A felszólalás szövege:

GYOPÁROS ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára mindig is kiemelt fontosságú volt olyan kapcsolatok építése, amelyek hazánk nemzetközi megítélését, védelmét és más országokkal való kapcsolatát és együttműködését jobbá teszik. Az elmúlt években több olyan kétoldalú szerződést és egyezményt kötöttünk partnereinkkel  erről hallhattunk államtitkár úrtól -, amelyek a két fél biztonságát és védelmét meg is erősítette. Így van ez a most előttünk fekvő, a Magyarország Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetében is. A nemzetközi biztonsági helyzet sajnos olyan, hogy nagy szükség van e téren szorosabb együttműködésre. Emiatt örvendetes, hogy a kormány aktív a nemzetközi partnereinkkel való együttműködés erősítésében, mint ahogy ebben az esetben a finn partnereinkkel. Finnországgal számtalan szempontból amúgy is kiváló kétoldalú kapcsolatot ápolunk, s így örvendetes, hogy ez ebben a vonatkozásban is így van.

Hasonló a helyzet Svédországgal. A magyar-svéd kapcsolat már bizonyította, hogy a kooperációra nagy hangsúlyt fektetünk. Az elmúlt években a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai még több nagyvállalati befektetőt hoztak Magyarországra, amelynek eredménye több száz új munkahely, és bízunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz. A legnagyobb svéd vállalatok, például az Electrolux, az Ericsson, a Tetra Pak, az IKEA, de számos további közepes és kisebb svéd cég is jelen van hazánkban.

A Magyarországon működő svéd vállalatok saját bevallásuk szerint is jól prosperálnak nálunk, mindkét fél megelégedésére, továbbá nagyon fontos kapcsolat és bizalmi kapocs a két ország között a haditechnikai együttműködés, utalva a Gripen hazai szerepére. Ez túlmutat az üzleti kapcsolaton, egy biztonságpolitikai együttműködés, ami további kapcsolatokat generál Svédország és Magyarország között.

Ebben az összefüggésben még inkább fontos leszögezni, hogy a XXI. század egyik legfontosabb elemévé vált az adat és az információ. Az Országgyűlés 2009 decemberében fogadta el a minősített adat védelméről szóló törvényt, és azóta, ahogy hallhattuk, több országgal is kötöttünk megállapodást erre vonatkozóan. Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével kapcsolatos szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt kétoldalú szerződések megkötése más államokkal is. Az egyezmény célja elsősorban az, hogy a szerződő felekhez tartozó állami szervek, valamint gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt adatok védelme biztosítva legyen. Meggyőződésem, hogy a finn és a svéd partnerrel kötendő egyezmény a szükséges és egységes jogi keret biztosításával nagymértékben hozzájárulna a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez.

Tisztelt Ház! A magyar-litván kétoldalú kapcsolatok hatékonyságának fenntartása érdekében a fentiekhez hasonló megállapodás jóváhagyása elengedhetetlen. Bilaterális kapcsolatainkat nyitott kérdés nem terheli, együttműködésünk konstruktív és előremutató, különösen a biztonsági, gazdasági és kulturális területek tekintetében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavalyi vilniusi útja során folytatott tárgyalásokat a litván miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel is, akikkel teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a külső uniós határokat meg kell védeni, és az lenne a legjobb, ha már az Európai Unió területén kívül eldőlne, hogy ki jogosult belépni az Európai Unió területére. A két ország abban is egyetért, hogy a bajba jutott embereket lakóhelyükön vagy ahhoz minél közelebb kell segíteni, hogy a lehető leghamarabb haza is térhessenek.

A védelmi kapcsolatok mélyítése céljából Magyarország már többször világossá tette elkötelezettségét, és döntött arról, hogy 2019-ben is négy hónapon át részt vesz a balti légtér védelmében. 2017-ben a visegrádi országokkal együttműködve mintegy 200 katonát állomásoztattunk a balti államokban három hónapon keresztül.

Már több kétoldalú tárgyaláson megerősítést nyert, hogy mindkét ország az energiaforrások és az ellátási útvonalak diverzifikációjának híve, Litvánia és hazánk is úgy véli, hogy a döntés, hogy az ország milyen forrásokból kívánja fedezni energiaszükségletét, teljes mértékben nemzeti szuverenitásának részét képezi. A T/409. számú javaslatban foglaltak elfogadása és végrehajtása ilyenformán nem pusztán Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása szempontjából fontos, hanem a magyar-litván kétoldalú kapcsolatok eredményességének fenntartása és reménybeli fokozása miatt is.

Mindezen érvek alapján a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.30)

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya 2010 óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszeriparra, stratégiai ágazattá nyilvánítva azt. Ennek oka nyilvánvaló: egyrészt az iparág a feldolgozóiparon belül a második legtöbb árbevételt és kibocsátást realizáló ágazat a járműgyártás után, egyben a második legnagyobb foglalkoztató is. Az ágazat árbevétele 2017-ben meghaladta a 3600 milliárd forintot, az export aránya a bevétel harmada. Jelentős pozitívum, hogy az élelmiszeripar eredményessége dinamikusan nő, az elmúlt öt évben a nyeresége több mint duplájára emelkedett. Másrészt az ágazat támogatottsága is jelentősen javult a korábbi időszakokhoz képest: 2014 óta közel 230 milliárd forint támogatást ítéltek meg az ágazatnak, elsősorban hazai, illetve európai uniós forrásból, ami minden vállalati méretben jelentős beruházási növekedést indukált. Emellett a táplálkozás szerepe is egyre hangsúlyosabb: 2017-ben élelmiszerekre több mint 10 százalékkal költött többet a lakosság, mint egy évvel korábban. Ebben szerepe van a tudatosságnak is, amelynek kialakításában a szemléletformáló kampányok mellett kiemelt jelentőségűek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai és irányelvei. Egyértelmű cél, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű élelmiszerekhez jussanak hozzá, és ezen élelmiszerek minél nagyobb részét a magyar élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár úrtól: teljesülte az élelmiszeripar támogatásával kapcsolatos kormányzati elképzelés? Mit tervez az agrártárca az élelmiszeripar fejlesztése, valamint az élelmiszer-biztonság további megerősödése érdekében? És különösen: mit tesz a kormány a magyar húsexport elősegítése érdekében?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nehéz elmenni szó nélkül Stummer János képviselő úr felszólalása mellett, aki a Jobbik első felszólalója volt a mai vitában, és aki a felszólalásában nemes egyszerűséggel nyomorultaknak nevezte a magyar falvakat, illetve a magyar falusiakat. (Farkas Gergely: Miről beszélsz? Mit hallottál?) Ezt érdemes visszautasítani minden politikai szereplő nevében.Azért meglepő Stummer képviselő úr felszólalása, merthogy ő mégiscsak egy vidéki gyerek, de ugyanakkor meg kevésbé meglepő, hiszen én azon kevesek közé tartozom, aki, amikor jobbikos politikusok először álltak Gyurcsány Ferenc mögé vagy mellé egy színpadra, akkor én nem lepődtem meg ezen, hiszen mégiscsak egy szellemi táptalajon állnak.

Ezt ez a felszólalás is bizonyítja, hiszen pont a szocialisták a Gyurcsány-kormány idején bizonyították, hogy másodrendű állampolgároknak tekintik a vidéken élőket és különösen a kistelepülésen, a falvakban élőket. Ékes bizonyítéka ennek az a sor intézkedés, amelyek keretében oktatási intézményeket, óvodákat, iskolákat zártak be. Az én választókerületemben 71 községi jogállású településből 17 érintett település volt, ahol iskolákat kellett bezárni vagy tagozatokat átszervezni.

Hasonló nagyságrendben kis postákat zártak be, vasúti és közlekedési mellékvonalakat zártak be, az én választókerületemben például a Csorna-Pápa vasútvonalon teljesen megszüntették a személyszállítást, és egyébként pedig, ahogy már elhangzott, 1400 milliárd forint értékben adósodtak el az önkormányzatok ebben az időszakban.

Ezzel szemben az elmúlt években és a 2020-as költségvetésben megfogalmazott céloknak megfelelően megtörtént az adósságkonszolidáció, a „Modern városok” program keretében 1500 milliárd forint kifizetése történt már meg megyei jogú városok számára, és éves szinten 150 milliárd forint értékben realizálódik a „Magyar falu” program is.

Szeretném megköszönni a kormánynak és különösen a Pénzügyminisztériumnak azt a sok segítséget, amit a vidéken élő emberek életminőségének javítása érdekében tesz, különös tekintettel a falu- és tanyagondnoki szolgálatok tekintetében, hiszen itt egy olyan fontos döntés született, miszerint nemcsak az állami támogatás mértéke emelkedik szinte duplájára, hanem növekszik azon települések száma is, amelyek igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(11.10)

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, semmi probléma. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar méhészeti nemzeti program végrehajtása a 2017-2018-as végrehajtási időszakban a már lezárt támogatási programévben is egyértelműen igen sikeres volt. Ezt támasztja alá a program kihasználtsági mutatója is, ami 99,17 százalékos volt. A méhészeti terület a 2019-2021-es időszakot további forrásbővítéssel tervezheti, mintegy 40 százalékkal több forráshoz jut, amely az élelmiszer-minőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a környezetterhelési monitoringvizsgálatra és szakmai továbbképzésekre fordítható. A KAP következő támogatási időszakra megállapított forráskerete pedig még tovább növekedhet.

Magyarország méznagyhatalomnak számít, hiszen az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelői vagyunk, a várható többletforrások hatékony felhasználása pedig ezt a pozíciónkat erősítheti. A hazai méhészeti ágazat jelentősége az Európai Unión belül kétségtelenül tovább növelhető.

Kérdezem államtitkár urat, mit tesz a szaktárca a hazai méhésztársadalom támogatása érdekében, hogy az Európai Unión belül méltán kivívott előkelő helyét megőrizhesse, a tradicionális méhészeti tevékenység még hosszú ideig az egyik legsikeresebb lehessen Magyarországon. (Taps a kormánypártok soraiban.)