Felszólalás adatai

Kezdjük talán azzal, hogy mi az a helyzet, aminek a kezelésére vállalkozunk, milyen tendenciák voltak az elmúlt években, és akkor tudjuk megnézni, hogy azokhoz képest mikor, milyen eszközök mennyire bizonyultak hatékonynak. Ha megengedik nekem, magam elé vettem néhány táblát. Az egyik a foglalkoztatottság alakulása a 2002 és 2012 közötti években, a másik a munkanélküliség alakulása a 2002 és 2012 közötti esztendőkben. Összességében tanulságosak ezek az adatok.

2002-ben, a polgári kormányzás utolsó évében Magyarországon a foglalkoztatottak száma 3 millió 870 ezer fő volt, ehhez képest 2010-ben, a távozó szocialista kormány utolsó esztendejében ez közel 100 ezer fővel kevesebb volt. A munkanélküliek száma 2002-ben, a polgári kormányzás utolsó évében 238 ezer fő volt, a távozó szocialista kormány idején, 2010-ben 475 ezer fő volt. Tehát sikerült a munkanélküliséget közel a duplájára növelni, a foglalkoztatottságot pedig 100 ezer fővel csökkenteni. Ezek mindegyike a Központi Statisztikai Hivatal adata. Kötve hiszem, hogy 2002 és 2010 között... (Göndör Istvánnak:) Én is figyelemmel hallgattam az ön hozzászólását, Göndör képviselő úr, azt gondolom, úgy illene, hogy ön is ugyanezt tegye. Elhiszem, hogy fájnak ezek az adatok, de ezek tényszerű valóságot takarnak.

Aztán nézzük mindezt tovább! Ha már eszközök szintjén nézzük, természetesen önök is tettek különféle kísérleteket arra, és itt az LMP-s képviselők figyelmét is szeretném felhívni arra a vitára. Természetesen lehet arról beszélni, hogy van-e értelme az általános járulékcsökkentésnek. Általános járulékcsökkentéssel próbálkozott egyébként a Bajnai-kormány 2009-ben. Nézzük meg, hogy mi lett az eredménye, itt vannak az adatok előttünk. Nőtt ettől a foglalkoztatottság? 2008-ban a foglalkoztatottság szintje 3 millió 879 ezer fő, 2009-ben ez picit tovább csökken, és 2010-re megint csak tovább csökken. Az általános járulékcsökkentésnek e téren semmi eredménye nem volt. Nézzük meg ezt a munkanélküliség szintjén: 2008-ban 330 ezer fő, 2009-ben 420 ezer fő, 2010-ben 475 ezer fő. Eredményes volt munkahelyteremtés szempontjából az általános járulékcsökkentés? Nem! Teljes kudarc volt, tisztelt képviselőtársaim. Önök arról beszélnek, hogy vissza akarják hozni azokat az eszközöket, amelyeket alkalmaztak és teljes bukásnak bizonyultak. Nagyon kérem, hogy ezt ne próbálják meg még egyszer se nekünk, se pedig az ország polgárainak eladni, mert ez a gazdaságpolitika egyszer már az összes eszközével együtt megbukott, és ezt az adatok is világosan mutatják. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Aztán érdemes arról is beszélnünk, hogy akkor ehhez képest miért érdemes másféle típusú eszközöket választani. Az elmúlt két évet természetesen lehet kritizálni, de ha ugyanezeket a tényszerűségeket megnézzük, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt két esztendőben sikerült a mostani kormánynak a foglalkoztatottság szintjét a 2002-es szint fölé emelni. Tehát míg önök 2002-höz képest 100 ezer fővel csökkentették a foglalkoztatottságot Magyarországon, az elmúlt két esztendőben a foglalkoztatottság elérte a 3 millió 876 ezer főt 2012-re a most aktuális adatok szerint. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy 2002-ben ez 3 millió 870 ezer volt, 2010-ben pedig 3 millió 780 ezer. Innen látszik tehát, nemcsak hogy azt sikerült elérni, hogy a válság előtti szintre nőtt a foglalkoztatottság, de a 2002-es szintet is sikerült az elmúlt két esztendőben meghaladni. A munkanélküliség sajnos csak kismértékben csökkent, de ennek a növeléséért főleg az önök kormányzásának az utolsó néhány esztendeje visel igen nagy felelősséget, és nyilvánvaló, hogy a munkanélküliség tartós leküzdéséhez még további erőteljes lépésekre van szükség.

Mi tehát azt gondoljuk, hogy összességében Magyarországon az a típusú politika, amelyik azt mondta, hogy általában egy általános járulékcsökkentéssel eredményt lehet elérni, eleve kudarcosnak bizonyult. Érdemes tehát más eszközöket nézni. Persze, ha elemeztük volna, hogy miért, akkor az is nyilvánvalóan látszik, hogy miért. Azért, mert vannak olyan foglalkoztatók Magyarországon, például a nagy multinacionális vállalatok, amelyeknek eszük ágában sincs attól több munkahelyet teremteni, hogy ők több járulékkedvezményt kapnak. A dolognak az lesz a végeredménye, hogy azt köszönik szépen, lenyelik, zsebre teszik, a profitjuk ettől megnövekszik, és ettől egyetlenegy plusz embert nem vesznek fel. Nem véletlen egyébként, kicsit az az érzésem, hogy önök mindig ezt az általános járulékcsökkentést képviselik, ez ugyanis különösen a Magyarországon működő multinacionális nagyvállalatok érdeke.

Ugyanez a helyzet a beruházáspolitika tekintetében is. Önök mindig azt mondják, hogy a beruházásokat kell támogatni. Általában nem egészen értjük, hogy mit jelent a beruházások támogatása, de a volt miniszter asszony szavai szerintem ezt megvilágították, ez arról szól, hogy ne legyen bankadó, arról szól, hogy a banki szférát lehetőleg minél jobban támogassuk, csakhogy ettől önmagában Magyarországon még egyáltalán nem biztos, hogy lesznek munkahelyek, mert hozzátenném önöknek azt, az, hogy Magyarországon ma a hitelezés másként alakul, nem annyira a bankadónak köszönhető, mert azokban az országokban is csökkent, ahol a bankadót nem, vagy csak később vezették be. Ennek az az oka, hogy önök megengedték azt a Magyarországon működő osztrák, belga vagy olasz tulajdonosi hálózatú bankoknak, hogy akkor, amikor hitelboomot hajtottak végre, ezt rövid távú forrásokkal finanszírozták. Ha önök elérték volna, hogy a tízéves hitelek mögé legalább öt-hat-hét éves forrásokat tegyenek, annak az lenne az eredménye, hogy ma nem tudnák kivonni mögülük a forrásoldalt. Amikor eljött a válság időszaka, már az önök idején, Bécsben, Milánóban és Brüsszelben meghozták azt a döntést, hogy a hitelforrásarányt le kell csökkenteni a korábbihoz képest 20-30 százalékkal, 140-130 százalékról 110-re, és amíg ezt nem érik el, addig folyamatosan vonják ki a tőkét a magyarországi bankokból. Ezt nem tehetnék meg, ha önök annak idején nem engedték volna meg nekik, hogy 2-3 hetes forrásokkal finanszírozzák a 10-15-20 éves devizahiteleket Magyarországon.

Ezen ma már nem lehet változtatni, de éppen ezért ezt a folyamatot nehéz is meggátolni, és nem hiszem, hogy nekünk érdekünkben áll, hogy ezt támogassuk még azzal is, hogy lehetővé tesszük számukra, hogy bankadót ne fizessenek, és ezzel még nagyobb profitot tudjanak realizálni, még könnyebben tudják a forrásokat innen kivinni, attól ugyanis több hitelezés nem lesz. Mi azt gondoljuk, hogy nem a beruházások, hanem a vállalkozások támogatására van szükség, mégpedig elsősorban a magyar vállalkozások támogatására. Ezért áll össze, és szeretném indokolni önöknek: egyik oldalról az általános járulékcsökkentés politikája már megbukott, ezt az önök példája világosan mutatja.

(11.50)

A másik oldalról az, hogy általában beruházásokat támogassunk bankokon keresztül, se célszerűnek nem tűnik, se eredménnyel nem jár, ezért azt gondoljuk, hogy másféle eszközöket kell választani, ezért a két eszköz, amit egyébként felajánlunk a munkahelyvédelmi akciótervben, egyik oldalról egy célzatos járulékcsökkentés kifejezetten azokra a foglalkoztatási csoportokra, ahol Magyarországon vagy munkahelyet kell védeni, vagy az európai uniós átlagszinthez képest elmaradt a foglalkoztatottság. Ezt a miniszter úr az expozéjában elég világosan ki is fejtette. A másik oldalról pedig értelemszerűen azt mondjuk, hogy nem általában beruházásokat, nem bankokat, nem multinacionális nagyvállalatokat, hanem magyar kis- és középvállalkozásokat kívánunk támogatni azzal, hogy az adózásukat egyszerűbbé tesszük, és számukra az adóterheket csökkentjük.

Erről szól a munkahelyvédelmi akcióterv, és ennek vannak meg értelemszerűen az egyes eszközei. Akkor ezeket röviden érdemes összegezni is értelemszerűen. A munkahelyvédelmi akcióterv tekintetében a célzatos járulékcsökkentés politikája úgy néz ki, hogy megnéztük azokat a foglalkoztatási csoportokat, ahol az Európai Unió, az EU 27-ek átlagához képest Magyarországon alacsonyabb a foglalkoztatottság. Alacsonyabb a pályakezdő fiatalok tekintetében, alacsonyabb a képesítés nélküli fizikai dolgozók tekintetében, alacsonyabb a nők, különösen a szülésről visszatérő nők tekintetében, és egyébként alacsonyabb, valamivel alacsonyabb az 55 év fölötti munkavállalók tekintetében.

Itt kétségkívül a munkahelyek védelme nagyobb hangsúllyal esik latba, mint a munkahelyteremtés, de ez a célzatos járulékcsökkentés az én meggyőződésem szerint alkalmas arra, hogy egyébként ebből a négy csoportból legalább háromban munkahelyek teremtését is segítse, a negyedikben, az 55 év felettiek esetében pedig a munkahely megvédését szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez életszerű példákat is hozzá lehet tenni. Akkor, amikor meghirdettük ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, az ottani képviselőtársaim meghívására Nógrád megyének abba a térségébe mentem el, ahol az egyik legmagasabb a munkanélküliség az országban. Helyben vállalkozókkal beszéltük végig azt, hogy egyébként az ő számukra milyen segítséget tudna jelenteni ez a program. Elmentünk olyan helyre, ahol egyébként idősebbeket és fiatalabbakat is foglalkoztatnak, és nagyon egyszerű, életszerű példákkal tudnám mondani önöknek azt, hogy például az a kisvállalkozó, aki paradicsomtermesztéssel foglalkozik a térségben, és megpróbálja elérni azt, hogy ne a Szlovákiából érkező import legyen az, ami ebben a térségben, mondjuk, a paradicsomban előretör, hanem a saját szempontjából ott helyben előállított termékekkel próbál betörni a környező üzletekbe, ő mondta, hogy most áttérne a paprikára is. Ehhez az egyik oldalról kap a kormánytól olyan támogatást, amely a fejlesztést tudja támogatni, a másik oldalról pedig az ő számára lehetővé teszi ez a járulékkedvezmény, mert kiszámolta, hogy ha ezeket ő mind igénybe tudja venni, akkor gyakorlatilag ingyen tud felvenni egy embert a következő esztendőben, és ennek a segítségével bele tud vágni ott egy kis munkahelyteremtésbe, és értelemszerűen még a vállalkozását is növelni tudja valamivel.

Ilyen életszerű példákkal lehet, azt gondolom, bizonyítani azt, hogy ez a program el tudja érni az eredményét. Természetesen ennek az a legfontosabb előfeltétele, hogy ezt az egyik oldalról a parlament elfogadja, törvénybe iktassa, a másik oldalról minél több vállalkozó ezzel a lehetőséggel tisztában legyen, és ezt ki is tudja önnön magának számolni. Ezért fontos az, hogy a parlament ezeket a törvényjavaslatokat ne hosszú ideig húzza, hanem minél hamarabb, tehát most, ha lehet, akkor az őszi idény kezdetekor érdemben megtárgyalja és egyébként el is fogadja.

És akkor beszéljünk arról a másik részéről, ami a magyar kis- és középvállalkozások támogatása. Azt gondolom, több érdemi része is van ennek a programcsomagnak. Beszéljünk talán először arról a kettőről, ami részben nehézségeket jelentett ma nagyon sok vállalkozás számára és a működésüket fogja megkönnyíteni. Az egyik oldalról itt van egy devizaprobléma. Önök annak idején, és itt most kicsit balra nézek magamtól, nagyon preferálták a vállalkozások körében is a devizahitelek elterjedését, de semmilyen megoldást nem találtak ki arra, hogy a bankokkal szemben ezek a vállalkozások ne legyenek kiszolgáltatottak. Kiszolgáltatottak lettek többféle értelemben. Kiszolgáltatottak lettek például azért, mert megkövetelték tőlük... - az egyik oldal, hogy nőttek a törlesztőrészleteik, de a másik oldal az, hogy amennyiben a devizaárfolyam-változás miatt akár egy év végi, csak néhány napos változás miatt akkor, amikor a mérlegüket készítik, az történt, hogy megváltozott a hitel nagysága, akkor nekik fel kellett tőkésíteni a vállalkozást, be kellett tenni holt tőkét annak ellenére, hogy abból egyébként más beruházással még akár munkahelyet is tudtak volna teremteni, vagy kiszolgáltatottá váltak a bankoknak, mert csak hitelből tudták mindezt megtenni. Több olyan vállalkozást is tudunk, amely egyébként emiatt kénytelen volt a tulajdonrészének egy részét átengedni a banknak.

Mi azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt a kiszolgáltatottságot meg kell szüntetni, ezért ezt a típusú tőkeváltozást, ennek a kötelezettségét kivezetjük, és törvényileg kimondjuk, hogy erre így, ebben a formában nincsen szükség. Ez ma rengeteg magyar vállalkozásnak jelent érdemi segítséget, hiszen ők azok, akik kénytelenek voltak devizahitelből finanszírozni nagyon sok mindent az elmúlt esztendőkben. Ez tehát a devizahitelekkel szembeni kiszolgáltatottságukat csökkenteni fogja.

A másik ilyen nagyon fontos lépés, hogy a finanszírozás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy kifizeti-e a szállítót éppenséggel a megrendelő, de neki akkor is be kell fizetnie az áfát. Azt gondolom, megtörténik az első olyan korszakos lépés, amikor a számla kifizetéséhez kötjük az áfabefizetési kötelezettséget egy határ mellett. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez is egy rendkívül fontos változás. A vállalkozások finanszírozását fogja segíteni a következő esztendőkben.

Végül beszéljünk arról a két új adófajtáról, amit hallottam, ellenzéki képviselőtársaim többször egyes tévéműsorokban gúnyolódva beszéltek arról, hogy két új adót vezet be a kormány. Csakhogy ez a két új adó két olyan választási lehetőség, ami könnyebbé teszi egyébként az adózást. Természetesen megtehetnénk azt, hogy mondjam példának a kisadózókat, a kisadó esetében megszüntethetnénk ezzel párhuzamosan az evát vagy az ekhót. Mégsem tesszük, mert azt mondjuk, hogy van egy általános adózási lehetőség a vállalkozásoknak, és van három kedvezőbb adózási forma, amelyből mindenki választhat magának. Kettő ezek közül már létező adózási forma, és a harmadik pedig az egészen kicsi, mondhatni önfoglalkoztató vállalkozások számára jelent igazán komoly segítséget. Ez a kisadózással kapcsolatos változás.

A kisadózás bevezetése gyakorlatilag a legegyszerűbb adózási forma, ami a magyar adójogban valaha létezett, és azt kell hogy mondjam, nemzetközileg is gyakorlatilag szinte példa nélküli. Ez azzal jár együtt, hogy egy alanyi áfamentesség választásánál a 6 millió forintos bevételi határig gyakorlatilag azon kívül, hogy havi 50 ezer forintot kifizet a vállalkozó adóként, onnantól kezdve ezzel minden adózási kötelezettségét kiváltja. Azt gondolom, hogy ennél egyszerűbb adózási formát nem lehet bevezetni. Természetesen egy komoly csoportot tudok Magyarországon, akik ennek bizonyára nem örülnek, ők a könyvelők, hiszen az ő munkájuk ezeknél a kisadózóknál innentől kezdve feleslegessé válik. De azt gondolom, ez nem baj, mert ez a lépés nemcsak adócsökkentés, hanem egyben egyszerűsítés és bürokráciacsökkentés is.

Tisztelt Képviselőtársaim! E téren azért, mert a kormány betett egy egyébként szerintem helyes korlátozást, ami arról szól, hogy nem számolható el költségként ezeknek a számláknak a többsége, ezzel ne azt tegyük, hogy mondjuk, nagyobb vállalkozások megpróbálják rákényszeríteni a munkavállalóik egy részét arra, hogy kisadózóvá váljanak a foglalkoztatotti viszony helyett. Ez egy helyes korlátozás, de azt gondolom, a másik oldalról meg túllő a célon, ezért a Fidesz képviselőcsoportja e téren fog élni módosító javaslattal. A módosító javaslaton még dolgozunk, valószínűleg bizottságiként fogjuk benyújtani. De a lényege tömören úgy foglalható össze, hogy azt szeretnénk, ha ezek a számlák elszámolhatók lennének, de a vállalkozásoknál lenne egy olyan korlát, hogy az ilyen adózási formát választó vállalkozók számláit csak a költségszint 5 százalékáig lehet egyébként elszámolni. Ezzel tehát kizárjuk azt a lehetőséget, hogy valaki a foglalkoztatotti jogviszonyt ilyenné alakítsa, ugyanakkor nem nehezítjük meg, mondjuk, az ügyvédek, nem nehezítjük meg az orvosok - és még sorolhatnám - dolgát. Az ő esetükben, akik vállalkozó orvosként működnek vagy éppenséggel egyszerű, kisebb vidéki ügyvédként működnek, az ő számukra lehetővé tesszük azt, hogy mégis tudják ezt a kedvező adózási formát választani. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik ilyen nagyon fontos vállalás ebben, mondhatni új, de a vállalkozások számára kedvező adófajta, ez a kisvállalati adó. A kisvállalati adó lényegét abban lehetne összefoglalni, hogy ez az adózási tankönyvekben sokszor leírt, de a gyakorlati adózásban sokkal kevésbé alkalmazott adózási forma, ami lényegében a foglalkoztatást segíti. Ez azon kisvállalkozások számára kedvező, akik egyébként a költségeik között nagy arányban számolnak el munkaerőköltséget, tehát komoly foglalkoztatók. És itt nagyon kérem a képviselőtársaimat, hogy ennek a jelentőségét ne becsüljék alá.

(12.00)

Magyarországon ma a munkahelyek közel 50 százalékánál, hogyha levonjuk a közszférát, tehát a közszférán túl a magánszférában foglalkoztatottak közel 50 százaléka még mindig ilyen kisvállalkozásoknál dolgozik. Ebből az következik, hogy egyébként ezeknek a kisvállalkozásoknak a foglalkoztatóképességét erősíteni kell. Ez a javaslat erről szól. Egyszerűsíti is számukra az adózást, de bizonyos értelemben inkább adóteher-könnyítést jelent azon vállalkozások számára, amelyeknek a munkaerő-költségeik egyébként a költségeik nagyobbik részét teszik ki. Itt 25 fős foglalkoztatási korlát van, de mi azt gondoljuk, hogy ennek a formának úgy kell működnie, hogy egyébként természetesen rugalmas; nem esik ki a vállalkozó az adózásból akkor, hogyha növeli a foglalkoztatotti létszámot, hiszen amíg ez nem éri el az 50-et, addig, ha belépett ebbe az adózási formába, akkor benne is tud maradni.

Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt tudom mondani, hogy az én meggyőződésem szerint a munkahelyvédelmi akciótervben összefoglalt intézkedések jó célt szolgálnak: szolgálják a foglalkoztatottság erősítését, de szolgálják a Magyarországon meglévő munkahelyek védelmét is.

És itt hadd zárjam azzal, hogy erre különösen szükség lehet akkor, hogyha kinézünk Magyarország határain kívülre, és figyeljük az európai országokban jellemző tendenciákat. Mert eddig az EU 27-ek átlagára elmondható volt, hogy ott egyre lassuló ütemben, de nőtt a foglalkoztatottság. Akkor is nőtt, amikor Magyarországon a szocialista kormány idején éppen jelentősen csökkent. Most viszont az a helyzet, hogy Európában trendforduló van. Az EU 27-ek utóbbi néhány hetes átlagadatai azt mutatják, hogy Európában elkezdett csökkenni a foglalkoztatottság, megfordult a trend. Egyelőre ez csak kismértékű, de egy trendváltás következett be. Éppen ezért ilyenkor hiába nőtt nálunk a foglalkoztatottság az elmúlt két évben, a kormánynak előre kell néznie, és figyelnie kell arra, hogy ezek az európai trendek ne tudjanak betörni Magyarországra. Ezért az Európai Unió országai közül elsőként Magyarország az, amelyik munkahelyvédelmi akciótervet fogalmaz meg és fogad el.

Éppen ezért azt gondolom, hogy ez egy olyan cél, amit még ellenzéki képviselőtársaink is támogathatnak, ezért arra kérném őket, hogy most tegyék félre a szokásos vitákat, nézzék a célt, és támogassák ezeket a törvényjavaslatokat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)