Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nagyon-nagyon szerencsésen, az előző törvényjavaslat után azt mutatja, hogy értelmes volt az a kormányzati szándék, hogy olyan módon szervezzük át és gondoljuk újra a minisztériumi struktúrát, hogy ne csak a műemlékvédelmet és az örökségügyet, az örökségvédelem területét egyesítsük és egy minisztérium irányítása alá helyezzük, hanem ugyanennek a minisztériumnak a keretein belül oldjuk meg az építésügyi feladatok felügyeletét és irányítását.

Az, hogy jelen pillanatban a Miniszterelnökségen egymás mellett, szinte szimbiózisban dolgozik együtt az örökségvédelem és az építészettel foglalkozó helyettes államtitkárság, az garanciát jelent arra, hogy mi nemcsak a múlt értékeinek megőrzésében vagyunk érdekeltek, hanem egy olyan épített környezet kialakításában, amely a jövő generáció számára is értéket jelenthet.

A múltból a jövőbe, a hagyományainkból innovatív módon az előttünk álló időkbe való tekintés, mondhatni, az egész kormányzati munkának is lehet a szimbóluma.

(12.20)

A mostani jogszabály-módosítás alapvetően öt törvény módosítását tartalmazza, ezek javarészt pontosítások, olyan pontosítások, amelyek a településfejlesztési tervezést szolgálják és segítik. A módosítás alapvető célja, hogy a törvények egyes önkormányzatokra feladatot telepítő szabályai alkalmazhatóbbak legyenek. Tehát, ha tetszik, az önkormányzatok és a hivatalok életét is meg kívánjuk ezzel a törvényjavaslat-csomaggal könnyíteni. A javaslat fontos célul tűzi ki a minőségi jogalkotás feltételeinek megteremtését, ami az állampolgárok számára kiszámítható jogi környezetet teremt.

Menjünk szépen sorjában, hogy mely öt törvény az, amelyet módosítani kívánunk ezzel a törvényjavaslattal. Az első az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1995. évi LXXVIII. törvény. Itt az új szabályozás egyszerűsíti a korábbi szabályozást, a vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti. Mindez összhangban van a kormányzat azon szándékával, hogy mindennapi életünk valamennyi területén kevesebb adminisztrációs teher nyomorítsa meg az állampolgárokat és a vállalkozókat.

A beruházáslebonyolítói és az építési igazgatási szakértői tevékenység megkezdésének és folytatásának a korlátozását és feltételrendszerét megszüntetjük. A beruházáslebonyolítói és az építési igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlását nem kötjük jogosultsághoz a jövőben, és a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatása bejelentés nélkül is mehet. Az építési igazgatási szakértői tevékenység engedély nélkül folytatható, ezáltal csökkentjük a szakmagyakorlók adminisztratív terheit.

A javaslat eleget tesz az Európai Unió által fölvetett problémák kezelésének; itt a 2005/36. számú közösségi irányelv szabályaira gondolok. Tulajdonképpen a beruházáslebonyolítói tevékenység a jövőben, mint határon átnyúló szolgáltatás is, bejelentés nélkül lesz folytatható, tehát az európai uniós létezésünknek ez egy fontos momentuma.

A módosítás pontosítja az építtető felelősségi körét is. Az építtető felelősségi köréből ki fog kerülni az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az ezzel kapcsolatos változások építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésének a megtétele, mivel a kezdésbejelentés megszűnésével az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó hatósági eljárások szabályai megváltoztak. Az építtető felelősségi köre az előzőekből adódóan kiegészül az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételének megszerzésével.

A kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége bővül, ezáltal már nemcsak az építésügyi hatósági, hanem az építésfelügyeleti hatósági eljárások esetében is lehetőség lesz az elektronikus ügyindításra; gondolom, ez különösebb magyarázatot nem igényel a részünkről.

Kiegészül az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött kör az építésfelügyeleti hatóság által megállapított jogerős és végrehajtható kötelezettséggel, mivel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatmegosztásból adódóan a szabálytalan építési tevékenységek feltárása és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedések megtétele az építésfelügyeleti hatósághoz tartozik.

Az egyértelmű jogalkalmazás, a rendelkezéssel való visszaélés elkerülése érdekében módosítjuk a veszélyes állapotú építmények, építményszerkezetek, jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszély elhárításának szabályát úgy, hogy az építésügyi bírság kiszabásának mellőzése csak a veszélyelhárításhoz szükséges mértékű építési tevékenységre terjed ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is rögzítjük, hogy a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges állami adatszolgáltatásért, valamint a véleményezési eljárásban a véleményezésért nem számít fel díjat az államigazgatási szerv. Én azt gondolom, ez is egy nagyon fontos lépése az államreformnak, fölösleges dolog, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, és ezzel csak önmaga számára is többletadminisztrációs terhet képez. Ezt a rendelkezést, amint említettem, ki kell terjeszteni a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára is. A sürgősséget a 157 járásszékhely és fővárosi kerület most induló tervezésének segítése indokolja.

A másik törvény, amit módosítunk ezzel a mai javaslatunkkal, az a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény. A Balaton kiemelt üdülőkörzethez 2008-ban önkéntesen, újonnan csatlakozott 14 települést a Balaton-törvény kötelezi, hogy 2014. december 1-jéig készítsék el, illetve vizsgálják felül településrendezési eszközeiket, és hozzák összhangba azokat a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervével.

Fontos kiemelnünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a települések nagysága és anyagi lehetőségei igen korlátozottak. A kormányzat a törvényi kötelezettségéből adódó tervkészítéshez hét településnek tudott az eredetileg megállapított négyéves határidőben támogatást nyújtani. Így további hét kistelepülés saját forrás hiányában nem tudta időben elkészíteni, illetve elkezdeni a tervezést, számukra csak 2013 második felétől állt rendelkezésre központi támogatási összeg. Emiatt 2013-ban az Országgyűlés hat évre módosította a határidőt, amely 2014. december 1-jén jár le. A hét utóbbi település 2013 végétől megkapta ? előfinanszírozási formában ? a támogatást településrendezési eszközeik módosítására.

A tervezés mind a hét településen elkezdődött, azonban a tervezéshez kapcsolódó egyeztetések elhúzódása miatt idén ősszel négy település jelezte, hogy a törvényben előírt határidőig nem tudja elfogadni az elkészített, illetve felülvizsgált településrendezési eszközeit, ezért szerződésmódosítást kér. Az állami támogatás felhasználásának a feltétele azonban, hogy az érintett önkormányzatok a törvény által megadott határidőn belül teljesítsék a kötelezettségüket, ezért a kiemelt üdülőkörzethez való csatlakozásuktól számított hét éven belül kell majd ezt megoldani. Így a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy 2015. december 1-jéig kelljen a településrendezési eszközeiket elfogadniuk. Ezáltal a támogatási szerződések továbbra is módosíthatók lesznek, és elkerülhető, hogy a hátrányos helyzetű önkormányzatok visszafizetni kényszerüljenek a támogatási összeg fel nem használt részét. Gondolom, hogy ez pont egy olyan része lesz a törvényjavaslatnak, amelyet ellenzéki képviselőtársaim is üdvözölni fognak.

A harmadik törvény, amelyet módosítunk ebben a csomagban, az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása. A törvény 2013. évi módosítása során megteremtődtek a tájképvédelem övezetéhez az ágazati adatszolgáltatás feltételei, szakmai szempontok alapján megszüntették a kétszintű ? országos és térségi ? tájképvédelmet, és egy új, szakszerűbben lehatárolt országos tájképvédelmi övezetet vezetünk be a törvényben, amely a tájak és a tájképi értékek védelmét szolgálja.

A 2013. évi módosítás során az övezet megnevezése és fogalommeghatározása is megváltozott. Módosult a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, övezet szabályozása is, megtartva a korábbi szabályozás tartalmát, kiegészítve a településrendezési eszközök készítésére vonatkozó követelmények meghatározásával. Halkan jegyzem meg: milyen jó lenne, ha Volner képviselőtársam itt lenne, mert az előbb fölvetett problémája nem az örökségvédelmi törvényhez vagy csak részben tartozik az örökségvédelmi törvényhez, ezekben a szabályokban kell ezt kezelni, és hála a Jóistennek, a kormány ezt megfelelően meg is teszi.

A törvény 2013. évi módosításának fenti előírása, azaz maga az övezet és annak szabályozási tartalma 2014. december 30-án lépne hatályba. A törvény jelen módosítása tovább pontosítja, differenciálja és egyszerűsíti a 2014. december 30-án hatályba lépő tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, övezet szabályát azáltal, hogy a területi szervek körét szűkíti, mivel a szabályt csak a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekre vonatkoztatja. Ezzel a szabályt nem kell alkalmazni a területi tervek körébe tartozó területfejlesztési koncepciókra és a területfejlesztési programokra.

A módosítás, tisztelt képviselőtársaim, továbbá pontosítja az elvégzendő feladatokat is, igazodva a tervek típusához és léptékéhez. Ezeket a részletelemeket most nem ismertetem, a törvényjavaslatból egyértelműen kiderül. A módosítás csak a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz esetében írja elő a fenti feladatokat, mivel kisebb településrészek rendezése során nincs lehetőség a nagyobb kiterjedésű, egységes tájjellegű területek meghatározására.

A negyedik törvény, amit módosítunk az önök előtt fekvő javaslattal, az a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény. A törvény 22. § (2) bekezdése a főváros esetében 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületek és a törvény hatálya alá tartozó települések esetében 2015. december 31-ig írja elő a településrendezési eszközeik összhangba hozását a 2011. évben módosult törvénnyel.

(12.30)

Mivel a főváros és az agglomerációs települések egy része településrendezési eszközeinek összhangba hozása a törvénnyel nem történt meg a jelzett határidőre, a törvényjavaslat ezért az összhangba hozásra vonatkozóan új határidőt állapít meg, hasonlóan a balatoni példához.

Az agglomerációs törvény az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény kiegészítő törvénye, ami azt jelenti, hogy a települések a településrendezési eszközeik készítésénél mindkét törvény előírásait figyelembe kell hogy vegyék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt még némi jogharmonizációs feladatokat is elvégzünk, ezeket részletesen nem ismertetem; gondolom, a törvény indoklásából ez mindenki számára egyértelművé vált.

És az ötödik törvény, amelyet módosítunk a mai törvénycsomaggal, az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény. Itt csak egy nagyon egyszerű pontosításról van szó, ahol tulajdonképpen pontosítjuk az előbb ismertetett törvény módosításához igazodóan a jogszabályokat. Tehát ez egy technikai módosítás, ahol egyszerűsítjük a normaszöveget.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, azt tudom mondani, hogy egy, az államreformhoz igazodó törvényjavaslat fekszik az önök asztalán. Én biztos vagyok benne, hogy nemcsak az építésügyi, építészeti szakma fogja ezt a törvényjavaslat-csomagot üdvözölni, hanem az önkormányzatok, önkormányzati hivatalok, megyei és járási kormányhivatalok is, hiszen az állam egyszerűsítését és az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. (Szór­vá­nyos taps a kormánypártok soraiból.)