Felszólalás adatai
261. ülésnap (2017.11.27.), 82. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Szabó Zsolt (Fidesz) |
Beosztás | Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 4:14 |
Felszólalások: Előző 82 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Bizonyára ön is tudja, hogy az éghajlatváltozási szakpolitika (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) az Európai Unióval kötött megállapodás 4. számú cikkelye alapján az EU és a tagországok közötti megosztott hatáskörök közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy például az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye ülésszakán az EU-val egységesen, egy szereplőként tárgyalunk, és ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország a többi tagállammal közösen az ülésszakot megelőzően alakítja ki az egységes uniós álláspontot, és utána Magyarország is azt képviseli a tárgyalásokon.
A bonni klímacsúcson, amit ön is kérdezett, az Európai Unión belül elsőként Magyarország által ratifikált párizsi megállapodás megvalósításának részletszabályozásáról volt szó és annak tartalmáról. Egyetértettünk az Európai Unió többi tagállamával abban, hogy a párizsi megállapodás által generált kedvezőbb politikai hangulatot, vagyis az elkötelezettség vállalását továbbra is fönn kell tartanunk, és legkésőbb a 2018 decemberében megrendezendő úgynevezett COP 24-es találkozón azt el kell fogadtatni. A megállapodás végrehajtásához elengedhetetlen a részletszabályok tartalmának megállapítása, ezek kidolgozása még folyamatban van, hangsúlyozom, európai uniós szinten.
A nemzetközi fórumokon tett vállalásokat illetően örömmel számolhatok be arról, hogy a 2020-ra tett kibocsátáscsökkentési céljainkat teljesíteni fogjuk, vagyis nagyobb mértékben csökkentjük az előírtnál a szén-dioxid-kibocsátásunkat, és az Európai Unióra ez egyben ugyanúgy igaz.
A nemzetközi jogban az ezt előíró szerződést, az úgynevezett kiotói jegyzőkönyv dohai módosítását Magyarország szintén elsőként ratifikálta ugyanúgy, ahogy a párizsi klímaegyezményt is elsőnek fogadtuk el. Ugyancsak elsőnek zártuk egyébként az Európai Unión belül a fokozott üvegházhatást kiváltó úgynevezett fluorgázok kibocsátáscsökkentésének montreáli jegyzőkönyvét, és a kigali módosításokkal együtt ebben is élen járunk az Európai Unión belül.
Az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében Magyarország valójában is a legsérülékenyebb országok közé tartozik, ezért kiemelten foglalkozunk az alkalmazások adoptálásával. A KEOP I. prioritáson belül teljes egészében a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást tekintjük első számúnak. Itt az éves fejlesztési keret mintegy 380 milliárd forint, és a legfrissebb adatok szerint már 97 szerződéssel mintegy 333 milliárd forint felhasználásáról döntöttünk.
A LIFE-program, az EU környezetvédelmi programja 2014-től éghajlat-politikai alprogramként kibővült, amelynek adminisztrációs koordinációját tárcánk látja el, és itt is tartjuk azokat az előírásokat, amelyeket vállaltunk. A 2016-os pályázati év eredményei alapján elindult az első magyar vezetésű éghajlat-politikai projekt. Ennek prioritása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az extrém klimatikus hatások kezelése, az erre való felkészülés.
A 2015 decemberében elfogadott párizsi megállapodásban foglaltakkal összhangban átdolgozott, úgynevezett második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát ez év májusában benyújtottuk az Országgyűlés részére, a célok végrehajtása érdekében a dokumentum elfogadását követően cselekvési terv készül, ez már folyamatban van, amely az ellenőrzést és a nyomon követést is tartalmazni fogja. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 82 Következő Ülésnap adatai