendőrségé. Itt arra gondolunk, ha valakinek bevonták a jogosítványát vagy valamilyen egyéb mellékbüntetés hatálya alá tartozik, a rendőrség feladata az, hogy megvizsgálja ezt az embert, hogy ő most vezet vagy nem vezet. Ne egyszerűen arra bízzuk, hogy talán beleesik majd valahol egy közúti ellenőrzésbe, ahol kiderül, hogy ő jogosulatlanul használja az autóját, hanem egész egyszerűen tegyük a rendőrség számára itt is kötelezővé, mint ahogy az életben is kötelező számára, de bele kell tenni ezt a törvénybe is, annak a kötelezettségét, hogy a rendőr igenis ellenőrizze le, hogy ez az ember életvitelszerűen hogyan él, vezet autót vagy nem vezet autót, ha vezet autót, akkor pedig hozza meg a szükséges intézkedéseket.

Köszönöm szépen, elnök úr, rövidesen újból szót kérek és folytatom. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Dorosz Dávid képviselő úr, az LMP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 11., 14., 16. és 54. szakaszához szeretnék hozzászólni. A 11. pontban mi is kezdeményeztük azt, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat, illetve a Terrorelhárítási Központ vezetőjét az illetékes parlamenti bizottság meghallgathassa. Erre vonatkozóan nagyon jó lenne valami érvet hallani, hogy ezt miért nem teszi lehetővé a javaslat, miért nem élvezhetjük mi is Orbán Viktor kedvenc testőrének az elragadó személyiségét legalább a meghallgatásakor. Erre nem láttunk semmilyen használható és értelmes érvet. Nagyon remélem, hogy ezt az államtitkár úr a végén elő fogja vezetni, mert meghalunk a kíváncsiságtól.

A 14. pontban a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban, amit alapvetően támogattunk, hiszen ez nyugati példák alapján került bevezetésre, viszont a nyugati példákban az is szerepel, hogy a megbízhatósági vizsgálat eredménye folytán nem lehet büntetőfeljelentést tenni, és büntetőjogi következményekkel nem lehet ezt szankcionálni, éppen erre teszünk javaslatot ebben a javaslati pontban is.

Szintén a 16. pontban a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban megint egy nagyon homályos, összevissza szabályozást látunk a javaslatban, hiszen a "dokumentálni" szó semmilyen konkrét jelentéssel nem bír arra nézvést, hogy ezeket a megbízhatósági vizsgálatokat hogyan rögzítik, hogyan tudja az ügyész azt ellenőrizni, hogy pontosan milyen cselekményekre hogyan került sor. Erre vonatkozóan egy pontosítást nyújtottunk be, hogy legyen erről pontos jegyzőkönyv, ami alaposan és jogi normákkal körbebástyázva szabályozza azt, hogy az ügyész milyen mértékben és milyen részleteiben láthatja az elvégzett cselekményeket.

Szintén nagyon fontos, ami az állomány nyugalma és az állomány szempontjából egy kiemelt kérdés, ez az átvezényléssel kapcsolatos, hogy itt önök egy kétórás meg nem határozott időlimitet állítottak be. Úgy gondoljuk, hogy két óra, ha azt személygépkocsival lehet megtenni, iszonyú távolságokat jelent, ezért egy pontosítást nyújtottunk be itt is, hogy ez tömegközlekedési eszközzel számított két óra legyen. Ebben maximalizáljuk azt a távolságot, amire az állomány tagjainak ezt a pluszkötelezettségét beállítjuk, hiszen alapvetően látjuk, hogy mind a megbízhatósági vizsgálattal, mind pedig a kifogástalan életvitel fogalmának abszolút jogállami keretek között nem értelmezhető szabályozásával egy nagyon nagy pluszterhet, egy plusz vegzálási lehetőséget teremtenek az állománnyal szemben. Úgy látszik, önök teljesen bizalmatlanok és semmilyen mértékű bizalmat nem táplálnak a rendőrség állományával szemben, mi meg úgy gondoljuk, hogy igenis alapvető bizalommal kell fordulnunk annak érdekében, hogy tőlük eredményes és sikeres munkát várhassunk el.

Alapvetően, ahogy már az általános vitában is elmondtuk, ez a javaslat semmi másra nem szolgál, mint hogy önök fogják, és a rendőrséget begyűrjék a saját hatalmi koncentrációjuk jegyében maguk, illetve a belügyminiszter alá. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Ház! Tovább folytatnám kiemeltebb módosító javaslataink ismertetését, és kérem továbbra is az önök támogatását kormánypárti képviselőktől, hogy tényleg állítsuk meg ezt az irányt, és ne teljesítsük be azt az orwelli világképet, amelyet valóban az elmúlt nyolc évben valóságként élhettünk meg, inkább építsük le ezeket a diktatórikus intézményeket, és inkább valóban a jogállamiságot állítsuk helyre. Ennek keretében egy nagyon nagy és keserű tanulsága volt a 2006. őszi vérengzéseknek, megtorlásoknak, hogy a rendőrséggel szembeni kártérítési igények körében nem lehetett egyablakos rendszerben kárigényt érvényesíteni.

Az ajánlás 30. pontjában, 60. sorszámon előterjesztett módosító javaslatommal a külföldi rendőri intervenciós csapatokra vonatkozó szabályozás egyidejű kiejtésével ide illesztettem be a felelősségi szabályok rendszerét, a reformját, hiszen a külföldi intervenciós rendőri csapatok egyébként megengedhetetlen alkalmazására vonatkozóan önök fontosnak tartották, hogy külön felelősségi szabályokat rögzítsenek a javaslatban. Én úgy gondolom, jó, hogy ilyenre gondoltak, viszont akkor ejtsük ki ebből a rendszerből a külföldi intervenciós rendőri csapatokat, viszont tartsuk meg a szabályozást, és alakítsuk rá a jelenlegi magyar rendvédelmi szervekre.

Ennek a lényege az - ami már egyébként a Civil Jogász Bizottság és annak idején az összes jogvédő szervezet támogatását élvezte, sőt mi több, ellenzékben a Fidesz is nagyon erőteljesen támogatta -, hogy amennyiben a rendvédelmi szervek bármelyik tagja kárt okoz, mondjuk, egy tüntetésfeloszlatás kezelése vagy bármely erőszakos esemény során harmadik személynek, akkor utóbb az állam legyen a helytálló, tehát hasonlóan, mint a büntetőeljárási törvény kártalanítási szabályai jelenleg is szólnak, az állam legyen a felelős, és ne kelljen a polgárnak adott esetben 3-4 különböző rendőri szervvel szemben, amelyek adott esetben még egymásra is hárítják a felelősséget, de mindenképpen közösen próbálnak minél zavarosabb védekezéssel szembeszállni azzal a kompenzációs kötelezettséggel, amellyel viszont az állam az államigazgatási jogkörben okozott kár körében a polgári törvénykönyv 349. §-a szerint tartozik felelősséggel.

Tehát ezt a rendszert vezetné be, ezt az úgynevezett egyablakos rendszert vezetné be a módosításom a rendészeti szervek által okozott károkra. Úgy gondolom, hogy elég egyszerű és lényegre törő szabályozás, mondom, amit annak idején és most is a jogvédő szervezetek, illetve ellenzékben a Fidesz is támogatott. A dolog lényege az lenne, hogy így nem a rendészeti szervek lennének a felelősség végpontján álló helyálló szervek, hanem a rendészetért felelős miniszter, belügyminiszter által képviselt magyar állammal kellene ezt a tárgyalást lebonyolítani.

Egyébként erre konkrét példát és jogalapot ad az a nemrégiben közösen elfogadott, legalábbis jobbikos támogatást élvező országgyűlési határozat, amellyel a 2006. őszi áldozatok jóvátételét rendezte még júniusban egy országgyűlési határozat. Ez alapján történt meg most már - egyébként a Belügyminisztérium tényleg hathatós közreműködésével és képviseletében - a károk rendezése, de hát még vannak nyitott tételek, nyilván. Reméljük, hogy mindenki megkapja a jóvátételt, de ez egy jó példát mutatott arra, hogy van nyitottság a kormányzatban arra, hogy ezt az egyablakos rendszert végre bevezessük. A jogbiztonság elve ezt rendkívüli módon megkívánja meg a hatékony jogorvoslati jog, amelynek a része az, hogy kompenzációt kapjanak az ilyen jogsérelmet szenvedettek.

Visszatérve még egy pillanatra azért arra a felvetésre, amit több, egyébként ellenzéki képviselőcsoport is egybehangzóan vitat. Tehát mindenképpen kérem a kormányt, hogy gondolkozzon el erőteljesen, hogy azért a nemzeti együttműködés rendszerébe mennyire engedi be a társadalom valós hangjait, tehát valóban ne dugaszolja el füleit azon panaszokkal szemben, amelyek itt akár az LMP, akár az MSZP, akár a Jobbik részéről közösen fogalmazódtak meg a bírósági engedélyhez nem kötött titkos adatgyűjtés kiterjesztése kapcsán.

(13.40)

Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy intő jel, hiszen azért sok mindenben nyilván nem tudunk egyetérteni, de például többek között a külföldi intervenciós rendőri csapatok bevetését egyedül csak a Jobbik ellenzi; mondjuk, ez is feltűnő azért, és nyilván mutatja, hogy valójában mennyire szeretnénk a szuverenitásunkat megőrizni. Mi ebben végképp eltökéltek vagyunk, a nemzeti önrendelkezés pártján vagyunk, és nem gondolom, hogy a nemzeti önrendelkezés helyreállt volna, mint ahogy a nemzeti egyetértés nyilatkozata ezt írja.

Az a nagyon komoly kérésünk tehát, hogy ezt most még az utolsó percben tényleg fontolják meg, térjünk le arról a megengedhetetlen irányról, amit ennek a javaslatnak ezek az aggályos rendelkezései megfogalmaztak, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor a társadalom elementáris erejű tiltakozása, felháborodása lehet éppen az, amely utóbb aztán akár már indokolhatja is a külföldi intervenciós csapatok bevonását, akik ráadásul fegyverrel és intézkedési jogkörrel egy úgynevezett válsághelyzet-klauzula alapján egyébként bármikor bevethetőek, hiszen egy rendkívül szubjektív kiterjesztett értelmezéssel lehetne őket úgymond bármilyen, közvetlen bűncselekmény veszélyével fenyegető helyzetben segítségül hívni.

A velseni szerződés az európai csendőrség felállításáról rendelkezett; hála istennek, ennek nem vagyunk részesei, de ez már egy nagyon intő jel volt arra, hogy ilyen intézmények Európában működnek, és ennek az integrációnak semmilyen módon nem lehetünk részesei. Ha ezt nemzetközi kötelezettség írja elő számunkra, akkor bizony Magyarországnak kötelessége mindent megtenni - pláne most az európai uniós elnökség vezetésével - annak érdekében, hogy egy ilyen irányú integráció az európai emberek érdekeit, de a magyar emberek érdekeit sem szolgálja.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány részéről Kontrát Károly belügyi államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitában többször elhangzott a külföldi intervenciós csapatok részvétele, illetőleg még az általános vitában az a félelem fogalmazódott meg, hogyha ezek a külföldi intervenciós rendőri csapatok Magyarországon tömegoszlatásban vesznek részt - éppen Gaudi képviselő úr mondta -, ezt egyedül a Jobbik ellenzi.

Tisztelt Képviselő Úr! Ezt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség és a kormány is ellenzi, hiszen erről szó sincs a törvényjavaslatban; jelenleg nincs olyan magyar jogszabály, ami ezt lehetővé teszi, és nincs olyan nemzetközi kötelezettség, amelyet a mi kormányunk beterjesztene, hogy ezt a magyar jog részévé tesszük. Szeretném leszögezni itt a tisztelt Ház előtt, hogy amíg ez a kormány működik, addig külföldi intervenciós rendőri csapatok Magyarországon tömegoszlatásban nem vesznek részt, erre ez a törvényjavaslat sem ad lehetőséget elfogadása esetén, és a jelenleg hatályos magyar jogszabályok sem teszik ezt lehetővé; erre nincs szükség, ezt mi nem támogatjuk.

Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, akik erről beszélnek, és akiknek fontos, hogy a szavahihetőségük fennmaradjon, és fontosnak tartják azt, hogy amit mondanak, az igaz legyen, akkor kérem, erre ne térjenek ki, hiszen - még egyszer mondom - külföldi intervenciós rendőri csapatok nem vesznek részt Magyarországon tömegoszlatásban, eddig sem vehettek részt, ezután sem fognak részt venni. Ami pedig a törvényjavaslatban szerepel, az egy nagyon szűk kört érint: külföldi rendőri erők a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben, valamint válsághelyzet esetében nagyon szűk körben, behatárolt módon vehetnek részt. És mondom, ez a törvényjavaslat teljes mértékben figyelembe veszi a magyar nemzeti érdekeket.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőnek Harangozó Tamás képviselő urat szólítom, az MSZP képviselőcsoportjából, őt majd Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr fogja követni.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak szeretném még egyszer nagyon határozottan leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt programjának része lesz, hogy azt a Terrorelhárítási Központot, amit ez a törvény most létrehoz, megszüntesse, felszámolja, a jelenlegi formájában többet ne létezhessen, amint erre lehetősége lesz.

Ez a Terrorelhárítási Központ most a politikai önkény, a zavaros viszonyok és egyébként minden ilyen típusú kormányzati megnyilvánulás szimbóluma már most is, és sajnos biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben is az lesz. Azt szeretnénk, ha egyébként a nagyon fontos és kiemelt célként kezelendő terrorelhárítás, a gyors reagálású egységek és egyébként a TEK-be belepasszírozott egyéb funkciók az általános rendőrségi hatáskörrel rendelkező szerv irányítása alatt, egyébként kiemelt helyen működnének majd a jövőben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Újra Kontrát Károly államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, kibújt a szög a zsákból: sajnálattal hallom, hogy a Magyar Szocialista Pártnak nem fontos a terrorizmus elleni küzdelem.

Tisztelt Képviselő Úr! 2001. szeptember 11-e óta megváltozott a világ, megváltozott a világ viszonya a biztonsághoz; úgy gondolom, hogy egy erős, modern államnak, amely az Európai Unió része, az Európai Unió tagja, fontos erőket kell biztosítani, illetőleg forrásokat fordítani a terrorizmus elleni küzdelemre. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Úgy gondoljuk, hogy a Terrorelhárítási Központ munkája, a terrorizmus megelőzése, annak felszámolása, elhárítása mindig olyan tevékenységet jelent, amely a közérdeket szolgálja, eleget tesz a magyar nemzeti érdekeknek, eleget tesz a nemzetközi kötelezettségeinknek.

Kérem képviselő urat, hogy vizsgálja felül ön és a Magyar Szocialista Párt is ezt az álláspontját, és támogassa a kormány törekvéseit, amely a terrorizmus megelőzésére, elhárítására és felszámolására irányul.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdekes vitának vagyunk tanúi, hiszen, ha jól látom, a kormánypártok és az MSZP most azon vetélkednek, hogy hogyan tudnak elkötelezettebb hívei lenni a terrorizmus elleni harcnak, amelynek sajnos a legfőbb csapásiránya az egész világon megfigyelhető jelenségként leginkább arról szól, hogy azon személyekkel és csoportokkal szemben használják a terrorizmus bunkósbotját, akik a világon uralkodó globális rend alapjait kérdőjelezik meg, egy nemzeti önrendelkezésen alapuló, tisztességes társadalomban gondolkodnak, és olyan fogalmakkal operálnak, mint például a nemzeti önrendelkezés. Azt gondolom tehát, hogy ez egy nagyon rossz irány, és nem ezen kellene vitatkozni, hanem valóban megnézni a törvény pontos megfogalmazását.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem látok olyan jogszabályi korlátot a válsághelyzet definíciójánál, amely kizárná azt, hogy egy olyan közvetlen fizikai fenyegetést jelentő cselekmény esetén, amely mondjuk, adott esetben utcai tiltakozássorozatra is ráhúzható, miért ne lennének bevethetők ezek a csapatok. Akkor úgy kellett volna megfogalmazni ezt a normát, hogy az egyértelműen és világosan zárja ki, hogy tömegoszlatásra... - ha ilyen jellegű módosító javaslattal éltek volna, vagy ezt még valamilyen formában megtalálnánk, hogy ez belekerüljön, akkor persze egészen más lenne a dolog, csak még mindig megmarad az a kiskapu, amit ez a lehetőség biztosít, tehát a terror elleni harc. A legjobb eszköze egyébként az lenne - ezt már többször elmondtuk itt a parlamentben -, hogy vonjuk ki a csapatainkat azokból az országokból, azokból a válságövezetekből, Afganisztánból és Irakból, ahol valóban terrorfenyegetéssel járó kockázattal jár a magyar csapatok jelenléte, mert ez az, ami igazán biztonsági kockázatot jelent. De az, hogy ilyen módszereket vezetünk be a magyar jogrendbe, egy olyan fenyegetést, egy olyan erőhatalmat jelent, amely nagyon rossz üzenet, és amelyet minden, szabadságot szerető magyar ember nevében vissza kell utasítanunk.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Akkor még egyszer szeretném mondani, államtitkár úr, mert biztos félreérthető voltam, hogy ennek a terrorelhárító központnak mint szörnyszülöttnek a létét szeretnénk mi megkérdőjelezni, és szeretnénk üzenni mindenkinek, hogy nem tartjuk elfogadhatónak; a terrorelhárítást - az előbb is elmondtam szó szerint - mint tevékenységet nagyon fontosnak tartjuk.

A gyors reagálású csapatok, a kommandó jó felszereltségét és bevethetőségét nagyon fontosnak tartjuk. Azt egyébként, ami ebben a vitában kialakult, aminek szerintünk az alapja sem áll meg, hiszen az ország külső terrorfenyegetettsége az utóbbi években semmiképpen nem nőtt, a belsőt meg, ha jól emlékszem, a jelenlegi, Lázár úr által kommunista mentalitásúnak nevezett rendőrség a Nemzeti Nyomozó Irodán és egyéb szervein keresztül valahogy csak-csak kezelte, a Nemzetbiztonsági Hivatal azért valahogy csak megoldotta ezeket az ügyeket. Azt gondolom, ez azon kollégák munkájának lebecsülése és arcul csapása, akik eddig is ezekben a szervekben dolgoztak, hogy az egész úgy van beállítva, mintha itt semmiféle terrorellenes tevékenység a Magyar Köztársaság területén a rendőrségnél és a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, az elhárításnál nem történt volna, hanem most jön egy szuperszerv, amelyik ezt majd meg fogja oldani. Ez nem igaz: felkészült, tisztességes, jó szándékú és nagyon jó szakmai színvonalon dolgozó emberek végezték eddig is az NNI-nél, a rendőrségnél, az NBH-nál és egyéb szerveknél ezt a munkát, akiknek egyébként elismerés jár, és azt gondoljuk, hogy ez a TEK pedig így, ahogy van, mint szervezet, elfogadhatatlan, és ezért gondoljuk úgy, hogy ennek meg kell majd szűnnie.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(13.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Újra Kontrát Károly államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálattal hallom, hogy Harangozó képviselőtársunk politikai haszonszerzés érdekében a Terrorelhárítási Központ állományát szörnyszülöttnek nevezi. Én ezt visszautasítom a személyi állomány nevében. Ez a szervezet a Magyar Köztársaság polgárai érdekében látja el a feladatát, közfeladatot lát el, nagyon fontos feladatot lát el. Senki nem állította egyébként, hogy korábban, a központ megalakulása előtt terrorelhárítási tevékenységet vagy -felszámolási tevékenységet nem végzett. Ez az új központ válasz a kihívásokra, ezt korábban is elmondtuk, ez egy erős, modern állam olyan szervezete, amely a terrormegelőzés, az -elhárítás és szükség esetén a -felszámolás érdekében fejti ki tevékenységét.

Arra kérem a tisztelt képviselő urat, hogy ha már a kormány előterjesztésének, ennek a törvényjavaslatnak nem adja meg a kellő tiszteletet, de a Terrorelhárítási Központ munkatársainak, a hivatásos állománynak legalább azt a tiszteletet adja meg, azt az esélyt adja meg, hogy a működésükkel bebizonyítsák, a tevékenységük közérdekű és nagyon fontos tevékenység.

Még egyszer mondom: visszautasítom, hogy szörnyszülöttnek nevezze ezt a fontos szervezetet, és ezzel megsértse a személyi állományt. Kérem önt, kérjen az állománytól bocsánatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik, a Jobbik-képviselőcsoportból, kétperces hozzászólásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Harangozó Tamás képviselőtársunk szavai után azért meg kell szólalnom, hiszen azért finoman szólva nevetségesnek érzem azt, hogy ő elégedettnek, eredményesnek és kielégítőnek nevezi azt a fajta terrorelhárító kezelést, amit a magyar rendőrségi, nemzetbiztonsági, ügyészségi szervek bonyolítottak.

Azt hiszem, erről elég sokat tudna mesélni Budaházy György és 17 társa, akikkel szemben olyan tisztességtelen módon folyt már az első pillanattól kezdve az eljárás, amely a házkutatások során olyan elképesztő törvénysértésekhez vezetett, mint például 12 órán keresztül ültették a kanapén azt a fiatal hölgyet, aki egyedül volt otthon, farkasszemet nézve 50-60 álarcos kommandóssal, majd számára még a bűnjelzacskó aláírását sem biztosították, és az összes lefoglalt bizonyíték ebben a formában felhasználhatatlan az eljárásban, de akár beszélhetünk az első Magyarok Nyilai-ügy kapcsán Draskovics Tibor módszereiről, amelyek során egyetlenegy embert sem gyanúsítottak meg, viszont hajnali 3-kor bilincsbe verve vitték fel tanúkihallgatásra az embereket, és lisztet meg egyéb ilyen, úgymond komoly robbanóanyagokat találtak náluk.

Tehát azt gondolom, ezt a gyakorlatot nem szabadna követni még gondolatilag sem, de jogalkotási szinten sem, éppen ezért fordulok még egyszer az államtitkár úrhoz, kérve tényleg a támogatását, annak érdekében, hogy állítsuk meg ezt a folyamatot.

Ugyanakkor az egyablakos rendszer kapcsán mindenképpen kérem a kormánytöbbség feltétel nélküli támogatását, legalábbis most mindenképpen reakciót szeretnék hallani, hogy miért ne lenne jó megoldás az, hogy akiket, mondjuk, akár egy ilyen jogellenes házkutatás vagy bármilyen más törvénysértés, személyes szabadsághoz vagy személyhez fűződő jogsértés ér a rendőri szervek részéről, miért ne fordulhatnának az egyablakos rendszer keretén belül a Belügyminisztériumhoz, miért kellene olyan Canossát járniuk, amelyet a 2006 őszi áldozatok közül több tucatnyian megjártak, és ez bizony rendkívüli mély sebeket, nagyon komoly hátrányokat eredményez azoknál, akik ennek elszenvedői.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most rendes felszólalásra Volner János képviselő úrnak adom meg a szót, aki folytatja az előzőekben abbahagyott felszólalását. Parancsoljon!

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Folytatnám az ajánlás 3. pontjával, a 23 módosító javaslatom közül ez is benne volt abban a 22-ben, amit leszavazott a kormányzat. Ez is a tipikus iskolapéldája annak, hogy mi az, amit nem érdemes leszavazni, mert nevetségessé válunk.

Idéznék; itt az automatizált keresés körében végezhető adatlekéréseket szabályozza az adott törvényi rendelkezés. Itt arra szűkítette le a kormányzat, hogy a közlekedésrendészeti intézkedés céljából lehet ezeket megtenni. Én ezt kiegészítettem azzal, ismerve a prümi határozat szövegét, hogy a közrend és a közbiztonság érdekében folytatott intézkedések céljából is lekérhetőek legyenek automatizált kereséssel az adatok, de ezt leszavazta a kormányzat.

Most ahhoz képest ugyanennek a törvényi rendelkezésnek szeretném idézni az indokolását, ez a 14. §: "A gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése körében a prümi határozat szövege lehetővé teszi a közrend és a közbiztonság fenntartása során végzendő kereséseket." Magyarul, uraim, én nem tettem mást, csak amit önök kifelejtettek az eredeti törvényjavaslat szövegéből, azt beletettem önök helyett. Magában az indokolásban is ez szerepel, nem én találom ezt ki, a prümi határozat lehetővé teszi ezt az önök számára. Egyszerűen nincs olyan szakmai magyarázat, ami ezt megmagyarázná, hogy miért kerül ki a törvény szövegéből, megjegyzem, ha még érvként az önök indokolásában is szerepel. Önök indokolták meg ezzel a törvényjavaslatot, tehát valami egészen elképesztő!

Sőt, továbbmennék egyébként, hogy mivel folytatódik, csak hogy lássuk, mennyire tág nemzetállami kereteket biztosít az automatizált lekérdezések körében az Európai Unió. Azt mondja: ez azt jelenti, hogy a keresésre nem csupán konkrét bűncselekmény megelőzése vagy üldözése során vagy szabálysértési eljárásban kerülhet sor, hanem a közbiztonságért és a közrendért felelős szerv - zárójelben: a rendőrség - egyéb, a közbiztonság és a közrend fenntartására szolgáló hatásköreinek gyakorlása során is élhet az automatizált keresés lehetőségével. Most ezt szeretnénk megteremteni, pont amiről tetszenek beszélni az indokolásban is, de ezt a javaslatunkat is lesöpörték. Azt hiszem, ez kiválóan mutatja, szakmailag mennyire alapos tevékenység volt az, amit a kormány végzett akkor, amikor elbírálta a Jobbik módosító javaslatait, és egytől egyig ezek gyakorlatilag a kukában végezték, pontosabban egy kivételével, ami egy elírást korrigál.

(A jegyzői székben Földesi Gyulát Erdős Norbert,

Göndör Istvánt Szilágyi Péter váltja fel.)

Fontosnak tartjuk azt, hogy a 23. pontban szereplő kordonozással kapcsolatban, amikor a rendőrség elkerít egy-egy közterületet a járókelők elől, elzárja ezt a gyalogos és az autós forgalom elől, ennek a szabályaihoz is beterjesztettem módosító javaslatokat. Itt csak idézni szeretném, hogy milyen határidőket állapít meg jelenleg a törvény: a rendőri szerv vezetője 15 napra zárhatja le, 15 naponként köteles felülvizsgálni a saját döntését, azután ezt meghosszabbíthatja, az ő főnöke... - bocsánat, 5 napra zárhatja le, az ő főnöke 15 naponként köteles felülvizsgálni ezt a döntést, majd pedig az országos rendőrfőkapitány 30 naponként.

Most emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a Fidesz az elmúlt országgyűlési ciklusban, pontosabban az elmúlt kettőben megtapasztalhatta már a kordonozás áldásosnak nem mondható hatásait. Maga Orbán Viktor miniszterelnök úr haladt a Fidesz képviselőcsoportja élén, ami itt, nem messze tőlünk, száz méternyire a Parlament épülete előtt szétbontotta a rendőrség által felállított acélkordonokat. Emlékszünk ezekre a tv-nyilvánosság előtt látható felvételekre. Megjegyzem egyébként, hogy teljes joggal tették, hiszen teljesen felesleges volt ezeknek a kihelyezése, maga a jogalap is erősen kétséges volt erre az intézkedésre.

A sok kordonozás után azt a rendőrtisztet, aki ezt a kordonozást rendszeresen végezte itt a környéken, "Kordon Józsiként" ismerte el a rendőrtársadalom, és gyakorlatilag a mai napig is így emlegetik, bár tudomásom szerint már nyugdíjba ment. Tehát finoman szólva nem egy magas presztízsű munka, ezért is lenne különösen fontos az, hogy figyeljenek oda, legyenek kedvesek, ezekre a határidőkre. Tudja, azt javasoltuk, hogy a rendőrség részéről eljáró parancsnok, aki elrendelte a kordonozást, 5 napról 2 napra csökkentse azt az időintervallumot, amíg köteles felülvizsgálni a korábbi döntését és azt, hogy egyáltalán megvan-e még ennek az intézkedésnek az alapja. Az ő vezetője esetén 15-ről 7 napra, azaz gyakorlatilag megfeleztük volna a felülvizsgálati időt, az országos rendőrfőkapitány vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója esetén pedig 30 napról 15 napra mérsékeltük volna azt az időt.

Csak még egyszer utalnék rá: akkor, amikor a magyar állampolgárok elől elzárjuk, mondjuk, a főváros egyik legszebb közterét, és korlátozzuk őket a szabad mozgásukban, akkor annak igen-igen alapos okának kell lennie, hogy ezt megtesszük-e, és ha megtesszük, akkor meddig. Különösen fontosnak tartanánk azt, hogy ezen a téren az eddigi kordonozási gyakorlattal legalább a Fidesz-kormány próbáljon szakítani, mégis többek között elvileg, legalábbis tudomásom szerint ezért történt a kormányváltás.

Köszönöm szépen, elnök úr, és újból szót kérek, mert folytatom. (Taps a Jobbik soraiban.)

(14.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Kiss Sándor képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 67. pontjához szeretnék hozzászólni, amelyben az van, hogy a külföldi intervenciós erők létszámát korlátozni kellene. Magyarország egy elég sokat szenvedett ország, ahol sok külföldi haderő fordult meg, és ez olyan mély nyomott hagyott az emberekben, amely máig él; hogy legalább megnyugtassuk az embereket afelől, hogy nem kell tartaniuk idegenrendészeti egységektől, idegen megszállóktól, jelezzük ebben a törvényben. Államtitkár úr ingatja a fejét, de amikor ilyesmit olvashatok internetes portálon, hogy idegen gumibotoktól fél a Jobbik... - tehát az emberekben az a képzet társul, hogy külföldi rendfenntartókat hozunk, fegyveres rendfenntartókat hívunk be azért, mert a magyar rendőrség nem bírja ellátni a feladatát.

Kérem szépen, félnek az emberek. Én megértem államtitkár urat, és megértem a kormányt, hogy szó sincs arról, hogy a magyar lakosság megrendszabályozására és megfékezésére idegen rendfenntartókat hívnának be, de az emberekben mégis él ez a gondolat. Csak azért javasoltam volna valami szabályozó beiktatását, hogy legalább nyugtassuk meg az állampolgárokat az ügyben, hogy szó sincs arról, hogy esetleg a dunaszerdahelyi rendőrök jönnek ide egy futballmeccset biztosítani. Erre kérnék valamiféle megoldást, természetesen kapcsolódóval vagy bármivel lehet. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most soron kívül szót adok Kontrát Károly államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kiss Sándor képviselőtársam javaslatát nagyon szimpatikusnak tartom, és arra kérem önt, képviselőtársam, hogy fogjunk össze, együtt nyugtassuk meg az embereket, a magyar embereket, a magyar polgárokat, hogy itt külföldi intervenciós csapatok magyarországi jelenlétére soha nem fog sor kerülni. Soha nem fog sor kerülni! Ez a javaslat ezt nem tesz lehetővé, még egyszer mondom. A korábbi jogszabályok sem teszik lehetővé. Mi nem szeretnénk, ha ez bármikor is bekövetkezne.

Ha ilyen eset mégis, ha ennek jeleit tapasztalná, szóljon nekem, szóljon ennek a kormánynak, és mi a magyar nemzeti érdekeket érvényesíteni fogjuk. Itt külföldi intervenciós rendőri csapatoknak a magyar emberek elleni bevetésére, ígérem, soha nem kerül sor. De akkor mondják el önök is, hogy ez a félelem megalapozatlan, erre a félelemkeltésre nincs szükség. Ha elolvassák ezt a törvényjavaslatot, még egyszer mondom, akkor azt kell mondani, hogy egy veszélyforrást kipipálhatnak, mert rájönnek, és elfogadják az én érveimet, hogy ez egy megalapozatlan félelem. És ezt mondják el mindenkinek!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Volner János képviselő úr jelentkezett, hogy folytatni szeretné a felszólalását. Parancsoljon, képviselő úr!

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Kénytelen vagyok, elnök úr, sajnos többször szót kérni, ugyanis 23 javaslatból 22-t lesöpört a kormány, és most próbálom meggyőzni a képviselőtársakat, hogy indokolt volt a többi javaslatom benyújtása is, és kérem azt, hogy fogadja majd el a kormány.

A 25. ajánlási ponthoz kapcsolódóan szeretnék szólni. Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segélynyújtás szabályait tartalmazza az adott törvényi cikkely. Az Európai Unió más tagállamaival kellene ezen a területen együttműködni. Csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium alá tartozik a katasztrófavédelem, a tűzoltóság kérdése is, a szakmai irányítás az önöké. Itt hozzátettük volna azt is, hogy az egyéb természetű segítésnyújtás mellett, ez szerepel a módosító javaslatomban, rendészeti és katasztrófaelhárítási vagy kármentési feladatokat is szolgáló felszereléseket is biztosítson a rendőrség is, illetve a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó bármely más hatóság. Megjegyzem, maga a rendőrség is rendelkezik bizonyos technikai eszközökkel.

Egyszerűen nem értjük, hogy miért nem fogadják el ezt a módosító javaslatot, ami egy ilyen katasztrófahelyzet esetén egy tényleg abszolút humanitárius célból történő technikai segítségnyújtás kereteit tartalmazza. Ennek sem látom semmilyen reális magyarázatát, semmilyen szakmailag indokolható okát. Tehát ha a törvényjavaslatból kiderül az, hogy kommandósokat küldhet egyik európai uniós tagállam a másikba, és ugyanúgy fogadhat is ilyeneket, akkor nem értjük azt, hogy egy-egy humanitárius katasztrófa elhárításának technikai eszközeit miért ne fogadhatná be. Ennek egyszerűen nincs épkézláb oka. Azt látom, hogy sajnos a kormányzati arrogancia győzött, és csak azért, mert jobbikos egy javaslat, ezt is lesöpörte, ezt is visszautasította a kormányzat.

A 27. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatom tartalmával folytatom. Ez, ugye, azt tartalmazza, hogy ha az Európai Unió más tagállama a rendészeti feladatokat lát el Magyarországon, milyen módon alkalmazhat kényszerítő eszközöket, illetve lőfegyvert. Hát én itt hozzátettem azt, hogy nemcsak ki kell oktatni ezek használatára és a magyarországi alkalmazhatóság feltételeire, hanem lehetőség szerint a magyar rendőrökével megegyező elméleti vizsgát is kell végeznie. Megjegyzem, maguk a rendőrök nagyon hasonló képzésben részesülnek, és hasonló az Európai Unió vonatkozó joganyaga is, de nem teljesen ugyanaz. Az, hogy elmondjuk a rendőrnek, még nem biztos, hogy attól még azt érteni fogja. Ha a magyar rendőrnek le kell vizsgáznia adott esetben abból, hogy bilincselést mikor és hogyan alkalmazhat, gumibothasználattal mikor és hogyan élhet, könnygázspray-t mikor alkalmazhat és a többi, akkor ezt tegyük már az idegen nemzetiségű rendőrök számára is kötelezővé.

Javasoltuk azt, hogy ez egy elméleti vizsgán nyerjen bizonyítást. Egyszerűen nem értjük, hogy miért szavazta le a kormányzat. Ha a magyar rendőröket kötelezzük erre, akkor ne gondoljuk azt, hogy az Európai Unióból Magyarországra érkezett rendőrök annyival okosabbak, ügyesebbek és tehetségesebbek, hogy nekik egyszer elmondják, megtörtént a kioktatásuk, és ezt már kiválóan tudják is alkalmazni. Különösen azért fontos ez, mert a hatósági kényszerintézkedések során az egyik legdurvább jogsértésre akkor szokott sor kerülni, amikor a kényszerítő eszközöket alkalmazzák a rendőrök, ne adj' isten, fegyvert használnak. Ezekben az esetekben különösen fontos lenne az, hogy körültekintő módon járjon el a fogadó állam rendőrsége is, és megfelelő kiképzésben, megfelelő oktatásban részesítse ezeket a rendőröket; erről aztán egy szakmailag megalapozott vizsgán is meggyőződjön.

Ezt különösen azért tartjuk fontosnak, mert, mondjuk, eljön Magyarországra egy szervezett bűnözéssel foglalkozó nyomozó, és ott sor kerül egy közös akcióra, ezzel az égvilágon semmi probléma nincs, azzal azonban már van, hogy ez a rendőr esetleg nem ismeri egészen pontosan a magyar előírásokat, nem ismeri pontosan a magyar jogi környezetet, senki nem kötelezi arra, hogy az ismereteiről vizsga keretében számot adjon.

Köszönöm szépen, elnök úr, és folytatom rövidesen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita első szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát a 61-71. pontokra, valamint a 75. pontra. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Volner János képviselő úr jelentkezett be, képviselő úr, öné a szó.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Jeleztem, hogy még hozzá szeretnék szólni az első szakaszhoz, de mielőtt még gombot nyomtam volna, már elment a hangom, és nem tudtam. Folytatnám, ha megengedi.

ELNÖK: Hát, képviselő úr, lezártam az első szakaszt, úgyhogy majd ötvözze bele a másodikba, amit még szeretne mondani.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Bajban leszek, mert jó pár ajánlási pont kimaradt, de tényleg, én jeleztem, elnök úr, hogy szót szeretnék kérni, csak roppant hamar elkerült tőlem a szó.

ELNÖK: Én csak abból tudok ítélni, ami a képernyőmön megjelenik. Mivel a képernyőn egyetlenegy darab név nem szerepelt, jelentkező nem volt rajta, ezért lezártam a vitát. És ha egyszer az elnök lezárja a vitát, azt újra megnyitni csak külön szavazással lehetne, azt pedig most, ha megengedi képviselő úr, bizonyos okok miatt nem tenném meg. Úgyhogy folytatjuk a második szakasszal, képviselő úrnak adom meg a szót.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Értem, köszönöm. A 62. ponttal folytatnám akkor, bár nem vagyok boldog, hogy átugrottunk itt öt nagyon fontos pontot. A 62. pontban az elszállított jármű forgalmi rendszámának közzétételére vonatkozó szabályokat tartalmazza a törvény. Én ezt azzal egészítettem ki, hogy nemcsak közzéteszi, hanem egészen addig biztosítja a közzétételét a rendőrség, amíg a jármű az őrizetében van. Tehát egész egyszerűen azt nagyon kevésnek látom, hogy egyszer megjelenik a honlapon, hogy elszállítottuk ezt az autót, lekérheti az állampolgár a saját autójának a rendszámát. Ezt fontos addig biztosítani a részére, amíg a járművet a rendőrség őrzi. Hiszen könnyen lehet például egy szabadság vagy egy tartósabb távollét esetén, hogy egész egyszerűen az állampolgár részére ez a lehetőség nem adott. Nem látjuk indokoltnak a javaslat elutasítását.

(14.10)

A 66. pontban a különleges intervenciós egységekre, tehát az Európai Unió más tagállamaiból Magyarországra érkező rendőrökre vonatkozó szabályokra vonatkozóan kértem azt a módosító javaslatomban, hogy a tömegoszlatásra irányuló karhatalmi fellépést is tegyük bele a törvénybe. Ez nem történt meg. Ez, uraim, egy olyan kérdés, ami nemcsak minket, nemcsak a Jobbik szavazóit, hanem a Fidesz szavazóit is erős aggodalommal tölti el. Tényleg csak azért, hogy ne egy elméleti alapú vita legyen, és ide-oda mutogatás, hogy mi szerepel a törvény szövegében, én most fölolvasom önöknek a fogalmi meghatározásokat.

Különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek, ide nem értve a közös karhatalmi fellépés keretén belül alkalmazott, tömegoszlatási intézkedésekkel kezelhető helyzetek kezelése. (Dr. Kontrát Károly: Ez az.) Mondom ezt én: "ide nem értve" - ezt ugye én tettem bele. Most bólogat az államtitkár úr, ezek szerint egyetért velem, de ez az "ide nem értve", amikor kizárjuk a törvényből azt, hogy a külföldi rendőrök is Magyarországon tömeget oszlathassanak, ez bizony egy jobbikos javaslatban volt, és vissza tetszettek utasítani.

Folytatódik ez aztán a b) ponttal a későbbiek folyamán. Válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntető törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt.

Csak jelezni szeretném, nem szűkítette le a törvényjavaslat a terrorcselekmény fölszámolására, megakadályozására a törvényi kereteket, hanem azt gyakorlatilag szabadon hagyta. A Jobbik javaslata volt az, amely hozzátette azt, hogy "ide nem értve a közös karhatalmi fellépés keretében alkalmazott, tömegoszlatással kezelhető helyzeteket". Gyakorlatilag ezt bele szerettük volna mindenképpen tenni a törvénybe, hogy ezt a pontot megnyugtató módon rendezzük.

Azóta, mivel a kormánytöbbség a honvédelmi és rendészeti bizottságban ezt a javaslatot leszavazta, nemcsak jobbikos szavazóktól kaptunk erre vonatkozóan aggódó e-maileket, hanem bizony a fideszesektől is, hogy egész egyszerűen nem értik. Megnézték a parlament honlapján a szöveget, nem nyugtatta meg őket a kormányzati magyarázat. Ez tehát mindenképpen egy olyan pont lenne, amit szükséges lenne tartósan és a közvélemény számára megnyugtató módon rendezni, ez ugyanis már nem a politikai haszonszerzés, nem az olcsó populizmus kategóriája, hanem egy olyan tény, amelyet nem lehet azzal megmagyarázni, hogy a kormánynak nem áll szándékában. Bocsánat, de én ellenzéki képviselőként annak hiszek, amit törvényben rögzítünk, nagyon sokszor még annak sem, hiszen szemmel látható, hogy fölül lehet azt írni egy tollvonással egyik napról a másikra. Így tehát egy ilyen nagyon súlyos közjogi kérdésben olyan komoly törvényi garanciára van szükség, amely megnyugtatja a közvéleményt, megnyugtatja a magyar emberek millióit, akik az ilyen rendelkezések miatt aggódnak.

Kiss Sándor a 67. pontban maga is a külföldi különleges intervenciós egységek létszámát próbálta korlátozni maximum 100 főben, ami bevethető Magyarországon. Ez is arra irányuló kezdeményezés volt, hogy a közös karhatalmi fellépést ilyen módon keretek közé szorítsuk, megpróbáljuk megakadályozni azt, hogy több száz szlovák vagy román rendőr Magyarországra jöjjön, és akár tömeget is oszlathasson, mert maga a törvényi lehetőség megvan.

Elhiszem, államtitkár úr - most tekeri a fejét -, hogy önök nem szeretnék, de akkor biztosabb lennék ebben a dologban, ha ténylegesen, tételesen itt a törvény is kizárná ezt a lehetőséget, ugyanis most azt látjuk, hogy a nemzetközi szerződések alapján ilyen céllal nem tiltja semmi a Magyar Köztársaság területén a külföldi rendőrök bevethetőségét.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy tisztelettel köszöntöm a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó és a díszpáholyban helyet foglaló őexcellenciája Volodimir Litvin urat, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnökét (Taps.), aki jelenlétével megtiszteli ülésünket. Köszöntöm a delegáció valamennyi tagját. Kívánok sok sikert az itteni tárgyalásaikhoz, és kívánok jó, szerencsés és örömteli tartózkodást Magyarországon. Köszönöm szépen.

Folytassuk, képviselőtársaim! Megkérem Volner János képviselő urat, hogy az ügyrendi felszólalását nyomja ki, mert vélhetően téves.

Kontrát Károly államtitkár úr jelzi, hogy az is téves, úgyhogy Harangozó Tamás képviselő úr következik, kétperces felszólalásra.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök úr, engedje meg, hogy nagyon röviden reagáljak az államtitkár úr előbbi felszólítására.

Szeretném leszögezni, államtitkár úr, hogy a személyi állományt nem kívántam megbántani, és nem is fogjuk soha. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján kicsit visszás, hogy pont önök kérik ezt tőlünk számon, akik a rendőrséget - már az önök pártja, nem ön személy szerint -, akik egyébként az utcán az alkotmányos rend fenntartásáért életüket és testi épségüket veszélyeztetve dolgoztak, támadták személyükben, és a testületet is személyében egyfolytában az évek során. Azt gondoljuk, ez nem elfogadható. Én önöknek mint kormánynak és mint politikai pártnak üzentem, és mondtam ezt el.

Abban a tekintetben pedig, hogy mint politikai párti megszólalás, amikor önök egy olyan semmisségi törvényt hoznak ide a parlamentbe, és kormányon is folytatják ezt a típusú tevékenységet, amely egyszerűen kimondja törvényben rögzítve, hogy aki rendőr, az hazudik, azt gondolom, hogy semmilyen erkölcsi alapjuk nincs arra, hogy engem bocsánatkérésre szólítsanak fel.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Kontrát Károly államtitkár úr kért szót. Államtitkár úr, megadom a szót.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harangozó képviselő úr szavaira kell reagálnom.

Tisztelt Képviselő Úr! Mi az elmúlt nyolc esztendőben, tehát a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve képviselői a jogellenes, törvénysértő rendőri fellépést tettük szóvá, ez ellen emeltünk szót, legyen szó akár a 2006. október 23-i brutális rendőri fellépésről, rendőrterrorról, vagy egyéb jogsértő rendőri tevékenységről. Mi a rendet, a törvényességet, a demokráciát olyan alapértékeknek tekintjük, amelyekért kezdettől, a Fidesz megalakulása óta küzdöttünk. Tehát mi nem a rendőrség ellen, hanem a törvénysértő, jogellenes rendőri fellépéseknél emeltünk szót esetenként.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Több jelentkezőt nem látok a monitoron. Megkérdezem, hogy óhajt-e valaki még ebben a vitaszakaszban felszólalni. (Nincs jelzés.) Nem. Akkor a vita második szakaszát és az egészét is ezzel lezárom.

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen, szeretnék válaszolni a vitában elhangzottakra. Úgy gondolom, hogy az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról és az ezzel összefüggésben álló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egy nagyon fontos, nagy terjedelmű, nagy jelentőségű törvényjavaslat volt, és a parlament ennek a súlyának megfelelően tárgyalta itt a tisztelt Házban ezt a törvényjavaslatot. Szeretnék utalni arra, hogy az általános vita három szakaszban került megtárgyalásra, és a benyújtott módosító javaslatok is azt mutatják, hogy a parlamenti képviselők, a frakciók jelentős érdeklődését váltotta ki ez a törvényjavaslat.

Köszönöm, tisztelt Országgyűlés, köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, akik ezt a törvényjavaslatot a vita során támogatásukról biztosították, akik érveltek a törvényjavaslat elfogadása mellett, hiszen világosan látták azokat a célokat, amelyeket a törvényjavaslat benyújtója a törvényjavaslat érdekében megfogalmazott.

Ami pedig a kritikát, a bíráló észrevételeket, a bíráló hozzászólásokat és a bíráló módosítási javaslatokat illeti, úgy gondolom, hogy ha csoportosítani kell - és engedjék meg, hogy én ezt megtegyem -, akkor három fő irányt lehet meghatározni. Az első a Terrorelhárítási Központ ügyében elhangzott kritikák, támadások - sok esetben vagy néhány esetben nemtelen támadások is elhangzottak -, a másik a megbízhatósági vizsgálat, a harmadik pedig a külföldi rendőri erők alkalmazásának kérdése. Én a mai részletes vita során néhány esetben reagáltam is ezekre, de szeretnék részletesebben is kitérni, és majd szeretnék néhány egyéb javaslatra vagy kritikára is reagálni.

(14.20)

Ami az elsőt illeti, a külföldi rendőri alakulatok tömegoszlatása, illetőleg a külföldi rendőri alakulatok igénybevétele Magyarországon: itt is szeretném leszögezni, tisztelt Ház, hogy erre sem a hatályos jogszabályok, sem pedig az elfogadásra javasolt és a tisztelt Ház előtt szereplő, egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló T/1426. törvényjavaslat sem adnak lehetőséget. Az előző kormány törvénytelen tömegoszlatásainak ideje az áprilisi választásokkal Magyarországon reményeink szerint egyszer s mindenkorra lezárult.

Magyarországon külföldi rendőri egység tömegoszlatásban nem vehet részt. Ez a dolog nem fog változni a törvényjavaslat elfogadása, illetőleg a törvény hatálybalépése után sem. A Jobbik parlamenti frakciója által benyújtott módosító indítvány tehát olyasmit indított volna meg, amit a törvényjavaslat nem is javasol, illetőleg a törvényjavaslat nem is tesz lehetővé. Tehát úgy gondolom, hogy ennek a javaslatnak az elfogadására ezért nincs szükség.

Ami pedig a törvénytervezet vonatkozó rendelkezéseit illeti, ez két európai uniós norma átültetését tűzi ki célul. Ez jogharmonizációs kötelezettsége a Magyar Köztársaságnak. A Tanács egyik határozata "Az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetben" címet viseli. Eszerint a különleges intervenciós egység egy tagállam bármely olyan bűnüldöző egysége, amely szakterülete a válsághelyzetek kezelése ezen határozat keretében, tehát a külföldi egység tömegoszlatásban való részvétele kizárt, az ugyanis karhatalmi tevékenység lenne.

A Tanács másik határozata különösen a terrorizmusra és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányul. A közös művelet e szabályban a Volner János képviselő úr által tiltani kívánt tevékenységet egyértelműen nem teszi lehetővé. A közös műveletek tekintetében a törvényjavaslat 16. §-a rendelkezik. Hadd hívjam fel Volner képviselő úr figyelmét arra vonatkozóan, hogy ebben garanciális szabályok vannak, hogy ki irányítja, milyen szabályokat kell betartani. Tehát a magyar rendőrség irányítja, a magyar rendőr utasításait kötelesek végrehajtani e tekintetben. Tehát ebben a kérdésben garanciális szabályokat tartalmaz a törvényjavaslat.

Ami a Terrorelhárítási Központot illeti, úgy gondolom, hogy ezek a kritikák, ezek a kritikai észrevételek megalapozatlanok. Utaltam én az előbb is, a részletes vita során arra, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után megváltozott a világ, megváltozott a világnak a biztonsághoz való viszonya. A világban globális és korszakos átrendeződés zajlik, hatalmi, politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt. Az újonnan formálódó világrendben alapvetően megváltoznak a biztonság, a nemzetbiztonság feltételei is. Az új biztonsági kihívások között ma első helyen a terrorizmus szerepel. Ma már multinacionális terrorszervezetekkel és földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell. A háborúkat ma gyakran terrorista eszközökkel vívják.

Mindez azt jelenti, hogy egy modern ország a XXI. század elején nem fordíthat hátat ezen kihívásoknak. Szembe kell nézni az új veszéllyel, és fel kell készülni arra, hogy képesek legyünk a polgárainkat korszerű módon megvédeni ezektől az újfajta fenyegetésektől is. A szeptember 11-ei tapasztalatok, valamint a 2009-es detroiti eseményekről szóló jelentés arra világított rá, hogy nem volt megfelelő a belbiztonsági szervek közötti információáramlás. Az Európai Unió is vizsgálta ezt a kérdéskört, és a szeptember 11-ei terrortámadás után elkezdték megvizsgálni az uniós tagállamok terrorellenes megoldásait, s végül 15 ajánlást fogadtak el. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamokban úgynevezett fúziós központokat kell létrehozni, s 15 országban ez mára már meg is valósult.

Az új szervezet szerkezete és feladatköre egyértelmű: a központban integrálódik a megelőzés, a felderítés és a megsemmisítés, így az információáramlás gyorsabbá válik. Nem arról van tehát szó, hogy egy eddig nem létező tevékenységet most ez a törvény vezetne be. A terrorelhárítás eddig is létező tevékenysége volt az állami szerveknek, és nagyjából ugyanilyen szabályrendszerben működtek. Az újdonság itt az egységesség, a hatékonyság. A Terrorelhárítási Központ valójában mindannyiunk, valamennyi magyar állampolgár testőrsége, ha szabad így fogalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A harmadik kritikus pont, a harmadik leginkább támadott pont az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat volt. Ez ügyben nem lehet szó nélkül elmenni a mellett a tény mellett, hogy a ránk zúduló kritikát olyan pártok fogalmazták meg, amelyek programjukban, nyilatkozataikban egytől egyig ostorozták az állami korrupciót. Amint viszont egy olyan eszközt terjesztünk a tisztelt Ház elé, amely alkalmas annak kiszűrésére, úgy látszik, máris problémák adódnak. Erre azt szokták mondani, hogy savanyú a szőlő.

Tisztelt Országgyűlés! A megbízhatósági vizsgálat ugyanis éppen a rendvédelmi szervek állományának a szűréséről, biztonsági helyzetének a vizsgálatáról, adott esetben a korrupcióval való fertőzöttség elleni küzdelemről szól. És ez egy olyan eszköz, amelyre a rendvédelmi szervek jelen állapotában, a jelen viszonyok között szükség van.

Tehát a mi megítélésünk szerint az, hogy itt el kell menni a jogállami megoldások határáig, azért, hogy a rendvédelmi szervek belső biztonsági helyzetét, belső biztonsági szempontjait maradéktalanul tudja az állam garantálni. Ez a tény, ez a vizsgálat az emberek biztonságát szolgálja, azokét az emberekét, akiket meg akarunk védeni a korrupciótól. De amikor azt hangsúlyozom, hogy a jogállami megoldások határáig kell elmenni, ez nem azt jelenti, hogy azon túl is lehet lépni. Természetesen lehet azon vitatkozni, hogy jó megoldás-e, hogy a külső engedélyt, a külső kontrollt az ügyészség jelenti. Az eddigi magyar megoldás az, hogy a részben az igazságügy-miniszter, részben pedig a bíró, a bírósági engedélyek jelentik a külső kontrollt. Vannak olyan országok, ahol kizárólag csak bírói engedély alapján lehet ilyen titkos információt gyűjteni.

A magyar megoldás tehát eddig sem az volt, hogy a bíróságnak monopóliuma lenne. Az ügyészi kontrollnak van emellett egy világos előnye, az ügyész a nyomozati eljárásokban is törvényességi felügyeletet gyakorol. Amennyiben tehát a Be. szabályrendszerével hasonlítjuk össze a gondolatmenetet, világos párhuzamosságokat találunk. Márpedig a szakirodalom és a gyakorlat mindig is az ügyészi felügyelet hatékony és szakmailag korrekt voltát hangsúlyozta ki. A kritikákkal kapcsolatban ennyiben tehát remélem, megnyugtató válaszokat adtam.

És most engedjék meg, hogy ezen a három fő területen kívüli néhány észrevételre is reagáljak! Varga László képviselő úr a rendőri létszám ügyében emelt szót. Azt kifogásolta, hogy a miniszterelnökségre való berendeléssel csökkenhet az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök száma, illetőleg csökken a rendőrség létszáma. Én ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tisztelt Ház előtt van a 2011-es költségvetésről szóló törvényjavaslat, amely 9 milliárd - hölgyeim és uraim, 9 milliárd - forintot irányoz elő a tekintetben, hogy 2011-ben, a törvényjavaslat elfogadása esetén több mint 4100 új rendőr kiképzésére kerül sor. A kiképzés után ezeknek a rendőröknek a szolgálatba állítására is sor kerül, tehát az a kormányzati ígéret is megvalósul, hogy a rendőrséget meg kell erősíteni létszámában. A rendőrség morális megerősítését pedig ez a megbízhatósági vizsgálat is szolgálja, ezt ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.)

Ami pedig a Terrorelhárítási Központ vezetőjének, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének a meghallgatását illeti, ezek önálló rendőri szervek, de nem önálló rendvédelmi szervek. Ezért nem tartjuk indokoltnak a meghallgatásukat.

Tisztelt Országgyűlés! Én abban bízom, hogy egy olyan törvényjavaslatot sikerül majd itt elfogadni a tisztelt Házban, amely jól szolgálja a magyar emberek biztonságát, jól szolgálja azokat az érdekeket, amelyek érdekében a kormány ezt a törvényjavaslatot a tisztelt Ház elé terjesztette. Én kérem önöket, hogy támogassák a kormány által támogatott módosító indítványokat, és zárószavazáskor pedig támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)