Felszólalás adatai

Tehát mielőtt bárki félreértené a dolgot, életszerűen szeretném megfogalmazni: a hivatalban lévő miniszterelnök esetén vagy hivatalban nem lévő miniszterelnök esetén nem a jogosultság, hanem a számítási alap változik, mert természetesen Magyarországon minden özvegynek joga van özvegyi nyugdíjra a vonatkozó nyugdíj-biztosítási szabályok alapján. A viszonyítási alap megváltoztatásáról van szó, amiben a jogalkotónak meggyőződésem szerint lehetősége van különbséget tenni, hogy hivatalban van vagy nincs hivatalban egy miniszterelnök, amire rengeteg példa van nyugat-európai joggyakorlatban is, mármint a különbségtételre.

Egyébként pedig a szóbeli előterjesztési részben elmondtam, hogy a kormány fontosnak tartja, illetve a Fidesz és a KDNP, Salamon László képviselőtársammal és Font Sándor képviselőtársammal fontosnak tartjuk, hogy ezeket a kérdéseket rendezzük. Ezeknek a kérdéseknek a rendezésébe tartozott 2011-ben a köztársasági elnök jogállásáról szóló jogszabály újraalkotása, annak ellenére, hogy az elmúlt 21 esztendőben természetesen a köztársasági elnökre vonatkozóan, sőt a miniszterelnökre vonatkozóan, a házelnökre vonatkozóan is részletes szabályok rendelkeztek. Egy pontosításról van most is szó, és azt gondolom, hogy a jelenlegi társadalompolitikai viszonyok között igenis fontos az, hogy egy ország néhány nagyon szűk körű közjogi méltósági rendszerben néhány ember számára és néhány ember hozzátartozója számára ezeket a juttatásokat biztosítani képes legyen.

Én megértem azt a fajta szociális hozzáállást, amit Zagyva képviselőtársam tanúsított, de higgye el, ha elmagyarázza, hogy ez hány embert érint és miről van szó, minden választó meg fogja érteni. Szívesen adunk tanácsokat, hogy hogyan kell választási kampányt tartani vagy lakossági fórumot, van néhány évtizedes gyakorlatom benne. (Taps a kormánypártok soraiban.)